comments

1. 
   admin magyarfutball.hu

   # 3

   2013.08.11, 19:18

   Helyi lapok szerint:
   Közép-Magyarországi LASZ, I/B osztály résztvevői:
   Gödöllői IK nyert, Balassagyarmat, Esztergom, Fóti SE, Budaörsi SE,
   Felsőgödi TK, Kisalag SE, Váci SE II
   A Gödöllői Törekvés 1945-ben alakult.
   Bajnoki menetrend/eredmények:
   1937.04.04 GIK-Felsőgödi TK 5-2
   Gödöllő, Erzsébet-park
   GIK: Szántai I - Szabó, Szántó, Matuz II, Berze II, Kaposvári, Sorger,
   Berze II, Matuz II, Abonyi, Krekács
   G: Berze II 2, Matuz I 2, egyet 11-esből, Krekács
   
   1938.09.11 GIK-Ceglédi Move 3-1
   Gödöllő, Erzsébet-park
   G: Berze 2, Víg, ill. Marton
   
   1939.08.28 GIK-Dunakeszi Magyarság 0-4
   Gödöllő, Erzsébet-Park
   
   1940.04.14 GIK-Vecsés FC 2-2
   Gödöllő, Erzsébet-park
   G: Karkesz, Hrustinszki
   
   1940.05.12 GIK-Rákoscsabai TK 3-1
   Gödöllő, Erzsébet-Park
   G: Berze, Tóth, Teller 11-esből
   
   1941.03.31 GIK-Kisalagi SE 2-1
   Gödöllő, Erzsébet-park
   G: Víg, Berze

   
   forrás:
   Tóth Áron
    
2. 
   admin magyarfutball.hu

   # 2

   2013.03.31, 16:36

   Kaiser Ferenc elbeszélése szerint 1919 májusában a Knapp féle vendéglőben megalakult egy sportkör Gödöllői Iparosok Önképzők Köre Néven, a GIK. Vasárnaponként a Knapp féle vendéglőben gyülekeztek, kugliztak, sakkoztak, hivatalosan nem alakultak szakosztállyá. 1923-ban ismét feléledt a GIK a Rubicsek féle vendéglőben a Városmajorutcában. Mostmár szakosztállyá alakultak, vezetőséget, elnököt, pénztárost választottak. A sportkör elnöke Klenőczki Jenő lett, a sportkör pénztárosává Kaiser Ferencet választották, a szakosztály vezetője, és intézője Kaiser János lett. A sportkört a helyi iparosok, kereskedők, kocsmárosok tagdíjából, és támogatásából tartották fent. 1919 augusztusában Kaiser Jánost letartóztatták, börtön büntetését letöltve ujjult erővel kezdte szervezni a sportkört Gödöllőn. Neki köszönhető, hogy 1923-ban újjá alakult a GIK. A GIK csapattagjai a 23, és 30-as évek között: Kapus: Tóth Benő, Védők: Bene József, Jiricsik Béla, Paluska Lajos Fedezetek: Krekács Oszkár, Jiricsik László Csatárok: Király Imre, Klocz Antal, Kovács Gyula, Szalai Lehel, Báthori Károly. A csapat legfiatalabb tagjai Krekács Oszkár, és Jiricsek László volt. A GIK először benevezett a Vidéki II. osztályú bajnokságba. A vezetőség hamar rájött, hogy nem elég az iparosok tagdíja, más bevétel után kellett nézni. Kaiser János a sportkör mindenese színdarabot rendezett, melynek bevétele a sporttköré let. A bemutató a Pershler (Nagy krumpli) vendéglőben volt teltház előtt. A sportkör bálokat is rendezett. A GIK-é volt a három nagy bál: Farsangibál, hölgybál (pettyesbál), és a szilveszteribál. A hölgybálnak az volt az érdekessége, hogy a lányok kérték fel táncolni a fiúkat. A hölgybálnak volt a legnagyobb bevétele. 1925-ben az Iparosok Önképző Köre Iparosok Köre névre rövidült. 1925-től 43-ig minden évben megrendezte a három bált a GIK. A csapat tagjai felszerelést kaptak, melynek szine piros-fehér volt. A csapatot a vendéglősök is segítették. Győzelem után megvendégelték az egész csapatot. 24-25-ben felszámolták a vásártéri labdarúgó pályát. Új helyet kellett keresni, a község vezetősége az Erzsébet-parkban biztosított a GIK számára területet. 1926 közepére a tagok, és a szurkolók áldozatos munkájaként kész lett a pálya. Fából fedett lelátót készítettek 5000 néző számára. A pályaavatót Schöntál Gábor jóvoltából egy Osztrák ellenféllel játszottták. Az ellenfél az amatőr Naulenhenfelder volt Bécsből. 1926 június 6.-án rendezték a mérkőzést. A GIK összeállítása: Tóth Benő - Horváth József (tartalék), Klocz Antal, Kovács gyula, Báthori Károly, Jiricsek Gyula, Paluska Lajos, Krekács Oszkár, Szilágyi Dezső, Szalai Lehel, Bene József, és Jiricsek László. A mérkőzést izgalmas körülmények között a vendégek nyerték 3-2 arányban. A meccset követően a csapattagok, a vezetőség, a szurkolók egy közös vacsorán vettek részt a Gizella strandi vendéglőben. A bécsi csapat másnap a GSC-vel is megmérkőzött. A GIK-nek visszavágási kötelezettsége volt, aminek még 20 évvel később sem tudtak eleget tenni. 1927-ben már bajnok esélyesek. Az utolsó mérkőzést Mátyásföldel játszották 1000 néző előtt, az első félidő 3-0-ás mátyásföldi fölénnyel zárult, úgy, hogy a döntetlen is a bajnoki címet jelentette volna. Kaiser János szakosztályvezető a szünetben megszidta a játékosokat, Kovács Gyula bánatában sírt is. A második félidőben fergetegesen támadott a hazai csapat, a végeredmény 4-3 a GIK javára. A mezőny legjobbjai: Klocz antal (3 gól), Krekács Oszkár, Kovács Gyula. Így felkerültek a KÖZÉPmagyar I. osztályba, ami a mai NB II-nek felel meg. A csoportban szerepeltek még: Rákoscsaba, Pécel, Rákoskeresztúr, Balassagyarmat, Szolnoki MÁV, Jászberényi Lehel, Sashalom, Monor, Rákosliget, Törekvés, Rákospalota, Váci SE. A csapat a középmezőnyben végzett. A csapatnak edzője nem volt. Heti két edzést eszközöltek. 1-2 kör bemelegítés után félórás kapura lövés, majd a jelenlévők 2 részre oszlottak, és addig fociztak, míg be nem sötétedett. A hétvégi összeállítást Kaiser János adta meg péntekenként. Edzésnek pontos ideje nem volt, mert mindenki akkor ment, amikor ráért. 1929-ben a Ferencváros próbajátékra hívta Matuz Sándort, de a Dél-Amerikai turnéra nem ment el, mert közben megnősült. Krekács Oszkár szintén járt próbajátékon az FTC-nél, de játékát vidékinek titulálták, megsértődött, és hazajött. Gombás (Jiricsek) László: "1929-ben elfogyott a csapat pénze. Szolnokon lett volna bajnoki mérkőzése. Idősebb Kaiser János szólt a csapat tagjainak, hogy nem tudja fizetni az utiköltséget. A játékosok összenéztek, s a csapatkapitány mondta: "Nem baj Jani bácsi, majd saját zsebünkből fizetjük". A meccset 2-1-re megnyerték". Krekács Oszkár: "az itthoni mérkőzéseken átlagosan 500 néző volt. A rangadókra a környékről Szadáról, Veresegyházról, Valkóról, Vácszentlászlóról, Kerepesről, Isaszegről, Dányról jöttek Gödöllőre. Előfordult, hogy 2000 néző is szurkolt. Rosszul játszottunk, de szív nélkül soha". A 30-as évek elején a helyi főszolgabíró Endre László a sportkört meg akarta szüntetni, De az új sportköri elnök Horváth Károly nem hagyta magát befolyásolni, és továbbra is eredményesen vezette a sportkört 1944-ig. 1935-ben a GIK meghívta barátságos mérkőzésre a Vasast. Ököllel köszöntötték egymást, amit a főszolgabíró megintcsak nem nézett jó szemmel, és be is hívatta emiatt Kaiser Ferencet. A 30-as évek csapata a következő volt: kapus: Szántai Kálmán Védők: Szabó Jenő, Krekács Oszkár, Szántó Zsigmond Fedezetek: Ifj. Kaiser János, Teller Miklós csatárok: Sorger Béla, Polyák József, Matuz Sándor, Kánai János, Báthori Károly. Tamás Ferenc: "fiatal srácként kerültem Gödöllőre. Az időseb játékosok befogadtak, a pályán segítettek. Ha hibát követtem el, nem szidtak. A csapat tagjai között sem a pályán, sem a pályán kívül veszekedés nem volt. A mérkőzés után megbeszéltük a mérkőzés eseményeit, és a következő meccs taktikáját. Barátságban éltünk, szerettük, becsültük egymást. A csapat összefogásának eredménye volt, hogy 1939-ben a Magyar-kupából kivertük a Jászberény Lehelt". 1939-ben a GIK ismét nagy ünneplésre készült. Júniusban ünnepelte a sportkör fennállásának 20.-dik évfordulóját. Az évforduló tiszteletére GIK zászlót készítettek. Az 1939-1943-as csapat összeállítása: kapus: Szántai Kálmán védők: Szabó Jenő, Krekács Oszkár, Szántó Zsigmond fedezetek: Ifj. Kaiser János, Ttamás Ferenc csatárok: Sorger Béla, Gyökér József, Drobni Nándor, Forgács Zsolt, Berze Lajos. 1943-ban a válogatott jött ki edzőmérkőzésre. Összeállítása: Kapus: Csikós Sándor, mezőnyjátékosok: bíró, Sárosi, P. Szabó, Gazdag, Úrhegyi, Krajnai I., Krajnai II., Krajcs, Dán, Szabó III. A GIK csapat tagjai: Kapus: Kárpáti Mihály védők: Krekács Oszkár, Szántai Béla, Berze Béla fedezetek: Kaiser I. János, Tamás Ferenc csatárok: Pozsonyi Vendel, Matuz Dezső, Hrustinszki László, Drobni Nándor, Honi János. A válogatott könnyed játékkal nyert. A GIK jogutódjának játékosa Som Géza: "1947-ben Pécelre kellett menni bajnoki mérkőzésre, nem volt pénzünk utiköltségre. Megkértük Id. Tóth Istvánt, hogy lovaskocsival vigye át a csapatot. Ebbe beleeggyezett egy feltétellel, ha indulás előtt reggel 7-től 11-ig letörjük a kukoricáját. A csapat minden tagja reggel 7-kor a kukoricaföldön volt, 11 órára végeztünk a munkával, 12-kor indultunk Pécelre. Más esetben Cinkotáról gyalogoltunk 7 km-t Rákosszentmihályra, és vissza, hogy lejátszhassuk a mérkőzésünket".

   
   forrás:
   Tóth Áron - email
    
3. 
   admin fgymat

   # 1

   2010.05.15, 15:13 (szerk.: 2013.11.09, 08:48)

   
   
   forrás:
   Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története (1941)