Ferenczvárosi TC - 33 FC 3 : 1
I. osztály 1912/1913
I. osztály 1912/1913: összes
mérkőzés
referee :
Schubert Ferenc
attendance:
- Sporthírlap: 3.500
- Sport-Világ: 5.000
-
0 - 1 7' Székány Géza 9' Schlosser Imre 1 - 1 14' Tóth Potya István 2 - 1 ?' Tóth Potya István 3 - 1
Ferenczvárosi TC | 33 FC |
---|---|
coach: hiányzó adat beadása |
coach: hiányzó adat beadása |
match history
- 1938.03.06 Ferencváros FC - Budai 11 FC 3-0
- 1937.11.21 Budai 11 FC - Ferencváros FC 1-3
- 1937.02.28 Ferencváros FC - Budai 11 FC 6-1
- 1936.10.11 Budai 11 FC - Ferencváros FC 1-7
- 1936.02.09 Budai 11 FC - Ferencváros FC 1-3
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
(Üllői-uti pálya.) Ha történetesen a Ferenczvárosi Torna Club nem annak a tudatában állt volna ki e küzdelemre, hogy ellenfelének a játékerejét nem szabad lebecsülnie, akkor a sokak által várt meglepetés esetleg bekövetkezhetett volna. A »33«-asok éppen az FTC ellenében már nem egyszer szolgáltak a legsúlyosabb szenzáczióval és a mellett a zöld-fehérek elleni győzelmük többnyire olyan időre esett, a mikor általános vélekedés szerint klasszis különbség volt a két csapat között, természetesen az FTC javára. Most, a mikor a 33-usok egy jól sikerült szezon végén kerültek össze a íerenczvárosiakkal, mi a fenti lélektani motívumok alapján már eleve elvitattuk a győzelmi esélyt a fekete-fehérektől.
Az eredmény igazat adott nekünk. Az FTC, tudatában annak a veszélynek, a mi az utolsó bajnoki mérkőzésen veretlenségét veszélyezteti, az első percztől heves iramot forszírozott, majd a mikor minden erőfeszítése ellenére a. 33-asok megszerezték a vezető goalt, szinte emberfölötti erővel vetette magát a küzdelembe, s igy a győzelem nem maradhatott el.
A bajnokcsapat megérdemelte a győzeimét. A csapat minden egyes tagja pompásan játszott. A csatársor nagyszerű technikát és elsőrangú iövőképességet mutatott és a második félidőben szinte zár alá vette ellenfele kapuját. A támadás lelke ezúttal is Pataki volt, a ki labdaosztás tekintetében a magyar csatárok között külön klasszist képvisel, óriási fejlődést mutatott Koródy örökében Tóth István, a népszerű »Potya«, a ki rövidesen ezen a poszton is a legjobbak közé fog emelkedni ; gyorsasága, aránylag nagy testsúlya, erélyes játéka és nagy goalképessége legalább is erre kvalifikálják. A két szélsőosatár igen kevés labdát kapott, de a mikor kapott, kifogástalanul végezték a feladatukat. Schlosser ritkán látható nagyfokú cselező kedvében volt, a mi természetesen a szép játék és az eredmény rovására ment.
A fedezetsor kifogástalanul, a védelemben pedig Payer, az indiszpoziczióval küzdő Rumbold hibáit is korrigálva, kitünően játszott. Ungar néhány labdát kiválóan védett.
A »33-as« FC csapata az őszi szezon alatt óriásit javult. Védelme egyike a legmegbízhatóbbnak, a mely elsőosztályu csapatunk védelmével kiállja a próbát. Zsák igazán elemében volt s még az osztrák-magyar mérkőzésen produkált bámulatos játékát is felülmúlta. Bízvást elmondhatjuk, hogy a mezőnynek ő volt a legkiemelkedőbb klasszisu játékosa. A hátvédek jók, a fedezetsorban azonban csak a jobboldali Stitzl rendelkezik elsőosztályu kvalitásokkal, mig a másik kettő messze elmarad mögötte tudás dolgában. Hibáztatjuk, hogy Stitzl a Schlosser—Borbás dr.-pár lefogására lévén kirendelve, állandóan Borbás mellett sétált, a minek azután az lett a következménye, hogy az FTC belső csatárjátékot forszírozott, másfelől pedig, ha Borbás nagynéha labdához jutott, elég könnyen bánt el gyorslábú fedezetével.
A csatársor négy', közel egyforma képességű játékosból áll, a kik elég ügyesen játsztanak össze, a támadás fó- éreje azonban a gyors balszélső Székány, a ki szinte egyedül vezeti a legtöbb veszélyes támadást.
Az első goalt általános meglepetésre az »33«FC éri el Székány révén, de Schlosser csakhamar kiegyenlít majd Tóth éles lövéssel megszerzi a vezető goalt
Félidő 2:1
Szünet után az FTC nagy fölénybe kerül, de csak egy goalt tud elérni a »33«FC védelméből ügyesen kiszökő Tóth révén.
Biró: Schubert M. Ferencz.
Az Újság 1912 december 17.