hozzászólások

1. 
   admin fgymat

   # 2

   2018.03.30, 23:02 (szerk.: 2018.03.31, 10:51)

   A régi szegedi sportolókat bemutató sorozatunkban ezúttal egy olyan labdarúgóról írunk, aki nemcsak a magyar élvonalbeli bajnokságban, hanem a román válogatottban is szerepelt. Honnan ez a „kétlakiság"? Erre és még számos egyéb érdekességre adtunk választ azzal, hogy elkészítettük Galgóczy Károly portréját.
   
   A labdarúgást jelenleg is kedvelők közül csak kevesen tudják, hogy a romániai Oraviczabányán született 1915. április 11-én. S hogyan került kapcsolatba szeretett sportágával? Valljon erről inkább az illetékes!
   — 1930 tavaszán, 15 éves koromban lettem a Temesvári Atlétikai Club igazolt labdarúgója. Három évvel később már az első csapatban játszottam, ahol védőként vettek számításba. A temesvári gárda akkoriban csak a „B"-ligában szerepelt, de a Román Kupában már előszeretettel mutogatta oroszlánkörmeit. 1937-ben például óriási sikert értünk el azzal, hogy féltucatnyi első ligás klub ki verésével a döntőig verekedtük magunkat! Ott a sokszoros román bajnok és kupagyőztes, bukaresti Rapid volt az ellenfél, és a fővárosiak hatalmas csatában — hosszabbítás után — 3-2-re győztek.
   
   Jól emlékszem, hogy az ellenfél csapatában olyanok szerepeltek, mint az előtte nyolcszoros magyar válogatott Barátky Gyula és a ferencvárosi Sipos Vilmos! A kupasikert követően hamarosan már mi is NB l-esek lettünk, és 1942-ig megszakítás nélkül az élvonalban játszottunk. Ez idő alatt számos nemzetközi sikert aratott a temesvári együttes, Kairótól Athénig és Jeruzsálemtől Isztambulig százezrek ismerhették meg játékunkat. Számomra a legnagyobb megbecsülést azonban az jelentette, amikor a csehek, bolgárok és jugoszlávok ellen a román katonaválogatottban is helyet kaptam!
   
   — Mikor került Magyarországra?
   — 1942 decemberében jöttem Szegedre, a nagyszüleimhez, és 1943. január elsejével az újszegedi kendergyárban kaptam állást, mint üzemi tisztviselő. A gyár csapatának vezetői — megtudva, hogy román válogatott voltam — azonnal leigazoltak a klubhoz. Így az UTC NB lilás együttesében vívtam első magyarországi mérkőzésemet — sikerrel. A csapat ugyanis 1943-ban megnyerte a bajnokságot és kiharcolta az NB II-es részvétel jogát! De hiába kezdtünk nagyszerűen a második vonalban is, a háború miatt nemsokára félbeszakadtak a küzdelmek .. .
   
   — Galgóczy Károly mikor lett végre Szegeden is élvonalbeli játékos?
   — A felszabadulást követően megkerestek és hívtak a Szegedi AK NB l-es csapatába, amit örömmel elfogadtam. Az 1945—46-os idényben Priszlinger Feri bácsi lelkiismeretes irányításával a Szeged az Újpest, a Vasas és a Csepel mögött — a Ferencvárost, az MTK-t, a Kispestet megelőzve — a 4. helyen végzett! Olyan kiválóságokkal szerepelhettem együtt, mint Ludas, Bakó, Szabó, Gyuris, Baróti, Kakuszi, Szőcs, Kolozsi, Báló, Ladányi, Hernádi, Szokoli, Vörös, Harangozó és Nagy Antal.
   Legemlékezetesebb találkozóinkat a sokszoros bajnok Ferencvárossal vivtuk. Az 1947. augusztus 24-i, Üllői úti idénynyitón például a Szeged — 20 ezer néző előtt — 3-0 arányban szinte kiütötte a Rudas, Kispéter. Lakat, Kocsis Sanyi, Sárosi dr. és Deák által fémjelzett Fradit. A zöld-fehérek előtte érkeztek haza diadalmas mexikói túrájukról, így a fölényes szegedi sikert követően méltán hangzott a találékony pesti szurkolók rigmusa: „Tempikó, Tempikó! Szeged jobb, mint Mexikó!"... Igaz, 1948 tavaszán az FTC a Tisza partján vágott vissza nekünk ezért a vereségért (0-2) ... Háromévi NB l-es szereplést követően ismét az UTC-t választottam, majd az ötvenes években edzői képesítést szereztem. 1960-ban a budapesti TF-en Hidegkútival, Tóth Gyurkával és Kispéterrel együtt oktatói minősítést kaptam.
   
   — Mely kluboknál edzősködött az elmúlt évtizedekben?
   — Először Szegeden a Kender, a Textilművek, a SZAK és a Szegedi Dózsa voltak a főbb állomások, majd a Makó együttesénél töltöttem el szép éveket. Végezetül a megyei ifjúsági válogatottnál működtem 15 évig, Madarász Miska bácsi és Gulyás Ferenc intéző segítségével. 1970 óta viszont nem foglalkozom labdarúgással és nem járok mérkőzésekre sem!
   
   — Mi az oka ennek a visszahúzódásnak?
   — Nem bírom elviselni a legtöbb játékos akarat gyenge hozzáállását és lélektelen játékát. Mindezek tetejében a gyakran kritikán aluli teljesítményekért még pénzt is követelnek — holott nekik kellene fizetniük azért, hogy egyáltalán kimenjenek az ilyen mérkőzésekre . . .
   
   — Mi lehet a megoldás?
   — A jó és eredményes szerepléshez többek között összetartás, klubszeretet, valamint küzdeni tudás szükséges. Sajnos, a fentiek „tartós hiánycikkek" immár másfél évtizede a városban . . . Ezek nélkül viszont sohasem lesz stabil NB l-es csapat Szegeden!
   Vitos György

   
   Délmagyarország
   1986.09.22
    
2. 
   admin fgymat

   # 1

   2018.03.30, 22:44

   Fájdalommal tudatjuk, hogy szerettünk, GALGÓCZY KÁROLY türelemmel viselt, hosszú, súlyos betegségben örökre eltávozott tőlünk. Búcsúztatása november 12-én, 13 órakor lesz a Dugonics temetőben.

   
   Délmagyarország
   2001.11.07