comments

1. 
   admin bbsz

   # 2

   2015.06.07, 22:06 (szerk.: 2021.10.15, 23:16)

   Alárendelt szerepkörben
   Békéscsabai Előre Spartacus - Újpesti Dózsa 1-4 (0-3)
   
   NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Békéscsaba, 8 ezer néző
   Vezette: Plasek Gábor (Szabó János, Huták Antal)
   Békéscsaba: Gulyás István - Mracskó Mihály, Ottlakán Mihály, Szenti Zoltán, Fabulya György - Belvon Attila, Csató Sándor, Csanálosi Miklós (Takó Ferenc 64. p.), Horváth László (Miklya Zoltán 46. p.) - Pásztor József, Zsinka János Edző: Vígh Tibor
   Újpest: Brockhauser István - Huszárik László, Kósa László, Szlezák Zoltán - Miovecz Zoltán, Kovács Ervin, Balogh Tibor, Szabó András, Zsivóczky Gyula - Eszenyi Dénes (Véber György 87. p.), Rubold Péter (Balogh István 70. p.) Edző: Varga István
   Gól: Eszenyi 15. p. ; Miovecz 33. p. ; Mracskó 43. p. öngól ; Miklya 52. p. ; Véber 89. p.
   Sárga lap: Ottlakán 49. p
   Szögletarány: 8:3 (4:3)
   
   Hamar vezetéshez jutott a vendégcsapat, ugyanis a 15. percben egy bal oldali szöglet átszállt a védők feje fölött, az üresen álló Eszenyi elé, aki egy igazítás után 12 méterről a kapura emelt, a jócskán kint álló Gulyás ujjheggyel ugyan beleért a labdába, de az a hálóba hullott, 0-1.
   Alig több, mint újabb negyedóra telt el, amikor növelte előnyt a vendégcsapat. Eszenyi kiválóan ugratta ki Mioveczet, aki egy vágta után az elfekvő Gulyást is kicselezte. Csató is hiába próbált hátulról becsúszni, a fővárosiak középpályása hat méterről laposan az üres kapuba csúsztatta a labdát, 0-2.
   Az első igazán veszélyes békéscsabai helyzetet a 38. percben regisztrálhattuk, amikor Csanálosi jobb oldali szögletét követően Zsinka fejesét Brokhauser vetődve szögletre tolta.
   Öt perccel később Zsivótzky még a saját térféléről indulva egymás után cselezte ki a békéscsabai játékosokat, majd Ottlakánnal ütközött. Az újpestiek csatára volt a gyorsabb, pillanatok alatt fölpattant, Mracskó viszont haza akart előle adni, ám magas ívű labdája az ismét kint álló Gulyás fölött a saját kapujába hullott, öngól - 0-3.
   A szünet után Mracskó nagy lövését tolta szögletre Brockhauser, majd Ottlakán kapott sárga lapot, mert hátulról elkaszálta Zsivótzkyt.
   Az 53. percben Balog 18 méterre a dózsás kaputól fölvágta Csanálosit, amiért szabadrúgás járt. Pásztor ügyesen nyeste, ám a labda a bal kapufáról visszavágódott a mezőnybe, Miklya jól robbant be, elsőre ő is a kapufát találta telibe, de másodjára a kapu közepébe helyezett, 1-3.
   A 72. percben Zsinka jól bújt ki a védők közül, már bent járt a 16-oson belül, amikor Kovács hátulról alaposan fölvágta, 11-es! A büntetőt Csató lőtte a jobb alsó sarok felé, de az utolsó pillanatig kiváró Brockhauser végül parádés védéssel szögletre tolta a labdát.
   A 89. percben Zsivótzky iramodott meg a bal oldalon, jól lőtt be Véber elé, aki a rosszul kivetődő Gulyást megelőzve a jobb alsó sarokba lőtt, 1-4.
   Az újpestiek második gólja előtti pillanat, amikor Miovecz már az elfekvő Gulyáson is túljutott... (Fotó: Veress Erzsi)
   
   Az előzetes jóslásokból annyi vált be, hogy a békéscsabaiak valóban érdektelenül futballoztak ezen a szombat délutánon, míg a fővárosi lila-fehérek az utolsó szalmaszálba is belekapaszkodva, mindent egy lapra föltéve, nagy elánnal vetették a küzdelembe magukat. Győzelmük még ilyen arányban is megérdemelt, hiszen az első félidőben végig rohamoztak, és irányították a játékot, míg a békéscsabaiak csupán a 16-os előteréig jutottak el.
   A folytatásban mindent elkövetett a hazai csapat, de tűz nélkül ugyebár ez nem megy.
   Egy szurkoló a mérkőzés végén állította: a békéscsabaiak úgy viselkedtek a pályán, mint egy jóllakott napközis...
   Jó: Brockahuser, Miovecz, Kovács, Szabó, Zsivótzky, Eszenyi. A Békéscsabából senki sem nyújtott átlagon felüli teljesítményt.
   
   Nyilatkozatok
   Vígh Tibor: — Nagyon szép tavaszi sorozatot rontottunk el. Két ajándék góllal kedveskedtünk a még mindig bajnoki álmokat dédelgető újpestieknek.
   Varga István: — Végre idegenben is rúgtunk gólokat. Ezzel együtt csak matematikai esélyünk maradt a bajnoki cím megszerzésére.
   (Jávor Péter)
   
   2. Ú. Dózsa 29 17 4 8 41-20 55
   ...
   8. Békéscsaba 29 10 8 11 26-32 38
   
   Verebes meg pukkadjon meg?
   Az a nyolcezer ember, aki kijött szombaton a Kórház utcába, nem ezt érdemelte. A kívülálló számára felfoghatatlan, hogyan tudott ennyire dekoncentráltan játszani a hazai idényzárón az a Csaba, amelyik az előző fordulókban szinte letarolta az NB I-es mezőnyt.
   Persze, voltak a mérkőzés előtt is arra utaló jelek, hogy veszélyben forog a tavaszi itthoni veretlenség. „Nem tetszenek nekem ezek a fiúk! Mintha leeresztettek volna” — mondta egy vén futballróka a székház bejáratánál. Hogy miért vélekedhetett így?
   Ha igaz a mendemonda, a fiúk már a hét elején megkapták addigi teljesítményükért a prémiumot. Vigh Tibor már a hétközi - Székkutassal vívott - jótékony célú találkozó után említette: „Baj lesz a Dózsa ellen az összpontosítással”. Sajnos, igazuk lett.
   Felesleges lenne most azt taglalni, hogy miért kezdtünk idehaza megint egy csatárral, mert végül is nem ez döntött. Sokkal inkább az: míg az újpestiek - nem adva fel bajnoki reményeiket - úgy küzdöttek a labdáért, mint Spartacus az arénában, az Előre számára, úgy tűnt, a 46. percben kezdődött el a meccs.
   Megkockáztatom: az egyébként jól játszó Csató Sanyi sem rúgta volna talán oly gyengén a büntetőt, ha társai közül mindenki „vette volna a lapot” a'kilencven perc során.
   De hát nem így történt, és sovány vigasz számunkra, hogy nem vagyunk egyedül „enbéegyes” sirámainkkal, az utolsó előtti bajnoki fordulóban más csapat is csúfot űzött szurkolóiból.
   Meg aztán vélelmezhetően Verebes József, a bajnoki címre aspiráló MTK-VM mestere sem József Attila remekművét fogja szavalni saját átköltésében legközelebb Békéscsabán: „Áldalak búval, víghalommal...”
   (dányi)

   
   Békés Megyei Népújság, 1990. május 21.; futball 1989-1992
   

   TALPRA ÁLLT ÉS TALPON MARADT
   ... az Újpesti Dózsa. Pedig az MTK-VM már ünnepelt. Ennek ékes bizonyítékául szolgál címlapunk, amelyen a boldogságban fürdő kék-fehér játékosok egy csoportja lát­ható, mégpedig abban a percben, amikor a PMSC elleni, akkor és ott biztos bajnoki cí­met sejtető Balogh-fejes után éppen már a fellegekben érezték magukat.
   Jó, akkor nem számíthattak arra, ami bekövetkezett: az Újpest idegenben, „emberemlékezet óta” először (és mindjárt Békéscsabán, és mind­járt 4-1-re) nyerni tudott, esélyt teremtve önmagának a bajnoki cím esetleges meg­szerzésére.
   Annak persze, ahogyan ez a bé­késcsabai 4-1 megszületett, külön története van.
   Képeink meséje talán segít megvála­szolni a sok hirtelen támadt kérdés néme­lyikét...
   
   Rubold panasza a játékvezető­höz: Bíró úr, ilyen izgalmi álla­potban én nem tudok játszani...Lehet, hogy a 0-3-nál született békéscsabai gól az Újpest bajnokságába kerül?A nagy fordulópont: Brockhauser remek vetődéssel üti ki Csató 11-esét...A kis Zsivótzky jelentős szerepet vál­lalt a győzelembőlNa, ez megvan, jöhet szombaton az utolsó, a mindent eldöntő csataBácsi Sanyi... Ugye, milyen jó lenne most közöttük játszani?Most már tudjuk, miért nyert 4-1-re a Dózsa Békéscsabán. Tessék nézni azt a „cserejátékost" ott, az ülő sor bal szélén...
   (PETŐ ZSUZSA és HEGEDŰS GÁBOR felvételei)

   
   Képes Sport, 1990. május 22. (Arcanum DT)
    
2. 
   admin heimo

   # 1

   2015.03.21, 22:53 (szerk.: 2022.04.16, 10:50)

   Az első percek tapogatódzó játéka után Zsinka (5. p.) remekül elfutott a balszélen, beadása után Csató lövése elsuhant a jobb kapufa mellett. A 15. percben baloldali szöglet után Eszenyi elé került a labda, aki ügyesen átemelt a kapujából kint álló Gulyás felett (0:1). A gól után a csabaiak is vezettek néhány támadást, de a gondolatszegény próbálkozásokat a Dózsa-védők rendre megakasztották. A 33. percben újabb gólt ért el az Újpest: Miovecz remekül kilépett a csabai védők közül, Gulyást is kicselezte, és a kapu közepébe lőtt (0:2). A másik oldalon Zsinka fejesét szögletre ütötte az újpestiek kapuvédője. A 43. percben Mracskó növelte a fővárosiak góljainak számát, a hátvéd Gulyás fölött a kapuba emelt (0:3).
   
   Fordulás után a tetemes előny birtokában a dózsások nyugodtan játszottak, a csabaiak pedig az 53. percben gólt értek el. Pásztor szabadrúgása a kapufáról Miklya elé pattant, aki először a felső lécre fejelte a labdát, majd másodszorra a kapuba pöckölt (1:3). A szépítő gól felhozta a hazaiakat, beszorították ellenfelüket, mezőnyfölénybe kerültek, viszont a szórványosabb fővárosi kontraakciók veszélyesebbek voltak. A 72. percben Zsinkát felvágta Kovács a 16-oson belül, Csató gyenge, jobb sarok felé tartó 11-es lövését Brockhauser szögletre ütötte. A hátralévő időben többet támadtak a csabaiak, de újabb gólt a csereként beállt Véber ért el (1:4).
   
   A közepes iramú és színvonalú találkozón a Békéscsaba első félidei gyenge teljesítményét a rutinos újpestiek ügyesen kihasználták, és megérdemelten nyertek.

   
   mti