A Magyar Labdarugó Szövetség Kecskeméten tartott elnökségi ülésén megválasztották a válogatott uj szövetségi kapitányát. Jenei Imre, a Steaua Bucuresti technikai igazgatója kapott megbizást arra, hogy a magyar labdarugó válogatottat felkészitse a világbajnoki selejtezőkre.

Jenei 1992 február 1-jétől foglalja el uj hivatalát.

Jenei Imre (54) pályafutása szülővárosában, Aradon kezdődött. A tehetséges középpályás az élvonalban 1953 őszén, a helyi UTA-ban mutatkozott be. Több mint 30 alkalommal szerepelt az ifjúsági válogatottban, amelynek legjobbjait később összegyűjtötték a fővárosi Progresul ICPS-ben. Innen került a Steaua Bucurestihez, amellyel három bajnoki aranyérmet és négy kupagyőzelmet szerzett.
Tizenkét alkalommal öltötte magára a román válogatott mezét. Később, két évig profiként a török első osztályú Kayseri csapatát erősítette, innen vonult vissza, 1971-ben.

Ugyanabban az évben megállapodást kötött a Steauával, ahol előbb az ifjúsági és a junior együttes edzőjeként tevékenykedett, majd öt év múlva átvette az első csapat irányítását. Később egy rövid időszakra a Bihorhoz és a Tirgovistéhez kötötte szerződése, aztán újra a Steauánál edzősködött. Itt ,,begyűjtött,, két bajnoki címet és három kupagyőzelmet is. Legkiemelkedőbb sikerét 1986-ban érte el, amikor a Steauával megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját. Ugyanabban az évben elfogadta a román szövetség ajánlatát, s a válogatott szövetségi kapitánya lett. Vezetésével az együttes bejutott az 1990-es vb 24-es döntőjébe.

Jelenleg a Steaua Bucuresti technikai igazgatója.

A tanácskozáson, amelyen résztvett Gallov Rezső helyettes államtitkár, az OTSH elnöke is, dr. Laczkó Mihály elnök négy jelölt nevét terjesztette a testület elé. A Garami József, Csank János, Jenei Imre és Török Péter alkotta kvartettből a többfordulós szavazás utolsó menetére Garami és Jenei neve maradt a kalapban. Ebből a párharcból 14:10-re Jenei Imre került ki győztesen, akit Csank János segít majd a válogatott felkészítésében. Jenei - ő a 43. magyar szövetségi kapitány a sorban - megbízatása a világbajnoki ciklusra, tehát 1994 nyaráig szól.

A csaknem ötórás ülésen két beszámolót is meghallgattak az elnökség tagjai. Glázer Róbert megbízott szövetségi kapitány az A-válogatott, míg Novák Dezső szövetségi edző az olimpiai csapat sikeresnek nem mondható szerepléséről tájékoztatta a jelenlévőket, akik tudomásul vették az elhangzottakat. Az elnökség azonban úgy itélte meg, hogy az olimpiai együttes mellé menedzser tipusú vezetőre van szükség, s erre a feladatra Fogarasi Lajost, az elnökség tagját jelölték ki.

A Magyar Kupa döntőjével kapcsolatban az a határozat született, hogy a trófea sorsát eldöntő mérkőzést mindenképpen semleges pályán kell lejátszani. Így a helyszínválasztás attól függ, hogy az eddigi pályázók - Békéscsaba, Győr és Szeged - csapata miként szerepel. Az viszont eldőlt, hogy a kupafinálét június 3-án rendezik meg.

Szepesi György arról tájékoztatta az elnökség tagjait, hogy az 1992 novemberében, Hongkongban tartandó teremlabdarugó világbajnokságra a magyar csapat előtt is nyitva áll a kapu. Az európai résztvevők két selejtező csoportban kezdik meg a küzdelmeket. A magyarok a spanyolokkal, a szovjetekkel és a csehszlovákokkal mérkőznek, míg a másik csoportban az olaszok, a belgák, a hollandok és a jugoszlávok játszanak. A két csoportból az első és a második helyezettek, valamint a legjobb harmadik jut tovább. A magyar teremlabdarugó válogatott felkészítésével Both Józsefet bízták meg.

AZ MLSZ elnöksége foglalkozott a válogatott balul sikerült közép-amerikai túrájával is, s Emsberger Tamás technikai vezetőt elmarasztalta a tapasztalt hiányosságokért. Ugyancsak a válogatottal kapcsolatos hír: Szilágyi György az UEFA keddi ülésén tárgyalt szovjet kollégájával, aki arról tájékoztatta, hogy szövetsége megállapodott a tagköztársaságokkal az egységes válogatott szerepeltetéséről. Ennek egyetlen szépséghibája, hogy Ukrajna nem írta alá a dokumentumot...

Végül azt is bejelentették, hogy január 24-én, Budapesten tartják a világbajnoki selejtezők naptáregyeztető megbeszélését.