III. Kerület - Zuglói AC 3 : 1
I. osztály 1922/1923, 9. forduló
I. osztály 1922/1923: összes
mérkőzés
referee :
Gerő Ferenc
attendance:
- Nemzeti Sport: -
- Sporthírlap: 1.000
- nela: 5.000
III. Kerület | Zuglói AC |
---|---|
coach: hiányzó adat beadása |
coach: hiányzó adat beadása |
match history
- 1925.03.15 Zuglói VII. Ker. AC - III. Kerület 1-1
- 1924.09.07 III. Kerület - Zuglói VII. Ker. AC 1-1
- 1924.02.24 III. Kerület - Zuglói VII. Ker. AC 1-1
- 1923.09.16 Zuglói VII. Ker. AC - III. Kerület 0-0
- 1923.05.13 Zuglói AC - III. Kerület 4-1
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
Sporthirlap, 1922. november 30.
Az Újság, 1922. november 14.
— A Nemzeti Sport november 13-én megjelent számában személyemmel is foglalkozik s tulmegy azon a határon, amelyet egy objektív sportorganum megengedhet magának.
Tény. hogy az UTE—III. ker. TVE mérkőzésén indiszponáltan védtem, de az ilyen malőr bárkivel megtörténhetik, tehát holmi pálinkás kupicával ezt kapcsolatba hozni, határozottan goromba és rosszhiszeműségre valló cselekedet. Különben is furcsa, hogy én ittam a kupicákat és az N. S. tudósitójának még nyolc nappal későbben. a III. ker. TVE —Zugló mérkőzésén is káprázott a szeme. A tiszteletreméltó józan tudósitó ur ugyanis két gól helyett hármat látott, amiről hiteles bizonylatot ad a Nemzeti Sportnak november 13-iki számában a III, ker. TVE—Zugló mérkőzéséről szóló referáda.
Sporthirlap, 1922. november 20.
Határ-utca
Biró: Gerő F
Zugló nem érdemelte meg a vereséget, mert legalább olyan jó volt, mint ellenfele s többet is támadott a III. kerületieknél, de csatársorának indiszponáltsága, főleg Rácz balösszekötő lehetetlenül gyenge játéka eleve kizárt minden eredményt. Elismerésre méltóan működött a halfsora s amikor a második félidőben a III. ker. TVE kifáradt és visszahanyatlott, szinte tömte labdával a csatársorát. Legjobb emberük s egyuttal a mezőny legjobb embere Payer volt, aki nagyszerű helyezkedésével, kapcsolásaival s a régi nagy Payerre emlékeztető felszabadító rugásaival köztetszést keltett a nézőknél. Zvolenszkynek nem volt jó napja, mindhárom gól az ő hibájának volt a következménye. A III. kerületieknél Neuhaus elvégezte, amit kellett. A gólt nem védhette. Szabó igen jó. Harrer nincs formában. Kléber sem csinált semmi különöset. A csatársor ellenben határozottan gyengén szerepelt s igen sok gólhelyzetet hagyott kiaknázatlanul. III. kerületi támadással kezdődik a mérkőzés, de tíz perc mulva lábra kap a Zugló is s ettől kezdve változatos, hullámzó a küzdelem, amelyet a csatársorok tehetetlensége jellemez.
A 15. percben Horváth elhuz Zvolenszky mellett, Palcseknek tolja a labdát, aki élesen a kapura lő s a labda a felső kapulécről a hálóba pattan. Zugló támadással felel a gólra. Steiner és Neumayer egymásután lefutnak, de az akciók csak ritkán végződnek lövéssel. A III. kerület támadásai veszélyesebbek s mégis csak a 44. percben ér el gólt Skvarek révén, aki egy kapu előtti tumultusban a hálóba gurítja a labdát.
A II. félidőben Zugló fokozza az iramot, erősen támad s végre is ugy éri el egyetlen gólját, hogy Gerő szabadrugást ítél a III. kerület ellen s Payer 20 méterről csodaszép, védhetetlen gólt lő. Tovább is Zugló van fölényben, mégis ő kap gólt a Szabó Jenő szabadrugásából. Szabó félpályáról kapura lőtt és Barabás, aki előtt Zvolenszky el akarta rugni a labdát, tétlen beengedte a hálóba. Zugló támadással végződött az egyébként dicséretesen fair mérkőzés.
III. ker. TVE: Neuhaus— Harrer, Szabó— Nagy— Kléber, Kovásznay— Plesch, Horváth, Palcsek, Skvarek, Schwitzer.
Zuglói AC: Barabás— Payer, Zvolenszky— Céh, Pálffy, Baán— Steiner, Tóth, Sefcsik, Rácz, Neumayer.
Nemzeti Sport, 1922. november 13.
Határ-utcai pálya, 1000 néző
Biró: Gerö Ferenc
A Vivók az UTE-től mult vasárnap elszenvedett sulyos vereséget igyekeztek kikorrigálni a zuglóiak ellen mutatott jó játékkal. De szükségük is volt arra, hogy megembereljék magu- kat., mert Zugló csapata is nagy formajavulást árult el legutóbbi játékához képest. Hogy a két közel egyenrangu csapat heves küzdelméből mégis a Vivók kerültek ki győztesen, azt a zuglóiak csakis a csapatukon eszközölt helytelen változtatásnak tulajdonithatják.
Eitner kapus ugyanis az egész szezonon keresztül kifogástalanul védte Zugló kapuját; miután azonban történetesen az elmult vasárnap rosszul védett, kitették a csapatból. A helyébe beállított Barabás azután teljesen bizonytalanul védett és a két gólt is legnagyobb részben az ő rovására írjuk. Ezzel ellentétben az állandóan tehetetlenül játszó belsőcsatársoron nem változtatott a Zugló vezetősége, pedig ennek feljavítására volna szüksége, ha eredményesebben akar szerepelni. A csapatnak a két szélsője, Steiner és Neumayer gyorsak, a fedezetsor — különösen Pálffy — pompásan dolgozik, a belső csatárok azonban mindent elrontanak. A két hátvéd Payer és Zwolenszky legjobb tudását nyujtotta.
A Vivók Schwarz helyén Schwitzert szerepeltették. Neuhauss ezuttal jól védett, de most is sokat pózolt feleslegesen. A két hátvéd közül Szabó volt ezuttal is a jobbik. A fedezetsorban Kléber mindvégig hibátlanul dolgozott, annak ellenére, hogy a betegágyból kelt fel. A csatársor ezuttal az összjátékra fektette a sulyt. Palcsek jól irányította a csatársort, mig Horváth szép lövéseivel excelált. Schwitzer indolens játékos.
A mérkőzés Zugló támadásával indul, de csakhamar a Vivók veszik át a játék irányítását. A_12. percben Horváth ofszeid gólt lő, amit a biró természetesen nem ítél meg. Ezután változatos lesz a játék. A 44. percben a kiszökő Palcseket a zuglói védelem fontolja, a mögötte jövő Skwarek azonban jó helyzetbe kerül, s a hálóba juttatja a labdát.
A II. félidőben élénkül a játék, s fokozódik az iram. Eleinte a Vivók vannak frontban, később azonban a Zuglóiak támadnak. A 18. percben Payer husz méteres szabadrugása a hálóba jut.
(1:1).
Már-már ugy látszik, hogy a mérkőzés eldöntetlen marad, amikor a 42.percben Szabó szabadrugása Zwolenszky és Barabás együttes elnézéséből a kapuba jut.
Az utolsó három perc a Zuglóiaké; fél perccel a játék vége előtt szabadrugást is rugnak, de a kapu elé kerülő labdára startoló csatároknak már nincs idejük a kiegyenlítésre, mert a biró sípja a mérkőzés végét jelzi.
Sporthirlap, 1922. november 13.