user profile: kissla (comments)
-
https://futballstat.wordpress.com/wp-content/uploads/2024/03/andrashida.jpg?w=768
-
1946-48 között a magyar Textil SE játékosa, 1948-tól edzője.
-
Idén nyáron nagy öröm érte a Csőszerelőipari Vállalat dolgozóit. A CSŐSZER ugyanis megvásárolta az ÉPGÉP Vegyész utcai sporttelepét, melyen egy füves és egy salakos labdarúgó-, egy salakos és egy aszfaltos kézilabda- és két salakos teniszpálya áll a sportszeretők rendelkezésére. Ritkán hallani mostanában ilyen hírt.
Építők Lapja, 1984.09.10 -
1923-27 között a Húsos játékosa.
-
Elhunyt 1990.06.26
-
Baki János
-
Ő Bakai István, a Szállítókból igazolták.
Született 1937.06.14.
-
Bakács Károly
-
sz. 1945.08.13, Tatabánya
-
Arató Gyula
-
sz. 1931, Budapest
-
Születési éve lehet, hogy 1923.
-
sz. 1948.10.18
-
Alm Gyula
-
Albrecht Ferenc
-
Szül. 1978.02.20 Losonc
-
Abaffy Gyula
1891.03.15 Szekszárd
1971.10.20 Budapest -
'A tavaszi idény végén a Postás SE megszüntette BLSZ I-ből kiesett labdarúgó-szakosztályát, A szakosztály mégsem szűnt meg, mert átvette a XI. kerületi, a műszeriparban jónevű FOK-GYEM (Finommechanikai és Elektronikus Műszergyártó Szövetkezet). Az eset feltűnést keltett, hiszen nem túl gyakori a megszüntetett szakosztályok átmentése. Annak rendje-módja szerint be is nevezték a csapatot a II. osztályba. A játékosállomány pedig a volt Postás és a Budafoki MTE egykori labdarúgóiból verbuválódott. A FOK-GYEM Nagytétényben bérelt pályát csapatának, a Barossi Hungária otthonában."
Népsport, 1986.08.28. -
Elhunyt 2006. májusában.
Fejér Megyei Hírlap, 2006.05.12 -
Elhunyt 1999. január 4-én. Forrás: Fejér Megyei Hírlap, 1999.01.06.
-
A halálozás dátuma eltér az adatbázisban és a gyászjelentésben, a június 12-i dátum utóbbiból származik.
-
1941-től vannak felnőtt mérkőzései a Törekvésben.
1956-57-ben az Eger játékosa volt. -
A Pápai Textilesben 1966 és 1968 között játszott.
-
A Marele Fotbal '94 '95 szerint 1966.02.27-én született.
-
Születési dátuma 1903. június 1.
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRM1-TL?i=50&wc=92QF-W3D%3A40678301%2C60592401%2C1077266005&cc=1452460 -
A Kispesti Törekvés SE felbontotta a KAC-al kötött fúzióját. Még az elmúlt szezonban történt, hogy a Kispesti Törekvés SE fúzió útján beolvadt a KAC-ba. A »házasság» azonban – úgy látszik – nem volt szerencsés, mert a Kispesti Törekvés – mint hozzánk beküldött kommünikéjében Írja – barátságos megegyezéssel kivált a KAC-ból és már meg is tartotta tisztújító közgyűlését, amely a következő választási eredménnyel végződött:
Ügyvezető elnök: Orosz Béla. Társelnökök: Rippert Antal, Vilcsik N., Rippert Adolf. Alelnökök: Helmrick József, Végh Ignác, Hajba Károly. Pénztáros: Molnár Ernő. Titkár: Rosenberg Dezső. Intéző: Mihálki László. Háznagy: Rátkay Ferenc.
Forrás: Sporthírlap, 1925.04.12
-
A halálozási kartonja szerint Táton (Esztergom vm.) született.
forrás: hadisir.hu -
Kossuth Ferenc a neve, ez biztos.
1912 januárjában lett az Újpesti Testedző Kör játékosa, ennek megszűnése után még 1912-ben került az ULK-ba, 1913. augusztus 1-én az URAK igazolta, és 1915-ben került az URAK-tól az MTK-ba. 1919-ben ugyancsak tett bírói vizsgát (MTK-játékosként).
1920-ban költözött Ausztriába, osztrák csapatokban szerepelt, majd Temesvárott, később ismét Bécsben élt. Valamikor az 1920-as évek végén tért vissza Magyarországra, repülőgép- és autóvezetéssel foglalkozott. Autóbalesetben vesztette életét 1927. novemberében. A temetéséről beszámoló cikk szövege:
Tegnap temették Rákospalotán hatalmas részvét mellett Kossuth Ferencet, az URAK, majd az MTK volt kiváló kapusát. Az URAK gyásza jeléül a BRSC elleni meccsen fekete karszalaggal játszott.
Nemzeti Sport, 1927.11.28. -
Névvariáns: Bäck Pál
Elhunyt 1936 júniusában, 38 éves korában.
Forrás Délmagyarország, 1936.06.28. -
Ugyanitt: születési helye Solt.
-
Elhunyt 1980.05.19-én.
Forrás: Petőfi Népe, 1980.05.22.
-
A Dunántúli Napló 1996. márciusában közölte a halálhírét.
Elhunyt Turbéki István
Turbéki István 75 évesen egy sportműsort nézett a napokban a tv-ben, akkor kapott infarktust, és elhunyt. aNem mindennapi karriert mondhat magáénak. Szigetváron kezdett focizni, aztán tizenhat éves korában el is került a városból: Perecesre ment, többször játszott az ifjúsági válogatottban, szerepelt a B-válogatottban is. Miskolcra igazolták ezek után, a diósgyőri DIMÁVAG csapatában szerepelt baloldali csatárként, majd az MTK-ba vitték. Kassán folytatta labdarúgó pályafutását a világháború idején. Asztalosüzemet kapott teljesítményéért, majd Olaszországban a Pro patria csapatában focizott. Ezután került Franciaországba, a Bordeaux- hoz, ahol éveket töltött balszélsőként. Az edzői vizsgát sem felejtette el letenni: Puskás Ferenc (Öcsi) és Kubala László osztálytársa volt. El is szerződött Ankarába, majd később pedig Görögországba trénernek.
Toponári Béla, aki régi barátja miatt jött be a sze... -
A Békés Megyei Hírlap 2001. július 19-én közölte a halálhírét.
-
Fehérvári János 1953. január 8-án született Orosházán. Futballkarrierjének kezdeteiről nem sokat tudunk, ami biztos, hogy 16 éves korában, 1969-ben Hódmezővásárhelyről került a Budapesti Honvéd együttesébe. Az év augusztusában már be is fért a klub tartalékcsapatába, ahol olyan játékosokkal játszott együtt, mint Lévay Tibor, Szurgent Lajos, Lukács Sándor, Vári Pál vagy Molnár László, a későbbi játékvezető.
Fehérvári, vagy más néven Bige az ifjúsági válogatottba is bekerült, itt többek között Gass István, Komjáti András, Csorna László, Őze Tibor, Mucha József, Weimper István voltak a játékostársai. Az ifjúsági válogatott egyik legjobb góllövőjének számított. A Japán elleni 1970. július 24-i mérkőzésen a csapat négy góljából hármat szerzett, de eredményes volt 1971 áprilisában Ausztria ellen is a bécsi Práter Stadionban – akkor ott 5-0 lett a végeredmény.
Az ifjúsági válogatott hazai bemutató és felkészülési mérkőzésein is szórta a gólokat, nem véletlen hát, hogy az egyik le... -
1946. november 12-én született Budafokon. 1964-ben került a Budafoki MTE első csapatába – az NB1/B-s debütálását megelőzően sem volt persze ismeretlen játékos, hiszen már 1963-ban meghívást kapott az utánpótlás válogatott keretébe, sőt két évvel idősebb bátyjával együtt pályára is lépett edzőmérkőzésen.
Első felnőtt szezonjában, 18 évesen 23 alkalommal pályára lépett a másodosztályban, és 3 gólt is jegyezhettek a neve mellé. A következő évben már 26-szor játszott. A középpályáról a csatársorba lépett előre, hat gólt szerzett.
Bekerült az ifjúsági válogatottba, és kiváló játéka felkeltette magára az NB1-es klubok figyelmét is, az 1965-ös szezon végén a Salgótarjáni BTC igazolta le. Az első fordulóban a Ferencváros ellen még csak a tartalékcsapatban kapott szerepet, a 3-1-es salgótarjáni győzelemből egy góllal vette ki a részét. 1966. március 20-án, a Dorog elleni idegenbeli meccsen debütált az élvonalban. Először a Salgótarjánban is középcsatár poszton szerepelt, de már az... -
Az 1944. október 1-én született Bánkuti László az 1961/62-es szezonban mutatkozott be a Budafok csapatában. Első szezonjában még csak 14, második évében viszont már 30 mérkőzésen pályára lépett, a következő évben pedig (már mint utánpótlás válogatottat) az MTK igazolta le.
A kék-fehéreknél nem sikerült stabil pozíciót kivívnia – bár barátságos mérkőzéseken rendre szóhoz jutott, a bajnokságban csak ritkán kapott lehetőséget. Ezzel együtt is „KEK-ezüstérmesnek” mondhatta magát, az MTK 1963/64-es KEK-menetelése során ugyanis egy alkalommal, a Szlavia Szófia elleni hazai mérkőzésen a kezdőcsapat tagja volt.
A két MTK-ban töltött éve alatt mindössze négy bajnoki meccsen léphetett pályára, úgyhogy 1965-öt már ismét a budafoki másodosztályú csapatnál kezdte. Budafokon ekkor rövid időre, ismét öccsével játszott, László általában középcsatárt, István először balhátvédet, majd balösszekötőt játszott. (A nevek sorszámozása, noha testvérekről lévén szó, meglehetősen egyértelmű lehetet... -
Született 1924. június 20., Csernyivci (Cernauti), Románia, meghalt 2005. április 18. Bruges, Belgium
Pályafutása:
Játékosként:
1945/46 Dinamo Csernovci
1946/47 Carmen Bukarest
1946/47 Ciocanul Bukarest
1947/48 Ciocanul Bukarest
1947/48 MTK 12/12
1948/49 MTK 12/1
1948/49 Lazio 10/1
1949/50 Lazio 29/13
1950/51 Lazio 33/11
1951/52 Aurora Pro Patria 30/7
1952/53 Aurora Pro Patria 27/5
1953/54 Aurora Pro Patria 31/11
1954/55 Aurora Pro Patria 31/8
1955/56 Lanerossi Vicenza 9/1
Edzőként:
1957-63 FC Bruges
1963-64 Feyenoord
1964-67 Racing White Molenbeek
1967-68 FC Bruges
1968-69 Anderlecht
1969-71 RCD Molenbeek
1972-75 Oostende
1975-77 KAA Gent
1980-81 Pro Patria
http://futballtortenet.blog.hu/2017/12/26/hollo_zsiga_aki_hoffling_norbert_volt -
A Népsport 1965. augusztus 10-én minden kommentár nélkül, lakonikus stílusban közölte a tragikus hírt:
„Kisuczky Róbert, kiváló tehetségű labdarúgó, volt válogatott kerettag, a Csepel, majd a Bp. Honvéd, végül a Diósgyőr volt játékosa augusztus 9-én, huszonhét éves korában elhunyt.”
A közleményt követően viszonylag gyorsan kiderültek a tragédia részletei: a nagy tehetségnek tartott fiatal csatár, volt gólkirály, egykori utánpótlás- és B-válogatott játékos egy kocsmai verekedés során vesztette életét. A történet szomorú, a háttér még inkább az. Kérdés, hogyan jutott az NB1-be berobbanó, hatalmas tehetségnek kikiáltott játékos hét év alatt a totális válságig, hogyan játszotta ki magát az élvonalból, és mi vezetett értelmetlen halálához.
http://futballtortenet.blog.hu/2017/12/07/_ustokoskent_robbant_a_magyar_labdarugas_elvonalaba_egy_golkiraly_tundoklese_es_tragediaja -
Az Egyetértés AC nem biztos, hogy ez a csapat.
1938. szeptember 5. Nemzeti Sport: "Új egyesület alakult Egyetértés AC néven." -
Megszűnik a Gyüjtöfogház név. A Gyüjtőfogház AC nevét Kőbányai Egyetértés AC-ra változtatta. A névváltozást tudomásul vették.
Nemzeti Sport, 1927.július 17. -
A Postásban két Csere is játszott a háború előtti években, Csere Imre és Csere György.
-
1897-ben, nem sokkal a BTC labdarúgócsapatának megalakulása után a Magyar Athletikai Clubnál is elkezdődött a futballcsapat szerveződése. A csapat az Orczy-kertben gyakorolt, az első hivatalos mérkőzésüket 1898.április 3-án játszották a Műegyetem ellen. Idézzük fel az első MAC-csapat névsorát: Wein – Porteleky, Halász – Nuber, Orbán, Zucker – Sebesi,Toldy, Yolland, Dietzgen, Wagner. A mérkőzést a műegyetemisták nyerték 4-1-re, a MAC gólszerzője Yolland Battishill Arthur volt.
1901 tavaszán a klub az induló magyar labdarúgó bajnokság II. osztályába nyert besorolást a BEAC, a BAC, a Rákosszentmihály, a 33 FC, az Újpesti FC, a Magyar FC és a Ganz-Waggongyári Tisztviselők Labdarúgó Társaság mellé. A tavaszt végigjátszották, az őszi félév első meccse után azonban visszaléptek, és az 1902-es bajnokságra sem neveztek. Nemzetközi meccseken viszont pályára léptek, első nemzetközi győzelmüket a bécsi Victoria ellen aratták.
1902. március 27-én az angol Oxford csapatával mérkőzött m... -
Az 1968-as év tavaszi szezonjában a csapat Zalka FSE néven szerepelt a harmadik vonalban, az őszi szezonban jelent meg a Kossuth KFSE név.
-
Elhunyt 1969. július 31-én.
Forrás: Népsport -
1963 szeptemberében a Vasas Kerámia, a Vasas Magnezit és a Kohász Tűzálló SK egyesült, és Kőbányai Tűzálló SK néven szerepel tovább.
Népsport, 1963. szeptember 13. -
Ez egyben arra is válasz, hogyan került a Budapesti Építők, mint az 1+70/71-es szezon NB III Északközép csoport 12. helyezettje a következő szezonban az NB II Keleti csoportjába.
Az NB II-es labdarúgócsapattal rendelkező Középületépítő együttese fuzionált a Bp. Építőkkel. Az új elnökség bejelentette, hogy ezentúl Bp. Építők SC néven fognak szakosztályaik a bajnokságban szerepelni.
Népsport, 1971. 10. 22. -
A Tolna megyei Népújság szerint a csapat neve 1970. január 1-től Tamási MEDOSZ.
(1970. január 18.) -
Az 1957-es megszűnésről:
https://imagizer.imageshack.us/v2/402x617q90/922/KswtgU.png -
A Honvéd Szántó Kovács SE 1969-ben egyesült a Határőr Dózsával, Honvéd Dózsa SE néven. 1975. július 7-én az Orosházi Kinizsi-MSE-vel és az Orosházi Üveggyári SE-vel egyesült Orosházi MTK néven.
(A Határőr Dózsa 1976 nyarán újjáalakult.) -
1975. július 7-én egyesült az orosházi Honvéd Dózsa SE, az Orosházi Kinizsi-MSE és az Orosházi Üveggyári SE.
Békés Megyei Népújság, 1975. július 10. -
A Határőr Dózsa 1976 nyarán alakult újjá. Az ünnepélyes pályaavatót 1976. szeptember 29-én tartották.
Békés Megyei Népújság, 1976. október 14. -
1969 januárjában egyesült az orosházi (akkor megye II-ben) szereplő Határőr Dózsa) és a megye I-ben szereplő Honvéd Szántó Kovács SE. Az új név Dózsa SE lett, a csapat a megye I. osztályban indult.
Békés Megyei Népújság, 1969. január 17. -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2016/11/1478982703_miskolcivorosmeteor.jpg
-
[bigimg]http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2016/11/1478981092_szekesfehervariepitok.jpg[/bigimg]
-
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2016/11/1478975413_hatarordozsa.jpg
Eszerint a Határőr Dózsa labdarúgócsapata 1966. márciusában alakult meg.
Forrás: Békés Megyei Népújság, 1966. július 21. -
Az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/bajnoki-vegeredmeny/618]1950 őszi szezon NB III. Miskolc-Salgótarjáni csoportjának megnyerésével került a másodosztályba a fél évvel korábban alapított Miskolci Honvéd csapata, amelynek ekkori keretét zömmel az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/92]MVSC-től, az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/2537]MMTE-től, Ózdról, illetve Perecesről bevonultatott játékosok adták. A keret erősségét jelzi, hogy [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/bajnoki-vegeredmeny/535]első NB II-es szezonjukban máris a Keleti csoport harmadik helyén végeztek. Tiba Sándor, az Ózdról érkezett csatár egymaga 24 gólt szerzett.
Az igazi sikert azonban a következő év hozta meg: a Miskolci Honvéd az 1952-es évben az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/2375]Ózdi Vasas és a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/56]Budapesti Lokomotív előtt [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/bajnoki-vegeredmeny/558]megszerezte az N... -
A Népsport 1945. április 24-i számában közölt hír jelzi, hogy az MKP által szervezett MADISz-sportkörök mellé a Szociáldemokrata Párt is létrehozta saját sportegyesület-hálózatát. A fővárosban a legismertebb Barátság-klub az egykori NB I-es [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/2517]Gammából alakult Budai Barátság lett, de az egyes fővárosi kerületek is létrehozták saját Barátság-sportkörüket.
"Lelkes, a sportot értő és kedvelő munkásemberek alapították meg a felszabadulás után az egyesületet. Kőbánya demokratikus ifjúsága sietett a Barátság zászlaja alá. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/2515]Törekvés, a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/19]BSzKRt, a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/419]Ganz, a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/2519]MÁVAG és a többi kőbányai egyesület legkitűnőbbjei igazolták le magukat." – írja a Kőbányai Barátságról a Népsport.
A csapat zömmel a Törekvés háború előtti gárdájából t... -
1952-ben Királytelekpuszta és Királytelekiszőlő települések összevonásával létrejött Sőrekút község, amely még ugyanabban az évben nevet váltott, és a későbbiekben már Nyírtelek néven lett ismeretes. Ugyanebben az évben a községbe települt a 107. légvédelmi rakétaezred egyik bázisa. A helyőrség sportegyesülete 1957-ben alakult meg első körben ökölvívó, súlyemelő és labdarúgó szakosztályokkal; 1959-től az 1956-os budapesti pártházostrom során meghalt honvéd ezredes után a Honvéd Asztalos János SE nevet viselte.
A klub labdarúgó csapata a hatvanas-hetvenes években a Szabolcs-Szatmár megyei bajnokság második osztályában szerepelt. Nagy sikere volt az 1964-es évi kupamenetelés, amelynek során az akkor megyei másodosztályú csapat a legjobb 32 közé kvalifikálta magát, Szabolcs-Szatmár megye egyedüli képviselőjeként – ott végül a Debreceni VSC már túl nagy falatnak bizonyult, a nyírteleki katonák 3-0-s vereséget szenvedtek, így nem folytathatták a sorozatot. Mező László emlékező írá... -
A Debreceni Honvéd története 1950-ben kezdődött; az újonnan alapított katonacsapat az anyagi problémákkal küzdő – egyébként mindössze egy évvel korábban megalapított – [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1657]Debreceni SzMTE (korábban Debreceni Dolgozók SE) helyét vette át az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/bajnoki-vegeredmeny/2197]NB II Keleti csoportjában. A DSzMTE az 1949-50-es évad őszi szezonját a csoport utolsó helyén zárta, 15 fordulóban mindössze 6 pontot szerezve. Az új csapat, a Debreceni Honvéd tehát komoly kihívások elé nézett. A klubátalakulás sem a játékoskeretben sem a teljesítményben nem okozott érdemi változásokat, a Debreceni Honvéd története első szezonjában 1950 tavaszán simán kiesett a másodosztályból.
Az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/bajnoki-vegeredmeny/628]1950 őszi félszezont az NB III Debrecen-Nyíregyházi csoportjában töltötte a csapat, és a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/137]Berettyóújfalu Határőr,... -
1951-ben Kecskemét város helyőrségében is megalakult a Honvéd sportklub; labdarúgói az első évben már be is neveztek a megyei bajnokság küzdelmeibe. A csapat nem fejezte be a szezont, 5 mérkőzés után visszalépett. Az újabb bajnoki indulásra két évet kellett várni, ebben az évben viszont már bajnokcsapatot is ünnepelhettek a klubnál, a Honvéd a helybeli rivális Kecskeméti Dózsa előtt megnyerte a Bács-Kiskun megyei bajnokság Északi csoportját, s a sikeresen megvívott osztályozómérkőzéseket követően pedig a fiatal csapat kivívta a jogot a másodosztályban történő szereplésre.
[url=http://www.magyarfutball.hu/hu/bajnoki-vegeredmeny/422]Az első másodosztályú szezont a Déli csoport 6. helyén zárta a Kecskeméti Honvéd. Ezzel az eredménnyel a másodosztályú bajnokság átszervezése ellenére (a négy 16-os csoport helyett mindössze kettő 16-os csoport maradt 1955-re) sikerült kiharcolnia a bentmaradást. Legeredményesebb játékosuk Hajós Imre, a majdani szegedi legenda volt, aki a csap... -
1951 novemberében Mezőtúron megalakították a Magyar Néphadsereg 93. Lövészezredét; parancsnoki posztját 1954-től Szabó Lajos alezredes töltötte be. Szabó Lajos parancsnokságának első évében alakult meg az ezred sportcsapata, Mezőtúri Honvéd néven. A csapat először csak labdarúgó szakosztállyal rendelkezett, a későbbi években azonban folyamatosan bővítették szakosztályai körét.
Szabó Lajos ezredparancsnok 1956. október 30-án a budapesti pártszékházban tartózkodott, majd annak ostromakor (többek között Asztalos János és Papp József ezredesekkel együtt) életét veszítette; a mezőtúri laktanya és a sportklub 1957-ben vette fel nevét, innentől Honvéd Szabó Lajos SE néven szerepelt.
Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján a mezőtúri katonacsapat a Szolnok megyei bajnokság I. osztályában, majd az 1963-as félszezontól kezdve az NB III mezőnyében szerepelt – a bajnoki rendszer átszervezései miatt ugyanakkor mindvégig negyedosztályú maradt. 1972-73-ban az NB III Északkeleti csoportjának ... -
Dél-Budai Spartacus elődje, a XXII. kerületi Cipész csapata 1952-ben bukkant fel az ötödik vonal (kerületi bajnokság) Budapest XXII. Kerületi csoportjában. A következő évben a csapat már a 45. sz. Spartacus nevet viselte, majd 1954-ben a Spartacus sportkörök területi átszervezésének eredményeképpen kapta meg a Dél-Budai Spartacus nevet. 1954-ben a kerületi bajnokság, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/bajnoki-vegeredmeny/7300]1955-ben a BLASZ II. osztály, majd [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/bajnoki-vegeredmeny/7339]1956-ban a BLASZ I. osztály megnyerésével három év alatt három osztályt lépett előre, és az 1957-58-as szezonban már a második vonal csapatai közé került.
A gyors sikerben nagy szerepe volt az országos Spartacus-sportkörök együttműködésének, ezek segítségével folyamatosan erősítették a csapatot. A legkomolyabb erősítést a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1318]Bp. Spartacusból átigazolt játékosok – Neumann Lőrinc, Skalitzer László, ... -
A kisipari szövetkezetek sportmozgalmát szervező-irányító Spartacus Sportközpontot 1952. áprilisában hozták létre – 1952. május elsején már külön egyesületként, piros-fehér színekben vonultak fel a kisipari szövetkezetek sportolói. Budapesten és vidéken egyaránt megkezdődött a Spartacus sportkörök megalakítása, valamint az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/112]Apaffy-utcai központi Spartacus sporttelep (Kőér utcai sporttelep) építése is. 1952. végére már 43 sportkör 235 szakosztályát tartották nyilván. A következő években tovább folytatódott a Spartacus-sportkörök létszámbővülése, ezt a folyamatot csak az 1956-os forradalom akasztotta meg. Az ekkor megszűnő Spartacus sportkörök némelyike 1957-ben újjáalakult, így 1957-ben 48 működő Spartacus egyesület összeírására került sor. Labdarúgó-szakosztály 33 Spartacus egyesületben működött; a Spartacus labdarúgócsapatok zömmel a megyei alsóbb, járási és városi osztályokban szerepeltek.
A Spartacus sportközpont repreze... -
A klub 1949-50-ben az NB III Szeged-Kiskunhalasi, 1950 őszén az NB II Déli csoportjának megnyerésével villámtempóban jutott fel az első osztályba. A feljutásért vívott utolsó mérkőzésen a Keltex ellen arattak 2-1-es sikert, és bár a csapat volt balszélsőjének visszaemlékezése szerint az ellenfél kapusának, Kiss Lászlónak volt némi szerepe a szegedi győzelemben, a Honvéd féléves teljesítménye alapján egyértelműen elmondható volt, hogy a célirányosan megerősített csapat rászolgált a feljutásra.
A gyanús mérkőzésről: http://valogatott.blog.hu/2014/10/29/az_ausztral_foci_fenegyereke_a_garay_terrol
A következő években a játékosállományát a bevonultatások révén is erősítő Szegedi Honvéd az NB I középcsapatává vált. 1951-ben a mezőny 10., 1952-ben 11., 1953-ban pedig addigi legjobb eredményét elérve a 8. helyén végzett.
1953 végén központi utasításra átszervezések történtek a Honvéd sportkörökben. A Szegedi Honvéd megszűnt, szakosztályainak többségét a későbbi SZEAC, majd SZEOL joge... -
A csapat megalakulásakor még egyáltalán nem kötődött Szolnokhoz, 1951-ben Honvéd Iljusin SK néven Mátyásföldön kezdte meg működését. Az Iljusin SK első szezonjában, 1952-ben nagy fölénnyel nyerte a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/bajnoki-vegeredmeny/4023]Budapest Bajnokság 3. csoportját, így a következő évben már az NB II-ben szerepelhetett. Nem is akármilyen szezont futottak a Légierő SK névre átkeresztelt mátyásföldiek: [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/bajnoki-vegeredmeny/423]a Déli csoportban 44 pontot szerezve mindössze 4 ponttal maradtak le a bajnoki címet megszerző és ezzel az NB I-be jutó Vasas Izzó mögött."
Az 1954-es év a csapat Szolnokra költözésével kezdődött, a szezonnak már szolnoki klubként vágott neki a Légierő. Az előző évben látott lendület kitartott, és az év végén [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/bajnoki-vegeredmeny/422]bajnokcsapatot ünnepelhettek Szolnokon – a három éves múltra visszatekintő klub kiharcolta az élvonalban törté... -
Tisztelt Németh István!
Meg tudná írni az alsó sorban látható három játékos nevét?
Köszönettel
Kiss László
Észak-Magyarország, 1975.08.28