comments

1. 
   admin fgymat

   # 2

   2021.10.17, 11:02 (szerk.: 2021.10.17, 11:03)

   A Vas népe szerint 13-án született, de az összes többi újságban (Népsport, Képes Sport, Labdarúgás, stb) 17-ét írták.
   

   Varga(Cserga) Ferenc 1924.október 13-án született Herényben. Az általános iskola után lakatosnak ta­nult. Munkahelye a MÁV Járműjavító volt, vissza­vonulása után intéző volt a Haladásnál, s a vasúti nyomdában dolgozott.
   A Haladásban 1945. szep­tember 23. és 1960. június 22.között 365 NB I-es meccsen szerepelt és 119 gólt szerzett. Ez egyesületi csúcs.
   Meghalt 1990. június 26-án.
   
   Részlet a 80 év zöld-fehér­ben című, 2001-ben megje­lent könyvből:
   „Az időközben NB nevet felvett bajnokságban nehezen állt talpra a Haladás, az egy évvel korábbi, döntőbeli el­lenfele, a Szolnoki MÁV meg is előzte. A következő szezon már NB II. néven pörgött, a Haladás pedig korábbi szépnapjaira emlékeztetőén, je­lentős fölénnyel megelőzte ri­válisait, köztük a szomszédos Sopront, s immár másodszor jutott a mennyországot jelen­tő NB I-be. Az alaposan meg fiatalított csapat edzéseit Marth József vezette, ekkor már Tölgyesi, Pillér, Deszke, Koroknai és Lovász is állandó csapattag volt. Most már nem egy, hanem két év sikeredett a leg­felsőbb osztályban, de az 1940/41-es szezon­ban az utolsó, 14. he­lyen végzett a Hala­dás, és kiesett. Ám a búcsú csak egy évig tartott, akárcsak az újabb fel­sőházi szereplés. Pedig a baj­nok Csepelt is megverte a Ha­li, sőt a Fradival Szombathe­lyen és az Üllői úton is döntet­lent ért el. Az 1943/44-es szezonban a Budapesti MÁVAG és a Győri ETO is egy-egy ponttal megelőzte a Haladást, így az újabb feljutás nem sikerült. Pedig ekkor már felbukkant a későbbi váloga­tott, a villámgyors Szabó Imre és a későbbi NB I-es szerep­lést és gólokat illetően is csúcstartó, egyben az egyik legnépszerűbb szombathelyi labdarúgó, Varga (Cserga) Ferenc. Varga Feri bekerülése azt jelentette, hogy engem egy sorral hátrább állítot­tak, fedezetet kellett játszanom - emléke­zett Gazdag Gyula Pubi, majd később Pubi bácsi - így ismerték: haláláig városszerte - szerint na­gyon tehetséges, so­kat futó, s a labdával is jó ba­rátságban lévő játékos volt Cserga. (...)
   1945 után a nyugati vége­ken lassabban indult meg a sportélet, hiszen itt értek leg­későbben véget a csaták. (...) A futballcsapat újjászervezé­sét volt kitűnő játékosok vet­ték a kezükbe, Kiss Jenő, Pil­lér József és Marth József, utóbbi az edzéseket is irány­ította. Kisebb csapatok elleni barátságos meccsekkel, majd városi tornákkal indított a Ha­ladás, utána aztán már neves budapesti csapatok meghívá­sára is vállalkozott. Akkor gondolt egyet a MÁV, és egy tehervagont sportkocsivá ala­kított át, a vonathoz csatolta, s ezen szállította oda és vissza az ellenfeleket. Olyannyira luxus dolog volt ez, hogy még a hetvenes években is irigyel­ték érte a vasutas sportoló­kat.”
   Az 1965-ös szombathelyi árvízkor Varga Ferenc egyike volt azoknak, akik a megáradt Perinttől megóvták a pályát. Az akkor még téglakerítéssel határolt sporttelepre a Perint felöli kapunál folyhatott vol­na be a víz, de Varga Ferenc­cel az élen homokzsákokkal sikerült megvédeni a stadiont.
   Annyira óvta az egykori, Zanatról telepített ősgyepet, hogy még az atlétákat is leza­varta a füves területről. Úgy gondolta, hogy a szöges cipők ártanak a pályának, a Haladás szent volt számára. Edzésként érkezett naponta az edzések­re, futva tette meg az utat he­rényi lakásától a pályáig.
   Amikor intézőként tényke­dett kedvenc csapatánál napibejárása volt a MÁV igazga­tóhoz, a későbbi olimpiai baj­nok — akkor meg festőként dolgozó - Szarka Zoltánt ő mutatta be a vasút főnöknek, aki rá is bólintott a tehetséges „portás” átigazolására.

   
   Vas Népe
   2011.03.07
    
2. 
   Longinus

   # 1

   2021.10.05, 15:25

   Varga Ferenc a Haladás VSE 1948-as csapatképén. Kép: 1919media.blog.hu