Mátyus János
2003.07.10 Mátyus a brit szabályok áldozata lett
Egyéves szerződést kötött az osztrák első osztályban szereplő Admira Wacker csapatával Mátyus János, aki megkeresésünkre elmondta, miért éppen a Bécs elővárosában található együttest választotta, előbb azonban skóciai élményeiről beszélt a 29 éves, 34-szeres magyar válogatott védő.
"Nagyon jól éreztem magam Edinburgh-ban, szívesen maradtam volna a Hibernian együttesénél, de egy Nagy-Britanniában régóta élő szabály miatt sajnos távoznom kellett" - kezdte Mátyus, majd így folytatta: "A brit előírások szerint ugyanis csak akkor szerződtethetnek Európai Unión kívüli országból érkezett labdarúgót, ha az illető az adott évben szerepelt hazája válogatottjában, márpedig én az utóbbi időben kikerültem a nemzeti tizenegyből. Pedig a skótok is szerették volna, ha maradok, az edző különösen, ám jobb híján abban maradtunk, egy vagy két éven belül visszatérek."
Ezután arról faggattuk Mátyust, hogy az angol bajnoksághoz képest mekkora a lelkesedés a skót pontvadászatban, mire a védő ezt válaszolta: "Legalább akkora a felhajtás Skóciában, mint az angol bajnokságban. Nem tagadom, nagyon magával ragadott az ottani futballélet, amikor nyertünk, a szurkolók majdnem szétszedtek bennünket, nem tudtunk úgy végigmenni az utcán, hogy ne állítottak volna meg bennünket legalább egy szóra. Hatalmas felhajtás van arrafelé a meccseken, ráadásul a Hibernian a Celtic és a Rangers mögött, az Aberdeen csapatával holtversenyben a legnépszerűbb klubok közé tartozik Skóciában, s természetesen minden mérkőzésünket telt ház előtt játszottuk. Egy szó mint száz, mindenképpen jó lenne visszatérni a Hibs'-hez."
Végezetül, hogy miért éppen a Südstadtban található Admira Wackert választotta, a hátvéd ezt mondta: "Eleinte úgy tűnt, nem lesz semmi a szerződésből, hiszen az osztrák klub vezetői sokallták az igényeimet, mindenesetre arra kértek, hogy menjek ki egy edzőmérkőzésre. Kimentem, s éppen a ZTE ellen léptünk pályára, nyertünk is 2-0-ra, s a jelek szerint a játékom elnyerte a vezetők tetszését, mivel hamarosan a szerződést is megkötöttük. Egyelőre egyéves megállapodást kötöttem a bécsiekkel, bízom abban, hogy jól szerepelünk majd, ami pedig biztató, hogy így legalább közelebb leszek Budapesthez is."
"Nagyon jól éreztem magam Edinburgh-ban, szívesen maradtam volna a Hibernian együttesénél, de egy Nagy-Britanniában régóta élő szabály miatt sajnos távoznom kellett" - kezdte Mátyus, majd így folytatta: "A brit előírások szerint ugyanis csak akkor szerződtethetnek Európai Unión kívüli országból érkezett labdarúgót, ha az illető az adott évben szerepelt hazája válogatottjában, márpedig én az utóbbi időben kikerültem a nemzeti tizenegyből. Pedig a skótok is szerették volna, ha maradok, az edző különösen, ám jobb híján abban maradtunk, egy vagy két éven belül visszatérek."
Ezután arról faggattuk Mátyust, hogy az angol bajnoksághoz képest mekkora a lelkesedés a skót pontvadászatban, mire a védő ezt válaszolta: "Legalább akkora a felhajtás Skóciában, mint az angol bajnokságban. Nem tagadom, nagyon magával ragadott az ottani futballélet, amikor nyertünk, a szurkolók majdnem szétszedtek bennünket, nem tudtunk úgy végigmenni az utcán, hogy ne állítottak volna meg bennünket legalább egy szóra. Hatalmas felhajtás van arrafelé a meccseken, ráadásul a Hibernian a Celtic és a Rangers mögött, az Aberdeen csapatával holtversenyben a legnépszerűbb klubok közé tartozik Skóciában, s természetesen minden mérkőzésünket telt ház előtt játszottuk. Egy szó mint száz, mindenképpen jó lenne visszatérni a Hibs'-hez."
Végezetül, hogy miért éppen a Südstadtban található Admira Wackert választotta, a hátvéd ezt mondta: "Eleinte úgy tűnt, nem lesz semmi a szerződésből, hiszen az osztrák klub vezetői sokallták az igényeimet, mindenesetre arra kértek, hogy menjek ki egy edzőmérkőzésre. Kimentem, s éppen a ZTE ellen léptünk pályára, nyertünk is 2-0-ra, s a jelek szerint a játékom elnyerte a vezetők tetszését, mivel hamarosan a szerződést is megkötöttük. Egyelőre egyéves megállapodást kötöttem a bécsiekkel, bízom abban, hogy jól szerepelünk majd, ami pedig biztató, hogy így legalább közelebb leszek Budapesthez is."