† Wetzer Rudolf (Temesvár 1901.03.17 - Haifa 1993.04.13)
játékos
edző
4 nemzetközi kupa
0 hazai kupadöntő
8 elsőosztályú bajnoki
Wetzer Rudolf nemzetközi kupamérkőzései magyar csapat tagjaként/ellen:
# | dátum | bajnokság | mérkőzés | csere | lap | gól | |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | 1929.06.22 | KK | Újpest FC - AC Sparta Praha | 1 x gól | 6 : 1 | ||
2 | 1929.07.03 | KK | AC Sparta Praha - Újpest FC | 2 : 0 | |||
3 | 1929.08.21 | KK | Újpest FC - SK Rapid Wien | 2 : 1 | |||
4 | 1929.08.25 | KK | SK Rapid Wien - Újpest FC | 3 : 2 |
Wetzer Rudolf magyar bajnoki mérkőzései:
I. osztály 1921/1922
# | dátum | ford. | mérkőzés | csere | lap | gól | |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | 1921.10.30 | 7 | Törekvés SE - Ferenczvárosi TC | 0 : 3 |
1 mérkőzés
I. oszt. profi liga 1928/1929
# | dátum | ford. | mérkőzés | csere | lap | gól | |
---|---|---|---|---|---|---|---|
2 | 1929.03.24 | 14 | Ferencvárosi FC - Újpest FC | 3 : 1 |
1 mérkőzés
I. oszt. profi liga 1929/1930
# | dátum | ford. | mérkőzés | csere | lap | gól | |
---|---|---|---|---|---|---|---|
3 | 1929.10.13 | 5 | Pécs-Baranya FC - III. Kerület FC | 1 : 1 | |||
4 | 1929.10.20 | 6 | Bocskay FC - Pécs-Baranya FC | 2 : 1 | |||
5 | 1929.10.27 | 7 | Bástya FC - Pécs-Baranya FC | 1 x gól | 5 : 1 | ||
6 | 1929.11.10 | 8 | Pécs-Baranya FC - Nemzeti SC | 3 : 0 | |||
7 | 1929.12.01 | 11 | Pécs-Baranya FC - Somogy FC | 2 x gól | 2 : 2 | ||
8 | 1929.12.08 | 9 | Pécs-Baranya FC - Újpest FC | 1 x gól | 3 : 4 |
6 mérkőzés
4 x
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Dénes Tamás - Sándor Mihály: Markos, a Bocskai büszkesége. Imi Markos visszaemlékezéseivel (Budapest, 2012)
TEMESVÁR KÖVEI
Románia első hivatásos labdarúgója
A hajdani Kém (ma: Timocului) utca a Gyárváros Fő utcájába csatlakozva a Kis piac peremét érintette. Méreteit tekintve a három oldaláról földszintes házakkal szegélyezett placc rászolgált a nevére, nem vetekedhetett sem a Kossuth, sem pedig a Béga csatorna túlsó oldalán elterülő Széna térrel. A Kis tér mintegy tartozéka, kiegészítő részlege volt a városrész szívét, központját képező piactérnek. A Kis piacon főként az aprójószágokat - szárnyasokat, bárányokat, malacokat és halakat valamint gabonaféléket árusítottak. Egyáltalán nem véletlen, hogy a téren s a környező utcákban lakott, tartott fenn alkalmas mészárszéket a liba-, pulyka- és juhvágók többsége. Piacnapokon ugyancsak hangos volt a környék az állatok karicsálásától, bőgésétől, sivalkodásától s mekegésétől. A teret közrezáró épületek utcafrontján különféle üzletek, műhelyek, szolgáltatási vállalkozások sorakoztak. Bachruch Sámuel A Gólyához címzett fűszeráru-, déligyümölcs-, bor- és ásványvízkereskedése, amelyet 1860-ban alapítottak, csemege különlegességeket és “gyógyárukat” is forgalmazott a Kis tér 2/a. szám alatt. Kereskedelemmel foglalkozott Bachruch Mina és Miksa is, míg az ingatlant a Bachruch-testvérek tulajdonaként tartották számon a 19. század végi és a 20. század eleji nyilvántartások, címjegyzékek. Az ikertelken, a Kis tér 2/b. alatt emelkedő házban lakott Neubauer Mátyás pincér és Labitzky Katalin napszámos. Engel Emil, akinek a Kis tér 4-es számú háza nyújtott hajlékot, gabonakereskedéssel foglalkozott. A lakatos mesterséget űzte a 6. szám alatt Kádár R. Richárd és Wetzer Richárd. Kettejükkel egyazon fedél alatt lakott Wank János napszámos is. A két világháború közötti időszak három élvonalbeli temesvári labdarúgója viselte a Wetzer nevet. Közülük az elsőszülöttnek, az 1901. március 17-én világra jött Wetzer Rudolfnak jutott osztályrészéül a legfényesebb pálya. Futballozni a gyárvárosi grundokon, majd pedig a Kinizsi Sportegyesület törpecsapatában kezdett. A Kinizsi nevezetes felnőtt
csapatában az 1920-21-es szezonban mutatkozott be. Az 1921-22-es évadban a Törekvés Sportegyesület labdarúgócsapatát erősítette. Az Egyesülés Sportegyesület csatára volt az 1922-24. közötti időszakban. Két olaszországi turnén is részt vett csapatával, amelyik nyolc lejátszott mérkőzéséből haton diadalmaskodott. Rómában sikerült a Laziot is legyőznie. Kétszer vett részt a Balkán Bajnokságon, 1924-ben válogatottként az olimpiai labdarúgótornán játszott Románia csapatában. Egyetlen szezonra, 1924- 25-ben a Belgrádi BSK- hoz szerződött, ahol Rudolf Vecer néven szerepeltették, majd 1925- től 1928-ig ismét a Kinizsi Sportegyesület színeiben kergette a labdát. Az 1926-27-es bajnokságban 11 gólt lőtt az ellenfelek hálójába, s a Kinizsi meg is nyerte az országos bajnokságot. Komolyabb botrány támadt az Újpest SK-hoz történt nem igazán szabályos átszerződése kapcsán. Niessner, a Kinizsi tulajdonosa 150.000 lej fejében beleegyezett a játékos átigazolásába. A Wetzer-família tekintélyes összeget, 5.000 pengőt kapott. Ellenben a Román Labdarúgó Szövetség valamint a Romániai Sportegyesületek Szövetsége nem hagyta jóvá a játékos távozását, Magyarországra költözését. A lefizetett, jó pénzért megvásárolt bukaresti hivatalnokok hamis átigazolási papírokat állítottak ki, amelyek alapján Wetzer Rudi pályára léphetett az Újpest-Hungária mérkőzésen. A csalókat leleplezték, s keményen megbüntették. Wetzer is kétéves eltiltást kapott. A sporttörténészek szerint a romániai labdarúgás történetében Wetzer Rudolf volt az első “professzionista labdarúgó”, akit komoly pénzösszeg fejében szerződtetett egy csapat. Weter Rudolf néven tagja volt az Újpest csapatának, amellyel 1928- ban magyar bajnokságot, kupát és Közép-Európa Kupát nyert. Nagyon technikás, találékony, ügyes és eredményes csatárként alapozta meg hírnevét. A Újpest játékosaként lépett pályára 1929. június 22-én az AC Sparta Praha ellen a Mitropa Kupa keretében megrendezett mérkőzésen, amelyen 6:1 arányban nyert a magyar csapat. Wetzer Rudolf a 67. percben az újpestiek 5. gólját rúgta. 1930-ban a sérülésssel bajlódó Wetzer Rudolf a Pécs- Baranya csapatban játszott, majd a bukaresti Juventus Sportklubhoz szerződött, ahol Vogl és Raffinsky oldalán ért el visszhangos sikereket. Csapatával megnyerte Románia labdarúgó bajnokságát, s a román válogatott tagjaként részt vett Montevideoban az első, 1930-as labdarúgó világbajnokságon. Románia válogatottjának edzője Octav Luchide és Costel Rădulescu, csapatkapitánya pedig Wetzer Rudolf volt, akit Rudinak vagy Rudának becéztek barátai és a szurkolók. Fárasztó és kalandos volt az utazás Uruguayig. Románia válogatottja 1930. június 16- án kelt útra: vasúton, fapados II. osztályú kocsikban tette meg a hosszú, két nap és két éjszakát tartó utat Genováig. Az olaszországi kikötővárosban 1930. június 19-én szálltak fel a Conte Verde óceánjáró fedélzetére. Belgium, Franciaország és Jugoszlávia válogatottjával tették meg a kéthetes utat Dél-Amerikáig, amelynek partjait 1930. július 3-án érték el. Útközben tornáztak, szaladtak, sőt labdás edzéseket is végeztek a hajó fedélzetén. Románia Peruval és a házigazda Uruguay csapatával került egy csoportba. Perut sikerült 3:1-re legyőzni, de a későbbi kupagyőztes, Uruguaytól súlyos, 4:0-as vereséget szenvedett Románia együttese, amely a két csoportmérkőzés lejátszását követően ugyancsak hajóval és vonaton tért haza. A vereség dacára hatalmas tömeg várta és köszöntötte a válogatott tagjait a bukaresti Északi Pályaudvar peronján. Wetzer Rudolf a dél-amerikai csapatok edzéseit, játékát figyelve, rengeteget tanult, az elsajátítottakat edzőként kamatoztatta. Visszaérkezését követően a Temesvári Ripensia játékos-edzőjeként, a félidők utolsó 15 percét dél-amerikaiasan nagyfokú intenzitással, összpontosítással és fergeteges játékkal játszatta, meglepve és alaposan megzavarva az ellenfeleket. Wetzer Rudolf 1923. és 1932. között 17 alkalommal öltötte magára Románia országos válogatottjának a mezét, amelyet viselve 14 gólt szerzett. Csupán a Görögország ellen vívott találkozón ötször talált az ellenfél hálójába. Wetzer Rudolf az 1931- 32-es szezonban szülővárosa, elitcsapatában, a Temesvári Ripensiában futballozott, majd a franciaországi FC Hyères-hez került. Romániában Wetzer Rudolf volt sorrendben az első olyan labdarúgó, aki hazáján kívül három állam országos bajnokságában játszott. A Földközi-tenger partjáról Temesvárra visszatérve az ILSA csapatához szerződött. A krajovai Rovine Griviţa csapatánál töltötte az 1935-36-os szezont, majd a Temesvári Electrica sportolójaként fejezte be aktív játékosi pályafutását. Romániában az elsők között honosította meg az edző-játékos kettősstátust. Edzőként a temesvári Ripensiánál (1934- 35), az ILSA-nál (1935-36), az Electricánál (1936-38), a Ploieşti-i Tricolornál (1938-39), a resicabányai Oţelulnál (1940- 47), a bukaresti Dinamónál (1948-52), a sztálinvárosi Dinamónál (1952) működött. Később sok méltánytalanság, mellőzöttség érte, társaihoz - Gheorghe Albuhoz és Dobay Istvánhoz - hasonlóan Wetzer Rudolfot számos tiltó intézkedéssel, utasítással zaklatták, lehetetlenítették teljesen el a korszak hangadó “elvtársai”, pöffeszkedő kiskirályai. A körülmények szigorodása, eldurvulása késztették arra többek között Wetzer Rudolfot is, hogy kitelepüljön Izraelbe. Haifában hunyt el 1993. április 13-án.
Wetzer Rudolf két fivére - János és István - is élvonalbeli egyesületekben futballozott. Az 1906. május 7-én született Wetzer István temesvári csapatokban - a Kinizsiben, az Unireaban - játszott, majd középpályásként a Bukaresti Juventus valamint a Rapid csapatait erősítette. 1924-ben a temesvári Egyesülés csapatában együtt játszott bátyjával, Wetzer Rudolffal. A II. világháborút követő években felhagyott az aktív játékkal, s edzőként igyekezett kamatoztatni tapasztalatait, felhalmozott tudását. 1954-ben 8 játékosával együtt felfüggesztették, mert lefizette a nagyváradi Haladás labdarúgóit, hogy leggyőzzék a bukaresti Rapid csapatát. 1966-ig edzőként tevékenykedett Vajdahunyadon, Piatra Neamţi-ban és más városokban. 1985-ben hunyta le örökre a szemét.
A harmadik Wetzer-testvér, az 1916. augusztus 3-án született János, kezdetben a temesvári Banatul és a Kinizsi csapataiban futballozott, majd a a bukaresti Rapid játékosa volt. Háromszor játszott Románia labdarúgó válogatottjában. Edzőként Turnu Severinben működött Tolikereskedést tartott fenn a Kis tér 8. szám alatt Schwarcz Lipót, míg a 10. számot viselő ingatlanban Joanovits Katalin a juhvágás mesterségét űzte. Az elhunyt Matiegka Vencel kocsmáros vállalkozását özvegye, Matiegka Katalin vitte tovább, aki főként szicíliai borok eladásával foglalkozott.
Temesvári Heti Új Szó
2010.11.12