Békéscsabai Előre Spartacus SC - Budapesti Honvéd SE 0 : 1
NB I 1988/1989, 16. forduló
NB I 1988/1989: összes
mérkőzés
helyszín :
Békéscsaba, Kórház utcai Stadion
játékvezető :
Kurmai Zoltán
nézőszámok:
- Népsport: 10.000
-
29' Ottlakán Mihály 0 - 1 31' Szíjjártó István 82' Disztl László 89' Mracskó Mihály
Békéscsabai Előre Spartacus SC | Budapesti Honvéd SE |
---|---|
|
|
vezetőedző: Csank János |
vezetőedző: Both József |
meccstörténelem
- 2024.10.27 Békéscsaba 1912 Előre - Budapest Honvéd FC 1-1
- 2016.04.23 Budapest Honvéd FC - Békéscsaba 1912 Előre 2-1
- 2015.11.28 Budapest Honvéd FC - Békéscsaba 1912 Előre 3-2
- 2015.08.22 Békéscsaba 1912 Előre - Budapest Honvéd FC 1-4
- 2005.04.02 Előre FC Békéscsaba - Budapest Honvéd FC 3-0
Ott voltak:
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Békéscsaba, 10 000 néző
Vezette: Kurmai (***) (Bognár, Varga J.).
Békéscsaba: Gulyás 5 — Szenti 5, Ottlakán 5, Bánfi 5, Fabulya 5 — Csató 5, Csanálosi 5, Horváth 4 — Mracskó 4, Oroszki 4, Szekeres 6. Edző: Csank János.
Bp. Honvéd: Disztl P. 6 — Szíjjártó 5, Disztl L. 6, Drobni 4, Cseh 6 — Varga 5, Csábi 5, Csehi 5 — Gregor 5, Füle 5, Sass 6. Edző: Both József.
Csere: Oroszki helyett Gruborovics (4), Horváth helyett Kanál (5), mindkettő a 63. percben, Sass helyett Tóth F. (2) a 84. percben.
Gólszerző: Szíjjártó a 31. percben.
Sárga lap: Ottlakán a 29., Disztl L. a 82., Mracskó a 89. percben.
Szögletarány: 10:4 (4:3) a Békéscsaba javára.
(Lehet eső, lehet sár... A nyitányt Békéscsabán is nagyon sokan várták már, s megtelt a lelátó a kezdésre.
Az előjeleket tekintve a hazaiak készülődhettek nyugodtabban. Csank János vezetőedző csupán a rendkívül erős szélre panaszkodott, de azt is hozzátette, hogy ez a Honvédot is zavarja.
A piros-fehéreknél egy újonc is készülődött a találkozóra, a 22 éves Drobni Miklós, aki Nyíregyházáról érkezett Kispestre.)
Az első húsz perc eseménytelenül telt.
A három szöglet békéscsabai mezőnyfölényt sejtetett, de a 21. percben épp a hazaiaknak volt szerencséjük. Kurmai játékvezető „semmit” sem ítélt, amikor Sasst visszahúzták, pedig már a 16-oson belül járt a csatár.
Sok célt tévesztett átadás is jellemzője volt a játéknak, igaz, ebben erősen ludas az összevissza kavargó szél.
A 28. percben Fabulya a bal oldalról kanyaríthatott be szabadrúgást, a védők fölött átszálló labda óriási helyzetben találta Mracskót, de a szélső a kaputól három méterre lyukat rúgott. A másik oldalon Ottlakán csak sárga lap árán tudta feltartóztatni az ellenállhatatlanul kapura törő, s végül két percig ápolt Sasst. Ám ez sem segített!
A szabadrúgásból Varga lövése a 31. percben a kapu bal oldalába vett irányt, Gulyás csak kiütni tudta a labdát, és az érkező Szijjártó öt méterről, éles szögből a jobb alsó sarokba lőtt. 0-1.
(Vita sem fért az ítélet jogosságához, sőt, inkább kissé enyhe volt. Ottlakán csak és kizárólag Sass „elgázolásával” törődött, ahelyett, hogy a mellette elgurított labdára összpontosított volna. A játékvezetőn kívül ezúttal a sors is igazságot szolgáltatott.)
A 36. percben Szekerest jó cselek után akasztották, de Szenti szabadrúgása elakadt a sorfalban.
SZÜNET UTÁN sem volt különb a játék, mint az első félidőben.
Előbb két békéscsabai, majd ugyanennyi Honvéd-szögletet láttunk, és jószerivel semmi mást. Igaz, az utóbbiaknál csak nehezen tisztázott Gulyás a Honvéd játékosai elől.
Az első békéscsabai lövés a 72. percig váratott magára, ezt Mracska küldte kapura, de az először kapusprodukcióra kényszerített Diszti P.-nek nem okozott gondot a védés.
A hajrá sem hozott változást, maradt a rengeteg hiba.
A 82. percben Diszti L. kapott sárga lapot, mert Kanált visszarántotta.
Hét perccel később ugyanígy járt Mracskó is, mert felvágta Csehit.
★ ★
A békéscsabaiak nem sokat teketóriáztak, azonnal ellenfelük torkának estek. Heves rohamaik az első félidőben azért nem vezettek eredményre, mert nélkülözték az elképzelést az ötletet. A lila-fehérek rövidpasszos játékának a pontatlanság volt a kerékkötője, míg a légtér kihasználása a kavargó szélben kockázatos vállalkozásnak bizonyult.
Ezzel szemben a Honvéd jól alkalmazkodott a körülményekhez. A kispestiek a Disztl testvérek irányításával fegyelmezetten védekeztek, a megszerzett labdákat pedig megbecsülték. Rendszerint gyors támadásokat vezettek, melyek végén a leshatáron helyezkedő támadóikat igyekeztek megjátszani.
Mindent összevetve: a vendégek szakaszgyőzelmének jogosságához nem férhet kétség.
A szünet után a fejvesztett hazai rohamokat követően, negyedóra elteltével a kapkodás és az idegesség lett úrrá a viharsarkiakon. Ugyanakkor a vendégek egyre makacsabbul ragaszkodtak előnyükhöz.
A befejező félóra színvonaláról sok mindent elárult a tény, a Honvéd tulajdonképpen minden különösebb erőfeszítés nélkül érte el célját. Igaz, „a „Disztl-retesz” változatlanul olajozottan működött, ám a Honvéd csatárai ekkor már csak hébe-hóba lépték át a félpályát.
A tudatosabban futballozó Honvéd mindössze két kísérletet tett Gulyás kapujának bevételére, és végül három ponttal gyarapodott. A csabai szurkolók közül kevesen kérdőjelezték meg az eredmény jogosságát.
Csank János:
— A nagy szél csapatom játékát zavarta maga jobban. Ráadásul többen mélyen igazi tudásuk alatt teljesítettek, ezért az eredmény nem lehetett más.
Both József:
— Tisztességes felkészülés, jó játék, megérdemelt győzelem.
(Fábián István, Thékes István)
3. Bp. Honvéd 16 8 4 - 4 20-1232
...
10. Békéscsaba 16 6 1 2 7 22-20 22
Népsport, 1989. február 26. (Arcanum DT)
Békéscsabai Előre Spartacus - Bp. Honvéd 0-1 (0-1)
Még a legderűlátóbbak is meglepődhettek a nyitány előtt, hiszen jószerivel egymáshoz értek a könyökök a nézőtéren.
Nem véletlenül mondta a 17-es buszt lekésve egy stoppal társai után induló szurkoló: „ezt nem gondoltam volna, mármint, hogy lemaradunk a buszról, úgy teli lesz!”
Egy kicsit ez is jellemzi, hogy tényleg nemcsak szólam, mely szerint sokan várták már a tavaszi futball-nyitányt.
A hazaiak egy kicsit esélyesebbek voltak a papírforma alapján, ám manapság várható eredményekről már nem való beszélni.
Ritkán látható eseménynélküliség jellemezte az első félidő első felét. Három békéscsabai szöglet, majd egy ritka Honvéd-ellenakció; Sass felettébb veszélyesen tört ki a 21. percben, de elsodorták, a játékvezető pedig jószívű volt.
Aztán a lila-fehérek előtt nyílott gólszerzésre alkalom: a 28. percben Fabulya bal oldalról bekanyarodó szabadrúgáslabdája a túloldalon óriási helyzetben találta Mracs- kót, aki azonban a levegőt találta el.
Három perc múlva megszületett az egyetlen, a három pont sorsát is eldöntő gól. Megint Sass iramodott meg, Ottlakán utalérte és felvágta (jogosan kapott sárga lapot, sőt...), és ennek még egy kicsit örültek is a békéscsabai szurkolók.
A szabadrúgásból Varga a bal alsó sarokba célzott, Gulyás csak kiütni tudta a labdát, és a mindenkit megelőző Szijjártó jobbról, éles szögből az ellenkező sarokba talált, 1-0.
A 36. percben Szenti kedvező helyzetből válaszolhatott volna, de a Szekeres buktatása miatt megítélt szabadrúgása elakadt a sorfalban.
SZÜNET UTÁN maradt a ritkán látható csapkodás, a kapuk még véletlenül sem kerültek gólveszélybe. Szögletek itt is, ott is (a Honvéd két sarokrúgásánál Gulyásnak volt nehezebb dolga), majd a 72. percben végre hazai lövés! Mracskó labdáját azonban Disztl könnyűszerrel fogta.
Az utolsó percek azonban izgalmasak voltak, egyszer tűzijáték is kialakult a piros-fehérek kapuja előtt, de az eredmény nem változott, legfeljebb Ottlakán után még két sárga lapos figyelmeztetést jegyezhettünk fel: Disztl L. (Kanált visszarántotta) és Mracskó (felvágta Csehit) kapta.
Ekkora fölényben azért nem voltak a fehér mezes kispestiek. Képünkön Szekerest teszik harcképtelenné a Honvéd védői. (Fotó: Fazekas Ferenc)
A békéscsabaiak - illő módon -, kezdettől fogva támadni kezdtek, de a viharos, orkánszerű szélben még a kedvező szituációkban sem tudtak pontos labdákkal operálni. Igaz, ebben a Honvéd védői is ludasak, hiszen nagyon ügyesen zárták soraikat 16-osuknál.
Mindez csaknem az egész 90 perc alatt jellemzője volt a gyatra játéknak, s amikor kiderült, hogy a bajnok sem képes sokra, sündisznóállásba vonult, az Előre Spartacus pedig ugyanazzal a taktikával próbálkozott, amely az első félidőben sem hozott sikert.
Némi szerencsével nyert a kispesti gárda, de „menti”, hogy a hazai gárda még náluk is szerényebb teljesítményt mutatott a nyitányon.
Jók: Disztl P., Disztl L., Sass, ill. Szekeres.
(Fábián István)
Békés Megyei Népújság, 1989. február 27.