comments

1. 
   admin bbsz

   # 1

   2016.11.11, 18:35 (szerk.: 2021.10.15, 21:12)

   Hatpontos győzelem a Mecsekalján
   Pécsi MFC - Békéscsabai Előre FC 0-1 (0-0)
   
   NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Pécs, 4000 néző
   V.: Cserna (Székely, Szabó A.)
   Pécs: Mitring 5 — Kislőrincz 6, Tomka 7, Szaszovszky 5 — Szabados J. 6, Győri 6, Szeibert 4, Romanek J. 6, Schneider 6 — Szabó Cs. 4, Azoitei 5. Edző: Kiss László Békéscsaba: Baji 7 — Balog Z. 6, Raducu 7, Nagy L. 6, Kovács 5 — Medgyesi 5, Major 6, Todorovics 7, Belvon 5 — Szabados A. 6, Kulcsár 5. Edző: Bozai Gyula
   Csere: Szeibert helyett Ulrich (6) a szünetben, Szabó Cs. h. Romanek I. (5) az 55., Szabados A. h. Janics (-) a 70., Todorovics h. Czipó (-) a 83., Belvon h. Sándor M. (-) a 88. percben.
   Gólszerző: Todorovics a 49. percben.
   Sárga lap: Szabó Cs. (Kulcsár visszahúzásáért) a 12., Major (felvágta Szaszovszkyt) a 15., Medgyesi (Schneider buktatásáért) az 50., Nagy L. (a csere ideje alatt játékba akarta hozni a labdát) az 55., Szaszovszky (a sokadik szabálytalansága miatt) a 71., Kulcsár (beszédért) a 85. percben.
   Szögletarány: 10:1 (3:1)
   
   A hazai csapatban Szabados József a Ferencváros elleni mérkőzésen jubilált, azaz 100. első osztályú mérkőzését játszotta, pótlólag most köszöntötték.
   32. perc: Romanek János bal oldali beívelését követően a labda a keresztlécen csattant, majd onnan pattant a kapu mögé.
   33. perc: Szabados még kereste, hogy kit hozhatna helyzetbe, amikor észrevette, hogy a hazaiak kapusa kint áll, ezért 13 méterről kapura emelt, ám a labda a jobb kapufáról kipattant.
   49. perc: Todorovics megiramodott a pécsi térfél közepén a jobb oldalon, majd a 16-os sarkához közeledve váratlanul megcélozta a kaput. Mitring beadásra számíthatott, ugyanis későn vetődött, így a labda a kezéről a kapufa mellett jutott a hálóba, 0-1.
   55. perc: Schneider bólintott a kapura, de ezúttal is a keresztlécről pattant vissza a labda.
   86. perc: Romanek Imre a pécsiek harmadik olyan akcióját hajtotta végre, ami kapufával végződött.
   
   Lendületesen kezdett mindkét csapat, s az első igazi helyzet a vendégek előtt adódott. Sőt az első játékrészben az igazán veszélyes akciók Szabados Attiláék nevéhez fűződtek.
   A két csapat mozgékonyjátékosai sokat változtatták helyüket, ezért az iramra sem lehetett panasz. Sokáig úgy tűnt, a békéscsabaiak örülnek a döntetlennek, ám a fordulás után esett Todorovics-féle gól, amely nagy kapushibával párosult, eldöntötte a találkozó sorsát.
   Igaz, hogy ezután a pécsiek futottak az eredmény után, még nagyobb erőfeszítést tettek az egyenlítés érdekében. Ezért változatos volt a mérkőzés. A csabaiak megszállták kapujuk előterét, és leggyakrabban csak szabálytalanságok árán tudták megakadályozni a pécsiek próbálkozásait. Ulrich remekül szervezett, de ő egyedül kevés volt ahhoz, hogy egy valamirevaló gólhelyzetet is összehozzanak a mecsekaljaiak.
   A finisben egyre jobban beszorult a Békéscsaba, ám Baji remek vetődéseket mutatott be, máskor pedig a kapufa mentett. A csabaiak rendkívül fegyelmezetten védték a kapuelőterét, és ez meghozta váratlan sikerüket.
   
   Edzői nyilatkozatok
   Kiss László, a Pécs edzője:
   — Mint minden alkalommal, most is megtettünk mindent a siker érdekében, de sajnos nem tudtunk gólt lőni. Nem volt szerencsénk, ennek ellenére folytatjuk a harcunkat.
   Bozai Gyula, a Békéscsaba edzője:
   — Nagyon fontos mérkőzésen vagyunk túl. Az első félidőben jobb volt a játékunk, a fordulás után inkább a küzdelem dominált, de ez a részünkről hősies volt. Sok sikert kívánok a Pécsnek!
   — Az elutazás előtt egy ikszben is kiegyezett volna...
   — Ettől függetlenül tudtam, hogy jobb csapat vagyunk. Ezt bizonyítja, hogy az első félidőben akár két-három góllal is vezethettünk volna. Tény, hogy a gólunk után mindent egy lapra téve támadott a Pécs, hiszen hatpontos mérkőzésről volt szó. Egyetlen egyszer éreztem, hogy baj lehet, amikor az ugyancsak velem egy házban lakó Romanek telibe találta a kapufát.
   — Mi volt az alapvető taktika?
   — Felkészültünk arra, hogy rohamozni fog a hazai csapat. Ugyanezt a rohanós tempót vettük föl, de mi megtetéztük játékkal is. Ez előnyünkre vált. Ezúttal is területet védtünk, hiszen nekünk nem jó az emberfogós játék. Viszont két középhátvéddel léptünk pályára. Raducu egy kicsit bal felé, Nagy László pedig jobb felé igyekezett a területen befutókat semlegesíteni.
   — A bajnokság finisére sűrűn követik egymást a fordulók. A sok szerda-szombati találkozó mennyit vesz ki a csapatból?
   — Egyáltalán nem látszik a fáradtság a gárdán. Talán egyedül a remek játékot nyújtó Todorovics fáradt el, aki cserét is kért. Szerintem az újabb szerdai mérkőzésen, a Vác ellen sem lesz fáradt az együttes. Viszont ünneplésre nincs okunk, nem kell elhinniük a játékosoknak, hogy most már ők a legjobbak. Küzdeni kell továbbra is, és csak akkor van esélyünk a Vác ellen is nyerni, ha az MTK és a Pécs elleni produkciót nyújtják.
   — És mit szólt a lakószomszéd, Kiss László a mérkőzéshez?
   — Még egy kézfogásra sem méltatott.
   
   14. Békéscsaba 30 8 6 16 31-51 30
   ...
   16. Pécs 30 5 8 17 26-58 25
   
   A KAPUFA MEGADTA AZ ALAPHANGOT
   A mérkőzés előtti napon még úgy volt, hogy Balog Zoltán sérülés miatt nem léphet pályára. Ám Pécsett a védelem oszlopos tagjának bizonyult.
   — Tény, hogy a combfeszítő izmom meghúzódott a hétközi mérkőzésen, ám csütörtökön és pénteken pihentettem, így elmúlt a fájdalom és mertem vállalni a mérkőzést. De a sérülésem mellett egy kis magánéletbeli problémával is küzdöttem... — mondja Balog Zoltán.
   — Milyenek voltak a mérkőzés előzményei?
   — A Pécs meccs előtt mindenkinek jó kedve volt az öltözőben. Igaz, a Ferencváros előtt is hasonló volt az atmoszféra, és akkor kikaptunk, ám most, amikor kivonultunk a pályára, már visszafogottabb volt a társaság. A nagy meleg azonban már a bemelegítésnél zavaró volt.
   — És a mérkőzés milyen volt?
   — Egy kapufával kezdtünk és ez megadta az alaphangot. Már ekkor éreztük, hogy van keresnivalónk, annál is inkább, mert nem az a harcos Pécs lépett velünk szembe pályára, mint amelyik például a Vasas ellen játszott.
   — Mikor éreztétek, győzhet a csapat?
   — Bár amikor az öltözőbe vonultunk, még null-null volt az állás, de úgy éreztük, hogy nem csak pontot vihetünk el, hanem akár nyerhetünk is. Tűzben volt a csapat és láttuk, hogy inkább a pécsieket nyomja a tét. Igaz, hogy a rúgott gólunk után nagyobb sebességre kapcsoltak a hazaiak, de továbbra is hittünk abban, hogy nyerünk.
   Igaz, kissé megijedt a gárda, és hiába mondogattuk egymásnak, hogy ne álljunk be a kapu elé, csak-csak a nyakunkra hoztuk őket. Ettől függetlenül érhettünk volna el újabb gólt is, hiszen ha hátul megszereztük a labdát, azonnal nyomtuk föl Todorovicsnak és Majornak, akik villámgyorsan kiugratták a támadókat. Ám néha már túlszíneztük, ezért nem esett több gól.
   — Mit hozhat az újabb szerdai mérkőzés?
   — Bízom abban, hogy megmarad a lendületünk a Vác ellen is. Talán az is jó előjel, hogy már a második mérkőzésen nem kaptunk gólt.

   
   Békés Megyei Hírlap, 1997. május 12.
   

   
   Ebből a kavarodásból sem lett gól.
   Tomka (sötét mezben) előre vetődve fejel.
   Azoitei elől ment Baji kapus.
   (Fotók: Laufer László)

   
   Új Dunántúli Napló, 1997. május 11.