comments

1. 
   admin heimo

   # 1

   2016.11.18, 18:30 (szerk.: 2018.01.20, 18:06)

   A programban szereplő hét találkozó közül a legérdekesebb összecsapást, az Újpesti Dózsa és a Ferencváros között már ma délután 15,30-kor láthatjuk a Népstadionban. (Az előjáték is jó lesz, 13,45-kor a tartalékcsapatok mérkőznek.) Az újpestiek az utóbbi időben otthonukban játszották a mérkőzéseiket, de most a Megyeri út átépítése miatt csak nehezen lehetne megközelíteni a pályát és ezért fogadják a Ferencvárost a Népstadionban. A két csapat szorgalmasan készült a rangadóra. Az Újpesti Dózsa összeállításának az az érdekessége, hogy a válogatott jobbfedezet Solymosi lesz a középcsatár. A zöld-fehéreknél Kökény sérülése okoz egyelőre gondot.
   
   Gere játékvezető sípjelére így áll fel a két csapat:
   
   Újpesti Dózsa: Török — Rajna, Várhidi, Sóvári — Színi, Borsányi — Lenkei, Göröcs, Solymosi, Kuharszki, Rossi.
   Ferencváros: Landi — Kiss, Mátrai, Novák — Németh, Kocsis — Friedmanszky (Kökény), Albert, Varga, Rákosi, Fenyvesi.

   
   Népszabadság, 1961. szeptember 23.
   
   

   Gyenge játék — tizenegyessel, kiállítással tarkítva
   
   Újpesti Dózsa—Ferencváros 2:1 (1:0)
   
   A két csapat felszabadulás utáni, 35. találkozójára Dalnoki kivételével mindkét együttesben meggyógyultak a sérültek, s így a legjobb összeállításban lépett pályára a két csapat szombat délután a Népstadionban.
   
   Ú. Dózsa: Török — Rajna, Várhidi, Sóvári — Színi, Borsányi — Rossi, Göröcs, Solymosi, Kuharszki, Lenkei.
   Ferencváros: Landi — Kiss, Mátrai, Novák — Németh, Kocsis — Kökény, Albert, Varga, Rákosi, Fenyvesi.
   
   A 30 ezer szurkolót egyik csapat sem hozta tűzbe. Ezen a mérkőzésen is kiütközött a magyar futball egyik jelenlegi gyengesége, a csatárok rossz, ötlettelen, elgondolás nélküli játéka: az első félórában egyik kapusnak sem akadt védeni valója. A három fedezettel játszó Dózsa — Solymosi a hátravont középcsatár szerepét töltötte be — többet támadott, a támadások azonban elhaltak a 16-osnál. Eltekintve Fenyvesinek egy nagy helyzetétől, a lilák mezőnyfölénye mind nagyobb lett s végül a 34. percben gólt értek el. Baloldali beadás után tömörülés keletkezett Landi kapuja előtt, s miután a labdát már nem érhette el, ehelyett a földről feltápászkodó Solymosi lábát kapta el. Gere játékvezető határozottan ll-est ítélt. A büntetőből Várhidi a bal sarokba rúgta a labdát (1:0). A gól után is a Dózsa rohamozott, a ferencvárosi csatársor képtelen volt a labdát tartani. Jellemző, hogy Albert a félidő utolsó tíz percében mindössze kétszer ért a labdához — eredmény nélkül.
   
   Szünet után az első esemény Albert kiállítása volt. A ferencvárosi csatár Rajnával csapott össze, s utána — a játékvezetőt „kritizálta”... A magáról megfeledkezett játékost Gere leküldte a pályáról. Ettől kezdve egy ideig elszaparodtak a szabálytalanságok, később az újpestiek ismét fölénybe kerültek. A 67. percben Mátrai a 16-oson belül „luftot rúgott” és a szemfüles Göröcs a kapuba gurította a labdát (2:0). Utána még egyszer elfutott a jobbösszekötő, de ez az akció mellélövéssel végződött. Az újpestiek a kétgólos vezetés birtokában kissé elbizakodtak, s ezt a Ferencváros hamar észrevette. A 77. percben gólt is ért el. Egy beadást röviden mentettek az újpesti védők és a középre rohanó Fenyvesi 15 méterről, félmagas lövéssel a bal sarokba küldte a labdát (2:1). Az utolsó percek is izgalom nélküli mezőnyjátékkal teltek el.

   
   Népszabadság, 1961. szeptember 24.