Sokszor hangoztattam, nekem a piramis csúcsa a nemzeti csapatban szerepelni, és amíg hívnak, addig szeretném a magyar válogatottat szolgálni. A motivációm és az elkötezelezettségem most is megvan, de a profi labdarúgásban eltöltött 24 év -ebből 18 válogatottként- nem múlt el a testemben nyomtalanul.
A Haladásban végigjátszott tavalyi szezon után pihenés nélkül vágtam neki a nyári Európa-bajnokságra való több, mint egy hónapos kemény felkészülésnek. Minden erőmet beleadtam, de közben a szervezetem jelezte, hogy itt a határ!
Maximalista vagyok és maximális teljesítményt szeretnék nyújtani, azonban 40 esztendősen ez már klub és válogatott szinten együtt nem megy.
Bernd Storck, szövetségi kapitány az Európa-bajnokság után nekem adta a döntés jogát a folytatásról. Én úgy döntöttem, hogy nem lehet méltóbb a búcsú egy olyan Európa-bajnoki szereplésnél, ami igazi futball lázat váltott ki és rengeteg örömöt okozott a magyar embereknek és amiután ismét visszakerült a magyar labdarúgás az európai „nagyszínpadra”.
Mérhetetlenül hálás vagyok, hogy 107 alkalommal viselhettem a címeres mezt! Nagyon sok szeretet, bíztatást kaptam a szurkolóktól a 18 év alatt, köszönöm nekik.
Márcsak a belém vetett bizalom okán is igyekszem az energiáimat a magyar labdarúgás szolgálatába állítani a jövőben is, a Szombathelyi Haladás játékosaként és a KirálySport vezetőjeként.
A válogatottnak pedig maradok feltétlen híve!
Király Gábor