magyarfutball.hu

Olaszország - Magyarország 4 : 0 15:30

   
   
Tölts fel te is saját képeket! »
videók
mérkőzés értékelése
hivatalos, barátságos válogatott mérkőzés
633. hivatalos válogatott mérkőzés
helyszín : Taranto, Stadio Erasmo Jacovone
játékvezető : Röthlisberger Kurt (Svájc)
nézőszámok:
  1. cantab.net: 23.700
  2. Népsport: 30.000
  3. nso.hu: 30.000
Telt ház!

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: ingersheim
     
  2. avatar: magyarfutball.hu
     
  3. avatar: fgymat
    2013.05.04, 09:49
    Kilenc év után ismét az olaszok ellen

    Szabó Sándor, az MTI kiküldött munkatársa jelenti:

    1989. április 26. szerda (MTI) - Szerda délután Tarantóban -
    teltház, 30 ezer néző előtt - kilenc év után ismét összemérte
    tudását (ezuttal 28. alkalommal) az olasz és magyar labdarugó
    válogatott. A barátságos találkozó előtt délelőtt Bicskei Bertalan
    szövetségi kapitány döntött: a középpályán Zsinka János és nem
    Gregor József szerepel a kezdő csapatban. A magyar labdarugásban
    708. válogatott játékosként fontos mérkőzésen pályára lévő Zsinka
    meglehetősen idegesnek tünt, de azért igérte, mindent megtesz a jó
    szereplés érdekében.

    A szerdai olasz lapok óriási teret szenteltek a mérkőzésnek.
    Több cikk szólt Détári Lajos eddigi pályafutásáról, és idézték
    nyilatkozatát, amely szerint ha a Juventus sokáig gondolkodik azon,
    szerződtesse vagy sem, esetleg a Real Madridot választja. Ebben a
    kijelentésben persze volt tréfa is, de az olaszok ,,vették a
    lapot,,...

    A délelőtti taktikai értekezleten Bicskei azt kérte, hogy a
    veszélyes Viallira elsősorban Balog figyeljen, s Bognár Z. is
    megteheti ezt. Zsinkának és Vinczének azt a feladatot adta, hogy a
    középpályán segédkezzenek, s a széleken is nyomuljanak fel.
    Hangsulyozta, a sulypont áthelyezéseknek, hosszu keresztlabdáknak
    nagy jelentőségük lehet, és a középcsatár Kovácsnak azt szabta
    feladatául, hogy keresztirányba is sokat mozogjon.

    Ami az olaszokat illeti, sok vitát váltott ki a sajtóban az
    összeállitás, bár a középpályás Giuseppe Giannini azt nyilatkozta,
    Azeglio Vicini szövetségi kapitány megtalálta a legideálisabb
    összetételő középpályás négyest.

    A kezdést jelző sipszó előtt (vezető biró a svájci
    Röthlisberger) az öltöző folyosón Enzo Bearzot, volt szövetségi
    kapitány is üdvözölte a magyarokat. Kapcsolata jó az MLSZ-szel, amit
    mutat, hogy jövő tavaszra a szokásos edzőtovábbképzésre elfogadta a
    szövetség meghivását.

    A két csapat igy kezdett:

    Olaszország: Zenga - Ferrara, F. Baresi, Ferri, Maldini -
    Donadoni, De Napoli, Giannini, Berti - Vialli, Carnevale

    Magyarország: Disztl P. - Kozma, Disztl L., Balog, Keller -
    Zsinka, Fodor, Bognár Z., Détári, Vincze - Kovács K.

    A kezdést jelző sipszó után rögtön a hazaiak léptek fel
    kezdeményezőbben, s már az első percekben letámadták a magyarokat,
    akik a labdát többnyire már saját térfelükön elvesztették. A 7.
    percben alakult ki az első veszélyes olasz helyzet, miután Ferrara
    ügyesen tört be a 16-oson belülre, Disztl L. azonban tisztázott
    előle. Egy perccel később viszont már tehetetlenek voltak a magyar
    védők: egy jobboldali szabadrugásnál a kapu előtt teljesen egyedül
    hagyták a Sampdoria gólveszélyes csatárát, Viallit, aki nem
    kegyelmezett (1:0). Nem sokkal ezután ujra Ferrara veszélyeztetett.
    Donadonitól kapott labdájával Disztl Pétert is kicselezte, elhuzott
    a kapus mellett, de kissé kisodródott, s csak a kapufát találta el.

    A félidő első részében sokat kapkodtak a magyarok, láthatóan a
    korán bekapott gól is megzavarta őket. A 16. percben Diannini került
    jó helyzetbe, Disztl P. azonban ezuttal háritani tudott, akárcsak
    két perccel ezután, amikor egy rossz magyar bedobás után Maldini
    rálőtte a labdát, a Bp. Honvéd hálóőre viszont szép mozdulattal
    védett. Sorra mutatták be látványos akcióikat az azzurik, főleg
    Donadoni és Vialli villogott. Pontosan fél óra telt el a
    mérkőzésből, mikor Baresi bombája épphogy elkerülte a magyar kaput.

    Ezt követően három percen belül kétszer is kis hiján egyenlitett
    Bicskei Bertalan csapata. Előbb Vincze jó lövését Zenga nehezen
    háritotta, majd Baresi óriásit hibázott az alapvonalnál. Kovács
    Kálmán elvette tőle a labdát, Vinczéhez továbbitott, akit viszont
    hátulról meglöktek, igy kimaradt a lehetőség. A svájci játékvezető
    sipja néma maradt...

    A félidő eredménye:
    Olaszország - Magyarország 1:0

    Gólszerző: Vialli

    Fordulás után semmit sem változott a játék képe, a hazaiak
    továbbra is könnyedén uralták a mezőnyt. A 48. percben Disztl L.
    kézzel ütötte el a labdát, amiért sárga lapot kapott. Nem sokkal
    később Balog ugyanezt megismételte, ő azonban ,,meguszta,, a
    büntetést. Az 54. percben aztán növelte előnyét az olasz válogatott:
    Ferri mintegy 30 méterről ritkán látható nagy gólt lőtt a bal felső
    sarokba. Disztl Péternek esélyese sem volt a háritásra. Negyedóra
    elteltével a magyarok néha kimerészkedtek a 16-osuk előteréből, s a
    62. percben Kovács K. szép lövést eresztett meg, ezt azonban Zenga
    védte. Öt perc mulva viszont ujra a magyar háló zörgött. Donadoni
    ment el a jobboldalon, középre adott labdáját Giannini sarokkal
    továbbitotta Berti elé, aki rosszul találta el, a kapu előtt
    helyezkedő Balogról viszont ujra elé pattant, s a középpályás
    ezuttal nem hibázott (3:0).

    A 73. percben látszólag szabályos gólt ért el a magyar
    válogatott. Kovács K. beverekedte magát a 16-oson belülre, Détári
    elé játszott, s a ,,görög,, elhuzta Zenga mellett a labdát, majd a
    hálóba továbbitott. A játékvezető érvénytelenitette a találatot.
    Négy perccel később Carnevale 17 méteres lövése Disztl P. kezei
    között talált utat a kapuba (4:0).

    A mérkőzés utolsó tiz percében előbb Bognár Gy. találta jól el a
    labdát, balszerencséjére a felső léc háritott, akárcsak Détári 25
    méteres szabadrugása után. A találkozó hátralevő részében az olaszok
    már jobbára csak a közönségüknek játszottak, mig a magyarok továbbra
    is inkább szemmel követték a labdát. Végeredmény:

    Olaszország - Magyarország 4:0 (1:0)
    ------------------------------------
    Taranto, 30 ezer néző
    v.: Röthlisberger (svájci)
    gólszerzők: Vialli (8. p.), Ferri (54.), Berti (67.), Carnevale
    (77.)

    csere: Vialli helyett Serena a szünetben, Giannini helyett Fusi
    (74.), Maldini helyett Bergomi (78.), ill. Zsinka helyett Gregor
    (62.), Vincze helyett Hajszán (67.), Fodor helyett Bognár Gy. (76.)

    sárga lap: Disztl L. (48.)

    Szerdán ideális partnerre talált Olaszország válogatottja
    Tarantóban, hiszen a tavalyi juniusi EB-döntő óta lejátszott,
    sorrendben hetedik elkészületi találkozóján a legtöbb gólt rugta.
    Ehhez persze kellett egy olyan magyar válogatott is, amely képtelen
    volt mit kezdeni a hazaiak összecsiszolt csapatjátékával, és védelme
    olykor ugy nyilott meg, mint a hires nyitható tarantói hid...

    Az első játékrészben sok apró, mezőnybeli adogatással próbált
    lábrakapni a vendégegyüttes, és ugy tünt, sikerrel is jár, bár Zenga
    kapujáig mutatóban sem jutott el. Akkor jött a 8. perc kihagyása,
    egy olyan szabadarugás utáni gól, amelyet jobb összpontositással el
    lehetett volna kerülni. Ezt követően futószalagon jöttek az olasz
    rohamok, az első husz percben félő volt, hogy a sok magyar védő
    ellenére a helyét gyakran változtató Vialli, no és az elegánsan
    kombináló négy olasz középpályás megrenditő erejü ütést visz be. Egy
    idő után Disztl L. és Kozma néhány jóütemü szerelése némi
    megnyugvást hozott. Mindehhez kellett Détári is. A pireuszi légiós
    ugyan több alkalommal hibásan inditott, de összegyüjtötte a
    labdákat, ezuttal is a csapat tartópillérének bizonyult. A 29. és
    30. percben kihagyott két Vincze helyzetért nagy kár, de ezekből
    arra lehetett következtetni, hogy bátrabb támadásszövéssel át lehet
    törni az olasz falat. Az első 45 percben csak azt sikerült elérni,
    hogy Ferrara és Maldini nem tudott feljönni az oldalakon, viszont
    Vincze és Zsinka a támadásszövésből alig vették ki részüket. Feltünő
    volt, hogy Fodor mennyire nem találta a helyét, pedig
    középpályásként akadt volna feladata bőven.

    Az utolsó negyedórában kicsit lefékező olasz együttes szünet
    után ujra nagyobb fokozatra kapcsolt és Ferri ritkán látható
    bombagóljával mindenkit meggyőzőtt arról (bár erről aligha lehetett
    valakinek is kétsége), hogy melyik a kettő közül a jobb csapat. A
    Disztl fivérek sorozatos bravurjai kellettek ahhoz, hogy egyelőre ne
    nőjjön a különbség. De aztán Balog sulyos hibája miatt jött a
    harmadik olasz gól és fenyegetett a k.o.-erejü vereség. Be is
    következett. Ez persze nem meglepő, gyorsaságban, taktikai
    érettségben legalább ekkora a különbség a két válogatott között -
    illetve nem különbség, szakadék. Félő, hogy a tarantói 0:4
    utórezgései érezhetőek lesznek a dublini, irek elleni junius eleji
    VB-selejtezőn is. Ami a statisztikát illeti: a magyar válogatott
    minden idők második legsulyosabb vereségét szenvedte el
    Olaszországtól, 1930-ban 5:0-ra kapott ki Budapesten.

    A hazaiaknál a védelemről szinte semmit sem lehet elmondani,
    hiszen különösebb dolguk nem volt. Igaz, egy-két távoli lövés
    próbára tette Zengát, balszerencse, hogy két magyar kapufa,
    pontosabban az odalőtt labdák nem a hálóban landoltak. Az olasz
    középpályások közül Donadoni vitte a primet, mindent tud, de
    Giannini is előkelően, hasznosan osztogatott. A Détárit őrző Berti
    rájött arra, hogy a szőke magyar egyedül nem tud mit tenni, igy hát
    ő is csatlakozott a góllövők közé.

    A magyar csapatból többen is (Balog, Zsinka, Fodor, Vincze)
    éretlennek bizonyultak ilyen feladat ellátására, négy formán kivüli
    játékos miatti hátrányt más válogatott sem tud elviselni. Mindössze
    annak lehet örülni, hogy Disztl P. még legalább négy olasz góltól
    megmentette a magyar hálót (igaz, a negyediknél hibázott), és Disztl
    L. is többször remekül avatkozott közbe. Kettejük mellett Détári
    ezuttal is igazolta különös klasszisát, magasan a társai fölé nőtt,
    mindent megtett, de magányos hajósként őt is elsodorta az olasz ár.
    Egy-két megmozdulás miatt a közepes teljesitményt nyujtók között
    emlithető Kovács, illetve a lelkes Keller.

    Nyilatkozatok:

    Azeglio Vicini olasz szövetségi kapitány:

    - A tavaszi előkészületi mérkőzéseket kellemes eredménnyel
    zártuk, most a cserejátékosok is alaposan kitettek magukért. A mult
    szombaton az Uruguay elleni 1:1 miatt alaposan megbirált az olasz
    sajtó - most vajon mit fognak irni?

    Török Péter, az MLSZ főtitkára:

    - Az olasz válogatott remek formában játszott, megkockáztatom:
    már világbajnoki formában.

    Bicskei Bertalan magyar szövetségi kapitány:

    - A hazai válogatott igazolta klasszisát, bár ha néhány
    jólsikerült támadásszövésünk végén szerencsésebbek vagyunk, és két
    kapufánk közül legalább az egyik bemegy, akkor másként hagyhattuk
    volna el Itáliát.

    Disztl Péter:

    - Nem tudok mit mondani, bár ugy éreztem, nekem jól ment a
    védés.

    Vincze István:

    - Ha 0:1 után egy-két lövésünk pontosabb, akkor nagyobb
    küzdelemre kényszerült volna az olasz együttes.

    Détári Lajos:

    - Egy labdarugó életében ritkán vannak olyan keserü percek, mint
    a tarantói volt. Érzésem szerint erőnkhöz mérten mindent megtettünk,
    de bebizonyosodott, hogy ez mire elég. Napnál világosabb, hogy el
    kellene kezdeni valamit, de sem én, sem a nálam szakavatottabbak sem
    tudják, mit kellene tenni...

    Bognár György:

    - Talán ha kezdőként jutok szóhoz, akkor jobban bemelegszem,
    mert Toulonban, francia csapatomban egyébként is nehéz lesz
    elmagyarázni, hogy miért jövök csereként a magyar válogatotthoz.

    A magyar válogatott a találkozó után autóbuszba ült, Bari
    repülőterére tartott, és onnan utazott haza.+++


    forrás:
    MTI
     
  4. avatar: ingersheim
    2013.01.16, 21:25
    kép
    ebay.it
     
  5. avatar: Giovanni
    2011.08.22, 01:55 (szerk.: 2022.03.05, 18:04)
    A következő 17 játékos utazott el hétfő reggel Olaszországba:

    kapusok:
    Disztl P., Gelei

    védők:
    Kozma, Disztl L., Balog T., Bognár Z., Szalma, Keller

    középpályások:
    Gregor, Csehi, Détári, Bognár Gy.

    csatárok:
    Zsinka, Vincze, Zsivótzky, Boda, Hajszán

    Szó mi szó, kalandos volt a magyar labdarugó válogatott hétfői utja, mondhatni felért egy itáliai körutazással... A ferihegyi induláskor az eredetileg jelölt célállomás, Brindisi meghiusult. Pescara és Bari maradt landolási lehetőségként, de utóbbi repülőterén ujjáépitési munkálatok folynak, igy, mit lehetett tenni, irány Pescara. Ott még 12 óra előtt leszállt a MALÉV különgépe és következhetett - a magyar játékosok nem nagy örömére - az ötórás buszozás, amit megszakitott az autópályán egy rövid ebéd. (Ez az Olasz Labdarugó Szövetségnek 510 ezer lirájába került, de képviselője zokszó nélkül fizetett.) Este hat órára azután elegáns rendőri kisérettel befutott Taranto városba.

    MTI 1989. április 24.
     
  6. avatar: fgymat
    2009.05.24, 08:37
    Kis " lazítás" a világbajnoki selejtezők sorában. Bár, ha az ellenfeleket megnézzük kérdés, hogy melyik találkozók jelentettek nagyobb erőpróbát.

    A mérkőzés előtt csak nagyon szerény várakozásai voltak a magyar labdarúgást szerető közönségnek.

    A pályán kiderült, hogy ezek a várakozások is erősen túloztak. Mintha nem is ugyanazt a játékot játszotta volna a két válogatott. Az olaszok könnyedén, különösebb erőbedobás nélkül is simán győztek. Szinte semmilyen ellenállást nem fejtettünk ki. Sokszor volt az érzése a nézőknek, hogy a magyar labdarúgók küzdelem nélkül, már az első gól után (pedig azt a nyolcadik percben kaptuk) feladták a reménytelen próbálkozást.

    A kiütéses vereség nem ígért sok jót a selejtező sorozat további mérkőzéseire sem.


    forrás:
    mafoci