† Solt Sándor (Diósgyőr 1921.04.17 - 2002.02)
játékos
0 nemzetközi kupa
0 hazai kupadöntő
36 elsőosztályú bajnoki
Solt Sándor magyar bajnoki mérkőzései:
NB 1940/1941
# | dátum | ford. | mérkőzés | csere | lap | gól | |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | 1940.08.25 | 1 | Diósgyőri MÁVAG - Weisz Manfréd FC | 3 : 4 |
1 mérkőzés
NB I 1941/1942
# | dátum | ford. | mérkőzés | csere | lap | gól | |
---|---|---|---|---|---|---|---|
2 | 1942.03.15 | 19 | Diósgyőri MÁVAG - Budapesti Elektromos TE | 3 : 3 |
1 mérkőzés
OB 1945/1946
34 mérkőzés
2 x
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Diósgyőrben született 1921-ben, majd a labdarúgás ifjú megszállottjaként itt kezdett focizni 1933-ban a kölyökcsapatban Zajácz János edző kezei alatt, amikor bátyja, Aladár már az első csapat játékosa volt. Sándor az NB II-es diósgyőri csapatban 1938. október 16-án mutatkozott be sikeresen, amikor a vasgyáriak 5:0-ra nyertek a Csepeli MOVE ellen. Vérbeli védőjátékosnak, korabeli elnevezés szerint bekknek született. A Diósgyőr három másodosztályú szezon után NB I-es lett. Storcz Sándor felsőházi bemutatkozására 1940. augusztus 25-én került sor a diósgyőri stadionban a Csepeli WMFC ellen, amikor jobbhátvédi poszton játszott. Két NB I-es idény után a Marosvásárhelyi SE másodosztályban játszó csapata igazolta le, ottani szereplésének a háború vetett véget. A remek védő 1944 őszén hazatért és az MVSC gárdáját erősítette. Szíve azonban visszahúzta a DVTK-ba, és 1945 őszétől ismét nevelő egyesülete játékosa lett. Az NB I-es Diósgyőr nagy tudású és mindig megbízható hátvédje 1946. június 6-án kényszerűségből egyszer középcsatárt játszott a Pécsi VSK ellen és két gólt szerzett. Amikor 1946 nyarán újra a második osztályba kényszerült a Diósgyőr, továbbra sem nélkülözhette Storcz Sándor védőjátékát, és ő vállalta, maradt a csapat jobbhátvédje. Viszonylag korán, 1949-ben abbahagyta az aktív focit, de hű maradt a labdarúgáshoz, kiscsapatoknál edzősködött Mezőkövesden, Szerencsen és Tiszalúcon. Ezeken a településeken ma is szeretettel gondolnak rá. Ezek után még játékvezetőként 20 éven át szolgálta a magyar labdarúgást, megyei bajnokságokon fújta a sípot. A Diósgyőri Gépgyárból 45 éves szolgálat után vonult nyugdíjba, de ezután is vezette a mérkőzéseket kispályás meccseken. A DVTK-hoz halálig hű maradt, terjednek olyan hírek, hogy a stadionban a bíró a mérkőzés előtt mindig felnézett a tribünre, és csak akkor jelzett a találkozó megkezdésére, ha ott látta Sanyi bácsit. Nyugdíjas éveiben talált magának még egy sportos elfoglaltságot, míg tehette, gondnok volt a diósgyőri teniszpályán. Storcz Sándort sporttársai, civil barátai, gyári munkatársai tisztessége, következetessége, barátsága, állandó jókedvet csináló hangulata, kiváló humora miatt tisztelték, és most fájdalommal búcsúznak tőle. Utolsó útjára február 25-én, hétfőn 14.30 órakor kísérik a vasgyári temetőben.
Déli Hírlap
2002.02.23