Békéscsabai Előre Spartacus SC - Ferencvárosi TC 1 : 1
NB I 1985/1986, 20. forduló
NB I 1985/1986: összes
mérkőzés
ground :
Békéscsaba, Kórház utcai Stadion
referee :
Kőrös László
attendance:
- Népsport: 9.000
-
7' Kanyári Zoltán 1 - 0 1 - 1 88' Kvaszta Lajos
Békéscsabai Előre Spartacus SC | Ferencvárosi TC |
---|---|
|
|
coach: Süle István |
coach: Dalnoki Jenő |
match history
- 2016.03.09 Békéscsaba 1912 Előre - Ferencvárosi TC 0-1
- 2016.02.13 Békéscsaba 1912 Előre - Ferencvárosi TC 0-1
- 2015.09.19 Ferencvárosi TC - Békéscsaba 1912 Előre 1-0
- 2009.03.24 Békéscsaba 1912 Frühwald Előre SE - Ferencvárosi TC 0-1
- 2008.08.25 Ferencvárosi TC - Békéscsaba 1912 Frühwald Előre SE 6-1
Ott voltak:
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
Békéscsaba - Ferencváros 1-1 (1-0)
Békéscsaba, 9000 néző
Vezette: Kőrös (****), (Kiss G., Segovits)
Békéscsabai Előre Spartacus: Szabó I L. 7 — Vígh 5, Szabó II L. 6, Varga 5, Ottlakán 5 — Steigerwald 5, Pásztor 6, Takács J. 5, Szekeres 5 — Kanyári 5, Marik 5. Edző: Süle István. FTC: Zsiborás 5 — Hámori 5, Pintér 5, Strausz 5, Keller 5 — Szántó 6, Kincses 6, Takács 5 — Kvaszta 7, Palkovics 5, Pogány 4. Edző: Dalnoki Jenő.
Csere: Pogány helyett Szabadi (4) az 55., Marik helyett Adorján (5) a 60., Szekeres helyett Csanálosi (6) a 80., Keller helyett Rab (-) a 84. percben.
Gólszerző: Kanyári a 7., Kvaszta a 88. percben.
Szögletarány: 7:6 (3:4) a Békéscsaba javára.
(A két edző közül Süle Istvánnak akadt talán több dilemmája, miután két poszton két jelöltje volt. Döntéseit így indokolta: ,,Szabó Laci jószerivel fél éve vár arra, hogy bizonyíthasson, ugyanakkor Leboniczkynak jól ment eddig a Fradi ellen, csakhogy mintha a téli talajviszonyok jobban zavarnák, mint kollegáját. Steigerwald mellett az döntött, hogy teljesen egészséges lett ma délelőttre.”
Dalnoki: „Lassan, de biztosan haladunk előre. A küzdeni tudás már a régi Fradit idézi. A játék? Az, remélem, javul.)
Nem mondható, hogy hangzavar közepette futottak ki a csapatok a nagy műgonddal előkészített játéktér közepére, mégis ünnepi volt a hangulat.
(A mérkőzés előtt búcsúztatták a hazaiak Királyvári Károlyt, aki 330 bajnokit, közte 270 NB I- es meccset játszott békéscsabai színekben. 34 gólt lőtt és közben szerzett egy TF-diplomát is. A finn Mikkelin Palloilijat csapatához szerződött két esztendőre.)
Hétperces enyhe Fradi-fölény után az első komolyabb hazai akció góllal zárult. Pásztor bal oldali szöglete után az FTC-védők bizonytalankodtak, és Kanyári mindenkit megelőzve, fejjel egy lépésről a kapu jobb oldalába juttatta a labdát. 1-0.
A 12. percben Szabó II. kapus is bemutatkozhatott. Kincses elől csak másodszorra tudott tisztázni.
Azután Szekeres lőtt fölé, majd újra Kincses hívta fel magára a figyelmet, öt csel után tudták csak szerelni a hazai védők.
Jobbára a zöld-fehérek birtokolták a labdát.
A 29. percben a csabai Takács került ígéretes helyzetbe, de lövése nem sikerült, Steigerwald viszont nem számíthatott erre, így elcsúszott lába előtt a labda a gólhelyzetben.
Utána jegyezhettük fel a félidő legszebb jelenetét. Szekeres átadása után Steigerwald éles szögből egészen a jobb oldalról célozta meg a kaput, és a húszméteres bombát Zsiborás visszalépve tornászta a léc fölé.
A 44. percben egyenlítési alkalmat szalasztott el az FTC. Kvaszta középről tovább tolta a labdát a felfutó Hámori elé, a védő pedig kapásból Szabóba vágta a labdát.
SZÜNET UTÁN Palkovics pörgetett a kapu felé, majd Vígh nyargalt el bátran, a befejezésnél azonban Zsiborás magabiztos volt.
A 67. percben Szántó fejesét Ottlakán a gólvonalról mentette, majd fordult a kocka, és Steigerwald is gólt szerezhetett volna, de még a ferencvárosi védőknél is jobban meglepődött, amikor Kanyáritól hozzá került a labda.
Eddig sem lehetett panasz az iramra, de mostantól mintha hevesebb lett volna a küzdelem, érezhető volt, hogy a vendégek rátettek egy lapáttal.
Egy alkalommal Hámori ugyan csaknem öngólt vétett, a 88. perc azonban meghozta a zöld-fehérek régóta érő egyenlítő gólját. Rab bal oldali partdobását Szántó visszajátszotta, Rab egyből középre lőtt, s miután Ottlakán hátrahúzásos felszabadítása nem sikerült, a túloldalon Kvaszta szabadon kapta a labdát, és nem habozva, hat méterről a jobb sarokba lőtt. 1-1.(Kvaszta: „Éreztem, hogy hibázni fog a védő, s tényleg így lett. Utána már csak azon múlott minden, hogy jól magam elé tudom tenni a labdát. Mivel ez sikerült, már nyugodt voltam..." )
A hajrá izgalmait mutatja, hogy közvetlenül a hármas sípszó előtt a lesre játszó Fradi-védővonal mögül Vígh léphetett ki, egyedül állt szemben Zsiborással, de elhamarkodva a bal alsó sarok mellé lőtt.
★ ★ ★
Kíváncsian várta a futballra éhes békéscsabai közönség, vajon örömöt szerez-e a kieső helyektől karnyújtásnyira álló Előre Spartacus, avagy az FTC bizonyítja, hogy idegenben is bárhol képes pontszerzésre.
Szünetig csupán a kérdés első részére kaptunk utalást. Azért csupán utalást, mert jóllehet a hazaiak vezetésével zárult az első negyvenöt perc, mégsem vonulhattak elégedetten az öltözőbe.
A zöld-fehérek megfontolt mezőnymunkával, szívós küzdeni tudással fölényt harcoltak ki. Rohamaikat azonban az ötlettelenség jellemezte, úgyszólván semmi veszélyt nem jelentettek Szabó II. kapujára.
A lila-fehér mezes hazaiak ritkán jelentek meg ellenfelük térfelén. Pásztor próbált fazont adni a csabai ellencsapásoknak, amelyek ugyancsak kevés veszélyt rejtettek magukban.
Szünet után kockáztatott Dalnoki Jenő. Több játékost küldött előre a támadó harmadba. Ekkor már Kincses is csatárként rohamozott. Keményen szorongattak a vendégek, szinte állandóan a békéscsabai térfélen pattogott a labda.
A hazaiak - miként az első félidőben is - tudatosan védekeztek, a megszerzett labdával pedig ügyesen felépített gyors ellentámadásokat vezettek.
A hajrá kezdetén Szántóék bizonyították, hogy korántsem nyugodtak bele az események alakulásába. A jó iramú, sportszerű, de csak közepes színvonalú találkozó csattanójáról az addig is sokat fáradozó ferencvárosi szélső, Kvaszta gondoskodott.
A gyakorta igazságtalan futball ezúttal a jóságos arcát mutatta, ugyanis a döntetlen hű tükörképe a kilencven perc történéseinek.
Süle István: — Úgy vélem, jó propagandája volt a mérkőzés a futballnak. Igazságos az eredmény, bár nagyobb szerencsével itthon tarthattuk volna mind a két pontot. Főleg, ha arra gondolok, milyen lehetőséget hagyott ki Vígh.
Dalnoki Jenő: — Helyzeteink alapján győzelmet érdemeltünk volna, mégis, a végén örültünk a pontszerzésnek.
(Thékes István, Fábián István)
7. Ferencváros 20 7 7 6 23-22 21
...
13. Békéscsaba 20 5 7 8 22-28 17
Népsport, 1986. március 2. (Arcanum DT)
Aztán jött Kvaszta...
A pálya felé - félúton... Ok éppen bőségesen van az örömre, kezdődik (folytatódik) az idény, és mindjárt a Fradi az ellenfél!
Ilyenkor az ember még a jegy árát is valahogy szívesebben szurkolja le a pénztárnál. Majd a lelátón, már bent a pályán leszurkolja...
És itt az új esztendő első bajnoki gólja!
A bal oldali szögletre hárman is érkeznek. Aki a játékosszendvicsben a szalámi, Kanyári (7-es), Keller és Zsiborás között csúsztat a hálóba,
majd felemelt kézzel jelzi,
hogy kezdődhet az ünneplés.
A mozdulat nyerő lenne a Royal Shakespeare Company színpadán is. Aki bemutatja és aki nyugalomra int: Kőrös László vezető bíró.
Szabó I László, a békéscsabaiak kapusa bravúrok sorozatát mutatta be. Íme: az egyik...
A 88. perc főszereplője: Kvaszta Lajos, az FTC egyenlítő góljának szerzője
Képes Sport, 1986. március 4. (Arcanum DT)
Bcs. Előre Sp. - Ferencváros 1-1 (1-0)
...
Azoknak lett igazuk, akik inkább arra voksoltak: sokan a tv mellől szurkolják végig a tavaszi futballnyitányt.
A hangulat azonban mégis ünnepi volt, amikor kifutottak a csapatok, mert a kezdő sípszó előtt ünnepélyesen, s a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt búcsúztatták el Királyvári Károlyt, a hazaiak 34 esztendős, a finn Mikkeli Palloiljat gárdájához szerződött labdarúgóját. 330, közte 270 NB I-es bajnoki után, TF-diplomával a zsebében búcsúzott - s reméljük, később újra hasznára lesz a lila-fehéreknek, más minőségben. Stílszerűen, vagyis zöld-fehér szegfűcsokorral köszöntötték őt a ferencvárosiak is.
Délelőtt eldőlt, hogy Szabó I. László védi a hazaiak kapuját, akinek az első percek enyhe Fradi-fölénye ellenére, nem volt dolga.
A 7. percben viszont megszületett a lila-fehérek vezető gólja. Pásztor bal oldali szöglete után Kanyári mindenkit megelőzve egy lépésről a rövid sarokba, vagyis a kapu jobb oldalába fejelt, 1-0.
A békéscsabai vezető gól szerzője, a 7-es számú Kanyári már boldogan fut a szögletzászló felé. A kétségbeesett Fradi-védők között az újonc Marik lelkendezik.
Többet birtokolták a labdát a zöld-fehérek, főleg Kincses ügyeskedett, a békéscsabai akciók viszont veszélyesebbek voltak.
Steigerwald jobb oldalról érkező éles bombáját Zsiborás csak bravúrral ütötte a keresztléc fölé, a 44. percben viszont Hámori hagyott ki egyenlítési alkalmat, igaz ehhez Szabó I. bravúrja is kellett.
Palkovics pörgetése (gólhelyzet volt) vezette be a második félidőt, majd Ottlakán vágta ki a gólvonalról a labdát - Szántó fejese nyomán.
Nem túl magas színvonalú, de jó iramú küzdelem alakult ki és fokozatosan erősödött a Ferencváros nyomása.
A 88. perc vége meg is hozta az egyenlítő góljukat: Rab bal oldali partdobása után alakult ki a helyzet, Kvaszta végül jobbról, csaknem az ötösig vezetve a labdát, magabiztosan lőtt a jobb sarokba, 1-1.
Hiába, a csíkos mezes Kvaszta már helyzeti előnyben az utána eredő Csanálosival szemben, így két ütemmel később megszületett a Ferencváros egyenlítő gólja az Előre Spartacus ellen. (Fotó: Fazekas László)
A hármas sípszó után bosszankodtak a hazaiak szurkolói, de valljuk be - hét közben sokan látatlanban aláírták volna a döntetlent.
Végül is az érdekes koreográfiájú, igen sportszerű és jó játékvezetéssel párosult találkozón az összképnek megfelelő eredmény született. Bizonyos plusz felvonultatása mindegyik csapat számára dönthetett volna, ezek közé sorolható Vígh utolsó percben elpuskázott helyzete, vagy az, hogy a zöld-fehérek második félidei mezőnyfölénye nem párosult jobb helyzetkihasználással.
Jó: Szabó I. L., Szabó II. L., Pásztor, Kanyári, ill. Szántó, Kincses, Kvaszta.
Nyilatkozatok.
Süle István: — Úgy vélem, jó propagandája volt a mérkőzés a futballnak. Igazságos az eredmény, bár nagyobb szerencsével itthon tarthattuk volna mind a két pontot. Főleg, ha arra gondolok, milyen lehetőséget hagyott ki Vígh. Szekerest fegyelmezetlen védőjátéka miatt cseréltem le, Keller akár 2 gólt rúghatott volna...
Dalnoki Jenő: — Helyzeteink alapján győzelmet érdemeltünk volna, mégis, a végén örültünk a pontszerzésnek.
(Fábián István)
Békés Megyei Népújság, 1986. március 3.