hozzászólások

1. 
   admin fgymat

   # 2

   2018.02.15, 17:49

   Faragó Gyula emlékére
   Faragó Gyula 1929-ben született Soltvadkerten. Tizenévesen lett a helyi klub igazolt labdarúgója, majd a nagy hírű MTK igazolta soraiba. 1952-ben került a Szegedi Honvédhoz. A tehetséges védőjátékos Sípossal és Mednyánszkival vetélkedett a 2-es és a 3-as számú mezért, ám egy előkészületi mérkőzésen súlyos sérülést szenvedett. A Honvéd megszűnése után a jogutód Haladásban bontakoztatta ki képességeit. Az NB II keleti csoportjában 1955-ben bajnokságot nyert együttes tagjai közül Baráth, Cziráki és Faragó szerepelt mind a harminc mérkőzésen. A tőle megszokott alapossággal készült az 1956. évi küzdelemsorozatra, amikor villámcsapásként érte a cukorbetegségét megállapító diagnózis. Visszavonulása után, 1957-től közel negyedévszázadon át edzőként foglalkozott a SZEAC és jogutódjai futballistáival. 1963 őszén az NB l-es csapat szakmai munkáját irányította. A hűség az élet más területén is jellemezle. 1954. január 1-jétől haláláig a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem gazdasági igazgatóságán pénzügyi szakemberként főelőadói beosztásban tevékenykedett.
   Emlékszel 1963 januárjára, amikor az ifiből előlépett társaimmal, Hégerrel, Linkával és Gyifkóval, az újoncoknak kijáró, legrongyosabb szerelésben, a Felső-Tisza parti stadion salakos edzőpályáján megjelenítettük a madárijesztőt?
   — Poroszkáljatok vissza a szertárba Rezső bácsihoz, és kérjetek tőle tisztességesebb göncöket — utasítottál mosolyogva. Hogy miért épp ez az epizód jutott az eszembe? Talán azért, mert több tulajdonságod is tettenérhető. Leginkább emberséged, hiszen Szűcs Rezsó szertárost az úttörő II. tagjai is Faternak szólították. Te mindenkinek megadtad a tiszteletet. Nem volt olyan kilátástalan mérkőzésünk, amelynek szünetében felemelted volna hangodat. Keresztnevünkön szólongatva, akkor is biztattál, amikor mi „orrvérzéses" hangulatban gubbasztottunk az öltöző padján. Ami pedig a szerelésváltást illeti Gyuszi, te tudtad, hogy a tartalom is feldúsul, ha a forma nem sajnálnivalóan szegényes?! Igaz is, mindig frissen vasalt ingben, tiszta és jól szabott öltönyben jelentél meg közöttünk.
   A hatvanas évek közepén elváltak útjaink. Azt követően ellenfélként léptem át a Felső-Tisza parti stadion kapuját. Kapcsolatunk mit sem változott. Barátságunk nem, beszélgetéseink témája annál inkább. Az utóbbi időben foci helyett szívesebben váltottunk, szót családtagjainkról. Te lányodról és két unokádról, én fiamról beszéltem. A kétszavas, rettenetes hírt Palotai „Csutitól" hallottam. Kevéssel utána Mészáros Karcsi erősítette meg, majd nagy nehezen kibökte: „Gyuszinak csak barátja volt, ellensége egy sem ..." Azon a pénteken telefonáltál a munkahelyedre, hogy ne várjanak, mert rosszul érzed magad. Aztán két nap múltán, immár földi pályafutásod is véget ért. Nem volt könnyű, hiszen kéz-, láb- és arccsonttörést is szenvedtél többek között. Az utóbbi 32 évben, pedig a halálodat okozó cukorbetegséget is el kellett viselned.
   Sit tibi terra levis — Legyen neked könnyű a föld, Gyuszi.
   
   * Faragó Gyulát november 4-én, pénteken 13 órakor a szegedi Dugonics temetőben helyezik örök nyugalomra.
   
   Thékes István

   
   Délmagyarország
   1988.11.02
    
2. 
   admin fgymat

   # 1

   2018.02.15, 04:38

   Életének 59. évében, hosszú betegség után elhunyt Faragó Gyula, a Szegedi Honvéd és a Szegedi Haladás NB I-es labdarúgócsapatának egykori játékosa. A sportember pályafutása befejezése után negyedszázadon át edzősködött, 1963 őszén az élvonalban szereplő SZEAC szakmai munkáját is irányította. Temetése november 4-én, 13 órakor lesz a szegedi Dugonics temetőben.

   
   
   Népsport
   1988.10.26