comments

1. 
   Longinus

   # 7

   2024.10.06, 15:52

   A Túrkeve VSE 1981-es kerete. Állnak balról jobbra: Rieger József, Soós Sándor edző, Kormos László, Nagy Lajos, Kormos János, Retter György, Vad Gyula, Kozma Sándor, Viszlovszki Kálmán szak.oszt.vez. Guggolnak: Kormos Imre, Szőke Károly, Vajda István, Bartha József, Nagy Károly, Bognár Gyula.Eelől: Katona Ferenc. Kép: sulinet.hu, Túrkeve sportja
    
2. 
   admin pancso

   # 6

   2023.11.13, 18:45

   
   forrás: https://moly.hu/konyvek/szilagyi-karoly-turkeve-varos-sportjanak-75-eve
    
3. 
   admin magyarfutball.hu

   # 5

   2020.09.29, 10:46

   
   https://www.vatera.hu/sport-jelveny-tac-afit-autojavito-sport-klub-2960682458.html
    
4. 
   admin magyarfutball.hu

   # 4

   2013.04.30, 10:58

   
   forrás:
   Dominek József
    
5. 
   admin pancso

   # 3

   2012.10.16, 16:56

   A sport 100 éve Túrkevén
   
   http://turkevemik.hu/wp-content/uploads/downloads/2011/12/2011-szeptember.pdf
    
6. 
   admin pancso

   # 2

   2011.08.09, 18:44 (szerk.: 2018.02.10, 17:21)

   
    
7. 
   admin fgymat

   # 1

   2010.11.30, 13:28

   Túrkeve sportja
   
   Összeállította: Túri Imre
   
   
   
   I. Kezdetek
   
   A sportolás feltételeinek kialakulása
   
   Az 1848-49-es Szabadságharc leverése, a Bach-korszak után, az 1867-es kiegyezés hatására Magyarországon rendkívüli gazdasági fejlődés indult meg. A kornak megfelelő legmodernebb technikai vívmányok alkalmazása a termelésben a polgári fejlődést vonta maga után.
   
   Javultak az élet minőségének feltételei, felgyorsult a polgárosodás folyamata.
   
   Túrkevén mezőgazdasági város lévén (1900-ban 14 ezer fő volt a lakosság létszáma) jó földön, korszerű eszközökkel (vetőgép, cséplőgép, stb.) kiemelkedő termésátlagot produkáltak a gazdálkodó emberek.
   
   Városunkban a századforduló idejére komoly fejlődés ment végbe. A polgárosodás jelei egyértelműen mutatkoztak. Kialakult a Kaszinók hálózata (Bagó, Csalánzug-, 48-as, úri-, Ipartestület-, Gazdasági egylet-, Munkáskör-, Hattyú-), melyek a szabadidő hasznos eltöltésének helyei is voltak (olvasókör, kugli-pályák).
   
   Híresek voltak az Ipartestületben ünnep- és vasárnapokon lebonyolított kugli-versenyek, melyek díjazással is jártak. A legjobbak egyszerű termelőeszközöket, időnként pénzt, legtöbbször italt nyertek.
   
   Túrkevén az első "hivatalos" un. szakosztály 1898-ban alakult Túrkevei Lawn Tennis Egylet néven. Tagjai a város értelmiségének és módosabb rétegének tagjaiból kerültek ki (tisztviselők, tanítók, diákok, földbirtokos családok gyermekei).
   
   Az 1910-es években az országban, de városunkban is egyre nagyobb az igény a rendszeres testedzésre.
   
   Megnyílt Túrkevén 1908-ban (a hivatalos átadás 1910) a Polgári Iskola jól felszerelt tornateremmel, ahol az iskolai téli-nyári szünetekben szertornára és vívásra oktatták a fiatalokat.
   
   "Többévi próbálkozás után végül 1912. június 30-án létrejött Túrkevén is az erőket összefogó sportegyesület. E napon 36 fiatalember gyűlt össze az úri Kaszinóban - ma a Petőfi téren itt áll a 4 emeletes ház - és kimondták a "Túrkevei Atlétikai Club" megalakítását." Elnök: Kenéz János. Pénztáros: Ács Tibor. Belügyminisztériumi bejegyzés 1912. október 14.
   
   Növelte a sportolási lehetőségeket a Kereszt-gödör és környéke, amely igen gondozott környezetben télen korcsolyázási, nyáron (a ma Bracsok park néven ismert területen) teniszezési feltételeket biztosított.
   
   A Kereszt-gödör kitűnő hely volt korcsolya-versenyek lebonyolítására. Legjobb korcsolyázók voltak: Ködmön Gábor, Cicatriás Béla, Hoffmann András, Madarász Károly.
   
   A teniszversenyeket a Népkertben rendezték. A mai Liget (ahol később a Császár mozi és vendéglő működött) területén építették a teniszpályát, ahol élénk társadalmi élet folyt.
   
   Segítette a sportolás feltételeinek kialakulását a jól működő újság a Túrkeve című hetilap, amely népszerűsítette a sportot és a sportolókat, beszámolva minden jelentősebb eseményről.
   
   Labdarúgás 1912-1998
   
   A labdarugó pálya a Kismalom mellett volt a Vásártéren és a Vénkertig terjedt. Az első mérkőzést (Barnai Tóth Pál a polgári iskola tanára szervezte) 1912. júniusában játszották Túrkevén a polgári iskola és a Mezőtúri Református iskola tanulói.
   
   A játék népszerűségét növelte, hogy városunk szülötte Takács Dániel válogatott labdarugó lett ebben az időben.
   
   "Takács Dániel (1884) a Törekvés balfedezete 1910-1912 között 3 mérkőzésen volt a legjobb tizenegy tagja. Önfeláldozóan, olykor azonban túl erélyesen harcolt. Főleg védekezésben jeleskedett, jól szerelt. Túrkevén, szűkebb hazájában még majdnem 50 esztendős korában is serényen kergette a kerek bőrlabdát."
   
   Abban az időben nem volt bajnokság, csak barátságos mérkőzéseket játszottak. Paraszt szekéren nagy távolságot tettek meg. Eljutottak Berettyóújfaluba is. Karcaggal is élénk volt a kapcsolat.
   
   A TAC labdarugó csapata 1920-24 között élte fénykorát. A környező városok csapatait sorra győzték le barátságos mérkőzéseken. A romló gazdasági helyzet miatt a TAC labdarugó csapata 1924-28-ig szüneteltette tevékenységét. A Túrkevei újság adja hírül 1928. április 1-én, hogy "feléledt a kevi sport". A labdarugók legyőzték Törökszentmiklós, Kenderes és Mezőtúr csapatát.
   
   A testnevelés ügyét az állam támogatta. Törvény rendelkezik a leventemozgalom megindításáról. "A magyar fiatalság megszervezése, fegyelmezett, egészséges életre nevelése a leventemozgalom fő célja" - írja Klébersberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter.
   
   A Nagykun Sport Liga versenysorozatot indított 1929-ben. Túrkevén rendezték 1930-ban a II. és 1934-ben a VI. Nagykun Viadalt. Ekkor 1934-ben új labdarugó-pályát avattak a Vármegyekertben. Ez a mai pálya.
   
   A labdarugás ügyének lökést adott a szereplés, mert 1934-től szövetségi bajnokságban szerepel a TAC. 1936-ban 34 mérkőzést játszott a csapat, melyből 16-ot nyert meg. Edző: Takács Dániel. Játékosok: Debreczeni Sándor, Cseri Géza, Adamecz Leó, stb. Rendszeresen résztvettek a háború előtt lebonyolított 15 Nagykun Viadalon.
   
   Az 1939-ben kitört II. Világháború hatására a labdarugó fiatalok közül sokan katonai behívót kaptak. 1940-től a labdarúgást városunkban a Levente Egyesület szervezte. A háborús évek alatt néhány barátságos mérkőzést játszanak. A legutolsót 1944. júniusában a Kisújszállási L.E. ellen.
   
   A háború után a koalíciós időkben minden párt (Szociáldemokrata Párt, Paraszt Párt, Független Kisgazdapárt, Kommunista Párt) megszervezte a maga ifjúsági szervezetét, amely a sportot irányította.
   
   Túrkevén az 50-es években az MHK (Munkára Harcra Kész) mozgalomra fordították a legtöbb energiát, amelyet "felülről" vezéreltek.
   
   Ennek ellenére a labdarúgás volt a legnépszerűbb sportág városunkban is. Beneveztek 1947-ben a Dél-i területi Bajnokságba, ahol Mezőtúr, Szarvas, Békésszentandrás csapataival játszották mérkőzéseiket. Vezetője Csík Ferenc. Intéző: Rieger József.
   
   A pártok elsorvasztása után kialakul a tanácsrendszer. Létrejönnek a termelőszövetkezetek és a gépállomás. A sport támogatását a TSZ-ek és a gépállomás veszi át. Később az AFIT XVII.sz. Autójavító Vállalat lesz a város legnagyobb sporttámogató egysége.
   
   A javuló körülmények, a biztosabb szakmai háttér lehetővé tették az előrelépést a megyei II. osztályból a megyei I. osztályba. Sőt a 70-es évek elején a megyei bajnoki cím és ezzel az NB III. osztály is elérhető közelségbe került. Végül a csapat a II. helyen végzett. Kiemelkedő játékosok: Tisza István, Borók Sándor, Nagy Sándor, Faragó Lajos, Nagy Zoltán, F.Kiss Mihály, Sugár Tibor. Edző: Magyar Zoltán.
   
   A 80-as években a csapat kiesett a megyei I. osztályból. Később visszakerült, de néhány év múlva ismét kiesett, mert a 90-es évek elején a rendszerváltás következtében a vállalatok csődbe mentek. Nem volt támogatás. Éveken át a megyei II. osztályban szerepeltek és szerepelnek ma is. Előrelépési lehetősége a labdarugó szakosztálynak megvan, mert az "új időknek" megfelelően egy tőkeerős szponzori csoport vette át a labdarúgás irányítását városunkban.
   
   Szakosztály vezetői 1998-ban: Kántor Lajos és Katona Ferenc.
   
   Legjobb játékosok: dr. Bodó Péter, Takács Attila, Tőke Imre, ifj. Kántor Lajos.
   
   Sikeres labdarugó edzők az elmúlt évtizedekben:
   
   Takács Dániel
   
   Arany Sándor
   
   Csík Ferenc
   
   Wilhelm Simon - Víg VI. néven
   
   Pápai Károly
   
   Lukács László
   
   Magyar Zoltán
   
   F. Kiss Mihály
   
   F. Tóth István
   
   Márki Gábor
   
   Kurtz József
   
   Barna Gábor
   
   A tervszerű és szervezett munka eredményeként a túrkevei labdarugó csapat 1998. júniusában megnyerte a megyei II. osztályú bajnokságot és bekerült a megyei I. osztályba.

   
   
   forrás:
   http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Turkeve/pages/turkeve_sportja.htm