Magyarország - Izland 1 : 2
Világbajnokság 1994, selejtező
« előző
665.
hivatalos válogatott mérkőzés következő »
helyszín :
Budapest, XIV. ker., Népstadion
játékvezető :
Amendolia Angelo (Olaszország)
nézőszámok:
- ksi.is: 10.000
- MTI: 11.000
- nso.hu: 12.000
-
2' Kovács Kálmán 1 - 0 1 - 1 51' Örlygsson Thorvaldur 
57' Jónsson Kristján 1 - 2 73' Magnússon Hördur 82' Bjarnason Baldur
 Magyarország
|
 Izland
|
|---|---|
|
|
|
szövetségi kapitány: Jenei Imre |
szövetségi kapitány: Elíasson Ásgeir |
meccstörténelem
- 2020.11.12 Magyarország - Izland 2-1
- 2016.06.18 Izland - Magyarország 1-1
- 2011.08.10 Magyarország - Izland 4-0
- 2005.06.04 Izland - Magyarország 2-3
- 2004.09.08 Magyarország - Izland 3-2
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
A pénteki randevún már ott volt Limperger Zsolt is, aki a svédek elleni összecsapást Achilles-ínbántalmai miatt ,,hagyta ki,,, de most nagyon számít rá Jenei Imre. Kimaradt Kecskés Zoltán, meghívót kapott Petry Zsolt és Kovács Kálmán is - természetesen az említett Limperger mellett.
Petry kapus csak vasárnap érkezik haza, hiszen szombaton még kupaelődöntő visszavágót játszik Belgiumban. A kerettagok névsora:
kapusok:
Petry, Brockhauser;
védőjátékosok:
Telek, Lőrincz, Limperger, Simon, Keller, Nagy T., Bognár Z.;
középpályások:
Pisont, Lipcsei, Kovács E., Balog T., Sallói, Márton;
támadók:
Kiprich, Kovács K., Vincze I., Eszenyi.
- Szombaton 17 órakor a Tatabánya csapatával játszunk edzőmérkőzést a bányászvárosban - mondta el az MTI munkatársának Jenei Imre. - Vasárnap edzés, majd videóról elemezzük az izlandiak játékát. Szepesi György volt a hivatalos ellenőre a görög-izlandi összecsapásnak, és hazahozta a 90 perc ,,képanyagát,,. Utána hétfőn és kedden is tartok foglalkozásokat.
Budapest, 1992. június 3. szerda (MTI) - A magyar labdarugó válogatott 1989 novemberében, Sevillában játszotta 56. világbajnoki selejtező mérkőzését. Az ibériai 0:4 után, de már előtte sem volt esélye az 1990-es, olaszországi Mondiale csatározásaira kijutnia a nemzeti együttesnek. Szerdán a Népstadionban az 57. kvalifikációs összecsapásra került sor, ez a 90 perc Izland ellen az első lépés volt az Egyesült Államok-beli 1994-es, 24-es vb-döntő felé vezető úton.
Az európai 5. csoportban a második összecsapásra került sor, az ellenfél a gejzírek országa, Izland volt, amely e hónap közepén a görögöktől 1:0-ra kikapott Athénban. A magyar futballisták hangulata hasonlíthatott az elmúlt szerdaihoz, akkor ugyanis Stockholmban, a Rasunda stadionban játszottak a svédek ellen, és a kezdés előtt fél órával ugyanúgy kongtak a Népstadion lelátói, mint a svéd fővárosban. Jenei Imre szövetségi kapitány a kedden kihirdetett összetételben küldte pályára nemzeti együttesét. Némi meglepetést csupán az keltett, hogy Lipcsei Péter, a ferencvárosiak ügyes középpályása még a cserepadon sem kapott helyet.
A két együttes a következő összetételben lépett pályára az olasz Amendola játékvezetésével:
Magyarország:
Petry Zsolt - Telek András - Kovács Ervin, Lőrincz Emil - Simon Tibor, Limperger Zsolt, Pisont István, Vincze István, Keller József - Kiprich József, Kovács Kálmán
Izland:
Birkir Kristinsson - Andri Marteinsson, Gudni Bergsson, Kristján Jónsson, Valur Valsson - Thorvaldur Örlygsson, Arnar Grétarsson, Kristinn Jónsson, Baldur Bjarnason - Rúnar Kristinsson, Sigurdur Grétarsson
A kezdőrúgás jogát a Nina Ricci, a Lacoste és a L,Amy szemüvegkeretek forgalmazója, a Buchmann Magyar Optikai Művek vásárolta meg, és ez a cég a labda útraindításának jogát Tóbiás Györgynek, a Magyar Optikus Ipartestület alelnökének javára ajánlotta fel.
A magyarok nagy vehemenciával kezdtek, s már a 3. percben vezetést szereztek. A jobbszélről Kiprich emelt középre, a labdával Pisont lépett ki a védők közül, lövése a kapufáról visszapattant a mezőnybe, két csapattárs is ott termett, s közülük Kovács Kálmán terelte a pettyest a hálóba (1:0). Válaszként Örlygsson, majd Marteinsson próbálkozott távoli lövéssel, mindketten eredménytelenül. Aztán a másik oldalon Pisontnak is volt egy távoli lövése, de az célt tévesztett. Nem sokkal később Vincze lódult meg, mellette futottak a társak is, ám ő nem passzolt, inkább távolról ellőtte a labdát, amelynek hárítása nem okozott különösebb gondot az izlandi kapusnak. Jenei Imre szövetségi kapitány tanítványai nagy elszántsággal küzdöttek, közülük is kitűnt a játékmesteri szerepkörrel megbízott Pisont, aki láthatóan nagyon meg akarta hálálni a bizalmat. A vendégek is igyekeztek megmutatni, hogy elsajátítottak egy keveset a futball tudományából, de a kapura nem igazán voltak veszélyesek. A 22. percben a jobb oldalon pattogott a labda, az Marteinsson elé került, ő kapásból kapura bombázott, Petry a léc alól tolta szögletre a bőrgolyót. A partjelző közben már lest jelzett, de az olasz Amendiola játékvezető ezt nem vette figyelembe, mégis szögletrúgást ítélt. A hazaiak mintha megelégedtek volna az egygólos előnnyel. Aztán ismét Pisont volt, aki megrázta magát. A 25. percben ,,forintos,, labdát tálalt a kiugró Kovács Kálmán elé, ő azonban a teljesen tiszta helyzetben is Kristinsson kapusba rúgta a pettyest. Rögtön utána igyekezett javítani a Kispest-Honvéd támadója, szemfülességének köszönhetően labdát szerzett, pontosan középre játszott, ám az érkező Vincze sem tudta bevenni a kaput. Az első félóra végén Sigurdur Grétarsson ügyeskedett a bal szélen, középre lőtt labdáját merész kivetődéssel tette ártalmatlanná Petry. Utána jött megint Pisont: parádésan kényszerítőzött Kiprich-hel, a Feyenoord idegenlégiósa nem tudta jól megoldani a feladatot, labdája az izlandi kapusról szögletre került. Aztán Vincze is próbálkozott, de a vendégek hálóőre önfeláldozó kivetődéssel mentett előle. Már a 35. percben járt az eredményjelző órája, de a táblán még mindig Kiprichet jelölték gólszerzőként. Pedig azóta a tévévisszajátszások is megerősítették, hogy Kovács Kálmán volt eredményes. A 40. percben meghűlt a vér a hazai szurkolók ereiben: Sigurdur Grétarsson lódult meg egy hosszan előrevágott labdával, a védők csak hátráltak, no meg egymásra vártak, az izlandi csatár még igazított is egyet a labdán, majd 18 m-ről kapu fölé bombázott.
A másik kapu előtt Vincze ívelt be szögletet a jobb oldalról, a labda átszállt a védők és a kapus felett, azonban Kiprich a kapu torkából sem tudott gólt lőni, a gólvonalon álló védőt találta el, majd a szigetországiak nagy nehezen szögletre szereltek. Nem szűnt meg a magyar nyomás, a félidő hajrájában Kovács Kálmánnak volt egy jól belőtt szöglete, Lőrincz azonban fejjel rosszul célzott. Ezt követően Vinczének is akadt egy szép elfutása, jól adott középre, de a társak lemaradtak. Zárásként Kiprich, illetve Sigurdur Grétarsson
célozta meg a kaput, egyformán kevés sikerrel.
A félidőben:
Magyarország - Izland 1:0
Népstadion, 10 ezer néző, V: Amendiola (olasz)
gólszerző: Kovács Kálmán (3. p.)
A második játékrész egy kemény belépővel kezdődött, a bal oldalon Bergsson leterítette Vinczét. A szabálytalanság elkövetője megúszta lapos figyelmeztetés nélkül. Talán ez volt az első sportszerűtlen jelenet. Biztos, ami biztos, Jenei Imre szövetségi kapitány elküldte melegíteni Eszenyi Dénest. Az 52. percben megbosszulta magát a magyarok sorozatos könnyelműsködése: a lesre játszó védők között Örlygssonig jutott a labda, ő mintegy 12 m-ről a kifutó Petry felett lágyan a kapu jobb oldalába emelt (1:1). Hidegzuhany a javából. Rögtön utána Kiprich lőhetett volna gólt, de közvetlen közelről ismét a kapust találta el. Ez már igencsak nem tetszett az addig türelmes nézőknek sem, kórusban ébresztőt követeltek. Az 54. percben megtörtént a várt csere, Vinczét az újpesti Eszenyi Dénes váltotta fel. Rá négy percre Kristinn Jónsson kapott sárga lapot, mert fellökte Kovács Kálmánt. Szinte egy kapura játszottak a magyarok: előbb Pisont erős lövése halt el az egyik védő lábában, majd éles szögből Eszenyi vágta kapu fölé a labdát. Kiírták az egyenlítő találat szerzőjét is, de a tábla kezelője ezúttal is tévedett, Örlygsson helyett Grétarssont írta ki, s azt nem is jelezte, hogy kettőjük közül melyik volt. A 64. percben Asgeir Eliasson, az izlandi szövetségi kapitány is váltásra szánta el magát, a csapat egyik legjobbja, Sigurdur Grétarsson helyett Hördur Magnussont küldte pályára. Egy perccel később Kovács Kálmán cselezgetett a bal oldalon, erősen belőtt labdája elsuhant a lábak között, majd a jobboldali kapufa mellett hagyta el a játékteret. Kiprich megpróbálta a lehetetlent, messziről előrevetődött, de így sem érte el a pettyest. A ,,Ria, Ria, Hungária ,, helyett már egyre inkább csak az ,,Ébresztő, ébresztő ,, szólt.
A még nagyobb pofon a 74. percben érkezett, egy jobboldali beívelést elvétettek a hazai védők, ismét csak egymásra vártak, Marteinsson szabadon fejelhetett, ezt a próbálkozást Petry még bravúrral mentette, de a berobbanó Magnusson már nem kegyelmezett, közelről a léc alá bombázott (1:2). A magyarokon mintha átok ült volna, egy ízben Kovács Kálmán lőtt néhány lépésről kapura, de a gólvonalon az egyik védő megint tisztázott. Aztán Kovács Ervin lépett oda Magnussonnak, ő sem kapott sárga lapot, a cserejátékos viszont csak rövid ápolás után tudta folytatni a játékot.
A 78. percben Balog Tibor állt be Pisont helyére, majd a 81. percben Baldur Bragason váltotta fel Kristinn Jónssont. Közben Baloghnak volt egy nagy lehetősége, de a 16-oson belül elbotlott a labdában.
A 84. percben Valsson is felíratkozott a sárgalaposok közé, ő kezezés miatt kapott figyelmeztetést. A hajrában is mentek, mentek előre Kovács Kálmánék, de támadásaikból hiányzott az igazi átütő erő. Nem sokkal a találkozó lefújása előtt Lőrincznek volt még egy ígéretes fejese, de az is elkerülte a kaput.
A végére a rohamosztagos rendőrök is felvonultak a pálya szélére, hogy megakadályozzák az elkeseredett szurkolók pályára ömlését, de szerencsére beavatkozásukra nem volt szükség.
Mint az álom, úgy indult a nyitó vb-selejtező A vége azonban - minek szépíteni - katasztrófa... Kovács K. szemfüles gólja gyors jókedvre hangolta a hazai legénységet, amely azonban mintha túlzottan is magabiztossá vált volna. Izland korántsem került K.O.-hangulatba. Ellenkezőleg. Mintha mi sem történt volna, sok futással, fegyelmezett területvédekezéssel mintegy 20 percen keresztül szilárdan birtokolták a labdát a szigetországiak, és bár magyar oldalon akadt két villanásszerű akció, a befejezés hibásnak bizonyult. Hiába volt a sóhaj az első félidő végén, mármint az, hogy lehetett volna 4:0 is, a tény az tény, minimális előnnyel fordult a hazai közönség, amelynek középpályás soráról kiderült, hogy nem éppen szerencsés összetételben lépett pályára ezen az estén. Pisont ugyan megtette a magáét, de Limperger és Vincze nagyon kevés támogatást adott Kiprichnek és Kovács Kálmánnak, akik ugyan eljutottak a gólhelyzetekig, de mintha megbabonázták volna őket, képtelenek voltak bevenni az izlandi hálót.
A kérdés így vetődött fel: bírja-e erővel az izlandi válogatott? Bírnia kellett, hiszen a magyar csapat egyáltalán nem diktált iramot, csak amúgy tessék-lássék dolgozgatta ki helyzetecskéit. És a második félidő igazolta, hogy Izland roppant bátor válogatott. Egy hibás lesreállítás után három vendégjátékos is válogathatott, ki lövi az egyenlítő gólt. 1:1 után a magyar válogatott láthatóan elképedt, erre azután senki sem gondolt a találkozó előtt. Nem volt vezéregyéniség, aki a gyepen hitet öntött volna társaiba, szinte atomjaira hullott szét a csapat. Önbizalomhiány - ez vezetett ahhoz, hogy a szekér helyzet közül továbbra sem sikerült újabbat értékesíteni, és a futball íratlan szabálya, hogy ilyenkor, egy kitámadó hazai csapatnál érdemes kontraakciókat vezetni. Izland megtette ezt, így esett meg a magyar labdarugás nagy tragédiája, hogy egy nála lényegesen kisebb tudású, ráadásul több kulcsemberét is nélkülöző ,,kiscsapattól,, hazai környezetben kikapott. A
vereségre nincs magyarázat, a rengeteg kihagyott gólhelyzetért
fizetni kellett, és Jenei csapata keservesen állta is a számlát.
A magyar válogatottból az első félidőben csak Pisont játéka emelhető ki, ha az ő pontos átadásaival élnek a társak, akkor nem vereség a végeredmény. Ám az is jellemző, hogy a középpályás mellett még Petry kapust lehet a jók között emlegetni, mert sajnos akadt dolga, bizonyítania kellett, hogy jó kapuvédő. A vendégek várhatóan nemzeti ünnepként írják be labdarugósportjuk történetébe ezt a szerda estét, és okuk van rá, mert olyan váratlan ellenakciókkal hozták végzetes zavarba esélyesebb ellenfelüket, amely csakis azon alapulhatott, hogy szilárdan szervezték meg védelmüket. Óriási lelkesedésükért valamennyien dícséretet érdemelnek.
Világbajnoki selejtező, európai 5. csoport:
Magyarország - Izland 1:2 (1:0)
Népstadion, 11 000 néző (javított nézőszám), V: Amendiola (olasz)
gólszerzők: Kovács Kálmán (3. p.), illetve Thorvaldur Örlygsson (52.), Hördur Magnusson (74.)
csere: Vincze István helyett Eszenyi Dénes (54. p.), Pisont István helyett Balog Tibor (78.), illetve Sigurdur Grétarsson helyett Hördur Magnusson (64.), Kristinn Jónsson helyett Baldur Bragason (81.)
sárga lap: Kristinn Jónsson (58. p.), Valur Valsson (84.)
A csoport állása:
1. Görögország 1 1 - - 1-0 2 pont
2. Izland 2 1 - 1 2-2 2
3. Magyarország 1 - - 1 1-2 0
(A Független Államok Közössége, Jugoszlávia és Luxemburg még nem
játszott.)
Nyilatkozatok:
Jenei Imre, a magyar válogatott szövetségi kapitánya:
- Természetesen nagyon-nagyon csalódott vagyok, játékosaim az első félidő 20. percéig betartották taktikai utasításaimat, rögtön letámadták a labdát birtokló ellenfelet, hamar gólt rúgtak. Utána hagyták az izlandiakat feljönni, akik előbb egyenlítettek, majd berúgták a győztes gólt is. Úgy érzem, gyengébb képességű volt a szigetországi csapat, mint amilyenre számítottam. Ha az első húsz percben 3:0 a javunkra, akkor nincs semmi gond. Sajnos nem így történt, mert játékosaim a jobbnál jobb helyzeteket is elpuskázták. Nem is tudom, hogyan lehet ilyen óriási ziccereket kihagyni. Óriási tanulság a jövőre nézve: a kapu előtt sokkal jobban kell koncentrálni. Egyik csapatrésszel sem vagyok elégedett, egyelőre nem tudom a játékosokat személy szerint értékelni. Erre még aludnom kell egyet. Miként arra is, hogyan tovább, egyáltalán folytatom-e a válogatott élén. Nem látom ugyanis valami fényesnek helyzetünket, nagyon fontos pontokat veszítettünk el.
Asgeir Eliasson, az izlandi szövetségi kapitány:
- Az első félidőben óriási szerencsénk volt, hogy megúsztuk egyetlen bekapott találattal. Ebben a játékrészben kapusunk, Kristinsson sem állt helyzete magaslatán. Fordulás után nagyot javult csapatunk teljesítménye, igaz, a magyarok az idő múlásával egyre idegesebbek, kapkodóbbak lettek. Mivel a találkozó előtt csak 20 százalék esélyt adtam a győzelmünkre, az eredménynek mindenképpen örülök, de a teljesítménnyel nem vagyok maradéktalanul elégedett.
Czékus Lajos, a magyar szövetség főtitkárhelyettese:
- Nem tudok mit mondani egy ilyen 90 perc után...
Emsberger Tamás, a válogatott technikai vezetője:
- Ennyi helyzetet nem lehet büntetlenül kihagyni.
Petry Zsolt:
- Nem szabad feladni az út elején, valahol majd be kell hozni ezt az elhullajtott két pontot.
Lipcsei Péter, a Ferencváros válogatottja, aki ezúttal a kispadon sem kapott helyet:
- Már az első félidőben el kellett volna dönteni a két pont sorsát.
Vincze István:
- Ilyen kudarcra nem számítottam, a szünetben három-négy gól előnnyel kellett volna fordulnunk.
Kiprich József:
- Nem tudok semmit sem mondani. Amit meg a saját teljesítményemről gondolok, azt jobb nem leírni.
Kovács Kálmán:
- Ez a vereség néhányunknak biztos a fejébe fog kerülni.
Kovács Ervin:
- Kikaptunk, mit lehet ehhez hozzáfűzni.
Simon Tibor:
- Amióta futballozom, ez a legkellemetlenebb, legfájóbb
élményem...
forrás:
MTI
Ennek megfelelően már a 2. percben megszereztük a vezetést. Jól kezdődött tehát a mérkőzés. De ezután nem folytatódott ugyanígy. Támadásaink, helyzeteink voltak, de egyszerűen nem létezett olyan biztos gólhelyzet, amelyet csatáraink ne tudtak volna kihagyni. Többen gondolták úgy a nézőtéren és a képernyők előtt is, hogy ennek nem lesz jó vége.
A második félidő azonban minden elképzelést alul múlt. A kritikán aluli játék mellett azonban még rosszabb is történt. A vendégek először egyenlítettek és bármilyen hihetetlen a kitámadó magyarok fellazult védelme mellett a vezető találatot is bevitték. Ekkor még mindig volt közel húsz perce a válogatottnak, hogy megmentse a becsületét. Nem élt ezzel a lehetőséggel.
A Népstadionban, világbajnoki selejtezőn vereséget szenvedtünk Izlandtól! Aki nem látta a mérkőzést, csak hitetlenkedve mosolygott, aki látta majdnem elsírta magát.
Amióta Jenei Imre átvette a szövetségi kapitányi posztot öt mérkőzést játszottunk és az utóbbi négyet zsinórban elveszítettük.
forrás:
mafoci