Balog Tibor
1998.07.04 Balog Tibor beperelte a Charleroi csapatát!
forrás: Népszabadság
„Tudtuk, ha Balog Tibor bírósághoz fordul, nyerni fog. Miért ne lehetne ő is szabad?” - mondja Pierre-Yves Hendlickx, az SC Charleroi labdarúgóklub főtitkára. Tényleg, miért is ne? A belga lapok, amelyek nagy terjedelemben foglalkoznak azzal, hogy Balog szabadon távozhat a csapatától, máris új Bosman-ügyről beszélnek.
Nem véletlenül, hiszen a belga Jean- Marc Bosman ügye precedenst teremtett. Miután a liége-i bíróság annak idején kimondta, hogy szerződése lejárta után Bosman szabadon átigazolhat egy másik csapathoz, a luxemburgi Európai Bíróság úgy határozott, hogy ennek ezentúl így kell lennie az egész EU-ban. A gond csupán az, hogy Balog Tibor nem az unió egyik tagországából érkezett, bár azt még Hendlickx is beismeri, hogy diszkrimináció lenne emiatt nem elengedni.
„Semmi gond, az ítélet amúgy is előre látható volt” - magyarázza a főtitkár. Azt azért hozzáteszi, hogy a Charleroi „öt éven át táplálta Balogot”, aki „ha nem lenne Belgiumban, még ma is Magyarországon játszana az ismeretlen kis klubjában”. Hendlickx azt állítja, hogy mostanában senki sem érdeklődött a magyar játékos iránt, aki - szerinte - csak azért fordult bírósághoz, mert a futballisták „minél több pénzt akarnak keresni”.
Balog Tibor persze máshogy látja a dolgot. „Nem volt más választásom, kénytelen voltam a bíróság közbenjárását
kérni. A szerződésem lejárta után csapat és fizetés nélkül maradtam, amit az én koromban, harminckét évesen már nem engedhet meg magának egy játékos” - meséli. A charleroi-i döntés nem lepte meg: ha nem lett volna esélye, nem is próbálkozik a pereskedéssel.
„Írásos bizonyítékaim vannak, például faxok, amelyekben az SC Charleroi három-ötmillió frankot kér értem más csapatok menedzsereitől. A szerződésem 1997 júniusában járt le, és az idén januárban végül elengedtek az izraeli Hasdod klubhoz, de azzal a feltétellel, hogy a szezon végén visszatérek a Charleroi-hoz.
A Hasdod hajlandó is lenne átvenni Balogot, aki - ha nem talál más megoldást — kész elfogadni az ajánlatot. A magyar labdarúgó mindenesetre egy héten belül szeretne új csapatot találni, ami nem lesz könnyű, mivel sok helyen már elkezdődött a felkészülés. A belga Mons például edzőnek is hívta, ám végül nem tudta kivárni a bíróság ítéletét, ezért másik trénert szerződtetett.
„Nincs sok időm” - foglalja össze a helyzetet Balog Tibor, akit egyébként ugyanaz az ügyvéd (Jean-Louis Dupont) védett, aki a Bosman-üggyel is foglalkozott. A precedensértékű döntés várhatóan ezúttal is megszületik, mert a charleroi-i bíró szintén a luxemburgi törvényszékhez fordult, azt kérve, hogy tegye általános érvényűvé ezt az ítéletet is. Ha ez megtörténik, a futballisták végre az EU-n kívül is szabaddá válnak.
Nem véletlenül, hiszen a belga Jean- Marc Bosman ügye precedenst teremtett. Miután a liége-i bíróság annak idején kimondta, hogy szerződése lejárta után Bosman szabadon átigazolhat egy másik csapathoz, a luxemburgi Európai Bíróság úgy határozott, hogy ennek ezentúl így kell lennie az egész EU-ban. A gond csupán az, hogy Balog Tibor nem az unió egyik tagországából érkezett, bár azt még Hendlickx is beismeri, hogy diszkrimináció lenne emiatt nem elengedni.
„Semmi gond, az ítélet amúgy is előre látható volt” - magyarázza a főtitkár. Azt azért hozzáteszi, hogy a Charleroi „öt éven át táplálta Balogot”, aki „ha nem lenne Belgiumban, még ma is Magyarországon játszana az ismeretlen kis klubjában”. Hendlickx azt állítja, hogy mostanában senki sem érdeklődött a magyar játékos iránt, aki - szerinte - csak azért fordult bírósághoz, mert a futballisták „minél több pénzt akarnak keresni”.
Balog Tibor persze máshogy látja a dolgot. „Nem volt más választásom, kénytelen voltam a bíróság közbenjárását
kérni. A szerződésem lejárta után csapat és fizetés nélkül maradtam, amit az én koromban, harminckét évesen már nem engedhet meg magának egy játékos” - meséli. A charleroi-i döntés nem lepte meg: ha nem lett volna esélye, nem is próbálkozik a pereskedéssel.
„Írásos bizonyítékaim vannak, például faxok, amelyekben az SC Charleroi három-ötmillió frankot kér értem más csapatok menedzsereitől. A szerződésem 1997 júniusában járt le, és az idén januárban végül elengedtek az izraeli Hasdod klubhoz, de azzal a feltétellel, hogy a szezon végén visszatérek a Charleroi-hoz.
A Hasdod hajlandó is lenne átvenni Balogot, aki - ha nem talál más megoldást — kész elfogadni az ajánlatot. A magyar labdarúgó mindenesetre egy héten belül szeretne új csapatot találni, ami nem lesz könnyű, mivel sok helyen már elkezdődött a felkészülés. A belga Mons például edzőnek is hívta, ám végül nem tudta kivárni a bíróság ítéletét, ezért másik trénert szerződtetett.
„Nincs sok időm” - foglalja össze a helyzetet Balog Tibor, akit egyébként ugyanaz az ügyvéd (Jean-Louis Dupont) védett, aki a Bosman-üggyel is foglalkozott. A precedensértékű döntés várhatóan ezúttal is megszületik, mert a charleroi-i bíró szintén a luxemburgi törvényszékhez fordult, azt kérve, hogy tegye általános érvényűvé ezt az ítéletet is. Ha ez megtörténik, a futballisták végre az EU-n kívül is szabaddá válnak.