comments

1. 
   seamandarin

   # 1

   2021.07.01, 23:19

   F. T. C.—B. A. K. 3: 0.
   
   (Üllői-uti pálya.) Ha az 1910—11; évi bajnoki küzdelmekbe oly nagy — és tegyük hozzá: jogosnak látszó — reménységekkel indult Budapesti Csepeli Atlé­tikai Klub a múlt héten a Törekvéstől szenvedett várat­lan veresége által el is vesztette minden esélyét a bajnok­ság második helyének megszerzésére, mégis előrelátható volt, hogy a példátlan sikerekben gazdag, kimagaslóan legjobb magyar csapat ellen teljes tudását latba veti a valóban magasra taksálható győzelem, vagy csak a döntetlen eredmény elérése érdekeben is.
   Így is történt. A B. A. K.- teljes csapata a kék- feketéktől utóbbi időben éppen meg nem szokott lelkes, bravúros játékot produkált, és bizony a játék képe meg­közelítőleg sem mutatta a csapatok között a goalarányban kifejezett erőkülönbséget. A B. A; K: többet és veszélyesebben támadott, úgy hogy a ferenezvárosiak kapuja a mérkőzés folyama alatt legalább is kétszerannyiszor forgott veszélyben, mint ellenfelüké: Hogy az eredmény mégis az F. T. C. fölényes győzelmét mutatja, az kizárólagosan Fritznek, a zöld-fehérek kapusának és Schlossernek köszönhető, mert mig előbbi ritkán látott biztonsággal tette ártalmatlanná a B. A. K. csatár­sorának gyakori támadásait, addig a jeles balösszekötő a hányszor csak a ferenczvárosi csatársor a kék-feketék kapuja elé jutott, mindig veszélyessé tudta tenni a helyzetet. Kitünően játszott az F. T. C.-ban még a fedezetsor, főleg Bródy. A csatársorban a nagytechnikáju Szeidlert partnerei elhanyagolták, Borbásra pedig Szűry és Kucsera állandóan vigyázott, mig Kórody túlsokat játszott önmagának.
   A B. A. K.-nak kiemelkedően legjobb emberei: Károly, Kucsera és a két ezélsőcsatár, Grosz József éa Goldstein voltak, a kik fáradhatatlan lelkesedéssel igye­keztek csapatuk szineit győzelemre vinni; a csatársornak a kapu előtti gyenge, bizonytalan játéka azonban az ellenfél energikus, sőt néha tulerélyes védelmén meg­törött.
   Eleinte a F. T. C.-t látjuk frontban, de akczióik nem sikerülnek; Alig néhány percznyi játék után a B. A. K. is erőre kap és csatársoruk bravúros támadásokat intéz a zöld-fehérek kapuja ellen, a melyet Fritz remekül véd. Gállos hatalmas lövése a kapufáról pattan vissza, Károly és Goldstein akcziói pedig gyors egymásutánban három kornert eredményeznek, a kapu elé tömörülő védelem azonban sikeresen működik. Végre félórái játék után, a melynek jórésze a F. T. C. térfelében folyt le, a Weisz által szöktetett Szeidler a kornervonaltól néhány lépésre czenterez, a labdát Kucsera elhibázza, mire György kifutással akar menteni, de a nagy rushscl érkező Sehlosserral összecsapva, a labda az ötös vonalra perdül, a honnan a F. T. C. goallövője a kapuba helyezi. Most a zöld-fehérek jutnak fölénybe és csak hajszálon múlik, hogy a F. T. C, nem szerzi meg a második goalt is, de Schlosser lövése czentiméterekkel a kapu mellett jut ki a pályáról;
   Félidő 1:0.
   Szünet után ismét a B. A. K. a többet támadó fél és Fritznek ugyancsak sűrűn nyílik alkalma bravurtudását bemutatni. Egy erős támadás alkalmával Fritz rávetéssel is csak nehezen menti meg hálóját a goaltól, bár látszólag a labda már túl is jutott a kapuvonalon. Ismét eltelik vagy huszonöt percz, a mikor a F. T. C. támadáshoz jut, Károly önzése miatt azonban eredmény­telenül. Már nyolcz óra felé jár az idő, a labdát már egy­általában nem, a játékosokat is alig-alig látni, a mikor Kórody a B. A. K; védelméből kiszökve, megszerzi a második goalt, majd az utolsó perczekben Borbás táma­dásából Schlosser a harmadikat. Biró: Herczog Ede.
   
   Az Újság 1911 május 30.