Újpest FC - Ferencváros FC 4 : 2
Nemzeti Bajnokság 1937/1938, 14. forduló
NB 1937/1938: összes
mérkőzés
ground :
Újpest, Megyeri-úti Stadion
referee :
Rubint Lajos
attendance:
- huszadikszazad.hu: szépszámú közönség
- MTI: 10.000
- Esti Kurir: 12000 fizető néző
- Nemzeti Sport: 15.000
-
10' Pusztai Ferenc 1 - 0 20' Zsengellér Gyula 2 - 0 39' Zsengellér Gyula 3 - 0 3 - 1 52' Sárosi György (penalty) 3 - 2 58' Sárosi György 71' Zsengellér Gyula 4 - 2
 Újpest FC
|
Ferencváros FC
|
|---|---|
|
coach: Sternberg II. (Sátori) László |
coach: Rauchmaul Emil |
match history
- 2025.04.05 Ferencvárosi TC - Újpest FC -
- 2024.11.30 Újpest FC - Ferencvárosi TC -
- 2024.08.17 Ferencvárosi TC - Újpest FC 1-0
- 2024.05.19 Ferencvárosi TC - Újpest FC 2-0
- 2024.02.25 Újpest FC - Ferencvárosi TC 0-5
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
A győztes Ujpest: Kállai, Joós, Futó, Vincze, Pusztai, Ádám, Balogh, Szűcs, Zsengellér, Kocsis, Sziklai.
Magyarság, 1938. február 01.
Január 30.
Ilyen korán még sohasem kezdték meg a futballbajnokság „tavaszi fordulóját“ s alkalmasint most is pihennének még a pályák, játékosok, ha nincs a nyáron futballvilágbajnokság, amelyre a magyar válogatott is benevezett. Ezért kell korán kezdeni és — pompás szezónnyitást hozott össze a véletlen, két nagy rivális: a Ferencváros és az Újpest mindjárt az első mérkőzésen szembekerült egymással. Az Újpestnek győznie kell, — ha továbbra is szerepet akar játszani a bajnoki címért folytatott harcban. Ha megint vereséget szenvednek, mint ősszel, akkor behozhatatlanul lemaradna, sőt még a negyedik helye is veszedelembe kerülne.
Ujság, 1938. január 30.
Az első tavaszi derbyt biztosan nyerték a lilafehérek, Sárosi dr. a II. félidő végén bordatörést szenvedett.
Góllövők: Pusztai (2), Zsengellér (2), illetve Sárosi dr. (2, egyet 11-esből).
Az Újpest vezérkara Sárosi betegágyánál
Az Újpest vezérkara lép be, elől Aschner Lipót, a lilafehérek elnöke, azután Langfelder Ferenc, az Újpest futballigazgatója, Arányi Árpád társelnök és Sternberg László tréner.
— Amennyire örülünk annak, hogy legyőztük a Ferencvárost — mondja az Újpest elnöke —, annyira sajnáljuk, hogy a magyar futball büszkesége egyidőre harcképtelen lett...
Őszintén sajnálkoznak Sárosi balesetén, amely sajnálatos véletlen következménye volt.
— Sajnos — mondja Langfelder Ferenc —, ez a futballista-sors... A nagy magyar futballisták: Schlosser, Fogl II., Orth mind keresztülmentek ezen... Reméljük azonban, hogy Sárosi hamarosan rendbe jön...
TÖRÖTT BORDA-l (részlet)
"Főleg Újpest viszi el a pálmát.
S keseríti zöld-fehérek álmát.
Az eredmény 4:2 a pályán,
És 2:0 Sárosi bordáján."
Ujság, 1938. február 01.
Tátrai beteg, de a Ferencváros számít a játékára
Az újpesti pálya olyan sima, mint a billiárdasztal
A meleg eső megjavította az újpesti talajt:
Remek pálya várja a Ferencvárost Újpesten!!!
Egész héten át aggasztóan festett az újpesti pálya. Csütörtökön még csaknem bokáig ért a nehéz, tapadós latyak. Amikor csütörtök délután megeredt az eső, a gyengébb idegzetűek már keresztet vetettek a vasárnapi rangadóra. Annál csodálatosabb látvány fogadta pénteken a játékosokat és az utolsó edzésre kisereglett néhány tucat szurkolót. Az UTE-pálya csaknem tökéletesen száraz, legfeljebb a középvonalnál és az öltözőlejárat melletti tizenhatos vonalnál — körülbelül 2 méteres körzetben — látható még némi sárszerű jelenség. A felületet simára hengerelték, pompás a talaj, olyan mint a billiárdasztal.
Ruzics bácsi a pályagondnok, mindezen csodák mestere elégedetten mosolyog:
— Ésszel kell dolgozni. Tegnap csak azt lestem, hogy mikor áll el az eső... Tudtam én, hogy ez a tavaszi meleg eső csak használni fog a pályának. Amikor éjjel elállt az eső, azonnal nekiálltam és lesepertem a vizet a pályáról. Ez a meleg eső végre feloldotta a talajt a fagytól. Seprés után végig felszórtam fűrészporral és lefeküdtem aludni. Ma reggel azután lesöpörtem róla a fűrészport és gyerünk a hengerrel... Már most olyan a pálya, hogy alig lehet kívánni jobbat nála. Ha pedig vasárnapig is így marad az idő, akkor tökéletes pályán játsszák le a rangadót. Még majd meglátjuk, hogy vasárnap mérkőzés előtt fel kell locsolni a pályát, hogy a nagy port egy kissé leverje...
AZ ÚJPEST rangadócsapata:
Sziklai—Futó, Joós — Ádám, Szűcs, Balogh - Pusztai, Vincze, Kállai, Zsengellér, Kocsis
(Pénteken délután lépett utoljára pályára a Ferencváros elleni rangadó előtt az Újpest csapata, hogy a szokásos pénteki könnyű edzéssel végleg befejezze heti előkészületeit.)
Fél 3 és három óra között gyülekeztek a játékosok az öltözőben. Negyed 4 órakor Sternberg edző vezetésével kivonultak a pályára. Teljes fél órán át vezényelte az edző a szokásos gimnasztikai és izomlazító gyakorlatokat, utána néhány sprint, majd egy kör futás következett.
Az edzés következő száma 2x10 perces kézilabda-mérkőzés volt. Két nyolcas csapat a következőképpen állt fel:
A Sternberg csapat: Havas, Seres, Balogh, Ádám, Hidassi, Tóth, Bihari, Sternberg.
A Zsengellér csapat: Sziklai, Zsengellér, Vincze, Futó, Szalay, Pusztai, Kocsis, Szűcs.
Felállításról nem lehet beszélni. Nem voltak hátvédek, fedezetek és csatárok, sőt néha még kapusok sem voltak. A 16 játékos mindig ott volt, ahol a labda és ott is lehetőleg a földön egymáson fekve, hatalmas gomolyagban...
Langfelder igazgató gyönyörködve nézi a „bunyót”:
— Ez a legjobb hétvégi edzés a rangadók előtt. Ilyenkor már futballozni nem lehet, mozgásnak viszont ez a legideálisabb. A fiúk jókedvűen, viccelődve csinálják, az idegeknek nagyon jót tesz...
Kocsis hatalmas formában rohamoz a balszélen. Egymásután két nagy gólt vág be Havas két melegítőruhával jelzett kapujába és így a Zsengellér-csapat vezet 2:0-ra. A második gól után Seres és Joós úgy összeugrik, hogy a többieknek kell az összegabalyodott lábakat és kezeket kioldozni egymásból. Zsengellér csípőre tett kézzel áll a hátvéd helyén és elábrándozik:
— Csak most látom, hogy milyen könnyű dolgotok van nektek hátvédeknek... — mondja Futónak.
A következő percben azonban hiába rohan Hidasaira, a jól megtermett csatár feldönti, Biharinak ad és máris 2:1. Zsengellér az oldalát tapogatja és — előre megy csatárnak. Bihari a kézilabdában máris elérte a többieket, csodaszép doplerrel egyenlít. Kocsis újra Zsengelléréknek szerzi meg a vezetést, de Ádám újra egyenlít, sőt a vezetőgólt is bedobja (4:3). Az utolsó öt percben Hidassi, Futó és Tóth góljával 5:5 arányú döntetlen alakul ki.
A játékosok azonnal az öltözőbe rohannak, csak Seres, Szalay, Hidassi, Tóth, Havas és Bihari marad kinn egy kis lövöldözésre. Aki még idáig nem tudná, ebből is megállapíthatja, hogy milyen lesz az Újpest vasárnapi csapata. Csupán Kállai igyekszik észrevétlenül a lövöldözők közé állni, de Langfelder csakhamar észreveszi és beküldi az öltözőbe.
Az öltözőben Vincze csendet kér és a következőket hirdeti ki:
— Fiúk! Ha most legyőzzük a Fradit és jövő héten Debrecenben a Bocskait, akkor otthon a mutteréknél olyan tejfölös paprikás csirkét és almásrétest kaptok vacsorára, amilyent még életetekben nem ettetek.
A bejelentés érthető örömet keltett, csak Seres jegyezte meg csendes-búsan:
-— Hogy az ember milyen nehezen juthat egy kis kajához...
Langfelder kezébe veszi a fekete táblát, félrevonul és kezdi írni a vasárnapi csapatot. Közben megérkezik Arányi társelnök is és félrevonja Langfeldert.
A fiúk összenéznek:
— Csak nem jön mégis a Szeder? — töpreng Futó.
Öt perc múlva azonban minden kiderül.
Langfelder kiakasztja a táblát:
„Vasárnap délután fél 2 órakor a Stadionban: Sziklai — Futó, Joós, — Ádám, Szűcs, Balogh — Pusztai, Vincze, Kállai, Zsengellér, Kocsis. A tartalékok is tartoznak pontos időben az öltözőben megjelenni.”
Öt órakor már mindenki felöltözött. Megvárják egymást és együtt indulnak Sternberg edző vezetésével az egyik közeli vendéglőbe, ahol egy kis megbeszélés lesz. Természetesen taktikai utasításokkal és buzdító beszédekkel egybekötve...
Üzennek a szakosztályok a rangadóra induló ÚJPESTNEK
Újpesten minden épkézláb sportrajongót mozgósítottak. Legyen az atléta, úszó, tornász, avagy kézilabdázó, mindenki, akinek némi köze van a lila- fehér színekhez, ott lesz a mérkőzésen, hogy buzdításával elősegítse Újpest győzelmét. Mert ezt a mérkőzést meg kell nyerni... Az UTE szakosztályai testületileg kivonulnak a rangadóra és így minden bizonnyal biztató hangorkánban nem lesz hiány... Tekintettel azonban arra, hogy a nagy hangzavarban talán nem lehet minden szakosztály buzdítását tisztán meghallani, a „kollégák" ezúton küldik üzenetüket és buzdításukat a nagy harcba induló Újpest játékosaihoz.
AZ ATLÉTÁK:
Deák Lajos szakosztályvezető:
— Mindig jóviszonyban voltunk a futballistákkal. De ha ezentúl ők is jóviszonyban akarnak maradni velünk, úgy meg kell verniük a Ferencvárost. Az egész atlétatábor ott lesz, különösen a hosszútávfutók nagy Újpest-szurkolók ... Én részemről mindent megteszek a győzelem érdekében. Azaz: kabalából Ferencváros győzelmet jósolok.
A TENISZEZŐK:
Szigeti Ottó bajnok:
— Az utóbbi időkben majdnem minden Újpest-edzésen ott voltam. Láttam, hagy a fiúk majd kicsattannak az erőtől. Ez az igazi újpesti erény, ez hozott már nekünk annyi sikert. Ha az első perctől az utolsóig küzdenek, úgy a 2:0-ás győzelem majdnem biztosra vehető. Csak küzdeni fiúk! Ez az első parancsolat...
AZ ÚSZÓK:
Gróf Ödön bajnok:
— Csak keményen fiúk! Nem kell megijedni akkor sem, ha az első percekben félelmetesen játszik a Fradi. Gondoljatok mindig arra, hogy eljön a ti időtök is, amikor akár egy negyedórai jó játékkal is meg lehet fordítani a mérkőzés eredményét. Nagyon régen győztetek a Fradi ellen. Most már igazán ideje volna...
A VÍVÓK:
Palócz Endre:
— Mi vivók autókon rohanunk ki a rangadóra, hogy az Újpestnek szurkoljunk. Ahogyan mi fogunk szurkolni nekik, úgy játszanak ők... Akkor nem lesz hiba. Nyerjék meg ugyanúgy a rangadót, mint ahogyan mi megnyertük az epée csapatversenyt. És főleg vigyázzanak az idegeikre. Mi vívók tudjuk, hogy nagy összecsapások előtt a nyugodt idegzet a legfontosabb tényező. Ha nyugodtak lesznek, legalább egy góllal meg kell verniük a Ferencvárost.
AZ EVEZŐSÖK:
Berkes Sándor, az UTE-nyolcas tagja:
— Nagyon vad Újpest-szurkoló vagyok. A csatársornak azt üzenem, hogy legalább ötször olyan jól kell játszaniok, mint ősszel, különben nincs keresnivalójuk a Fradi-védelemmel szemben. A védelemnek legalább kétszer olyan jól kell játszani, mint ősszel, különben Sárosiék ontani fogják a dugókat. Részemről 3:2-t jósolok az Újpest javára.
A KÉZILABDÁZÓK:
Schwartz Zoltán szakosztályvezető:
— Mi nem fogjuk kímélni a hangszálainkat, de ti se kíméljétek magatokat fiúk!... Ezt a mérkőzést meg kell nyernetek, különben az Újpest szereplése már nem lesz érdekes a bajnokságban. Ezen a mérkőzésen ne legyen reménytelen labda, ne legyen egy pillanatra sem csüggedés, de ne legyen elbizakodottság sem. A kézilabda-szakosztály jóslata 4:2 az Újpest javára.
Sporthírlap, 1938. január 29.
Ujpest - Ferencváros
26:33
(Bajnoki, Megyeri-út, Eredmény: 4:2 (3:0). Gólszerző: Pusztai, Zsengellér, Zsengellér, Sárosi 11-esből, Sárosi, Zsengellér.)
Az első félidőben a frissen, ötletesen, lendületesen játszó Újpest — csak kicsit több szerencsével — hatgólos vezetést is szerezhetett volna. A második félidőben viszont a Ferencvárosnak volt egy olyan negyedórája, amelyben megfordíthatta volna a meccs sorsát. Ez azonban nem sikerült a zöld-fehéreknek, akik végül is megadták magukat. Annál inkább, mert Sárosi elvesztése megfosztotta a csapatot a hajrához szükséges mozgató erőtől is. Kétségtelen, hogy az eredmény elsősorban annak a következménye, hogy az Újpest pihentebben, jobb erőben és alaposabban felkészülve állt ki a mérkőzésre. Az Újpest fedezetsora jobb, csatársora pedig sokkal jobb volt a ferencvárosinál. A Ferencvárosban a közvetlen védelem volt aránylag a legjobb csapatrész. Korányi még sérülten is jól játszott, Háda pedig olyan ragyogóan védett, hogy ha közben nem követ el két súlyos hibát — amelyek közül egyikért góllal is bűnhődött ekkor nem is egyszerű, hanem csillagos 1-eat érdemelne, így azonban 2-esre romlott...
Sziklai 3 Háda 2
Futó 2 Tátrai 3
Joós 3 Korányi 2
Ádám 3 Magda 3
Szűcs 1 Polgár 3
Balogh 2 Lázár 5
Pusztai 3 Táncos 3
Vincze 2 Kiss 3
Kállai 2 Sárosi dr. 2
Zsengellér 1 Toldi 3
Kocsis 4 Kemény 4
Újpest: 26 Ferencváros: 33
»Lilák« a lilák is...
Zsengellér a kapás-lövésről — Vincze büszke, hogy az Újpest az angolokra hasonlít - „Ki kezdte" (újpesti szemmel)
Újpest első edzése a Ferencváros-verés után
Vidám hangulatban élvezte kedden délután Újpest rangadó győztes csapata a jól végzett munka utáni — munkát. Kissé megtizedelte a csapatot a vasárnapi csata: Pusztai, Zsengellér, Kocsis és Joós a rövid bemelegítő mozgás után azonnal a fürdőbe vonult. Mindnyájukon ott van a vasárnapi nagy harc kisebb, vagy nagyobb — de nem veszélyes — emléke. Lila foltok...
De nemcsak a játékosok, a pálya is megérezte a vasárnapi ütközetet, olyannyira, hogy a keddi könnyű edzés a szomszédos amatőrpályán folyt le. Amíg a csatárok — Vincze, Hidasi, Bihari, Tóth — Havas kapuját döngették, Balogh és Ádám, a vasárnap jelesre vizsgázott lila-fehér fedezetsor két tagja passzolgatásra húzódik félre.
Balogh Bonzó arcán ragyog az öröm:
— Ugye nem nagyon futkosott vasárnap a Táncos Misi? Pedig nem is álltam nagyon rá.
Nevet... Táncos bezzeg nem nevetett...
Sziklai melegítőruhában egészségügyi sétáját végzi a pálya körül:
— Még soha ilyen alkalmunk nem volt, hogy alaposan elkapjuk a Fradit. Ha az első félidőben egy kis szerencsénk van, akár öt góllal is vezethettünk volna.
Ádám Sanyi fájdalmas arccal tapogatja a jobblábát:
— Csúnyán beleléptek a lábamba. Én nem szólok senkinek... Csak az esett rosszul, hogy Toldi Géza, amikor egyszer a partvonalon feküdtem, felemelt s azután újra ellökött.. Nem tudom, miért tette.
Körülbelül egy óra hosszat tartott az edzés. Negyed öt felé már mindenki bevonult az öltözőbe. Itt tűnik csak ki, hogy a sérülési lista sokkal nagyobb, mint az edzés elején gondolták. Vincze orra kétakkora, mint „nyugalmi állapotában” lenni szokott.
— Az egész mérkőzésen szivárgott a vér az orromból — mondja Vincze. — Nem tudom, hogy miért panaszkodnak a ferencvárosiak (Nono! Ezt Vincze sem gondolhatja komolyan! Szerk.) Azt sem tudom, hogy egy alkalommal, amikor a labda legalább négy méternyire volt tőlem, miért ugrott a bokámra Toldi.
Szűcs Gyurkából is ömlik a panasz:
— Az egész második félidőt szédülten játszottam végig. Polgárral való összefejelésünknek volt ez a következménye. Szerintem egyikünk sem tehetett róla.
A legtöbben természetesen Zsengellérnek, a három gól hősének gratulálnak.
— Egyszer már megjártam Hádával — mondja Zsengellér. — Tavaly egyszer ugyanolyan tiszta helyzetbe jutottam, mint most a negyedik gól előtt, de akkor nem lőttem, kapásból, hanem rávezettem Hádára a labdát. Biztosra vettem a dugót és mi történt? Pontosan a kirohanó Hádának lőttem a labdát. Ha kapásból lövök, ilyesmi nem fordulhat elő.
Joós néhány percnyi csendet kér és elővesz két levelezőlapot. Névtelen levelek, ferencvárosi szurkolók írták, tele válogatott fenyegetőzésekkel. Joósnak csak az fáj, hogy még neki kellett portóköltséget fizetnie az egyik levélért...
— Nem baj, fiúk. — mondja Vincze. — Úgy játszottunk, hogy az angolokhoz hasonlítottak bennünket. A durvaságokat pedig nem mi kezdtük.
Az egyik sarokban Langfelder igazgató csendesen mosolyog. Ő már jónéhány rangadót élt át, tudja, hogy néhány nap múltán a sebek behegednek, a panaszok elhallgatnak. Mert szép dolog a rangadó-győzelem, de a Bocskait Debrecenben megverni szintén nem megvetendő teljesítmény...
Sporthírlap, 1938. február 02.
Újpest—Ferencváros II. számú futballderbi
A főesemény természetesen az Újpest—Ferencváros futballderbi. A Ferencváros szempontjából ez talán az utolsóelőtti nagy akadály, — az utolsó majd az I. számú »örökderbi«, a Hungária-meccs lesz — az Újpest szempontjából azonban ez az utolsó alkalom, hogy az idei bajnokságba beleszólhasson, illetve — beleszólási jogát megmentse. Ha ugyanis az Újpest kikap, már nem lehet bajnok, hanem csak a Ferencváros vagy a Hungária, mert 5 pont hátrányt már nem lehet egy szezónban behozni. A derbicsapatok közül a Ferencvárosé már kipróbált, mert ugyanaz, mint amelyik megnyerte a Középeurópai Kupát. Főelőnye az, hogy sokkal egységesebb, mint az Újpest, nem szólva dr. Sárosiról, a támadás oszlopáról. Védelme talán nem jobb, sőt talán valamivel gyengébb is, mint az Újpesté, a fedezetsorában és csatársorában azonban némi többlet mutatkozik az Újpesttel szemben. Az Újpest szerintünk nem vonta le az utóbbi rossz szereplések következményeit teljes mértékben. Pusztait, aki Zsengellérrel együtt a legnagyobb tudású csatára Újpestnek, nem volna szabad a szélen elpazarolni, belül volna rá szükség. Ettől eltekintve, az Újpest mindent megtett a sorsdöntő meccs megnyerése érdekében. A játékosok kondíciója kitűnő s nagy gólarányú győzelmeikből is látható, hogy játékosai nagyon góléhesek és gólképesek.A saját pálya, otthonos körülmények segítik az Újpestet, s ha a remek védelem mellett Szűcs régi válogatott formájában lesz, Vince pedig végre levetkőzi a ráerőszakolt W. formációs játékot s elől marad, akkor — számítva Kállai és Zsengellér »bécsi« formájára is — nem tartunk lehetetlennek egy meglepetést, döntetlen, vagy akár kisarányú Újpest győzelem formájában is.
Papírforma szerint azonban a Ferencváros győzelme várható.
Pesti Napló, 1938. január 30.
A II. számú futballderby a bizonytalan színezetű január végi napon a vártnál kisebb közönséget indított útnak Újpestre. Mintegy 12.000-en nézték végig az idei futballbajnokságra döntő fontosságú mérkőzést. Pedig az idő kedvezett: csak a játék második felében esett egy kis havas eső, addig kitartott. A pálya azonban részben az olvadástól, részben az esőzéstől nagyon mély volt. Ezen a talajon érvényesült a házigazda előnye, a megszokottság. Újpest az első perctől kezdve fölényben volt. Ez azonban nem lett volna elég, ha az Újpest játékosai nem lettek volna sokkal jobb erőben s nem játszottak volna nagyobb tűzzel és akarással, mint a Ferencváros játékosai. A megszokott talaj s nagyobb akaraterő meghozta a meglepetést, ha ugyan derbyben meglepetésről lehet beszélni. A derby jellemzője ugyanis az, hogy a papírforma szerint gyengébb is eséllyel indul. Az Újpest az első perctől kezdve gyorsabb és pontosabb összjátékot folytatott s a talajhoz alkalmazkodva, egy pillanatig sem igyekezett egyik játékos sem tartani a labdát, hanem állítás nélkül továbbította. A váratlanul gyorsan és simán gördülő játék meglepte, majd kifárasztotta a Ferencváros fedezeteit és védőit s így egymásután születtek meg a gólhelyzetek. Az első félidőben az Újpestnek legalább tíz, úgynevezett I. a. osztályú gólhelyzete volt, míg — a Ferencvárosnak egy sem. Ez jellemzi legjobban az újpesti fölényt. A Ferencváros szerencséje, hogy Háda legjobb válogatott formájában védte a kaput és öt-hatot kivédett a helyzetek közül, egy-kettőben a szerencse segítette ki, míg három Pusztai és Zsengellér (2) révén a kapujába került. A gólképesség oka volt az is, hogy az Újpest ezúttal ismét »öt csatáros« támadójátékot játszott, Vince sem maradt le.
Szünet után — nem tudni miért — Vincze ismét beleesett utóbbi években látott hibájába: hátramaradt. Ez — kapcsolatban a dr. Sárosi és Polgár által diktált ferencvárosi ellentámadással — majdnem fordulatot adott az eredménynek: 11-esből és Táncos centeréből dr. Sárosi két gólt lőtt s ezzel 3:2-re javított. Szerencsére ekkor emelkedett ki fejjel az Újpest csatársorából Zsengellér s — igazolva nagy klasszisát — egymás után vezette veszélyes páros támadásait vagy Kállaival, vagy Pusztaival. Utóbbival — aki rajta kívül a legnagyobb érték az újpesti csatársorban — készítette elő a negyedik gólt, amely azután eldöntötte a meccs sorsát.
Amikor már szó sem lehetett változásról, történt dr. Sárosi sajnálatos balesete. Addig is történtek kakaskodások, amelyeket inkább lehet az előszezónnak, semmint durva játéknak betudni, történtek összecsapások is, de komolyabb következmények nélkül. Dr. Sárosi és Joós labdáért a levegőben lejátszódó harca közben azonban dr. Sárosi súlyosan megsérült, Joós térde oly erővel nyomta be az oldalát, hogy két bordája betörött. Az utolsó percek dr. Sárosi sérülésének hatása alatt már nagyon elszürkültek.
Az Újpest megérdemelten győzött. Gondosan készítette elő csapatát s ha az sokat köszönhet a talajnak, de az érdemet a játékosoktól sem lehet elvitatni. Az akarat és lelkesedés jogcímén minden játékost meg kell dicsérni. A legjobb a fedezetsor volt, egyénileg Zsengellér, Pusztai, Futó, Szűcs a sorrend. A Ferencvárosban csak a II. félidő alapján lehet dr. Sárosit, Polgárt, Toldit, Táncost, a két félidő alapján pedig a nagyszerű Hádát kiemelni. A Fradisták vigasza: ilyen pályán mégegyszer aligha kell a zöld-fehéreknek játszani s — még az Újpest győzelme alapján élre került Hungáriának is kell az Újpesttel játszani, mielőtt az »örökderbyre«, a futballbajnokság idei döntőjére sor kerülne
Pesti Napló, 1938. február 01.
A nemzeti bajnokság tavaszi mérkőzéssorozata vasárnap kezdődik. A szombat esti havas eső nem csábítja a labdarúgás híveit a mérkőzések meglátogatására, de ha az időjárás meglehetősen mostoha is, az első nap párosítása az időtől függetlenül megmozgatja a sportbarátokat, akiknek szívügye a nagy csapatok találkozói. Vasárnap Újpesten már egymással szemben áll az Újpest és a Ferencváros. A bajnokság élén a Ferencváros áll, míg az Újpest kissé lemaradt. Az elsőség szempontjából Újpest már csak abban az esetben jut esélyhez, ha le tudja győzni a Ferencvárost.
Évadnyitó mérkőzésen az esélyeket latolgatni kissé merész. Az Újpest a télen át pihentette együttesét és komoly felkészültséggel várja a vasárnapi nagy mérkőzést, de nem lehet tudni, hogy az edzőmérkőzések gólzápora komoly küzdelemben is biztosíték az állóképességre. A Ferencváros kétségkívül erősebb ellenfeleket választott az edzésekre, amelyeken el is maradt a gólzápor. A zöld-fehérek azonban téli túrán voltak Málta-szigetén és az ilyen szünet nélküli játéknak kisebb-nagyobb visszaesés szokott a vége lenni. A mérkőzés nagy tétje mindkét csapatot a legnagyobb erőmegfeszítésre készteti és így, ha talán a játéktér állapota nem is lesz ideális, a várható hatalmas küzdelem jó látványosságnak Ígérkezik.
Pesti Hírlap, 1938. január 30.
Több mint tízezer néző jelenléte igazolta, hogy a labdarúgás közönsége a Ferencváros—Újpest mérkőzéstől várta a döntést a nemzeti bajnokságban. A döntés meg is történt, de — meglepetéssel végződött. A mérkőzést ugyanis a várakozások ellenére az Újpest nyerte meg. Ezzel a veretlenségétől megfosztott Ferencváros a második helyre szorult és az elsőséget — jobb gólaránnyal — a Hungária vette át. Az Újpest győzelme megérdemelt volt. Szünetig úgyszólván nem is volt veszélyes rá a Ferencváros, amely eddig az időpontig három góllal volt hátrányban. Helycsere után jó negyedórán át nagy lendülettel, küzdött a Ferencváros, úgy hogy egy gólig meg is közelítette vezető ellenfelét. A döntő pillanatokban azonban, mikor csak egy gól hiányzott már a kiegyenlítéshez, a Ferencváros ellankadt és az újból lábrakapó Újpest újabb góllal bebiztosította győzelmét. Sajnálatos, hogy az utolsó percekben egy véletlen összecsapásnál dr. Sárosi kettős bordatörést szenvedett és ezzel másfél-két hónapra eltűnt a játéktérről. Sárosi kidőlése rendkívül súlyos vesztesége a magyar labdarúgásnak, a Ferencváros szempontjából pedig egyenesen pótolhatatlan.
Az Újpest által 4:2 (3:0) arányban megnyert mérkőzésen Újpest részéről kimagaslott a fedezetsorban Szűcs, elől pedig a belső hármas, élén Zsengellérrel, aki három gólt is lőtt, köztük az Újpest ötvenedik gólját. A Ferencvárosnál meglepően sok volt a gyenge pont. Kivétel Háda, aki rendkívül sokat mentett, továbbá Korányi, elől pedig Sárosi és Toldi.
Pesti Hírlap, 1938. február 01.
Tizenötezer ember vándorolt ki vasárnap kora délután az újpesti stadionba, hogy szemtanuja legyen az első tavaszi nagy mérkőzésnek. A közönségnek körülbelül a fele messziről jött, a Ferencvárosból, időt, fáradságot, költséget nem kímélve — és erősen bízva a „zöld-fehérek" győzelmében. A játék képe hamar elvette a kedvüket. Az újpesti csapat, amelynek nem kellett fárasztó, nehéz túrával „áthúzni" a téli szünetet, frissen, kipihenten szinte elsöpörte a nehézkesen mozgó, fáradt Ferencvárost.
Az első félidő nagy újpesti fölényét nem is fejezi ki eléggé az a három gól, amelyet Pusztai, Zsengellér, majd ismét Zsengellér Háda kapujába lőtt. A játéknak ebben az időszakában nem a változatos, gyors támadások teremtettek izgalmat — ilyesmire a tehetetlen ferencvárosi csatárok képtelenek voltak —, hanem a durvaságok, a kíméletlen erőszakoskodások hosszú sora. A közönség egy része azzal szórakozott, hogy találgatta: ki lesz a legközelebbi sérült. Az újpestiek cingár fedezetét, Ádámot ötször is lerúgták, de néhány percre harcképtelenné vált Tátrai, Polgár és Kállai is. Korányi egy összecsapásnál kisebb agyrázkódást kap, — szédülve játszik tovább és a mérkőzés folyamán kétszer is elájul. Közben az idő rosszra fordul: a déli ragyogó napsütést sürü hó- és darahullás váltja fel. Az állóhelyről megindul a népvándorlás a fedett helyek felé, — de persze csak egy kis töredéknek sikerül elmenekülnie a hófúvás elől.
Szünet után a kissé felázott talajon váratlanul megváltozik a játék: a Ferencváros nagy erővel támad és az első negyedórában Sárosi két gólja után már 3:2 az eredmény. Az eddig nagyon csendes „B-közép" a ferencvárosi tábor egyszerre félelmetesen, dübörögve biztatni kezdi csapatát. Az újpestieket teljesen megzavarja az ellenfél feljavulása. Rendkívül izgalmas most a mérkőzés: érezhető, hogy a következő gól eldönti a meccs sorsát. A Ferencváros többet támad, hajszálon lóg a kiegyenlítés, — de a 25. percben, nagy védelmi hibából, újból Zsengellér lő gólt: az Újpest 4:2-re vezet. A zöld-fehéreket letöri a gól, az itthoniak ismét nyugodtan játszanak és biztosan kezükben tartják az irányítást. Tíz perccel a befejezés előtt Sárosi szerencsétlenül összeütközik Joóssal, az egyik újpesti hátvéddel és elterül a földön: kettős bordatöréssel viszik a mentők a Bakay-klinikára. Az eredmény már nem változik, a mérkőzést megérdemelten az Újpest csapata nyerte.
A tömeg megrohanja a villamosmegállót. Itt néhány percig a bíró helyett, változatosság kedvéért, a Beszkártot szidják. Elkeseredett ferencvárosiakkal utazom hazafelé.
Az egyiknek ellopták a pénztárcáját, agyontaposták a cipőjét, de ő rezignáltan ezt mondotta:
— Ördög vigye! Csak a két pontot ne vesztettük volna el...
Ezzel az eredménnyel érdekesen tömörül a bajnokság élcsoportja. Az első helyre, jobb gólarányával, a Hungária került, második a Ferencváros, a harmadik három pont hátránnyal az Újpest csapata. Nagy küzdelem lesz az idén a bajnokságért.
Népszava, 1938. február 01.
UJPEST - FERENCVÁROS 4:2 (3:0)
A lilák az első félidőben óriási lendületű, folyton „egyből" való játékukkal lerohanták a Ferencvárost - A Ferencváros csak a második félidő első felében kerekedett az Újpest fölé, de aztán újra elveszett a tologatásban - Zsengellér a mezőny legjobb embere - Az Újpestnek a csatársora is és a fedezetsora is sokkal jobb volt - Sárosi súlyosan megsérült, a mentők vitték el
Góllövő: Pusztai, Zsengellér, Zsengellér, Sárosi (11-esből), Sárosi, Zsengellér
Megyeri-út, 15.000 néző. Vezette: Rubint
A rangadó már a mérkőzés megkezdése előtt győzött. Legyőzte az időjárást. A péntek-szombati havaseső, hófúvás után vasárnap reggel ragyogó kék égbolt köszöntött a bajnokság tavaszi fordulójának első vasárnapjára. Dél felé ugyan már egy pár tavaszi felhő tarkázta az eget, de ez csak még inkább tavasziassá tette a hangulatot. Később egyre jobban, beborult, de a meccs kezdetéig még a napot sem tudták eltakarni az egyre sűrűsödő fellegek.
Délután 2 óra tájban már megindult a népvándorlás az újpesti pálya felé. Az óbudai Hídfőnél az átszállásnál sűrű fürtökben lógtak a szurkolók a villamosok feljáróin. Egy szál rendőr tizedelni próbálta őket, gyér eredménnyel. A Megyeri-úton széles emberkaraván hömpölyög a pálya kapuja felé. Fél három órakor már több mint 10.000 ember várakozik a billiárd - asztal simaságú pálya körül.
Teljes csapat, jó hangulat a ferencvárosi oldalon
A zöld-fehérek öltözőjét alaposan befűtötték az újpestiek. Olyannyira, hogy a nagyablakot állandóan, sőt néha még az ajtót is nyitva kell tartani. Az első játékos az újpesti Kocsis. Átlátogat, de még csak Kovács Fuxit találja. Azután megérkezik Toldi, Lázár, Táncos, majd Kemény s a többi ferencvárosi. Utolsónak Tátrai jön. A hátvéd mindenkit megnyugtat: jól érzi magát. Csíkos, vagy tiszta zöld mezben játsszék-e a csapat, ez a kérdés. Mindenki a csíkosra szavaz.
Toldi mondja:
— De rossz a talaj! Ilyenkor látszik mennyivel többet ér a füves pálya.
Polgárinak vadonatúj kék bársonykalapja van. Sárosi mindenáron ki akarja fordítani, de Polgár már most elkezdi a szerelést: leszereli Gyurkát. Tóth Matyi és Havas Matyi, az Újpest két tartalékja látogat be, majd fél 3 órakor a vezetőség kiegészül Springer Ferenc dr. elnökkel, akit mindenki nagy örömmel köszönt. Az elnök mindenkit üdvözöl. Lázárt még külön is.
Így :
— Üdvözöllek abból az alkalomból, hogy szerdán este olyan jól mulattál — mondja kissé élesen - a csárdában!
Vincze — náthás
A liláknál mintha kicsit nyomott volna a hangulat. Feltűnően nagy a csend. Sternberg tréfákat mesél a két hátvédnek. (Egy kis idegcsillapító.) Fél 3-kor már minden játékos mezbe öltözött, csak Zsengellér meztelen, ő az utolsó a gyúrópadon. Most derül ki, hogy Vincze kicsit náthás. Láza ugyan nincs, de az orra még mindig kellemetlenkedik. Nehezen kapja a levegőt.
Egy hírnök jő és mondja:
— Koszta, a volt ferencvárosi jobbszélső nem tud bejönni a kapun. Sternberg intézkedik, Goda mester siet Koszta segítségére.
A játékosok körül Diki szorgoskodik, cukrokat osztogat. Félhárom múlt öt perccel, amikor minden „civilt” kitessékelnek az öltözőből. Jön az utolsó lelkigyúrás.
ELSŐ FÉLIDŐ
Újpest lerohanja a Fradit és bevág három dugót
2 óra 43 perckor jelenik meg a Ferencváros a pályán. Amint rálépnek a pályára nyomban kiderül, hogy a talaj bizony gyenge. A bőrszegek alaposan besüppednek és amerre a játékosok járnak, erősen látszanak a lábnyomok. Az Újpest is kivonul. A Ferencvárost üdvözli hangosabban a közönség.
Sárosi és Futó választ, Sárosié az előny, ez azonban ezúttal nem jelent semmit.
Újpest: Sziklai — Futó, Joós — Ádám, Szűcs, Balogh — Pusztai, Vincze, Kállai, Zsengellér, Kocsis.
Ferencváros: Háda — Tátrai, Korányi — Magda, Polgár, Lázár — Táncos, Kiss, Sárosi, Toldi, Kemény.
Az Újpest kezd, az első támadás a zöld-fehéreké. Ezt szerelik s már jön is az Újpest, de Balogh 35 méteres lövése mellé jut. Máris látszik, hogy a talaj milyen nagy szerepet játszik: a sár állandóan fogja a labdát. De a játékosok igyekezete roppant nagy. A 3. percben Kemény lövését fogja Sziklai. A kapuk előtt sárga a talaj, mert fűrészporral alaposan felhintették. A 4. percben a lendületes Pusztai kicselezi Korányit, de beadását a jól helyezkedő Lázár elcsípi. Utána Táncost lesen találja a partjelző, s a közönség egy része nem ért egyet az intéssel. A 4. percben elhangzik az első sértegetés. Kállai bombáját csak nagyon nehezen fogja Háda és a rászaladó Vincze még zavarja is. Korányi a 16-os oldalvonalánál buktatja Vinczét, de az összekötő nagyon mellé lövi a szabadrúgást. óriási iramban folyik a játék. A 6. percben Újpest szögletet ér el. Kocsis remekül küldi be, Háda kiejti a labdát, de aztán megkaparintja. Újpest egyelőre sokkal többet támad, a Ferencváros most csak ritkán jut át a félvonalon. A 10. percben Futó 35 méteres szabadrúgását Háda fogja. Vincze meglöki s a kapus földre kerül. Szabadrúgás. Még ugyanebben a percben az Újpest támad, Zsengellér csaknem a vonalról szépen adja be kapu elé a labdát, nagy a tömörülés és nagy a küzdelem a labdáért.
Kállai ügyesen átengedi a labdát az 5-ösön tisztánálló Pusztainak, aki nyomban feltalálja magát és ballábas lövéssel a balsarokba küldi. Háda későn kapott észbe, vetődésével elkésett. 1:0 az Újpest javára.
Utána Kemény hátulról buktatja Ádámot, aki a hátára esik és egy kis élesztgetésre szorul. A 13. percben Kállai—Pusztai—Kállai összjáték után, Kállai kapura lő veszélyes helyzetből, Háda földreesve fogja a labdát, Vincze máris a nyakán van, Tátrai siet segíteni a kapusnak, egy pillanat alatt mindhárman egy gomolyagban hevernek a vonalon és Háda nem engedi magát besodorni. A játékvezető sípol, mert Tátrait Vincze faultolta. A hátvédet ki kell támogatni, de egy perccel később már jön is vissza. Közben Kállai 25 méteres lövését Háda csak nagy nehezen fogja. Újpest határozottan jobb, inkább tud alkalmazkodni a talajhoz. A „biliárdasztalnak” egyébként most már nyoma sincs, mert a pálya fel van túrva. A 17. percben Polgár és Szűcs együtt megy a labdára, Szűcs Polgár tarkójába fejel, Polgár összeesik, s másfél percig áll a játék. Utána Korányi esik össze és míg a játék az újpesti térfélen folyik, Háda és Tátrai élesztgeti a hátvédet. Az újpesti csatárok néha játszi könnyedséggel mennek át a zöldfehérek védelmén. A játék folyton keményebb lesz. Sok a fault. Korányi faultolja Vinczét a 20 percben.
Ádám küldi a szabadrúgást kapu elé, Háda és Kállai egyszerre ugrik érte. Háda a két keze közül kiengedi a labdát, amelyet Zsengellér négy lépésről felvág a hálóba. 2:0-ra vezet az Újpest.
Újpest továbbra is hosszú labdákkal játszik, ezekkel állandóan veszélyes. Kiss bokán rúgja Kocsist, a játékvezető figyelmezteti. Joós faultolja Sárosit a 23. percben. Toldi a szabadrúgást sorfalba küldi. Utána Toldi beleugrik Ádámba, nagy csődület támad, sok a civil a pályán, másfél percig áll a játék, közben kitűnik, hogy Korányi rosszul van, szivaccsal frissítik. Ádám nyomban visszaadja Toldinak a kölcsönt. Nincs perc fault nélkül. Nagyon csúnya a játék. Az újpestiek jól látják, hogy Lázár állandóan szabadon hagyja Pusztait és ezért sokat játszanak a szélsőkre. Ezzel szemben a ferencvárosi belsők rengeteget tologatnak belül s ennek az a vége legtöbbször, hogy elveszik tőlük a labdáit. A 29. percben ragyogó akciók sora következik: Zsengellér kapásból kiadja Kocsisnak a labdát, a szélsőtől Zsengellérhez kerül vissza a labda, most átadja Kállainak, aki kapásból a 16-osról lő. Gólnak látszik, de a labda a baloldali fa alsó részéről visszapattan és Tátrai gyorsan felszabadít. Utána a Ferencváros támad, de akadozva, mert a zöld-fehérek nem kapásból, hanem állítgatásból igyekeznek továbbítani a labdát. Tátrai 30 méteres szabadrúgása alig megy mellé. Elered az eső. A 33. percben Kocsis lövését kell Hádának fognia. Feljön a Ferencváros, de a szurkolók megállapítják: teljesen veszélytelen a csatársor. A 34. percben Korányi könnyelműsége folytán Kállai megkaparintja a labdát, leadja Zsengellérnek, ő nagy lövést küld kapura, de Háda remekül üti ki a labdát. Most dara kezd esni. A 36. percben Joós — mi úgy láttuk, mintha valamivel a 16-oson belül történt volna az eget — összevágja Táncos lábát, a szélső elesik, de miközben felreng, a 16-oson kívülre gurul. A játékvezető 11-es helyett szabadrúgást ítél.Aztán Kállai kap egy rúgást, s újra megáll a játék. A 40. percben Zsengellér 30 méterről pompás lövést küld a kapura. Háda szépen védi. Nyomban utána Vincze szökteti Pusztait, ez beemeli középre a labdát.
A magas labdát Kállai átfejeli Zsengellérhez, Zsengellér 10 méterre van a kaputól, ballal rögtön lő és a balsarokba vágja a bőrt. 3:0 az Újpest javára.
Az újpesti szurkolók rázzák a csengettyűt.
Újrakezdés után újra is az Újpest támad és Vincze passzából Pusztai lő a kapura. Háda véd. Majd közvetlenül utána a teljesen fedezetlenül hagyott Pusztai pompás labdával kiugratja Kállait, aki öt méterről óriási helyzetből erősen mellé lő. Az utolsó percben — miután a Ferencváros bemutatta, hogyan nem lehet öt helyzetből sem kapura lőni — szögletet érnek el a zöld-fehérek. Ez eredménytelen és aztán pihenőre tér a két csapat.
A pályát kopogva paskolja a darával kevert eső. A hangulat egészen szabályos: az újpestiek örülnek, a Ferencváros híveire viszont nagyon leverőleg hat a kettős zuhany. (Az eső és a három gól.) A tribün véleménye az, hogy az Újpest teljes mértékben megérdemelte a három gólt, amely a mutatott játék képének is tökéletesen megfelel. Észak és dél felől is kéken kukucskál ki az ég és azzal biztat, hogy az eső mégiscsak eláll. A pálya talaja azonban alaposan megsínylette az égi áldást. Különösen néhány helyen nagyon mély és csúszós. A szünet utolsó perceiben kisebbfajta hóorkán támad, de közben, ki is süt a nap. Áprilisi nap.
A Ferencváros öltözőjében jól látják a hibákat.
A zöld-fehéreknél Springer Ferenc dr. ezt mondja:
— Tudja, szerkesztő úr, hogy gyorsaságban milyen különbség van a két csapat között? Ez kérem erőnlét, erőnlét és megint csak erőnlét!
Weisz István így szól: Ernyedt az egész csapatunk.
Siflis Géza: A csatársorunk egy vasat sem ér.
Korányi (Tátraihoz): Maradj hátul, nem látok semmit sem.
A hátvéd lefekszik a padra, szédül.
Sárosi: Vincze megsértett bennünket. Én csak azt mondom, hogy ne vegyük át az ő stílusukat. Egyébként nem szólhatunk semmit, rosszul játszunk.
Azután Springer dr. ad erélyes utasításokat.
Az újpestiek elégedetlenek.
Az újpesti öltözőben érthetően nagy az öröm, de ennek ellenére megállapítják:
— Nincs szerencsénk. Ha szerencsénk volna, már hat-nullra kellene vezetnünk. Most az egyszer alaposan elkaphattuk volna a Fradit.
Szűcs panaszkodik, hogy még mindig kóvályog a feje Polgárral való összefejeléstől. Baj azonban nincs, egy kis gyúrás felélénkíti a középfedezetet.
A másik sérült Ádám, neki mindkét lábán rúgások nyomai vannak, de az ő baja sem komoly.
Sternberg kifelé induláskor még ezt mondja a fiúknak:
— Csak ne hagyjátok őket kibontakozni!
A MÁSODIK FÉLIDŐ
Már-már egyenlít a Ferencváros, de aztán megtörik
A Ferencváros úgy kezd, mintha egészen másként akarna játszani. Már az első perbenn szögletet ér el, aztán Toldi nagy bombája alig megy fölé. Sárosit lesen találja a partjelző, a zöld fehérek tiltakoznak, hogy nem volt les, de hiába. Toldi alig lő mellé. Süt a nap és — alaposan havazik. És az Újpest ismét szélekre játszik. Az 5. percben Sárosi szökteti Toldit, akit Ádám az 5-ös előtt két lépéssel felbuktat. 11-es!
Sárosi laposan a bal alsó sarokba küldi a labdát. 3:1 az Újpest javára!
A 9. percben Korányi Pusztai elé fejeli a labdát, a szélső nyomban Kállainak adja tovább, nagy gólhelyzet, Kállai pompás lövést ereszt meg, de Háda felugorva lehúzza a labdát, amelyet a földre ejt és aztán rávetődik. Nagy védés volt! A Ferencváros most sokkal gyorsabb, mint az első félidőben, veszélyesebb is s egy kissé megjött a zöld-fehér szurkolók hangja. A 11. percben szép Sárosi—Táncos—Sárosi összjáték után a Ferencváros szögletet ér el, de Táncos berúgása túl mély. A 13. percben Sárosi szép labdát ad ki Táncosnak, aki a védőktől nem ijed meg ezúttal, szépen szalad le, magasan ível be.
Az ötös vonalra érkező Sárosi egy gomolyagból kiugorva élesen fejel. A rosszul kifutó Sziklai felett középen a hálóba hull a bőr. 3:2 az Újpest javára.
Csak úgy zeng a bíztatás. Sárosi remekül teszi ki Toldit, aki azonban kissé balra kanyarodik és a bombája így mellé jut. A Ferencváros nem fékez, a 15. percben szögleteit ér el. Sziklai csak kiejtés után tudja megkaparintani a labdát. Keményt faultolják, Lázár küldi a 16-os oldalvonaláról a labdát. Sárosi Toldi elé teszi, Toldi nagyon nekidurálja magát, az erős lövés már-már gólnak látszik, de emberről visszajön. A Ferencváros csapata most teljes erőből dolgozik, állandóan támad, az Újpest csak nagy ritkán tud szóhoz jutni.
Az újpesti szurkolók elkeseredetten kiabálnak:
— Feladtátok?!
A 19. percben Tátrai szögletet vét, Háda kiöklözi a labdát és Kállai 12 méterről az üres kapu fölé küldi. Most Újpest kissé feljön és a 21. percben 3:3-ra egyenlíti a szögletarányt. Ebből a lilák újabb szögletet érnek el, közben áll is a játék, mert még az első félidőben egy kis agyrázkódást szenvedett Korányi összebicsaklik. Szögletrúgás után ismét a Ferencváros megy át támadásba. A játék kissé ellaposodott, küzdelem van, de a szépség hiányzik. Örvendetes viszont az, hogy sokkal kevesebb a fault, mint az első félidőben. A 24. percben Pusztai — Zsengellér — Kocsis — Zsengellér - összjáték után Zsengellér tiszta helyzetben mellé lövi a labdát. Azután ismét az Újpest támad, Kocsis a védők között szépen játszik be Zsengellérhez, aki remekül rajtol a labdára, rögtön élesen megszúrja, de Háda védeni tudja. A 25. percben Pusztai remekül kapar ki egy labdát három ferencvárosi védőjátékos, Korányi, Polgár és Lázár közül. Félmagasan "körömmel" tolja át Zsengellérhez.
Zsengellér a kifutó Háda mellett nyomban rászúrja és a labda félmagasan a jobbsarokba hull. 4:2 az Újpest javára!
A gól megzavarja a zöldfehéreket, egymásután kiáltó hibákat vétenek most. Újpest ismét elkezd kapásból szélekre játszani. Kocsis sportszerűtlenséggel vonja magára a játékvezető figyelmét, a közönség tüntet ellene. Tátrai könnyelműsködik, Zsengellér elszedi tőle a labdát a 29. percben, kapura lövi, Háda kiüti, Zsengellér újra lövi, miközben már majdnem a szélen van a nagyszerű formában levő csatár. Háda a rárohanó újpestiek elől csak nehezen tudja megkaparintani a labdát. Nyomban utána ismét remek újpesti akciót látunk. Zsengellér pompásan szökteti a balra kanyarodott Kállait, akinek a lövésére Háda kifelé szalad, a kapu üres, de a labda a háló tetejére pattan. A Ferencváros védelme ennél az akciónál ismét verve volt. Utána újra a lilák rohamoznak, Kállai tisztán áll a labdával, de az 5-ösről mellé vágja. Az egyik szélről villámgyorsan a másik szélre jut át a labda újpesti támadás közben s a 32. percben Kocsis lövését fogja Háda. Polgár folyton keresi az ollót, az újpesti csatársor ismét elemében van. Sárosi—-Kemény—Sárosi-összjáték után Sárosi a balszélről szépen adja be a labdát, amely az 5-ösön elsiklik Táncos előtt. Bevághatta volna. A 34. percben Kemény jól küzd a szélen, lefut, beadását Sárosi az 5-ösről fölé fejeli. Aztán ismét zöld-fehér támadás következik és Sárosi hosszú, éles lövése alig megy mellé. Toldi kap Táncostól labdát, kiugrik vele, de túl hosszan teszi maga elé. Toldi 20 méterről mellé lő. A Ferencváros támad, de már nincs meg az a bizonyos második félidő eleji nagy lendülete. Joós faultolja Sárosit, aki percekig fetreng a földön, mert közben a játékvezető — ferencvárosi támadás miatt — nem állítja meg a játékot. Aztán Kovács segédedző élesztgeti Sárosit és közben természetesen áll a játék, több, mint két percig. Sárosi magához tér és már folytatniakarják a játékot, amikor hirtelen újra összeesik. Kiviszik, többé nem is tér vissza. Sárosi nélkül partdobással folytatódik a játék. A 42. percben Kemény remek beadását Sziklai ölre fogja, Toldi rárohan, testtel szabályosan löki, a játékvezető azonban jó hazai szokás szerint lefütyüli a szabályos akciót. Sárosit most vezetik be az öltözőbe, két oldalról támogatják. A 43. percben Háda Kocsis elől lábbal ment. Aztán szögletet ér el Újpest. Ezt Kocsis rúgja, Háda üti ki. Kocsis jobblábas bombája hajszálnyira kerüli el a bal felső sarkot. A Ferencváros térfelében ér véget a játék. Szögletarány 5:3 (1:0) az Újpest javára.
Nyilatkozatok a tribünről
Dietz Károly dr. szövetségi kapitány: Az első félidőben Újpest nagyon jól játszott, a II. félidő első 30 percében a Ferencváros egyenlíthetett volna, ha ereje lett volna. A mérkőzés szebbek közé tartozott, de helyenként túl kemény volt a játék. Nagyon jó Zsengellér és Kállai.
Nagy Marcell, az MLSz pénztárosa: A nehéz talajhoz viszonyítva remek volt a játék. Az I. félidőben Újpest sokkal jobb volt.
Usetty Béla dr., az MLSz elnöke: Újpest jobb volt és megérdemelte a győzelmet. Kállai és Vincze pompásan játszott.
Gyurkovich Sándor dr., az MLSz ügyésze: Nem ment a Ferencvárosnak, a lilák biztosan győztek. Kállai és Szűcs pompás. A Ferencvárosból csak Háda játszott jól.
Lénárt Ernő, a BLASz főtitkára: Húsz perctől eltekintve Újpest magasan a Ferencváros fölött állott.
Klein Aladár, a BLASz elnökségi tagja: Újpest minden részében jobb volt, a Ferencváros védelme csapnivaló.
Sárosi dr.-t a mentők viszik el
Még folyik a játék, amikor Sárosi dr.t a mentők behozzák a zöld-fehérek öltözőjébe. A gyúrópadra fektetik. Sárosi alig tud beszélni s csak ennyit mond:
— Nem kapok lélegzetet... Miért?
Az orvosok, köztük Faragó Sándor dr., a Ferencváros orvosa Sárosi jobboldalát tapogatják s Gyurka felkiált:
— Ott, ott, nagyon fáj...
A bejövök folyton kérdik:
— Mi a baj?
— Bordatörést gyanítanak.
— Nem valószínű, hogy eltört volna —- mondja a mentőorvos.
Faragó dr. megszólal:
— Tisztán láttam, hogy Joós térddel ment az oldalába.
Sárosi csak ennyit tesz hozzá:
— Valahogy úgy volt.
Bejön Hainiss Elemér dr. tanár is ő is vizsgálja s ennyit mond:
— Be kell nyomban vinni a Bakay-klinikára. Nézzék meg röntgennel. Akkor majd többet tudunk.
Közben már vége a mérkőzésnek.
Joós átjön Sárosihoz, s így beszél:
— Mi az, mi az... Én nem tehetek róla. Az egész mérkőzés alatt egyszer ütköztünk csak össze. Nagyon sajnálom.
Látszik, hogy Sárosi nagyon szenved. Közben sokat nyög, az arca egészen sápadt s még mindig nehezen kap levegőt. Lassan felöltöztetik. Dermedt csend van. Jönnek a mentők a hordággyal. Ráfektetik. Alaposan betakarják s odakint a kiváncsiak sorfala között teszik a mentőkocsiba...
Újpest öltözője a boldogság hona
A lilák öltözőjébe kimerülten, de boldogan futnak be a játékosok. Hamarosan alig van hely a sok
gratulálótól.
A lilák így beszélnek:
Langfelder : Minden porcikánkban jobbak voltunk. Nem értem a ferencvárosi „magas hely” legutóbbi nyilatkozatát, amelyben azt mondta, hogy a Ferencváros tudásának fele is elegendő ahhoz, hogy Újpestet megverje.
Futó: Rácáfoltunk az elbizakodott ferencvárosiakra s talán ennek szabad szívből örülnöm.
Kállai: Még beszélni is alig bírok. Nem sikerült gólt rúgnom, mert elvesztettem a szűzmáriás
érmemet.
(Most lép be az ajtón Aschner elnök. Futó háromszoros éljent vezényel, az elnök a csapatot éljenzi.)
Sziklai (Sárosi fejesgóljáról): Kijöttem a, beadásra, közben Sárosi Futó elől elfejelte a labdát. Akkor már tehetetlen voltam.
Arányi Árpád: A csapat szelleme és formája fölfelé ível.
Kis Zoltán: Gyönyörű játék volt ahhoz képest, hogy még az idény elején vagyunk.
Sternberg: Az eső erősen feláztatta a talajt s ez a mieinknek a második félidő elején nem, kedvezett, amikor azonban megszokták, akkor újra fölénybe kerültünk.
Víg II., a volt újpesti válogatott fedezet: Biztos voltam, hogy ez lesz az eredmény.
Joós: Lázár ívelt labdájára nagy lendülettel egyszerre mentem Sárosival. Nem tudom, melyik testrészem érte Gyurkát. Az én lábam is megsérült.
Ferencvárosi vélemények
Springer Ferenc dr.: Újpest megérdemelten győzött. A két csapat erőnléte között szemmel látható különbség volt az Újpest javára. A Ferencváros veresége megérdemelt és remélhetőleg jó lecke arra, hogy erőnlét nélkül nem lehet eredményt elérni. A Ferencváros fedezetsora teljesen csődöt mondott. A tisztátalan játékot az Újpest még mindig nem felejtette el.
Nagy László: Az Újpest jobb erőnléte döntötte el a mérkőzés sorsát.
Rauchmaul Emil: Újpest az I. félidőben a sáros pályán jobban találta fel magát, akkor két gólt rúgott s ezt a kétgólos előnyt végig tudta tartani. A II. félidőben a Ferencváros feljött s ekkor egyenlő erők küzdöttek.
vitéz Kemenesy Sándor: A mély talaj nem ízlett nekünk. Elszalasztottuk azt a pillanatot, amikor megfordíthattuk volna a mérkőzést.
Tóth Lajos: A fedezetsorunk váratlanul nagyon rosszul játszott.
Korányi: Egyet az államra, egyet a homlokomra és egyet a gyomromra kaptam. Folyton szédülök ... (— Egy kis agyrázkódás — mondják többen —, holnapra rendbe jön.)
Táncos: Az volt a baj, hogy átvettük az Ujpest durva játékmodorát. A II. félidőben a mi rendes játékunkkal jobban ment.
Polgár: Bikaviadal volt és nem focizás. Olyan helyeken rúgtak meg, ahol a futballista legritkábban kap rúgást.
Toldi: 3:2 után meg lehetett volna nyerni.
Tátrai: Akkor kezdtünk játszani, amikor már késő volt.
Lázár: Újpest megérdemelten nyert, mert az I. félidőben jobban játszott.
MIT MOND A JÁTÉKVEZETŐ
Rubint játékvezető: Két esetben ítéltem a 16-osról szabadrúgást. Egyszer a Ferencváros, egyszer az Újpest ellen. Mindkét esetben határozottan a vonalon — és nem azon belül — történt a szabálytalanság. (A partjelzők is ezen a véleményen vannak.)
Újpest győzelme a jobb erőnlét, a célszerűbb játék, a jobb taktika és a nagyobb akarás diadala
Először is meg kell állapítanunk a nagy mérkőzésről: ahhoz képest, hogy az idény első mérkőzése volt, a játék szédítő iramú s helyenkint nagyon szép is volt. Annál örvendetesebb ez a tény, mert a talaj bizony alaposan próbára tette a játékosok erőnlétét. Ennek tulajdonítható, hogy a második félidőben itt-ott kicsit lassúbbodott az iram.
Ha a mérkőzést boncolgatjuk, akkor a következőket mondhatjuk:
Újpest megérdemelten és biztosan jutott a sokat jelentő két ponthoz, éspedig azért, mert
a, Erőnlétben magasan a ferencvárosiak fölött állott az újpesti gárda.Némi lankadási időszakoktól eltekintve, az újpestiek nem csak bírták, hanem diktálták is a hallatlan iramot. 15—20 méteren legalább 2—3 méter előnyt adhattak a zöld-fehéreknek.
b, Taktikában is toronymagasan állott Újpest a Ferencváros fölött s ez a körülmény is döntő hatással volt az eredmény kialakulására. A lilák védelme zárt palánkot alkotott. A ferencvárosi szélsőket a két újpesti szélsőfedezet tétlenségre ítélte. Balog buldoggként ragadt Táncosra, Ádám sem hagyta élni Keményt. A legnagyobb különbség talán az volt taktika tekintetében a két csapát között, hogy az újpesti védők a labda átvételét próbálták megakadályozni, a ferencvárosiak pedig rendszerint csak akkor próbálkoztak a szereléssel, amikor a lila támadók már átvették a labdát. A veszélyes Kállai őrizet nélkül száguldozhatott, Sárosira zsandárként vigyázott Szűcs, de a két hátvéd is szemmel tartotta. Ezzel szemben a Ferencváros nem törődött a taktikával: Lázártól vígan szaladgálhatott Pusztai, Kocsis előtt sem volt komoly akadály. Ezt a körülményt alaposan ki is használták a lilák. Minden veszélyes akciójuk a széleken alakult ki. A támadások felépítésében is sokkal célszerűbben dolgoztak a lilák: egyből, azonnal továbbított labdákkal valósággal lerohanták ellenfelüket e a gyors akciókkal szemben sokszor bizony „ sehol sem voltak ” a zöld-fehér védők. A ferencvárosiak viszont fölöslegesen cipelgették, állítgatták, tologatták a labdákat, hátrafelé passzolgattak. Ezzel nemcsak a lendületet fékezték le, hanem módot adtak a közbelépésre is.
c, óriási különbség volt a két fedezetsor között: szerelésben, passzolásban, küzdőkészségben és ez a körülmény is sokban hozzájárult az Újpest győzelméhez.
d, Akarásban is hatalmas többletet vonultattak fel az újpestiek, a Ferencváros viszont — főleg az első félidőben — vállveregető fölényeskedéssel nézte az újpestiek öldöklő iramát, mintha csak azt mondták volna: „Csak erőlködjetek, aztán jövünk mi! ” Pedig ez az iram és akarás komoly volt,s de mire a ferencvárosiak erre rájöttek, már későn volt...
...A második félidő elején ugyan észbekapott a Ferencváros s rá is kapcsolt. Volt egypár olyan lövés, néhány tiszta gólhelyzet, amelyből talán megszülethetett volna az egyenlítés. Azonban... tudjuk, hogy nem minden gólhelyzetből lesz gól, hanem csak egy bizonyos százalékból, s ha összevetjük a gólhelyzeteket, akkor megállapíthatjuk, hogy az Újpest e tekintetben is magasan ellenfele fölött állt. A Ferencvárosnak az első félidőben egyetlen komoly lövése és gólhelyzete nem volt!
Végeredményben, amikor tárgyilagosan megállapítjuk, hogy Újpest ezen a mérkőzésen mind testi, mind lelki tulajdonságokban magasan felülmúlta ellenfelét és így nemcsak biztosan, hanem nagyon megérdemelten is győzött, sőt nagyobb arányban is győzhetett volna, — sajnos — azt is meg kell állapítanunk, hogy a mérkőzés helyenként durva volt, sportszerűtlen mozzanatok tarkították és — bizony a durvaság újpesti kezdeményezésre indult meg s eredménye — többek közt Korányi agyrázkódása és Sárosi súlyos sérülése volt. Igaz viszont az is, hogy a ferencvárosi játékosok egy része — nagyon helytelenül! — átvette ezt a játékmodort. Hívei vagyunk a férfias játéknak, de a testi épséget veszélyeztető játékmodort el kell ítélnünk, aminthogy el kell ítélnünk néhány újpesti játékos sportszerűtlen magatartását is: a műeséseket, a szabadrúgásra letett labda elrúgását, a partra mentett labdának az ellenfél kezéből való kicsavarását, az ok nélkül való reklamálást. Újpest vezetőségének gondoskodnia kell, hogy ezeket a nem fair dolgokat kiirtsa a csapatból.
Újpestből Zsengellér, Szűcs, Balog, Vincze és Kállai áll az élen. A Ferencvárosból csak Háda dicsérhető.
Egyénileg a következőket mondhatjuk:
Sziklai nem túl nagy dolgát jól végezte,, csak Sárosi fejesgólja előtt jött ki rosszul a kapuból. Futó volt a jobbik hátvéd, Joós erélyes belemenéseivel tűnt ki. A hátvédpár a csapat fölényes időszakaszaiban kifogástalanul működött, a második félidő ferencvárosi perceiben azonban meglehetősen zavarban volt. A fedezetsor legjobb embere: Szűcs. Mindenütt ott volt, ahol szükség volt rá. Két ember munkáját vállalta magára. A passzolásban is nagy volt. Válogatott formában van! Balog sem sokkal marad mögötte. Roppant hasznosan játszott. Ádám játékának értékéből durvasága és sportszerűtlenkedései vonnak le. A csatársor és a mezőny legjobbja: Zsengellér. Pazar szöktetései, finom, ötletes húzásai, három gólja a legnagyobb csatárteljesítmények közé tartozik. Vincze is remekül mozgott, az építésből nagy részt vállalt magára, csak lőni nem lőtt. Kállai kitűnően játszotta a modern középcsatárszerepet, minden megmozdulása veszélyes volt. Rengeteget mozgott és dolgozott. A végén már alig állt a lábán, csak hozzá kellett érni és összerogyott. Pusztai volt a jobbik szélső. Kocsis több hibát vétett. Érdekes: a két szélső volt aránylag a csapat legszürkébb tagja, de még így is magasan a ferencvárosi szélsők fölé emelkedett.
A Ferencvárosban csak Háda volt szilárd pont. Újpest második góljánál hibázott ugyan, de egyébként a nagyobbnál nagyobb védéseknek egész sorozatát mutatta be. Volt egy védése, amikor balra várta Zsengellér lövését és már arra hajolt, amikor észrevette, hogy az ellenkező sarokra megy a lövés és visszalendülve elfogta. Tátrai szürkén és kapkodva játszott. Nem találta el a tempókat. Korányi agyrázkódása ellenére is jobb volt, pedig Lázár ő előtte játszott, azaz... kellett volna játszania. Lázár azonban sehol sem volt, mindig ott volt, ahol nem kellett volna lennie. Polgár sem a szerelésben, sem a passzolásban nem mutatott semmit, csak ténfergett. Magda volt a legjobb fedezet, de ez sem sokat mond. A támadósorban Sárosinak csak pillanatai voltak. Néhány Toldi kiugratás, valamint pompás fejesgólja dicséri csak. Kiss elveszett a pepecselésben, Toldinak sem a passzai, sem a lövései nem sikerültek. A két szélső még a belsőknél is gyengébb.
Rubint játékvezető ahhoz képest, hogy az idény első meccse volt és hogy a mérkőzés olyan öldöklő iramban folyt le, valamint kemény is volt — nagyon jól működött. Mindössze két kifogásunk van ellene. Az egyik: az elején kissé több erélyt mutathatott volna. A másik: egyszer Toldit, egyszer pedig Vinczét fújta le, amikor a két csatár teljesen szabályosan testtel támadta a labdát kezében tartó kapust.
Nemzeti Sport, 1938. január 31.
Ujpest 4:2 (3:0)-ra győzött és "kikaparta a gesztenyét" a Hungáriának
Vasárnap bizonyosan sok »botrány« volt a fővárosban a családi ebédek körül: soha még ilyen korán nem kezdték meg a »tavaszi« futballbajnokságot, mint az idén, még hozzá derbyvel, messze Újpesten.
Csak a Beszkár nem vett tudomást arról, hogy a Labdarúgó Szövetség megváltoztatta a futballnaptárt: a Berlini tér környékén, majd pedig az újpesti hídnál valóságos közelharcok folytak a villamosra jutásért.
Szombaton még zuhogott az eső, vasárnapra azonban tényleg tavasz lett a télben. A pálya azonban mély volt, alig engedett fel a fagy, úgyhogy az Újpest nem is mert előmérkőzést tartani. A Budapestről kirándult sokezer ember jó órát vagy legalább is félórát töltött azzal, hogy tippeléssel szórakozott.
Végül is a Ferencváros csapata unta, meg a várakozást és elsőnek jelent meg a pályán.
A pihent torkú B-közép csengő hanggal üdvözölte:
— Hajrá Fradi, hajrá Fradi...
A tíz perc múlva érkező Újpest csapatának hívei közé sok Hungárista is szegődött, akik »segíteni« jöttek Újpestnek, tudván, hogy a Hungária első helye ezen a mérkőzésen dől el.
Elhízott a Ferencváros
Az Újpest már az első percekben megnyugtatta a híveit, hogy híven képviseli nemcsak a Hungária, hanem a saját érdekeit is. A Ferencváros kezdte a játékot, de az újpestiek rögtön elszedték a labdát és parázs támadásokat indítottak. A Fradi hívők várták az ellentámadást, de az sehogy sem következett be. Az újpesti játékosok nemcsak a talajt ismerték, hanem rögtön kitűnt, hogy pompás kondícióban vannak. A Ferencváros viszont láthatóan »elhízott«, vagy elkényelmesedett Máltában. A sorozatos ostromnak nem maradhatott el az eredménye. Az Újpest már az első húsz percben két gólt szerzett Pusztai és Zsengellér, a két legjobb csatár révén. A játék most kezd kemény lenni, Toldi—Ádám, majd Ádám—Kemény párharc nyitja meg a szezoneleji tüzeskedések hosszú sorozatát. A bíró, Rubint, nem elég erélyes. Közben az Újpest Zsengellér, a mezőny legjobb játékosa révén újabb gólt lő. 3:0.
Szünetben nagy fejmosás a Ferencváros öltözőjében, senki sem érti, hogy miért nem csinált legalább néhány támadást a zöld-fehér csapat. Pedig nem ő az oka, — a nagyszerűen összejátszó újpesti csapat lélekzethez sem engedte jutni őket.
3:0-ről 3:2
A fejmosás mintha használt volna. Szünet után dr. Sárosi több támadást indít. Polgár és az egész ferencvárosi fedezetsor is mintha már jobban érezné magát a mély talajon. Igaz, hogy az Újpest rosszul taktikázik: Vincze és a két szélső half hátramarad tartani akarják az eredményt. Az »eredmény tartásának« majdnem az lett a következménye, hogy a Ferencváros kiegyenlített. A zöldfehérek támadnak, Toldit a tizenhatoson belül felvágják, tizenegyes, amelyet dr. Sárosi lő be. Pár perc múlva Táncos lefutásából és remekül ívelt labdájából Sárosi befejelte a második gólt is.
Most megjött a meccs kezdete óta hallgató B-közép hangja:
— Hajrá Fradi, hajrá Gyurka ... — ismétlik ütemesen a buzdítást.
Zsengellér eldönti a csatát
Az Újpest védelme azonban a helyén van, a szerencse is melléjük szegődik Toldi és Sárosi bombái vagy emberről pattannak vissza, vagy mellé és fölé mennek. Negyedóra után az Újpest visszaverte a ferencvárosi ostromot és újra kezdődik az Újpest támadássorozata. Jelentkeznek ismét a hibáik. Az Újpest csatársorában a folyton hátul levő Vinczét és a kifulladt Kállait pótolja Zsengellér óriási lendülete, segítve Pusztaitól. Ők ketten eldöntik ma csatát: Pusztai átadásából Zsengellér megszerzi a negyedik, döntő gólt.
Most már csak egy sajnálatos esemény történik: dr. Sárosi és Joós egyszerre ugranak fel egy labdára, Joós térde beleszalad Sárosi oldalába, úgy hogy összeesik. Próbálják talpraállítani, azután kiviszik, majd az öltözőbe támogatják, kedvetlen hangulatban ér véget a vérbeli derbymérkőzés. Az öltözőben a futólagos vizsgálat is megállapítja, hogy Sárosinak valószínűleg bordatörése van. Ez még jobban lehangolja a vereségtől amúgy is szomorú Fradi-tábort.
Az Újpest körében viszont nagy a vigasság. Nagy örömet is jelent a győzelem, amely ezúttal komoly előkészítő munka eredménye volt. Az Újpest nem ment téli túrára, hanem itthon készült téli mérkőzésekkel a tegnapi derbyre. Ez eredményesebbnek bizonyult, mint a jó pályákon lejátszott máltai mérkőzések.
A Ferencvárosnak sincs oka azonban a csüggedésre, a mostanihoz hasonló mély talajon csak néhány héten keresztül kell játszania. Körülbelül addig, amíg Sárosit nélkülözni kell. Remélhetően addig nem ad le több pontot a Ferencváros és teljes fegyverzetben — jó pályán — indulhat a bajnokságért folyó döntő küzdelembe.
Magyarország, 1938. február 01.
Vasárnap megkezdődik a tavaszi futballbajnoki forduló, amelynek főeseménye az Újpest— Ferencváros találkozó. A derbi jellegű összecsapás döntőIeg befolyásolja a bajnokság végső kialakulását.
Az Újpest a következő összeállításban indul a küzdelembe: Sziklai — Futó, Jós — Ádám, Szűcs, Balog — Pusztai ,Vince, Kállai, Zsengellér, Kocsis.
A Ferencváros csapata így áll fel: Háda — Tátrai, Korányi — Magda, Polgár, Lázár — Táncos, Kiss, Sárosi dr., Toldi, Kemény.
Az Újpest—Ferencváros mérkőzés eldöntetlen eredményt hozhat, a hazai pálya előnyét kiegyenlíti a zöld fehérek egységesebben összekovácsolódott csapata.
Kis Ujság, 1938. január 30.
A tavaszi futballszezón nagy eseménnyel kezdődött: a bajnokság két legesélyesebb jelöltje, a Ferencváros és az Újpest küzdött meg egymással. A nagy küzdelemből az Újpest került ki győztesen és ezzel három pontnyira közelítette meg a Hungáriát és Ferencvárost, tehát a bajnokság végküzdelmeibe komolyan bele fog szólni.
Az Újpest kitűnő fizikai és lelki kondícióban állott fel a küzdelemhez és erőteljes játékával, gyorsaságával elejétől kezdve diktálta az iramot. Ezzel szemben a Ferencváros testileg és főleg idegileg fáradtnak látszott és a nehéz talajon sokkal bizonytalanabbul mozgott, mint ellenfele.
Az első újpesti gól már a 10. percben bentült a ferencvárosi halóban: Pusztai rúgta védhetetlen lövéssel. Tíz perc múlva újra Pusztai szerezte meg az Újpest gólját, mert szép szabadrúgását az egyébként kitűnően védő Háda kiejtette kezéből, úgyhogy Zsengellér a kapuba tudta továbbítani. A 39. percben Zsengellér védhetetlen lövéssel megszerezte az Újpest harmadik gólját. 3:0-ás eredménnyel fordultak a csapatok.
A második félidőben a Ferencváros mindent elkövetett, hogy kiegyenlítsen, ami félóráig tartó jó játékával majdnem sikerült is. A 7. percben Sárosi góllá értékesített egy 11-est, amelyet Toldi elgáncsolása miatt ítéltek meg, ugyancsak Sárosi szerezte meg a 13. percben pompás csavart fejessel a második gólt. Ha ekkor kiegyenlít a Ferencváros, másképp alakul a meccs sorsa. Az Újpest azonban újra magára talált és a 26. percben a rendkívül gólképes Zsengellér újabb gólt szerez csapatának, amivel kialakult a 4:2-cs végeredmény. A mérkőzés további során két ferencvárosi játékos súlyosan megsérült: Korányi könnyebb agyrázkódást szenvedett. Sárosi pedig olyan szerencsétlenül csapott össze Joóssal, hogy két bordáját eltörte. Mentők szállították az egyik klinikára.
Az eredmény hű kifejezője az erőviszonyoknak, ha az Újpest a szezón első mérkőzésén mutatott küzdőképességét megtartja, feltétlenül beleszól a bajnokság finisébe. A Ferencvárost a veretlenül végigküzdött őszi bajnoki forduló és az azt követő téli portyázás kifárasztotta: most hogy a csapat együk legfőbb erősségét, Sárosit elveszítette, a vezetőségnek komoly gondot fog okozni, hogy a zöld-fehérek a további küzdelmek során jól megállják helyüket.
Kis Ujság, 1938. február 01.
Vasárnap nyitnak kaput a futballpályák és a csapatok mindjárt nagy eseménnyel kezdik meg a pontokért való küzdelmet. Ujpesten, a Megyeri úti Stadionban a Ferencvárost látja vendégül a lila-fehérek csapata. A Ferencváros 25 ponttal áll a bajnokság élén az őszi forduló után. Néhány pont választja el csupán, az Újpesttől és így izgalmas, igen erősiramú mérkőzésre van kilátás. A Ferencváros halfsorában Magda, Polgár, Lázár játszik, míg csatársora a régi összeállítású marad. Újpestnél Pusztai, Vincze, Kállai, Zsengellér, Kocsis a támadólánc.
A héten tréningmérkőzést tartottak a küzdő csapatok, amelynek során az Újpest 13:0-ra győzött a Testvériség ellen, míg a Ferencváros alig tudta 4:3-ra legyőzni a honvédkórház együttesét.
Friss Ujság, 1938. január 30.
A tavaszi bajnoki évad első fordulójának kiemelkedő eseménye az Újpest — Ferencváros derbimérkőzés volt, amelyet az újpestiek megérdemelten nyertek meg. A küzdelem sokszor durva volt, amelynek következtében Sárosi dr. kettős bordatörést, Korányi pedig agyrázkódást szenvedett.
Újpest—Ferencváros 4:2 (3:0).
Az újpesti csapat megérdemelten nyerte a mérkőzést. Minden játékosa megfelelt, nagy lelkesedéssel és jól játszott. Az öt csatár egymást múlta felül, védelmének nem sok dolga volt. A Ferencvárosból csak Háda nyújtott kimagasló teljesítményt, a védelem és a fedezetsor igen gyengén működött és így a csatársor csak ritkán jutott labdához. A szélsők nem tudták a támadásokat jó beadásokkal befejezni, a belsők pedig, mintha elfelejtették volna a góllövés tudományát. A gólokat Zsengellér (3) és Pusztai, illetve Sárosi dr (2, egyet 11-esből) rúgta.
Rubint játékvezető megengedte a durva belemenéseket.
Friss Ujság, 1938. február 01.
Nagy küzdelmet ígér a derby
A Nemzeti Bajnokság csapatai vasárnap kezdik a tavaszi szezont. Mindjárt az első forduló nagy attrakcióval szolgál: az Újpest—Ferencváros-mérkőzés szerepel a programon. Ez a meccs döntő befolyással lehet a bajnokságnak sorsára, de ha nem is így volna: önmagában is nagy eseményt jelent.
Szezon közepén táblás ház járna ki ennek a mérkőzésnek, de így is rendkívüli az érdeklődés, amit határozottan fokoznak a csapatok komoly készülődéséről és komoly formájáról szóló hírek. Az Újpest nagy formát mutatott a tréningmérkőzéseken, a Ferencváros pedig a túrán kovácsolódott össze még jobban.
A csapatok a tegnap közölt összeállításban lépnek a porondra, azaz az Újpest derbycsapata a következő: Sziklai — Futó, Joos — Ádám, Szűcs, Balogh — Pusztai, Vincze, Kállai, Zsengellér, Kocsis. A Ferencvárosé: Háda — Tátrai, Korányi — Magda, Polgár, Lázár — Táncos, Kiss, dr. Sárosi, Toldi, Kemény.
A mérkőzésre a Beszkárt különkocsikon szállítja ki a közönséget és ezek a különkocsik — mint az újpesti vezetőség velünk közli — meccs után a pálya bejárata közelében várják a közönséget.
Esti Kurir, 1938. január 30.
Ujpest - Ferencváros 4:2 (3:0)
Több mint tizenkétezer fizető néző előtt játszották a vasárnapi évadnyitás slágerét, a Ferencváros—Újpest döntőmérkőzést. Hogy a meccs mennyire döntő jellegű volt, kiderül abból is, hogy a Ferencváros a két pont elvesztése után a második helyre került s nincsen kizárva az sem, hogy egy ideig nem is tud majd elkerülni erről a helyről.
Az Újpest nagy tréningeredményei után sokan a futballtudósok közül azt mondották, hogy a lilák blöffölnek a nagygólos tréningeredményekkel. Nos, ez a nagy mérkőzés bebizonyította, hogy az Újpest pompás testi-lelki kondícióban van, nagyszerűen felkészült a szezonra s a tizenkétezer néző közül nem akadt egy sem, aki el ne ismerte volna az Újpest győzelmének minden tekintetben megérdemelt és fölényes voltát.
Elismeri azt a leglelkesebb ferencvárosi oldal is, sőt hozzáteszi, hogy az Újpest nagyobb arányban is győzhetett volna. Az bizonyos, hogy a lilák az idén szeszélyes formát mutattak, tűzijátékos őszi kezdés — bombagyőzelem a Bratislava ellen és hasonló eredmények — után visszaestek.
Most megint pompásan magukra találtak s ha a formát tartani tudják — ami a kora tavaszi bajnoki robotban nem lesz csekély feladat—-, jelentős szerepet játszhatnak a bajnokságban s megfelelő erővel reprezentálhatják a magyar futballt Bécsben, ahová húsvétra a lilákat meghívták.
A tegnapi mérkőzésen a régi újpesti iskola támadt fel, az a forma, amely bajnokságot nyert, középeurópai kupát nyert és győztesnek bizonyult Genfben a bajnokok tornáján — egykoron. A játéktudás kifinomult művészete, a lendületet adó lelkesedés, a kicsattanó erő és kondíció öt-hat gólos győzelmet is igazolni tudott volna.
A Ferencváros jól sikerült máltai túrája után bizakodóan indult neki a tavasznak. A legutóbbi tréningmérkőzésén már bajok mutatkoztak, de ezt nem vették komolyan. A tegnapi mérkőzés a Ferencváros szempontjából nem ad okot súlyos aggodalomra, mert hiszen a második félidőbeli fellángolás azt mutatja, hogy a Ferencváros még teljes mértékben birtokában van őszi képességeinek. A vezetőség majd kideríti egyes játékosok formahanyatlásának okait és segíteni fog a bajokon, mielőtt a Ferencvárost nagyobb pontveszteség érné. Mindenesetre balszerencsés körülmény ferencvárosi szempontból, hogy a szezon első vasárnapjára éppen a hatalmas formában lévő Újpestet fogták ki kísérleti ellenfélül.
Az Újpest csatársora kiváló volt: az első félidőben mindent elsöprő, huszáros lendülettel valósággal lerohanta a Ferencvárost 3:0-ás vezetés után és ebben a periódusban még sokkal nagyobb vezetésre is szert tehetett volna az Újpest. Pusztai megnyitója után Zsengellér két gólja következett, többízben hajszálon múlt a gól megszerzése — mindenesetre döntő tényező volt Háda kivételes tudása, macskaügyessége, amellyel határozottan lépett közbe akkor is, amikor az előtte lévő öt-hat játékos sorra bizonytalankodott.
A második félidő vége felé Sárosi összecsapott Joóssal, és pedig olyan szerencsétlenül, hogy súlyosan megsérült. Sárosit -a Bakay- klinikára szállították. A professzor maga vizsgálta meg Sárosit és megállapította, hogy bordatörést szenvedett s hogy emiatt háromheti gyógykezelésre van szüksége.
Úgy a Ferencváros, mint az Újpest táborában nagy lehangoltságot keltett Sárosi balesete. A szövetségi kapitány is szomorúan vette tudomásul, hogy megsérült e legjobb magyar futballista.
*
Az Újpest 4:2 (3:0) arányú győzelme az egész csapat lelkes játékának együttes érdeme. Kállai nagyszerű játékkal lepte meg a közönséget. Zsengellér alig maradt mögötte. Ha Kocsis jobb formában van, Zsengellér még sokkal veszedelmesebb lett volna a kapu előtt, Vincze szokása szerint a védelemnek is igyekezett segítségére lenni. Pusztai összekötő stílusban játszott. A fedezetsorban Szűcs tökéletesen semlegesítette Sárosit, Balogh megbízható, Ádám a jövő embere. Futó, és Joós szilárd gátként állottak ellen a ferencvárosi támadásoknak, óvatos helyezkedéssel jól oldották meg feladatukat.
A Ferencvárosból csak Hádát illeti feltétlen dicséret.
Rubint Lajos játékvezető jól vezette a nehéz mérkőzést.
*
Arányi Árpád, az UTE alelnöke a következő nyilatkozat közlését kérte tőlünk:
— Szomorúan tapasztaljuk, hogy egyes tényezők az Újpest szorgalmas, lelkes munkáját sportszerűtlenségnek tüntetik fel. Tizenkétezer ember tanúskodhatik arról, hogy az Újpest játékosai nem játszottak sportszerűtlenül.
Esti Kurir, 1938. február 01.
A csütörtöki esőzés megijesztette a futballsport híveit. Féltek a futballdrukkerek, hogy »elázik« a vasárnapi Ferencváros—Újpest derby-mérkőzés. De Fortuna istenasszonya, úgy látszik, kegyes, mert éjszakára elállott a zuhogás és most már bizakodóbb a hangulat.
A vasárnapi derby-mérkőzésről legtöbbet a Hungária hívei beszélnek. Nem is titkolják azt a vágyukat, hogy az Újpest győzzön, mert ebben az esetben az ő csapatuk kerülne a bajnokság élére, Egyelőre azonban a Ferencváros a derby-mérkőzés nagy favoritja.
Először azért, mert dr. Sárosihoz hasonló klasszisú játékosa nincs ma Újpestnek. Másodszor, mert a lilafehérek még mindig próbálgatják csapatukat, míg a Ferencváros változatlanul a Középeurópai Kupában győztes együttesét küldi harcba. Harmadszor, mert a zöldfehérek máltai túrája üdülés volt a játékosoknak, míg az Újpest játékosai a telet nem töltötték együttes munkával: egyik része a csapatnak ma válogatottal utazott, másik része idehaza maradt.
Mindezzel szemben áll a futballderby örök bizonytalansága, a meglepetéseknek kedvező korai terminus és az újpesti mély pálya.
Újpesten abban reménykednek, hogy a csapat soha nem tapasztalt akarattal indul a vasárnapi küzdelembe. A jelenlegi újpesti élgárda mögött ugyanis már ott áll a feltörekvő, tehetséges fiatal játékosokból álló második garnitúra és aki a derbyn nem felel meg, az kiesik a csapatból, hogy valamelyik fiatal játékosnak adja át helyét. Az újpesti táborban emiatt is bíznak abban, hogy nem veszítik el a Ferencváros elleni mérkőzést.
Hogy megnyerik-e? Ez már a Ferencvároson is múlik.
Az Est, 1938. január 29.
Tízezer néző előtt Rubint bíráskodásával indult a mérkőzés. A ferencvárosi csatársor már az első percekben bizonytalankodott, Újpest egyre veszélyesebb lett és nagy fölényt harcolt ki, amelynek a tizedik percben eredménye is lett, amikor Pusztai védhetetlen gólt lőtt a Ferencváros kapujába (1:0).
A 20. percben Pusztai ívelt szabadrúgását Háda elvesztette és Zsengellér újabb gólt szerzett (2:0).
A 39. percben Kállai jó labdát dolgozott ki Zsengellérnek, aki védhetetlenül bevágta az újpestiek harmadik gólját (3:0).
A második félidő első negyedórája a Ferenncváros támadásaival telt el. A 7. percben Toldit a tizenegyes pont táján gólhelyzetben elbuktatták. a megítélt 11-est Sárosi értékesítette (3:1).
A gól fellelkesítette a Ferencvárost, több jó támadást vezetett, az újpesti csapat egy ideig elszántan védekezett, de a 13. percben Táncos ívelt beadását Sárosi védhetetlenül csavarta fejjel a hálóba (3:2).
Továbbra is a Ferencváros maradt fölényben, de a második negyedórában az újpesti csapat újra magára talált és csatársora egymásután sok veszélyes támadást vezetett. A 20. percben a labda Zsengellér elé pattant, akinek lövése utat talált a hálóba (4:2).
A 38. percben Sárosi Joóssal öszszecsapva megsérült és összeesett, kitámogatták a pályáról, ahova nem is tért többé vissza, mert a mentők a Bakay-klinikára szállították, ahol dr. Bakay Lajos egyetemi tanár megvizsgálta és megállapította, hogy kettős bordatörése van.
A Ferencváros másik játékosa- Korány i is megsérült, könnyebb agyrázkódást szenvedett.
A mérkőzés kritikája
Az Újpest játékosul összehasonlíthatatlanul jobb kondícióban voltak és otthonosabban mozogtak a nehéz talajon, mint a pompás fűzöld máltai pályákon »nyaraló« Ferencváros. Tulajdonképpen már itt dőlt el a mérkőzés sorsa. A "tegnapi" Ferencváros a "tegnapi" Ujpest ellen nem győzhetett. Ez a győzelem elsősorban az Újpest gondos és előrelátó vezetőinek győzelme volt. De nem lett volna ez a helyzeti és kondícióbeli előny elég, ha az Újpest játékosai az első perctől kezdve nem feküdtek volna bele a játékba óriási akarással. A »szív, lelkesedés és küzdenitudás« ferencvárosi erények, az Újpest a Ferencvárost tulajdonképpen a saját fegyverével verte meg. A harmadik tényezője az Újpest vasárnapi győzelmének: a rajtaütés, gyorsaság és meglepetés. Az Újpest olyan iramot diktált az első 20 percben, hogy a Ferencváros úgyszólván lélegzethez sem jutott. Előbb Pusztai, majd Zsengellér, az Újpest két leggólképesebb csatára ekkor már két góllal eldöntötte a mérkőzés sorsát. A Ferencváros ekkor lelkileg is összeroppant.
Szünet után az Újpest súlyos taktikai hibába esett, aminek következményeképpen a Ferencváros majdnem kiegyenlített. Vince ugyanis, aki az I. félidőben régi stílusára emlékeztetőén elölmaradt és egyik láncszeme volt a szépen gördülő Újpest támadásoknak, 3:0 után, úgy látszik féltette az eredményt s hátra vonult. A csonka csatársor erőtlenné vált és dr. Sárosinak alkalma volt nemcsak támadásokat indítani, hanem azokat kétszer góllal be is fejezni. 3:2-nél kritikus volt a helyzet, de mintegy tízperces izgalom után új erőre kapott az újpesti fedezetsor és Pusztai— Zsengellér egy újabb szép bravúrja bebiztosította az újpesti győzelmet.
Az Újpest a győzelmet teljes mértékben megérdemelte. Különösen meg kell dicsérni, a fedezetsort és a védelmet, amely az első félidőben egyszerűen áttörhetetlen volt. Még Sárosinak sem sikerült egyetlen jóképű akciót összehozni. A védelem legjobbja ekkor Futó, a fedezetsoré Szűcs és Balog volt, de Ádám is jól tartotta a Kemény—Toldi szárnyat. Sziklai és Joós kevesebbet volt játékban. A csatársorban Zsengellér és Pusztai végig a legjobb volt, Vince és Kállai csak az első félidőben, míg Kocsis egy évi jobboldali játék után bizony még nem találta fel magát a baloldalon.
A legkevésbé bírta a talajt — a ferencvárosi csatársor. Sárosi az I. félidőben sem jobbról, sem balról nem kapott támogatást. A II. félidőben is csak Táncos, majd Toldi segített neki. A legjobban Polgár dolgozott, később Lázár is lábrakapott, legkevésbé Magda. A védelem már nem sokat tehetett a fedezetsoron átjutott labdával, de megállapítható, hogy sem Tátrai, de még Korányi sincs formában, ellentétben Hádával, aki szenzációs védéseket mutatott be.
Rubint vezető bírónak nehéz feladata volt, ezt elég jól töltötte be, bár az I. félidőben néhányszor a Ferencváros terhére, szünet után pedig az Újpest terhére tévedett. De hát a futballbírótól, sem lehet rossz néven venni, ha a szezon első meccsén még nincs formában.
Az Est, 1938. február 01.
A vasárnapi derbyre készülődő Ferencváros és Újpest tegnap tréninget tartott, amelyen a két csapat valamennyi kombattáns játékosa részt vett. A tréning alapján a Ferencváros vezetősége elhatározta, hogy a derbyre a múlt évben kitünően bevált összeállításban vonultatja fel a csapatot. A Ferencváros összeállítása: Háda—Tátrai, Korányi,—Magda,Polgár, Lázár—Táncos, Kiss, Sárosi, Toldi, Kemény. Az Újpest is a lehető legjobb összeállításában szerepel: Sziklai—Futó, Jós—Ádám, Szűcs, Balog Pusztai, Vincze, Kállai,Zsengellér, Kocsis. A mérkőzést Rubint vezeti.
Budapesti Hírlap, 1938. január 28.
4:2 (3:0) arányban legyőzték a lila-fehérek - Sárosi bordatöréssel fekszik a klinikán
Derbyvel kezdődött a tavaszi futballlévad, az Újpest—Ferencváros mérkőzésével. mAz újpesti stadionban közel tizenötezer nézője volt a két csapat küzdelmének, amely igen szerencsétlenül ütött ki a Ferencvárosra.
Az még csak a kisebbik baj, hogy a meccset az Újpest nyerte 4:2 (3:0) arányban, mert a lila-fehér csapat jobb volt és megérdemelten jutott az értékes győzelemhez, az igazi szerencsétlenség Sárosi Györgynek súlyos sérülése, ami hetekre megfosztja a magyar futballt legjobb játékosától.
Szeszélyes idő járta vasárnap Újpesten. Sütött a nap, majd fekete fellegek vonultak fel s a mérkőzés 35. percében eleredt az eső. Percekig zuhogott a zápor, még csúszósabbá tette az egyébként is sáros pályát, azután havas eső, majd hózivatar kerekedett. Közben megint kisütött a nap s amikor a csapatok megjelentek a második félidőre, a nagytribünnel szemközt pompás szivárvány ívelt a felhős égbolton.
Friss Újpest — fáradt Ferecváros.
A nehéz, csúszós talajon az újpestiek félmagas adagolásai nagyszerűen érvényesültek, viszont a ferencvárosiak földön gurított labdái sorra elakadtak a sárban. Az Újpest hatalmas lendülettel kezdett s mindjárt nagy fölénybe került. Kondíció és játék szempontjából is fölötte állt az Újpest a Ferencvárosnak, amelynek játékosain erősen érzett a fáradtság, ami érthető is, hiszen éppen egy esztendeje, hogy pihenés nélkül állandóan játékban vannak. Szó sem férhet hozzá, jobb volt az Újpest és megérdemelte a győzelmet, ötletes csatárjátékkal, szellemes kombinációkkal vette be az ellenfél kapuját, fedezetsora és közvetlen védelme is nagyszerűen dolgozott és biztosan hárította el a zöld-fehérek le futásait.
A játék első részében úgyszólván szóhoz sem jutott a Ferencváros. Az első gólt a 10. percben Pusztai szerezte meg, azután a 20. percben Zsengellér pompás gólja következett, a 40. percben pedig ismét Zsengellér használta ki a kínálkozó alkalmat és belőtte a harmadik gólt is. Még néhány góllal kecsegtető helyzete volt az Újpestnek, de Háda bravúrosan védett.
A második félidő elején úgy látszott mintha megfordult volna a helyzet. Rá sem lehetett ismerni az első félidőben mutatott játéka után a zöld-fehér csapatra. Frissen, nagy lendülettel játszott, támadásai simán peregtek. A 7. percben Sárosi elgáncsolása miatt tizenegyeshez jutott a csapat és Sárosi a büntetőrugásból gólt szerzett. A siker további küzdelemre serkentette a ferencvárosiakat és a 12. percben Táncos remekül ívelt beadásából Sárosi védhetetlenül fejelte a labdát a kapuba. Már csak egy gól volt az Újpest előnye és ha a Ferencváros bírja az iramot, kiegyenlíthetett volna. Ám a második gól után fokozatosan gyengült a ferencvárosiak ereje. A lendület megtört, a játékosok nem bírták tovább erővel. Lassan ismét az Újpest vette át az irányítást és a 26. percben Zsengellér gólja megpecsételte a meccs sorsát. Már eldőlt a mérkőzés, csupán az volt a kérdés, sikerül-e az Újpestnek még egy gólt szerezni. A 38. percben azután bekövetkezett a súlyos szerencsétlenség. Sárosi nagy lendülettel futott egy hosszan előreadott labdára, Jós közbeugrott, még pedig oly szerencsétlenül, hogy térdével eltalálta Sárosit, aki elterült a földön. A bíró nem látott faultot, nem fújta le a játékot s csak akkor állította meg a meccset, amikor látta, hogy Sárosi tehetetlenül fetreng a sárban. Nagy nehezen talpra állították Sárosit, de alig folytatták a játékot, ismét összeesett és a mentők vitték el. Az első megállapítás: bordasérülés volt, a Bakay-klinikán azonban a röntgenfelvétel kettős bordatörést állapított meg. Sárosi leszállítása után hamarosan véget ért a mérkőzés.
Az Újpest csapatában Zsengellér, Kállai, Pusztai, Szűcs és Vincze volt a legjobb, de igen jól játszott a csapat többi tagja is. A Ferencváros csapatában Háda remekelt. Sárosinak voltak jó akciói, de Toldi és Kiss gyönge formája miatt nem érvényesülhetett. A csatársorban csak Táncos elégített ki. A fedezetsor gyenge volt, még Lázár sem találta fel magát a nehéz talajon. A két hátvéd tehetetlen volt az újpesti csatársorral szemben.
Budapesti Hírlap, 1938. február 01.
Korán "kitavaszodott" a futball sportban. Még csak januárt írunk és máris megkezdődik a Nemzeti Bajnokság tavaszi fordulója, még pedig olyan mérkőzéssel, amely döntő lehet a bajnokság végső kialakulására is. A nagy meccs, az Újpest és a Ferencváros meccse, amelynek kimenetelét nemcsak Újpesten és a Ferencvárosban várják érdeklődéssel, de a Hungária köreiben is. A kék-fehéreket igen közelről érinti a mérkőzés, mert ha történetesen az Újpest legyőzi a Ferencvárost, a Hungária beéri riválisát és jobb gólarányával visszafoglalhatja az első helyet. A két pont birtokában felzárkózna a vezetőkhöz az Újpest is és nyílt maradna a bajnokság sorsa. Másként alakul azonban a helyzet abban az esetben, ha a Ferencváros viszi haza a két pontot,mert ezzel megtartja vezető pozícióját, az Újpest pedig leszakad a bajnokjelöltektől. Az esélyek, legalább is a tréningformák alapján kiegyenlítettek, a derbyt megnyerheti a Ferencváros, de győzhet az Újpest is.
A mérkőzést vasárnap délután fél 3 órakor kezdik az újpesti stadionban, ahova külön villamosok szállítják a közönséget.
8 Órai Újság, 1938. január 30.
4:2-re verte a Ferencvárost - Sárosi György két bordáját törte
Egy esztendő óta úgyszólván megszakítás nélkül játszik a Ferencváros csapata, közben megnyerte a Középeurópai Kupát, veretlenül küzdötte végig az őszi bajnoki fordulót és a kiadós téli túrát s amikor hazatért, egyetlen pihenőnap nélkül folytatta a munkát, mert kezdődött a bajnokság. Fáradt a Ferencváros, sem fizikummal, sem pedig idegekkel nem lehet bírni a hétről-hétre megismétlődő mérkőzés-sorozatot.
Ezzel szemben az Újpest céltudatosan készült fel a bajnoki kampányra. Nem volt téli túra, a lila-fehér játékosoknak jutott egy kis pihenő, azután pedig fokozatos és egyenletes munkával készültek fel a szezonkezdésre. Nagyszerű kondícióban állt ki az Újpest első meccsére, a Ferencváros ellen. A derbimeccsen a játéktudás dolgában egyenrangú csapatok között óriás különbség mutatkozott az Újpest javára. Frissek, gyorsak voltak az újpesti játékosok, akikkel szemben a ferencvárosiaknak alul kellett maradni.
A játék első részében nagy úr volt a pályán az Újpest csapata. Csatársora, különösen Zsengellér és Kállai remek akciókat indítottak el és vezettek le, nem egyszer tették sakkmattá az ingadozó ferencvárosi védelmet, amit bizonyít a három pompás gól is, amit Pusztai és Zsengellér (2) lőtt a kitűnően védő Háda kapujába. 3:0 volt a félidő eredménye. Még folyt az első félidő, amikor hirtelen zápor kerekedett, majd pillanatok alatt sűrű hóesés indult meg.
Amikor a csapatok kivonultak a második félidőre, még tartott a hóesés, de már sütött a nap és a nagy tribünnel szemben a fekete felhőkárpiton csillogó szivárvány tűnt fel. Ritka tünemény januárban a szivárvány s a nézők ezrei találgatták, vájjon a Ferencváros vagy az Újpest győzelmét jelenti-e.
Azután elkezdődött a második félidő és úgy látszott, hogy a szivárvány a Ferencváros diadalának az égi jele volt. Akárcsak az első félidőben az Újpest, úgy most a Ferencváros vette ostromzár alá az ellenfél kapuját, ötletes, gyors támadások követték egymást és a 7. percben Sárosi egy tizenegyesből megszerezte az első gólt. A 12. percben Táncos beadását fejelte Sárosi az újpesti kapuba, a góllal már 3:2-re javított a Ferencváros. Még egy gól és kiegyenlítettek a zöld-fehérek. A tribünön forró a hangulat, az újpesti és a ferencvárosi drukkerek között minden pillanatban várható az összetűzés, de egy jó „bemondás" lecsillapítja a kedélyeket.
Valaki a bíró egy ítéleténél rekedten ordítja:
— Csibész!
Dühösen rászól egy másik hang:
— Úriember nem mondja, hogy csibész!
— De kényesnek tetszik lenni, szólal meg egy harmadik hang kedélyesen.
Nagy sikere volt, hangos hahotába fulladt a veszekedés és levezette a kitörni készülő izgalmakat.
Közben az égről eltűnt a szivárvány és lelohadt a a ferencvárosi csapat tüze is. Újra az Újpest került fölénybe és a 26. percben Zsengellér belőtte a negyedik gólt is. 4:2-re vezetett az Újpest, és most már vitathatatlan volt a győzelme. Mindvégig fölényben maradtak a lila-fehérek, csak néhány lefutással veszélyeztetett még a Ferencváros. Már belenyugodott mindenki a 4:2-es eredménybe, amikor a 38. percben súlyos baleset történt. Sárosi nagy iramban futott egy előreadott labdára, Joós, a fekete újpesti hátvéd eléje ugrott és Sárosi elterült a földön. Amikor a bíró lefújta a játékot, csak nehezen tudták talpra állítani, tovább játszani azonban nem tudott, mert ismét összeesett és a mentők szállították el. Sárosi balesete deprimálta a hangulatot és dühös kifakadások hangzottak el Joós ellen. Hogy mi történt, a tribünről látni pontosan nem lehetett. A bíró sem látott szándékosságot, bár a sérülés -Sárosinak két bordája törött el,- arra vall, hogy Joós a térdével ugrott bele Sárosiba.
Az Újpest jobb játékával megérdemelte a győzelmet, a csapat jó, még sok sikert arathat, a derby tanulságai alapján azonban helyénvaló volna, ha a vezetőség Joóst, Balogot és Kocsist sportszerűbb játékra és az ellenfél nagyobb megbecsülésére oktatná ki.
8 Órai Újság, 1938. február 01.
Így végződött:
Felsivított a mentők szirénájának hangja. Az újpesti stadion öltözője előtt állnak meg, aztán kihozzák hordágyon a halálsápadt Sárosi György dr.-t. A tömeg megilletődve sorakozik az autó körül s nézi, mint kapkod levegő után a magyar sport büszkesége. Beviszik a Bakay-klinikára, ahol maga a professzor azonnal megvizsgálja, Röntgen-felvételt készítenek róla és megállapítják: Sárosi György dr. két bordáját eltörték. Két bajnoki pontért ment a játék és két törött borda lett belőle.
A Bakay-klinika 7-es különszobájában fehér kórházi ágyon fekszik Sárosi György dr. Az orvosok remélik, hogy nem lesz komplikáció. Szeretettel veszik körül a népszerű Gyurkát. Az újpesti játékosok testületileg keresték fel Sárosit, aki remélhetően rövidesen felgyógyul. Hiszen mindenki ezért drukkol most a Bakay-klinikán, ahol a tanártól kezdve a portásig majdnem mindenki sportember. Bakay Lajos professzor az Országos Testnevelési Tanács tagja. Fodor Jenő adjunktus, Prochnoch Ferenc magántanár, Lang Imre tanársegéd (a BEAC centerfedezete volt), Hudacsek Emil, Marx József tanársegédek és a többiek. Ők is azt szeretnék, ha Sárosit minél előbb ott láthatnák a pályán.
Így kezdődött:
Ha már a futballszövetség úgy határozott, hogy az idén január 30-án induljon meg a tavaszi futballszezon, Usettyékhez alkalmazkodott az időjárás is. Sütött a nap és a téli napsugár három pompás újpesti gólt aranyozott be. 3:0-ra vezetett az Újpest az első félidőben. Mind a három gólt remek, szép, művészi akció előzte meg. Zsengellér Sárosi-szerűen bánt a labdával, jól osztogatott, de még jobban lőtte a gólokat. Zsengellér az újpesti hősszerelmes, aki játékával megdobogtatja az újpesti szíveket. Örült sikerének Dietz Károly futballkapitány is, aki a válogatott csapatban nagyobb szerepet szán Zsengellérnek.
És ha már Zsengellér hősszerelmesi játékát méltattuk, emlékezzünk meg Ádámról is. Tehetséges ez a fiatal játékos, aki futballista minőségén kívül színészi képességeit is csillogtatta. Sokszor olyan volt, mint Madách Ádámja. Aztán jött Kemény-Lucifer és Ádám-Dantont lefejeztette. A nagy színészi versenyt, Ádám és Kemény-Lucifer versengését végignézte Sebestyén Mihály újpesti színigazgató is, aki úgy döntött, hogy Ádámot szerződteti, mert az jobb színész, mint Kemény.
Újpest modern harci felszerelésekkel vonult fel saját stadionjában. Ezzel szemben a Ferencváros sokszor olyan fegyvereket használt, amelyek 48-ban is csődöt mondtak. A második félidőben ritka természeti tünemény, erősen zöld-fehér színekben pompázó szivárvány tűnt fel az égen. 3:2-re javította ekkor a Ferencváros az eredményt és az újpesti harcosok néhány percre meginogtak. Rések keletkeztek az újpesti váron és azt lehetett volna hinni, hogy megfelelő számú bombával beveszik magát a várat is. A ferencvárosi számum azonban nem tartott sokáig. Eltűnt a szivárvány és ezzel együtt a Ferencváros gólszerzési lehetősége is. Lázár, aki a meccs előtt pár nappal a »Hajnali vendég« főszerepét játszotta el, egyszerűen méltóságán alulinak tartotta, hogy Pusztaival szóba elegyedjék, Korányi pedig Zsengellérre haragudott és hagyta, hogy megszerezze az Újpest győzelmét bebiztosító gólt. Szegény Háda, ő lett a «Préda«. Anélkül, hogy tehetne róla, agyonbombázták.
Íme ez a rövid története a bajnoki nyitány »slágerének«, amelyhez csak azért nem lehet ütemesebb győzelmi dalt komponálni, mert szomorú játékkal végződött. Mindjárt a csata első felvonásában elesett a legjobb, legkiválóbb. Remélhetőleg Sárosi egészséges szervezete hamar összeforrasztja az eltört két bordát és a magyar válogatott csapat mérkőzéseiről már nem fog hiányozni.
A játékvezetőről azt hitték, hogy igazi rubint, kiderült azonban, hogy csak »színházi« ékszer.
Színházi Élet 1938/7.
A második félidő első negyedórája a Ferencváros támadásaival telt el. Előbb Toldi kapáslövése suhant el kapu fölött, majd az 5. percben ismét Toldi lőtt kapu mellé. A havazás még csúszósabbá tette a pályát. A 7. percben szép jobboldali támadás után Toldit a 11-es pont táján gólhelyzetben elbuktatták, a megítélt 11-est Sárosi értékesítette. 3:1. A gól fellelkesítette a Ferencvárost, több jó támadást vezetett, az ujpesti csapat egy ideig elszántan védekezett, de a 13. percben Tánczos ívelt beadását Sárosi védhetetlenül csavarta fejjel a hálóba. 3:2. Továbbra is a Ferencváros maradt fölényben és a 15. percben Sziklai csak szerencsével mentett. A második negyedórában az ujpesti csapat újra magára talált és csatársora egymásután sok veszélyes támadást vezetett. A 26. percben Pusztai beadása nyomán kavarodás támadt a Ferencváros kapuja előtt, a védelem Vinczére vigyázott, a labda Zsengellér elé pattant, akinek lövése a lábak között utat talált a hálóba. 4:2. Gól után erősen csökkent az iram. Mindkét kapu többször forgott veszélyben, de újabb gól a ferencvárosi csatárok tehetetlensége, illetve Háda sorozatos jó védései miatt nem született. A 35. percben Kemény beadását Sárosi csak hajszálnyival fejelte kapu fölé, míg ugyanabban a percben ugyancsak Sárosi az oldalhálót találta el. A 38. percben Baloghgal összecsapva megsérült, összeesett, kitámogatták a pályáról, ahová nem is tért többé vissza. (Hír szerint a Bakay-klinikára szállították). Az utolsó percekben Kocsis veszélyeztetett még szögletrúgással és rosszul sikerült lövéssel, de a nehéz pálya és nagy iram felőrölte a játékosok erejét.
Az ujpesti csapat megérdemelten nyerte a mérkőzést. Minden játékosa megfelelt, nagy lelkesedéssel és jól játszott. Az öt csatár egymást múlta felül, védelmének nem sok dolga volt. A Ferencvárosból csak Háda nyújtott kimagasló teljesítményt, a védelem és a fedezetsor igen gyengén működött és így a csatársor csak ritkán jutott labdához. A szélsők nem tudták a támadásokat jó beadásokkal befejezni, a belsők pedig mintha elfelejtették volna a góllövés tudományát.
MTI
Újpest – Ferencváros 4:2 (3:0)
Megérdemelt győzelem, túl kemény játék, Sárosi súlyos sérülése
Pompás idő kedvezett a szezónnyitó derbi mérkőzésnek, amelyre a közönség ugyancsak szép számmal rándult ki Újpestre. A BSzKRT, mint olyan, ismét megbukott. Különjáratokat indított ugyan, de csakis az újpesti hídig és a különjáratokról életveszély között rohamozta meg a közönség a Megyerre induló ingajáratokat.
A pálya meglepően jó állapotban várta a mérkőzést, a teteje kissé csúszós volt. A közel 12.000 néző előtt először a Ferencváros csapata mutatkozott be, majd csakhamar, Futó vezetésével, a lila-fehérek sorakoztak fel üdvözlésre.
A választás az Újpestnek kedvezett és a Megyer felé eső kaput a Ferencváros igyekszik megközelíteni, de Ádám szereli a támadást és máris az újpesti támadás kerül a kapu mellé. Toldi faultja már a harmadik percben izgalmat vált ki, aki Ádámot „szúrja le”. Ádám úgy látszik, a célpont, mert az első félidőben nem kevesebb, mint nyolc faultot szenved el részben Toldi, másrészt Kemény jóvoltából.
Az első Újpesti gól
Az Újpest fölényesen játszik, de a Ferencváros csapata meglepően passzív és erőtlen. Az Újpest csapata a Ferencváros nagy túraeredményeit respektálva, még óvatosan játszik, de mindjobban fölénybe kerül. A lilák fedezetsora teljesen lezárja a teret és pompásabbnál pompásabb labdákkal hajtja támadásba csatársorát.
Háda néhány pompás védésével vonja magára a figyelmet, de tizenegyedik percben megszületik az első gól, Kocsis Zsengellér kitűnő keresztlabdájával megszökik, bead, Vincze nem éri el a labdát.
Pusztai azonban berohan és közelről a hálóba talpal. A váratlan gól szárnyat ad az Újpest csapatának. Közben Kemény kíméletlen és felesleges faultja hozza izgalomban a nézőteret. Az újpesti csatárok kitűnő és szebbnél-szebb támadásokat vezetnek.
A tizennegyedik percben Vincze lövését Háda vetődve védi, sokan gólt reklamálnak, de a bíró nem adja meg. Az Újpest most nyomasztó fölényébe kerül. Sárosi dr. és Toldi hátravonultak, a tizenhatoson igyekeznek az újpesti csatárokat semlegesíteni. Háda percről-percre kénytelen a nehezebbnél-nehezebb bombákat védeni. A zöld-fehérek kapusának nagyszerű napja van.
Zsengellér további két gólja
- Ha nem Háda véd, úgy már négy góllal vezetne az Újpest, - állapítja meg a ferencvárosi közönség. Szücs és Polgár fejelnek össze, az újpesti feje keményebb, Polgárt felmossák. A huszadik percben Pusztait faultolják a tizenhatoson belül. A bíró azonban a vonalon túlról ítéli meg a szabadrúgást.
Ádám ívelt szabadrúgását Háda boxolja, a labda Zsengellér elé kerül, aki a hálóba vágja. 2:0. Az Újpest tovább támad. A Ferencváros csapata, amelynek meglepően gyenge napja van, kíméletlen játékkal igyekszik ellenfelét megfélemlíteni. Toldi durván belerúg Ádámba, nagy botrány tör ki, a bíró nehezen teremt rendet.
A Ferencváros csak szórványos támadásokkal közelíti meg az Újpest kapuját, de a lila-fehér védelem biztosan szerel, bár Joós törleszt a ferencvárosi kemény akciókból. A huszonkilencedik percben Korányi faultja kelt izgalmat. Vincze lő, de Háda ismét bravúrosan ment, majd Zsengellér bombája pattan vissza a kapufáról.
Joós faultjából Tátrai rúg szabadrúgást, a labda mellé megy. A Ferencváros fellángoló támadó kedvét Vincze szereli. Kállait Kocsis szökteti, akinek bombáját Háda védi. Majd Hádának nyolc ízben akad alkalma tudását bebizonyítani. A negyvenedik perben azonban Kállai átadásából Zsengellér lő pompás gólt. 3:0-ra vezet az Újpest.
Az első félidő végén hatalmas hózivatar támad, amely ugyancsak csúszóssá teszi a talajt. A Ferencváros lendül támadásba szünet után. Ádám több faultja azonban szabadrúgást eredményez a Ferencváros javára, amelynek eredményeként a zöld-fehérek lendülnek támadásba. Toldit bravúros támadását az újpesti védelem csak nehezen hárítja.
3:1-re javít a Ferencváros
A hetedik percben a kiugró Sárosit „ollóba” veszik. 11-es, amit Sárosi a hálóba vág 3:1. A gól szárnyat adott a Ferencvárosnak, mind több és több támadást vezetnek a zöld-fehérek.
A síkossá vált pálya a Ferencvárosnak kedvez. Az Újpesti védelem ugyan jól állja a sarat, de a fedezetsor bizony kihagy. Rubin bírónak néhány ítélkezése vált ki ellenkezést az újpestiek közönségéből. Vincze a tizenegyedik percben hendszet vét, a szabadrúgást Magda íveli, a labda kapu előtt pattog. Toldihoz kerül, aki azt a hálóba vágja. 3:2.
A Ferencvárosi közönségnek megjön a hangja. Harsányan biztatja csapatát és már úgy látszik, a Ferencváros kiegyenlít. Csak a tizennyolcadik percben szabadul fel az Újpest, amikor Pusztai beadását Háda csak kornerre védi. Az Újpest fedezetsorának hirtelen feljavulása révén ismét fölénybe kerül, de Háda kitűnően véd.
A huszonhatodik percben dől el végérvényesen a mérkőzés sorsa. Vincze Pusztait futtatja, akinek pompás labdáját Zsengellér csípi el, kiugrik és az Újpest negyedik gólját lövi.
Sárosi súlyosan megsérül
Most kíméletlenné válik a küzdelem. Mindkét oldalon több csúnya fault esik és a játék többször szakad meg, mert hol az egyik, hol a másik csapatból kell a játékosokat felmosni. Újpest most nyugodtabban játszik, a Ferencváros néhány támadást vezet, de néhány mellé- és fölé lövésen kívül eredményt nem ér el.
A harmincnyolcadik percben Sárosi kiugrik. Futóval és Ádámmal ütközik össze, a földre kerül, a bíró nem lát semmiféle szándékosságot, a játék fut tovább, amikor a játékvezető észreveszi, hogy Sárosi fekve marad.
Néhány percig mossák Sárosi dr-t, aki a karját és a vállát fájlalja. A játékos csakhamar talpra áll, de alig mennek ki a trénerek a pályáról, amikor összeesik és ájultan viszik le a pályáról. A tribünön rögtön elterjed a rémhír, hogy Sárosi karját törte.
Sárosi résülése érezhető nyomot hagy mindkét csapat lelkületén. Az Újpest többet támad, de az összecsapásoktól mindkét fél tartózkodik. Újpest tehát megnyerte a derbit 4:2 arányban.
Sárost György bordacsonttörést szenvedett
A Bakay-klinikán ápolják
Az Újpest – Ferencváros-mérkőzés szenvedő hősét, dr. Sárosi Györgyöt a vármegyei mentők külön kocsin hozták be Budapestre, hogy a Bakay-klinikára szállítsák. A magyar futballsport egyik legkiválóbb játékosa összeszorított fogakkal tűrte, jajszó nélkül nagy fájdalmait. A mentőkocsiban helyet foglaló Rauchmaul Emil tréner vigasztalta a népszerű Gyurkát, hogy valószínűleg csak zúzódást szenvedett, törésről szó sem lehet.
Sajnos, az orvosi vizsgálat súlyosabb diagnózist állapított meg. Mire a válogatott játékossal a mentőkocsi megérkezett a Baross-utcai sebészeti klinika épülete elé, már értesítették Bakay Lajos orvosprofesszort, aki lakásáról azonnal a klinikára jött.
Dr. Sárosi Györgyöt hordágyon vitték fel a műtőbe, ahol orvosi vizsgálat alá vették. Bakay orvostanár rövid vizsgálódás után megállapította, hogy valószínűleg bordacsonttörést szenvedett a kitűnő magyar válogatott játékos. Kötéssel látta el, majd átszállíttatta az egyik külön szobába.
Az esti órákban érdeklődtünk a Bakay-klinikán dr. Sárosi György állapota iránt, ahol a következő felvilágosítást kaptuk:
Dr. Sárosi a körülményekhez képest jól érzi magát, fájdalmai még vannak. Gyógyulása több hetet vesz igénybe.
A sporttársadalom osztatlan részvéttel áll a legkitűnőbb magyar futballista betegágyánál.
huszadikszazad.hu