Még ízlelgetjük a szavakat: Tóth Balázs a válogatott keretében. A 23 éves hálóőr szinte napra pontosan egy éve, tavaly március 14-én, Mezőkövesden mutatkozott be az élvonalban, amikor a megsérülő Hegedüs Lajos cseréjeként állt a gólvonalra, s már akkor is magabiztos teljesítményével hívta fel magára a figyelmet.

A szőke fiatalember aztán már nem is adta át a helyét: amikor a tavaly tavaszi bajnoki leállást követően együttesünk az utolsó nyolc mérkőzésen 15 pontot gyűjtve, és hatpontos hendikepet ledolgozva felkapaszkodott a dobogóra, Hornyák Zsolt merész döntésének köszönhetően már ő állt a kapunkban, és nem kis szerepet vállalt abban, hogy az idény végén bronzérmet ünnepelhettünk. Az új szezonnak a klubvezetés – újabb bátor húzással – igen fiatal kapustrióval, valamint új kapusedzővel, Balajcza Szabolccsal vágott neki, a „korelnök" Balu pedig azóta az egyik legjobb hálóőrré nőtte ki magát hazánkban – a válogatott meghívóval Marco Rossi kapitány is értékelte remek teljesítményét.

„Legelőször is a szüleimnek szeretnék köszönetet mondani azért, hogy eljuthattam a válogatott kerettagságig, az ő segítségük és támogatásuk nélkül nem sikerült volna. Óriási megtiszteltetés és meglepetés számomra, hogy megkaptam a meghívót, amelyben ugyanúgy hatalmas érdeme van a Puskás Akadémiának, ahol már tíz éve védek. Elképesztően boldog voltam, amikor meghallottam a hírt, ugyanis kiskoromban azért kezdtem el futballozni, hogy egyszer a hazám címeres mezét viselhessem. Tudom, hogy ez még csak az első lépés, hiszen harmadik számú kapusként számolnak velem, de azon leszek az edzéseken, hogy megmutassam, hosszabb távon is számíthat rám a kapitány, mert szeretnék megragadni a keretben. Fantasztikus lesz Gulácsi Péterrel és Dibusz Dénessel együtt dolgozni, figyelni fogom minden mozdulatukat az edzéseken és a mérkőzéseken, és biztos vagyok benne, hogy rengeteget fogok tőlük tanulni” – mondta meghatottan kapusunk, miután tudomást szerzett Marco Rossi döntéséről.

Balu tavasszal kilenc bajnokin mindössze három akciógólt kapott, csapatunk pedig jelenleg már a második hely megszilárdításán dolgozik – lássuk, hogyan látják őt a legilletékesebbek, Balajcza Szabolcs és Mitring István.

„Óriási dolog, hogy Balu bekerült a válogatott keretébe, nagyon örülünk neki, főleg azért, mert a teljesítményével érdemelte ki. Már tavaly is figyelemre méltó volt a produktuma, de amit ebben a félévben nyújt, tényleg válogatott forma. Tavaly nyár óta dolgozunk együtt, rendkívül jól fejlődő kapus, aki vevő az új dolgokra, folyamatosan igényli az új, változatos edzésmódszereket. Ezen a ponton szeretném megemlíteni a két másik kapusunkat is: az idény elején féltettek minket, hogy három fiatallal vágunk neki a szezonnak, ám jól sült el a dolog. Egymást húzzák az edzéseken, úgyhogy Balu után nekik is gratuláltam, mert nem kis részük van abban, hogy ő válogatott lett. Ne felejtsük el, hogy Kiss Ágoston is abban a korban van, hogy behívhatják a korosztályos válogatottba, Auerbach Martin pedig tagja az U19-es nemzeti csapat keretének. Nagyon büszke vagyok rájuk, de folytatjuk a munkát, nincs megállás, mert mindenkiben sokkal több van. Mindenki lépett egy szintet egy év alatt, de azon vagyunk, hogy folyamatosan fejlődjenek, és elérjék azt a célt, amit kitűztünk eléjük, illetve ők kitűztek maguk elé" – fogalmazott NB I-es csapatunk kapusedzője.

„Balázs tíz éve van itt az akadémián, gyakorlatilag a kiválasztó óta ismerem. Akkoriban vékonydongájú srác volt, akiről nagyon hamar kiderült a tehetsége, és a mérések is mutatták, hogy a testmagassága, testösszetétele ideális lesz. Már kicsiként kimagasló volt az edzésmotivációja, remekül lehetett vele dolgozni. Balázs ezáltal jutott el odáig, hogy az U17-es korosztálytól kezdve már ő számított első számú kapusnak – onnantól kezdve magasabb szintű mérkőzéseken és az utánpótlás-válogatottakban is bemutatkozott. Rengeteget foglalkoztunk a technikai képzésével, és a gyors növekedés miatt – gyógytornász segítségével – fizikailag is rendbe kellett tenni, ami testileg és mentálisan is nagyon megerősítette. Szerepelt az NB III-as csapatban és Csákváron is, és miután az első csapathoz került, erős konkurenciája lett Hegedüs Lajosnak, és amikor bekerült kapuba, a pandémia miatti szünet végeztével is újra ő kapta meg a bizalmat – nem véletlenül. Az első olyan NB I-es kapusunk, aki teljes mértékben az akadémiánk neveltje, ezért aztán nagyon büszkék vagyunk rá. Amióta látjuk védeni, folyamatos fejlődésen megy keresztül, öröm nézni, amilyen intenzitással, dinamikával, boldogsággal dolgozik, és hogy mennyit jelent neki ez a klub” – mondta szinte atyai szeretettel a „Mitya” becenévre hallgató nevelőedző.