hozzászólások

1. 
   Longinus

   # 2

   2023.02.08, 10:46

   Koródi István az Oroszlányi Bányász 1975-ös csapatképén. Kép: Régi Idők Focija Facebook
    
2. 
   admin fgymat

   # 1

   2021.03.26, 17:47

   Koródi István a Tatabányai Bányász öregfiúk labdarúgója Epölön egy barátságos mérkőzés elején összeesett, és bár több mint fél órán át küzdöttek az életéért, már nem tudták megmenteni.
   
   A Tatabányai Bányász SC egykori kiválóságai a hét végén a község futballistái ellen léptek pályára. A Bányász idoljai szívesen tesznek eleget az ilyen hírverő meccsekre történő meghívásnak. A házigazdák a megyei harmadosztályú tartalékbajnokságban szerzett ezüstérmüket ünnepelték, és az érmek átadása is ekkor történt. Aztán az ünnepi esemény, a barátságos meccs kezdetét követő • tizedik, tizenkettedik percben tragédiába torkollott...
   Szabó György, a kék-fehérek
   legendás labdarúgója, a ma is méltán közönségkedvenc Gyurika, „testközelből” látta az eseményeket.
   - Körülbelül tíz-tizenkét perc telhetett el, én jobbhátvédként léptem pályára, előttem pont Koródi Pista játszott középpályást - emlékezett vissza a csapattárs. - Egyszer csak Pista jött felém, és azt mondta: „Gyuri, rosszul vagyok”... Először azt hittem, valami a bokájával történt, de mire ezeket a szavakat kimondta össze is csuklott, és arccal a fűre zuhant. Odarohantam, megfordítottam. Azonnal érzékeltem, nem a lábával van gond, az arckifejezése egészen másról árulkodott. Drámaian eltorzult. Az egyik csapattársunk, Dóra Andris hozzáfutott, és megkezdte a szívmasszázst. Kapusunk, Kiss Imre mentőt hívott, de a mentőhelikopter előbb érkezett. Addig András folytatta a szívmasszázst. Aztán a légi mentő orvosa és a kollégái négyszer is
   „kiütötték” a szívét, de már nem tudtak segíteni rajta.
   Koródi István 2-3 évet töltött a Tatabányai Bányásznál a hetvenes évek közepén. Aztán Oroszlányban folytatta sportpályafutását. Ott öt esztendőt futballozott.
   - Pista jobbszélsőtől jobbhátvédig mindent játszott - jegyezte meg Gyurika. - Öregfiúként pedig évtizedeket töltöttünk egy csapatban. Tudtuk róla, hogy imádja a focit. Hiszen miért másért focizott volna még hatvannégy évesen is? Szörnyen lesújt a halála!
   Csapó Károly, a Bányász másik legendája, csapattársa az epöli találkozón nem vett részt, de ő is megdöbbent a hír hallatán.
   - Mi már csak az öregfiúk csapatban játszottunk együtt - emelte ki a válogatott középpályás. - Ami leginkább feltűnő vagy még inkább jellemző volt a játékára, hogy soha nem adta fel. Mindig győzni akart. Az utolsó leheletéig küzdött a társa
   iért. Furcsa, de előttem most már úgy marad meg - és milyen borzasztó ezt kimondani mint egy víg kedélyű, határtalanul jó lelkű srác. Akivel jókat lehetett nótázgatni egy-egy csapatbulin. A szorgalma még mostanában is példaértékű volt. Szinte nem volt alkalom, hogy kihagyott volna egyetlen edzést is az öregfiúknál... Nélküle üres lesz az öltöző.

   
   24 óra
   2012.06.26.