† Tuson Árpád (? 1922 - Sydney 1960.11.03)
játékos
0 nemzetközi kupa
0 hazai kupadöntő
6 elsőosztályú bajnoki
Tuson Árpád magyar bajnoki mérkőzései:
OB 1945/1946
| # | date | round | match | substitutions | cards | goals | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 1946.03.31 | 20 | Újpesti MTE - Győri Vasas ETO | 3 : 0 | |||
| 2 | 1946.04.04 | 21 | Dózsa MaDISz - Újpesti MTE | 0 : 3 | |||
| 3 | 1946.04.07 | 22 | Újpesti MTE - Erzsébeti MTK | 0 : 1 | |||
| 4 | 1946.05.01 | 24 | Újpesti MTE - Szentlőrinci AC Barátság | 1 x gól | 2 : 5 | ||
| 5 | 1946.05.05 | 25 | Dorogi AC - Újpesti MTE | 1 : 0 | |||
| 6 | 1946.05.12 | 26 | Újpesti MTE - MTK | 0 : 4 |
6 mérkőzés
1 x 
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
Szevasz ... így üdvözölte barátait, jellegzetes fejbólintással, majd’ mindig jókedvűen, mókára készen. Most mi köszönünk el tőle. Tuson Árpád november3-án Sydneyben, megdöbbentő hirtelenséggel, 38 éves korában meghalt. Irodájában dolgozott, mikor szíve két perc alatt végzett vele. Egy évtizede ismert, szeretett, színes alakja volt Sydney magyar világnak. Egyenességéért és szenvedélyes, mindig javítani akaró egyéniségéért azok is becsülték, akik nem mindenben értettek vele egyet. Élete nagy szenvedélye a labdarúgás volt. Otthon a legendás FTC neveltje és játékosa, Sydneyben pedig 1950 elején elindítója, majd évekig mindenese az első helyi magyar labdarúgó clubnak, mely előbb “Ferencváros”, majd“Európa” néven szerepelt. Többé-kevésbé ezeknek a közvetlen utóda a mai “Budapest S.C.” Szabadidejében úgyszólván mindegyik ausztráliai magyar lapba írt rendszeresen vagy alkalmilag sportcikkeket. Legutoljára a“Soccer World” munkatársa volt. A sydneyi rookwoodi katolikus temető nemrég felállított magyar parcellájában temették el, nagy részvét mellett. Az ausztráliai és ezen belül a sydneyi labdarúgás egyik úttörője volt. Ezért lapunk a lassan hagyományossá váló “Független Magyarország Kupát” 1961-től mint a “Független Magyarország Tuson Árpádkupáját” írja ki, így emléke is színesebben él majd köztünk és most sem kell végső búcsút mondani... Talán csak annyit, hogy: “Szevasz, Árpi...”
Független Magyarország
1960.11.15