Kuttor Attila
2001.10.04 A középhátvéd Kuttor váratlan meghívója
Nem érdemtelenül, ám mindenképpen váratlanul kapott újra meghívót a labdarúgó-válogatott keretébe Kuttor Attila, a DVSC játékosa. A 12-szeres válogatott középhátvéd bízik abban, hogy Parmában őt is pályára küldi Gellei Imre megbízott szövetségi kapitány.
Bár hétről hétre jó teljesítményt nyújt csapatában Kuttor Attila, magában már régen leszámolt a válogatottsággal. Az MTK-tól való eltanácsolása, kora és utolsó válogatottsága mind-mind azt erősítette benne, hogy már ne álmodozzon. "A rossz emlékű, jugoszlávok elleni belgrádi vb-pótselejtezőn játszottam utoljára a válogatottban" - mondta a középhátvéd ", még Csank János kapitánysága idején. Akkor Belgrádban 5-0-ra kikaptunk, s bevallom, azt hittem, ez volt a búcsúmeccsem a válogatottban. Szerencsére másként alakult, és most nagyon fel vagyok dobva, már rohannék is neki az olasz csapatnak."
Aztán azzal folytatta, hogy a tavasz közepén, amikor az MTK-nak nem kellett, úgy gondolta, levezetésként futballozik még egy-két évet, és szép csendben visszavonul.
Csak a szépre emlékezem, felelte Kuttor, amikor az MTK-ban eltöltött időszakról kérdeztük. Mint mondta, csodálatos éveket töltött a Hungária körúton, többször volt bajnokcsapat tagja, bár a nemzetközi megmérettetés nem sikerült, mégis örök szerelem marad számára az MTK. A nyári átigazolások során a DVSC végleg megvásárolta, és úgy gondolja, hogy számára Debrecen lesz majd a végállomás. De addig még szeretne játszani, ha sikerül, a válogatottban is. Már mindjárt most, az olaszok ellen.
"Harmincegy éves múltam, már nem számítottam Gellei Imre meghívójára" - magyarázta ", de miért is számítottam volna. Így aztán nem kell magyaráznom, mit éreztem, amikor megtudtam, hogy klubomhoz megérkezett a válogatott kikérője. Remélem, valamennyit játszhatom az olaszok ellen, mert engem már maga az újabb válogatottság boldoggá tesz. Azon felül számomra már egy tisztes eredmény is csak ráadás."
Bár hétről hétre jó teljesítményt nyújt csapatában Kuttor Attila, magában már régen leszámolt a válogatottsággal. Az MTK-tól való eltanácsolása, kora és utolsó válogatottsága mind-mind azt erősítette benne, hogy már ne álmodozzon. "A rossz emlékű, jugoszlávok elleni belgrádi vb-pótselejtezőn játszottam utoljára a válogatottban" - mondta a középhátvéd ", még Csank János kapitánysága idején. Akkor Belgrádban 5-0-ra kikaptunk, s bevallom, azt hittem, ez volt a búcsúmeccsem a válogatottban. Szerencsére másként alakult, és most nagyon fel vagyok dobva, már rohannék is neki az olasz csapatnak."
Aztán azzal folytatta, hogy a tavasz közepén, amikor az MTK-nak nem kellett, úgy gondolta, levezetésként futballozik még egy-két évet, és szép csendben visszavonul.
Csak a szépre emlékezem, felelte Kuttor, amikor az MTK-ban eltöltött időszakról kérdeztük. Mint mondta, csodálatos éveket töltött a Hungária körúton, többször volt bajnokcsapat tagja, bár a nemzetközi megmérettetés nem sikerült, mégis örök szerelem marad számára az MTK. A nyári átigazolások során a DVSC végleg megvásárolta, és úgy gondolja, hogy számára Debrecen lesz majd a végállomás. De addig még szeretne játszani, ha sikerül, a válogatottban is. Már mindjárt most, az olaszok ellen.
"Harmincegy éves múltam, már nem számítottam Gellei Imre meghívójára" - magyarázta ", de miért is számítottam volna. Így aztán nem kell magyaráznom, mit éreztem, amikor megtudtam, hogy klubomhoz megérkezett a válogatott kikérője. Remélem, valamennyit játszhatom az olaszok ellen, mert engem már maga az újabb válogatottság boldoggá tesz. Azon felül számomra már egy tisztes eredmény is csak ráadás."