hozzászólások

1. 
   seamandarin

   # 2

   2021.07.19, 19:14

   BTC—MTK 3:1.
   
   (Űllöi-uti 'pálya.) Hiába, úgy látszik a BTC—MTK-mérkőzéseket nem a football-sport propagálásának a czéljaira találták ki.
   Csodálatos dolog, hogy az a két csapat, a mely néhány évvel ezelőtt a legegyöntetübb, a legkiforrottabbés élvezetes játékkal a labdarugó-sportnak ezerszámra toborozta a híveket, az utolsó években az egymás elleni küzdelemben klasszisokkal produkál képességeinél gyen­gébb játékot s a mellett a fair, ildomos és elegáns akcziók helyett áz erőnek, illetve helyesebben szólva, az erő­szakos játéknak éppenséggel nem esztétikus eszközeivel akarja a sikert kivívni. Tudjuk jól, hogy a két egyesület között voltak a múltban differencziák s az ezekből szár­mazó harcznak a nyomai hosszú ideig megmaradnak s éreztetik a hatásukat, ez azonban nem szolgáltathat okot arra, hogy a klub játékosai szemében évek múlva is amásik egyesület színei vörös posztóként lángoljanak, s a porondra lépve megfeledkezzenek a sportsman leg­elemibb kötelességéről, az ellenfél megbecsüléséről. Nem is mint ellenfelek, hanem mint megdühödött ellenség rontottak egymásnak a két tábor emberei és mig lenn a mezőnyben a footbalíisták rugdalták jobb méltó ügyhöz buzgalommal egymás lábszárait, — bizony voltak hosszú perczek, a mikor a labdát nem is találták el (talán nem is akarták) — addig a tribünön a pártokra szakadt közönség igyekezett a játékosoknak lecsillapulni látszó kedélyeit újra paprikás hangulatba terelni.
   Valójában nem is olyan volt a képe ennek a mér­kőzésnek, mint a- mely kétszer negyvenöt perczig tart,hanem legnagyobb részében igazi típusa volt az úgy­nevezett töredék matchnek. Az első félidőbeli játék, amely ugyan mindennek inkább volna nevezhető, azt a hitet ébresztette a nézőben, mintha a csapatok csak tiz-tizenkét perczig szándékoznának mérkőzni; oly nagy vehemencziával, az indulatosság minden faját magánviselő romboló szándékkal törtek egymásnak a játéko­sok. Minden összefutásnál két-három ember a földön maradt s volt egy negyed órája a matchnek (10—25percz), a mikor nem labdajátéknak, nem sportnak, hanem a legcsufosabb tülekedésnek volt a publikum a tanuja. Az első negyvenöt perczben, rövid intervallumtól eltekintve, a kombinativ játéknak, czéltudatos passzolásnak nyoma sem volt és az egész idő alatt alig lehetett látni egyetlen tetszetős akcziót. Csak a mérkőzés második felében csillant fel valami kostoló az MTK nagy tudá­sából és a belső csatárok összjátékérzetéből, valamint a Torna-Club régi hires rhuss-ölő csatárjátékából. A match akkor sem mozgott elsőosztályu színvonalon, de leg­alább »játék« volt.
   Az a kérdés már most, vájjon megérdemelték-e aTestgyakorlób a vereséget, illetve, hogy a piros-fehérekgyőzelme reális volt-e ? Határozottan tagadó válasz-szal kell felelnünk. Az MTK nem érdemelte meg a vere­séget, mert alapjában véve jobb volt ellenfelénél és amennyiben fölényről egyáltalában beszélni lehet, az nem a BTC dicséretére szól. Az első félidőben egyformán roszszak és durvák voltak a csapatok, a második negyvenöt perczben azonban a MTK döntő túlsúlyba jutott s csak Domonkos nagymértékű indiszpozicziójának tudható be a veresége.
   : A-csapatot játékán nagyon meglátszott, hogy a szezon első komoly mérkőzését játszszák. Az egész mér­kőzést játék szempontjából inkább »a hátvédek játéká­nak* lehetne nevezni, mert az egész mezőnyben csak a hátvédek játéka volt kielégítő. Első helyen kell emlí­tenünk Révész Béla nagystílű játékát, a ki mint sziklafal állt a BTC baloldali csatárszárnya előtt. Valamivel gyengébben, de szintén elsőrangúan játszottak a többi hát­védek : Révész partnere, Csüdör és a másik térfelen a Kőszegi—Szendro-pár. A fedezetsor mind a két oldalon kielégítő volt, bár a durvaságban éppen a halfok jártak elől. Az MTK csatársorából a két szélső, a beteg Sebes­tyén és a múlt csütörtökmegsérült Szántóh elyén tartalékok (Taussig és Klein) szerepeltek, mind akettő eléi tréningen g gyengén. Különösen fájlalhatta az MTK repre­zentatív jobbszélsője, a kitűnő Sebestyén hiányát, mert nélküle az egész jobbszárny játéka megbénult. A belsőcsatárok még, úgy a hogy, megállják a helyüket, bár koránt­sem produkálták azt a játékot, a mit az őszi szezon nagy-részében láttunk tőlük. A BTC támadósorából Horváth I.hiányzott, a kit úgy pótoltak, hogy Mészáros foglalta e)a helyét, mig a halszélen Décsey játszott. A csatársor jobbik része a jobboldal volt, Pócz is ügyesen játszott, Mészáros feltűnően agilis volt és a gyors balszélső is biz­tató erőnek ígérkezik.
   Külön kell megemlékeznünk Domonkosról, a ki miatt az MTK a mérkőzést elvesztette. Domonkos a múltheti tréningen megsérült s így nem lett volna szabad őt játszatni, annál is kevésbé, mert oly kitűnő helyettes©van, mint a múlt szezónban hosszú ideig jelesül szerepelt Knapp, a kit különben egyenlő diszpozicziók mellett sem tartunk gyengébbnek Domonkosnál.
   Az első goalt Szendrő messziről irányított szabad­rúgásából éri el a BTC, a mit azonban egy ötödosztályu kapusnak is ki kellett volna védeni.
   Félidő 1:0 a BTC javára.
   Szünet után az MTK nagy erővel Iát a kiegyenlités megkísérléséhez, nagy fölénybe jut és ügyesen keresztül­vitt támadásainak néhány jól irányzott éles lövés az eredménye, a melyek azonban hajszálnyira elkerülik a kaput. A kék-fehérek állandó támadását a BTC-nek csaknéhány lerohanása tarkítja. Egy ilyen lefutásból a BTC-nek sikerül Domonkos ügyetlenkedése révén a második goalt megszereznie, a mennyiben a Domonkos kezéből kiejtett labdát Pócz a kapuba juttatja. Továbbra is MTK van fölényben. Kertész I. fejkickből 2 : 1-re állítja a matchet,de a BTC lefutásból megszerzi a harmadik góalt is, a mi végleg megpecsételi győzelmét.
   A mérkőzést Schubert M. Ferencz kifogástalan korrektséggel vezette, csak azt kifogásoljuk, hogy a mér­kőzés elején sok durvaság felett szemet hunyt s ez által a küzdelem elfajulását lehetővé tette.
   
   Az Újság 1913 február 16.
    
2. 
   admin heimo

   # 1

   2017.08.22, 19:35 (szerk.: 2017.08.22, 19:35)

   BTC: Ginzery-Kőszegi,Szendrő-Ficzere,Rauchmaul,Horváth II.-Kincs,Dobó,Pócz,Mészáros,Décsey.
   MTK: Domonkos-Révész,Csüdör-Bíró,Ellinger,Vágó-Tauszig,Kertész II.,Lane,Kertész I.,Klein.
   
   Gólszerző: Szendrő, Pócz, Kertész I., Décsey.

   
   
   Budapesti Hírlap, 1913. február 18.