1. 1) a következő évben nem indul a II. osztályban, helyette az Amatőr Liga által szervezett Iszer-serlegért játszik.

Az emlékezetes „egyiptomi csapással” végződött párizsi olimpia miatt meglehetősen hosszúra nyúlt a bajnoki szünet. Az előző évi bajnokságot április 15-én fejezték be, míg az új küzdelemsorozat csak szeptember közepén indult el. Persze, az élvonalbeli csapatok nem tétlenkedtek, hanem jól-rosszul fizető portyákat bonyolítottak le Európa különböző országaiban. A már hagyományossá vált túrák haszna ezúttal azzal bővült, hogy a válogatott játékosoknak nem kellett a kudarcot nehezen felejtő magyar szurkolók előtt játszani.
Egy olyan eseményre is emlékeznünk kell, mely bár határainkon kívül következett be, de közvetett hatással volt labdarúgásunk jövőjére: Ausztriában 1924 őszén bevezették a professzionizmust.
Ezt megelőzte egy háromoldalú megbeszélés Pozsonyban a magyar, osztrák és csehszlovák egyesületek képviselői között, melynek célja az lett volna, hogy a három közép európai ország egy időben és azonos feltételekkel valósítják meg a professzionalizmust. A kezdeményezés megbukott az osztrákok makacsságán és türelmetlenségén.
Magyarország nem volt felkészülve erre a lépésre, így változatlan kiírásban rendezték meg az 1924/25. évi bajnokságokat.
Az I. osztályban egy pillanatig sem volt kétséges az MTK újabb elsősége. Az őszt veretlenül zárta, csupán az újonc BEAC ellen veszített váratlanul pontot. A bajnokság legnagyobb arányú – azóta is emlékezetes – győzelmét a nagy rivális FTC ellen ekkor aratta. Fergeteges csatársora volt a kék-fehéreknek, középen Orth Györggyel, aki nemcsak irányítója, hanem végrehajtója is volt csapatának. Egymaga 5 gólt szerzett, de Molnár György sem adta 3 gólnál alább.
Az FTC erre az évre, és azon belül e rangadóra alaposan meggyengült: többen külföldre szerződtek (Franciaországba, Németországba), míg meghatározó játékosok sérülések miatt nem álltak a csapat rendelkezésére. A helyettesítésükre beállított labdarúgók egyenesen csődöt mondtak.
Tavasszal azután az MTK elszenvedte első vereségét a bajnokságban (UTE 0:1), majd húsvét vasárnapján az ősszel „tönkrevert” FTC – a Hungária-úton – 32 000 (!) néző előtt 2:1-re győzött. De a kék-fehérek bajnoki címét már semmi sem veszélyeztette.
Az FTC-nek ebben az évben is az ezüstérem jutott, míg az előző évben bronzérmes UTE-t ketten is megelőzték. Közülük a Vasasok teljesítménye érdemel különösen említést, hiszen ők tavaly végig a kiesés ellen harcoltak.
A két újonc biztosan bennmaradt az I. osztályban, viszont kiesett a zuglói csapat mellett a magyar futball alapító egyesülete, a BTC. Szomorú véletlene a sorsnak, hogy éppen fennállásának 40 éves évfordulóján kényszerült – mi már tudjuk – végső búcsúra a legmagasabb osztálytól.

Ebben az évben a „Legjobb vidéki csapat” címért folyó tornát, valamint a budapesti és a legjobb vidéki csapat között eddig lejátszott országos bajnoki döntőmérkőzést nem rendezték meg, helyette újrendszerű tornát írt ki az MLSz a két legjobb budapesti és a hat vidéki kerületi bajnok részvételével „Magyarország bajnoka” címért. Ezzel egy időben a fővárosi csapatok részére kiírt bajnokságoknál feltüntették a „Budapesti kerület” elnevezést is.

Negyeddöntő:

Ferencvárosi TC – Diósgyőr–Vasgyári Testgyakorlók Köre 2:2 ; 2:1
Szombathelyi Atlétikai Klub – Szegedi Atlétikai Klub 4:0
Magyar Testgyakorlók Köre – Pécsi Iparos és Bőrgyári Torna Club 5:0
Debreceni Vasutas Sport Club – Soroksári Atlétikai Club 2:1

Elődöntő:

Ferencvárosi Torna Club – Szombathelyi Atlétikai Klub 1:0
Magyar Testgyakorlók Köre – Debreceni Vasutas Sport Club 2:1

Döntő:

Magyar Testgyakorlók Köre–Ferencvárosi Torna Club 0:0 h.u.
1925. június 14. Budapest; Hungária út
MTK: Remete – Kocsis, Senkey I – Rebró, Kléber, Nádler – Senkey II, Molnár, Braun, Opata, Jeny.
FTC: Amsel - Takács I, Hungler II - Furmann, Müller, Blum - Héger, Steczovits, Sándor, Nikolsburger, Kohut.

Megismételt döntő:

Ferencvárosi Torna Club–Magyar Testgyakorlók Köre 1:4
1925. augusztus 30. Budapest; Üllői út
FTC: Amsel - Takács I, Hungler II, Furmann, Müller, Blum, Héger, Steczovits, Palcsek, Nikolsburger, Kohut.
MTK: Remete – Kocsis, Senkey I – Rebró, Kléber, Nádler – Senkey II, Molnár, Orth, Opata, Jeny.
Gólszerző: Palcsek ill., ?

Az MTK nyerte tehát az első újrendszerű országos bajnokságot.