comments

1. 
   admin magyarfutball.hu

   # 3

   2021.05.24, 19:32

   
   https://www.ebay.com/itm/254989602899?hash=item3b5e909053:g:n68AAOSwvOxgqmvV
    
2. 
   Futballhistóriák

   # 2

   2021.01.20, 15:18

   A Ferencváros-Lazio döntők (szeptember 12. és október 24.) között még valami történt, amiről dicshimnuszokat zengtek, akik látták, és éveken át meséltették maguknak, akik nem látták. Sárosi legnagyobb napjaként emlegették és hirdetjük még ma is, mi is.
   
   Ez pedig a szeptember 19-i Magyarország-Csehszlovákia mérkőzés a Hungária úti pályán. Sárosi ekkor már megszerezte a doktorátust, a „Gyurka, Gyurka” üdvrivalgásba már belevegyült a „doktor úr!” is. 1937-ben pedig kialakult a Cseh-Sárosi-Zsengellér belső hármas. Amerikában Roosevelt elnök akkortájt nevezte ki maga mellé azokat a jeles tudósokat tanácsadónak, akiket „agytröszt” néven becézett – vagy gúnyolt – a világsajtó. Erre keresztelték el nálunk is a belső hármast.
   Egy apróbb hibát azonban elkövettek a vezetők. Nem az irányí­tó észt tették vezérré! Középre a vidékről csak egy éve felkerült Zsengellért állí­tották, aki, ha nem is rosszul, ám roppant félénken mozgott elöl, Csehnek viszont semmi sem sikerült, bármivel is próbálkozott.
   
   A csehszlovákok már 2:1-re vezettek. Az első félidő vége felé nagy nehezen egyenlí­tettünk.
   
   A szünetben, az öltözőben halotti csend volt. Dietz dr., a szövetségi kapitány – az MTK pálya akkor szűk folyosóján – kezét tördelte.
   
   – Cseh minden támadást megakaszt, tönkretesz! Le kellene cserélni!
   – Belemennek a csehszlovákok a cserébe?
   – Nem tudom … Toldi Géza mindenesetre maradjon itt…
   – De ki mondaná meg Csehnek, hogy Toldi áll be helyette a második félidőre?!
   – És ha a csehszlovákok nem egyeznek bele a cserébe?
   – Akkor legyen Cseh szélső! De tűnjön el belülről az örökös forgolódásával és driblijeivel!
   
   A tribün közben harsogott, a nép üvöltött, kórusban zengte követelését:
   
   – Sá-ro-sit kö-zép-re! Sá-ro-sit kö-zép-re!
   
   Dietzet biztatják.
   
   – Hallod? Mondd meg Csehnek, hogy Sárosi lesz a közép és Toldi a balösszekötő
   – Én? Én nem! Ti erőszakoltátok a beválogatását! Velem különben is elkezd vitatkozni, ismeritek! Nem bí­rom! Mondja meg neki inkább … a vörös Taki!
   
   A valaha vörös hajú, ekkor már őszülgető Takács Béla – az MTK egykori örök tartalék kapusa, majd masszőrje, pályafelügyelője, gondnoka, végül amolyan segéd-pályaigazgatója – ijedten szabadkozott.
   
   – Én? Pont én? Dehogy mondom! Ki vagyok én? Még nekem esik! De… mondja meg az elnök úr!
   
   Mindenki az elnökre nézett. Az elnök úr, Brüll Alfréd, Cseh legfőbb mentora is a folyosón topogott. Dietz kérlelni kezdte. Nagy nehezen vállalkozott a feladatra.
   Bementek az öltözőbe.
   
   Brüll ravaszul Kemény Tibor felé fordult.
   
   – Látja, a maga gyorsasága hiányzik belülről! Nem volna kedve középen próbálkozni?
   
   Dermedt csend. Mindenki érezte, hogy a kérdés mögött lappang valami. Most Cseh felé fordult Brüll.
   
   – Maga pubikám …
   
   Nem folytathatta. Cseh kitört. Könnyezve, majdnem jajgatva, kétségbeesve, sopánkodott.
   
   – Elnök úr! Elnök úr! Ne tessék! Ne tessék! Engem akarnak lecserélni? Leküldeni? Balszélre tenni?… Ne tessék, ne tessék … Most majd megmutatom … tessék engem hagyni játszani … csak a Gyuri álljon középre! A közönség is ordí­t, hogy a Gyurit középre. Én is csak ennyit kérek a Gyurit középre! Majd én meg az Ábel kiszolgáljuk, ő csak álljon középre és törjön előre … a Gyurka … elnök úr, kérem … Brüllnek majdnem kicsordultak a könnyei.
   
   – Ne engem kérjen pubikám, nem én vagyok a kapitány…
   
   Dietz véget vetett a kí­nos jelenetnek.
   
   – Majd megpróbáljuk í­gy. Gyuri menjen középre, Matyi legyen jobbösszekötő. Sassal talán jobban megértik egymást …
   
   Az agytröszt „helycserével”, azaz „helyreállí­tott világrenddel” jött ki a második félidőre. Jobbösszekötőben Cseh, balösszekötőben Zsengellér. Középen Gyurka.
   
   Ekkor Sárosi vezérletével olyat produkált a csapat, mint még soha. Hét gólt lőtt nem kisebb kapusnak, mint Planicskának, a csehszlovák sport örök büszkeségének a kapujába. Hét gólt, hét káprázatos, egymástól homlokegyenest eltérő fenomenális gólt lőtt a Gyurka! Lőtt ráfutásból, emelésből, lőtt félfordulásból, lőtt tisztára játszva magát, és lőtt miközben fautolták, lőtt ollóból és nyomás közben. Lőtt mellmagasságig emelt lábbal és kapásból, közelről és távolból, mindenféleképpen lőtt, s mindig „életveszélyesen”. Minden támadást ő indí­tott el – és ott volt a befejezésnél. Bátran és erőteljesen játszott, és a hét gól közben sem erőszakoskodott. Mert a jelszavát még ekkor sem volt hajlandó megváltoztatni:
   
   – Játszani kell a futballt, mert nem futball az, ami birkózásból és versenyfutásból áll …
   
   Régóta nem láttunk – mondtuk és í­rtuk – vagy talán még soha sem láttunk olyan válogatott mérkőzést, amelynek menete, alakulása, sorsa, sőt az eredménye is ennyire egyetlen játékos szerepléséhez fűződött volna. Sárosi lendülete, lelkesedése fogta össze egy egésszé a csapatot.

   
   Forrás: tempofradi.huwww.tempofradi.hu/dr-sarosi-gyorgy-2
    
3. 
   admin fgymat

   # 1

   2008.12.31, 12:53

   A 4. Európa-kupa sorozat ötödik mérkőzése. Végre jó felkészülés!
   Előszőr 55-ös, azután 29-es, végül 16-os keret. Rendszeres taktikai megbeszélések az edzőkkel. Schaffer edzői felügyelete mellett erőnlétjavító edzések. A megszokottnál több edzőmérkőzés!
   Mégis majdnem hiába volt a sok-sok munka, mert kis híjján elmaradt a mérkőzés. Masaryk, Csehszlovákia első köztársasági elnökének halála miatt ugyanis szomszédunknál nemzeti gyászt rendeltek el és természetesen a labdarúgó mérkőzések is elmaradtak. Ezt a találkozót a kormány külön határozatban engedélyezte. A vendég csapat tagjai fekete szalagot viseltek a mérkőzés alatt és az ország lobogója is félárbócon lengett.
   
   Kifejezetten meleg, nyári időben kezdődött el a mérkőzés.
   Az első félidőben valami zavar volt érezhető a csapat játékában és különösen a csatársorban. Egy rövid ideig még vezettek is a vendégek.
   A szünetben azután helycsere volt a belső háromasban Cseh II. jobbra, Zsengellér balra került és Sárosi ment középre. Lőtt is 6 gólt a világ legjobb kapusának Planickának a hálójába. De nem csak Ő, sőt nem csak a csatársor, hanem az egész csapat feljavult. Vegyük sorra az eseményeket.
   51. perc:Cseh II. még a térfelünkön bedobásból kapta a labdát és Sárosi-nak továbbított, aki a felező vonal környékén passzolta Zsengellér-nek, miközben előre húzódott és a visszakapott labdát a 16-osról futtából, félmagasan bombázta a kapu bal oldalába.
   60. perc:Most Sas-tól kap labdát Sárosi és ismét a csehszlovák kapuban a labda.
   62. perc:A kiugratást Cseh II. adja és Sárosi újra beveszi Plánicka kapuját.
   65. perc:Hogy ne legyen annyira egyhangú a tudósítás a vendégek is lőnek egy gólt.
   77. perc:Zsengellér adja a labdát, Sárosi fordulásból 18 méterről laposan lő a bal alsó sarokba.
   80. perc: Sárosi a Sas-tól kapott labdával szökteti Kemény-t, aki szinte a kapufától gurítja vissza neki és bent az újabb gól.
   85. perc:Sas beadását Sárosi mellre veszi és az ötösről a bal felső sarokba vágja.
   Sárosi-t a mérkőzés után a pályára tóduló önfeledten ünneplő tömeg a vállára vette és körbe hordozta.
   
   Sárosi hét találatával a válogatott gólcsúcsot állította be! Az előzőt elég régen 1911. október 29-én Schlosser állította fel, aki hat gólt lőtt a Svájc elleni 9:0-ra végződött meccsen (32.mérkőzés). Külön megemlítendő, hogy a második félidőben 34 perc alatt "rámolt be" hatot és azok a találatok két mesterhármast alkotnak.
   A Cseh II.-Sárosi dr.-Zsengellér belső háromast ezután a mérkőzés után nevezték el "agytröszt"-nek.
   Ezután a mérkőzés után valóságos "félistenként" kezdték kezelni, pedig már hat éve rendszeresen játszott a válogatottban és jó teljesítménye sem volt meglepetés, de hiába a gólok azok mégiscsak gólok. Az egyik sport lapban a híres angolt Drake-t emlegették (az Arsenal csatára):"Ha Drake-nek ilyen technikája volna, Ő lehetne az angol Sárosi..." Ennél nagyobb elismerést nem is lehetett írni akkoriban.
   "Hallgassuk" még meg a legilletékesebb Plánicka véleményét is:"Borzasztó volt! Sohasem fogom elfelejteni! Többször kifutottam, védtem, jó néhány góltól mentettem meg a kapumat. Sárosival szemben azonban tehetetlennek bizonyultam. Figyeltem a labdát és Sárosi lábát. Hátvédjeink ott álltak mellette, én oda helyezkedtem, ahová Sárosi a helyzetéből rúghatta volna a labdát. Mérnöki pontossággal a másik sarokba lőtte a gólt."
   
   Nem egy gyenge csapatot győztünk le, hiszen december 01-én Csehszlovákia az angoloktól csak 5-4-re kapott ki.

   
   forrás:
   mafoci