user profile: fgymat (comments / 48)
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- 17
- 18
- 19
- 20
- 21
- 22
- 23
- 24
- 25
- 26
- 27
- 28
- 29
- 30
- 31
- 32
- 33
- 34
- 35
- 36
- 37
- 38
- 39
- 40
- 41
- 42
- 43
- 44
- 45
- 46
- 47
- 48
- 49
- 50
- 51
- 52
- 53
- 54
- 55
- 56
- 57
- 58
- 59
- 60
- 61
- 62
- 63
- 64
- 65
- 66
- 67
- 68
- 69
- 70
- 71
- 72
- 73
- 74
- 75
- 76
- 77
- 78
- 79
- 80
- 81
- 82
- 83
- 84
- 85
-
REBRÓ (RÉTI) Béla (1901), az MTK és a Hungária FC fedezete, 1925 és 1927 között 6 válogatott találkozón játszott. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/698/merkozesek]Rebró Béla mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A kék-fehérek örökké vidám, népszerű fedezete fáradhatatlan labdarúgónak bizonyult. Különösen a védekezésben tüntette ki magát. Nem ismert elveszett labdát. A támadójátékot már kevésbé segítette, mivel a pontos passzolás nem tartozott erényei közé.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356250534_01.jpg
Illustriertes (Österreichisches) Sportblatt
1925.09.26.
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356250614_02.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356250636_03.jpg
(Wiener) Sporttagblatt
1925.09.21.
anno.onb.ac.at -
VÁMOS Ernő (1898), a Szombathelyi AK és a Sabaria FC fedezete, 1925-ben és 1927-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/595/vamos_erno/merkozesek]2 ízben volt a válogatott csapat tagja (szerk.: 3).
– Az alacsony termetű, jó képességű szombathelyi fedezet a labdát ügyesen kezelte, kitűnően szerelt és pontosan passzolt. Szívós, harcos szellemű játékosnak bizonyult. A védekezésben mozgott otthonosabban.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
HOLZBAUER (HOLLÖS) József (1901), a Szombathelyi AK és a Sabaria FC középcsatára, 1925 és 1927 között 5 mérkőzésen (szerk.: 6) volt válogatott és 3 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/336/holzbauer_jozsef/merkozesek]Holzbauer József mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A szombathelyi labdarúgó ötletes, kitűnően osztogató és kapura is veszélyes csatár volt. Finom húzásaival és kombinatív érzékével hívta fel magára a figyelmet. A közelharcban azonban gyakran alulmaradt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
WEINHARDT (VERMES) Ferenc (1903), a Szombathelyi AK és a Sabaria FC kapusa, 1925 és 1929 között 9 alkalommal őrizte a magyar csapat hálóját (szerk. 10).
([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/565/weinhardt_ferenc/merkozesek]Weinhardt Ferenc mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A daliás termetű, harmonikus mozgású kapus joggal pályázhat a „minden idők legvakmerőbb magyar kapusa" címre. „Merne", a szombathelyi szurkolók hajdani büszkesége, minden elképzelést túlszárnyaló bátorsággal vetette magát a küzdelembe. Kitűnő képességű kapuvédő volt. Helyezkedése, labdafogása és öklözése, gyorsasága és ruganyossága – mind megütötte a válogatott színvonalat. Egészen kiváló teljesítményt nyújtott [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-09-19/ausztria-magyarorszag]1926. szeptember 19-én, az osztrákok ellen (3:2). Szintén [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-12-19/spanyolorszag-magyarorszag]1926-ban, a Spanyolország elleni mérk... -
Érdekesség még amit nem sokan tudnak, hogy Pesovnik László, aki amúgy dr Pesovnik László volt, anyai nevén dr Megay László néven Ungvár( innen származott) városparancsnoka volt a háború alatt. Ezért később kivégezték!
Pesovnik Ungvár polgármestere volt dr Megay László néven 1944-ben! Kérdés mi lett volna, ha megtagadja a zsidók
bevagonírozását? Utólag könnyen törnek pálcát felette, de az, hogy kivégezték valamit sejtet a szerepéről!
Viktória FC
http://forum.index.hu/Search/showArticleResult?topic_id=9065992&aq_ext=1&aq_text=Pesovnik%20L%E1szl%F3 -
Rossi Ferenc, az Újpest játékosa volt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Rossi_Ferenc -
SÁNDOR József (1900), az FTC és a Ferencváros FC fedezete, 1925 és 1927 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/877/sandor_jozsef/merkozesek]3 mérkőzésen kapott helyet a válogatott csapatban. – A zöld-fehérek fedezetét szorgalma, munkabírása és megbízhatósága emelte a legjobbak közé. Rendkívül sokat vállalt magára. Gyorsasága azonban nem volt kielégítő. Ugyanúgy a pontos adogatás sem tartozott erősségei közé.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KRUTZLER József (1897), a Szombathelyi AK jobbszélsője, 1925-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1925-05-05/ausztria-magyarorszag]1 alkalommal volt válogatott. – A gyors, képzett, kapura is veszélyes játékos a szombathelyi labdarúgók közül elsőként került a legjobbak közé. Ekkor már négy gyermeke volt. A rokonszenves, szorgalmas postás fiatalon, 31 éves korában hunyt el, hosszas betegség után. öt árvát hagyott hátra.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Egyszer volt, István volt
Hetvenöt esztendeje, 1928. február 4-én hunyt el a nemzeti együttes dresszét egyetlenegyszer magára öltő Krutzler István. Mivel a korabeli sajtó rossz keresztnévvel írt Szombathely első válogatott labdarúgójáról, a jobbszélső neve tévesen került be a futballtörténetbe, minden lexikonban, statisztikában, évkönyvben pontatlanul, Józsefként szerepel adta hírül az mlsz.hu című internetes portál, hivatkozva Barczi Csaba és Révész József kutatómunkájára. Krutzler István halála után (mindössze 31 éves volt, amikor agyhártyagyulladásban elhunyt) a korabeli szombathelyi napilap, a Vasvármegye újságírója így fogalmazott: "Feleségén kívül öt neveletlen gyermeket hagyott itt.
Krutzler István, a bajszos jobbszélsô
1925. május 2., Keleti pályaudvar, délután egy óra. A Máriássy Lajos vezette labdarúgó-válogatott a bécsi utazásra, az 56. osztrák–magyar meccsre készülődik. Részlet a Sporthírlap másnapi tudósításából:
"Máriássy dr. rövid időre eltűnik, majd ... -
A Nemzeti Sportban is megjelent egy 75 év után kiderült tévedés! Mind a mai napig Kruczler Józsefként szerepel a válogatottak között a Szombathelyi AK első válogatott labdarúgója akit Krutzler Istvánnak hívtak! Szégyen-gyalázat, de a válogatottak részére készült emlékművön is rosszul szerepel a neve!
KRUTZLER ISTVÁN
1925.05.05 Bécs
Ausztria-Magyarország 3:1 Jobbszélsőt játszott, jó kritikát kapott a sajtotól.
Sajnos 1928.02.04-én meghalt.
A hivatalos nyilvántartásokban tévesen JÓZSEF-ként szerepel rertély hogy miért.
Kis korrekcióval helyes! A testvérek közül volt akit cz-vel volt akit tz-vel anyakönyveztek!
A halotti anyakönyvi kivonaton Kruczler István a név!
A Krutzler József onnan ered, hogy senki sem ismerte az akkori menő pesti válogatott labdarúgók
és sportújságírók közül. Az egyik újságiró riportot készített vele mint a csapat vidéki ujjoncával és Józsefnek szólította.
Ő annyira meg volt szeppenve, hogy nem tiltakozott ... -
KOHUT (KOHAUT) Vilmos (1906), az FTC és a Ferencváros FC, majd az Olympique Marseille balszélsője, 1925 és 1938 között 25 alkalommal (szerk.: 26) játszott a legjobb tizenegyben és 13 gólt szerzett (szerk.: 14). ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/452/kohut_vilmos/merkozesek]Kohut Vilmos mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1938. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar csapatnak.
– A zömök, erőteljes játékos szélvészgyors elfutásaival és hatalmas erejű lövéseivel vívott ki magának Európa-szerte nagy hírnevet. Bal lábbal a legváratlanabb helyzetekből is olyan erővel és pontosan lőtt, mint talán senki más. Az alapvonal közvetlen közeléből, az ún. „Kohut-szögből" szédületes erejű, szemmel alig követhető lövéseket zúdított kapura. Ezek a bombák a legnagyobb kapusokat is (a csehszlovák Planicska, az osztrák Hiden, az olasz Comb... -
SPITZ (VÖRÖS) Illés (1902), az NSC, majd az Újpest FC balösszekötője, 1925 és 1931 között 6 válogatott mérkőzésen szerepelt és 3 gólt szerzett.([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/924/merkozesek]Spitz illés mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– „Vörös" – ezt a jelzőt hajszíne miatt kapta – nagy munkabírású, fáradhatatlan, technikás, ravasz csatár volt. Kombinatív játékra törekedett. Főleg szélsőjét foglalkoztatta kitűnően. Ördöngösen cselezett, és ötletes játékával sok védelmet „megkevert". A védekezésben sokszor. segített, de szemfülességével a kapura is veszélyt jelentett. Kortársai „a vánszorgó gólok mestere" címmel ruházták fel. Többnyire nem nagy lövései, hanem kapu előtti kavarodásokból „bekotort" labdái eredményeztek gólokat. A második világháború óta Jugoszláviában edzősködött. 1961 októberében egy bajnoki mérkőzés izgalmai bénították meg örökre a sok munkában elfáradt szívét.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zs... -
KAUTZKY (KONKOLY) József (1902), a Törekvés, majd a Pécs-Baranya FC középcsatára, 1925 és 1930 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/399/kautzky_jozsef/merkozesek]4 válogatott mérkőzésen szerepelt és 1 gólt ért el. – Az intelligens, technikás játékos ügyesen irányította a támadósor munkáját. Erőteljes, pontos lövéseivel szintén kitűnt. A közelharcokban azonban gyakran alulmaradt. A pécsi csapatból ő lépett először pályára címeres mezben.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
RÉMAY III János (1903), az NSC és a Nemzeti FC jobbszélsője, 1925 és 1927 között 6 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt és 1 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/702/merkozesek]Rémay III. János mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Igen gyors játékos volt, ügyesen cselezett, pontosan adott be és bátran tört kapura. Leleményessége és a kapu előtti helyzetfelismerése jóval meghaladta az átlagot. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott együttesben is igazolta jó képességeit.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
FURMANN Károly (1901), az FTC és a Ferencváros FC jobbfedezete, 1925 és 1928 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/269/furmann_karoly/merkozesek]11 mérkőzésen szerepelt a legjobbak soraiban. – Igen jó képességű labdarúgónak bizonyult. Tökéletes technika, pompás helyezkedés, ötletesség, könnyedség és példás sportszerűség jellemezte a játékát. Két hiányosság akadályozta meg abban, hogy a legnagyobb fedezetek közé emelkedjék: nem volt elég gyors és erőteljes. Passzolni viszont úgy tudott, ahogyan kevés magyar fedezet. A „Csuszti" becenevet mesteri pontossággal csúsztatott átadásaiért kapta.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
A Nemzeti Sportban maga az amatőr kapitány, Gudenus Hugó báró írt tudósítást. Ebben az észt forrástól eltérően Hluhányi lett lecserélve (nem Keszey), az első észt gólszerző, érintés nélküli szögletből Kass (és nem Siimenson), a második és harmadik magyar gólt pedig Soproni és Gazdag szerezte (nem pedig Vidor és Keszey). Mivel a forrás a mérkőzésen nem csak jelenlevő, hanem aktívan közreműködő személy, ezt fogadjuk el hiteles információnak.
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356170271_19380623.jpg
Nemzeti Sport 1938.06.23. -
SZENTMIKLÓSSY Béla (1902), a Vasas SC balösszekötője, 1924-ben 1 ízben szerepelt a legjobb tizenegyben ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1924-09-21/magyarorszag-nemetorszag]Magyarország - Németország 4:1, 1924.09.21) és 1 gólt ért el.
– Az alacsony termetű, technikás, ötletes labdarúgó tetszetősen kombinált és jól lőtt, de csak bal lábbal. Gyenge fizikuma elég nagy hátrányt jelentett számára. A húszas évek végén Kubában és az Egyesült Államokban tartózkodott. Természetesen ott is játszott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356112814_01.jpg
a többi oldal (képekkel)
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356112832_02.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356112855_03.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356112896_04.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1356112916_05.jpg
Illustriertes (Österreichisches) Sportblatt 1924.09.20.
anno.onb.ac.at -
ROKKEN (RÓKA) Imre (1903), az FTC jobbfedezete, 1924-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/707/rokken_imre/merkozesek]2 ízben volt válogatott. – Rendkívüli tehetségként került a hazai labdarúgás élvonalába. Kitűnő technikája nagy körültekintéssel, ötletességgel és határozottsággal párosult. Pompásan helyezkedett és szerelt, nagyszerű érzékkel adogatott, fejjátéka pedig egészen kiváló volt. Mozgását ritka könnyedség jellemezte. 1924 nyarán váratlanul Olaszországba távozott. Ott rövid idő alatt „befutott", azonban csillogása röpke fél esztendő alatt ellobbant. 1925 februárjában diftéria (torokgyík) támadta meg az életerős ifjút. Az orvosok – nem tudták megmenteni...
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BARTOS Béla (1903), a Törekvés balfedezete, 1924-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1924-08-31/magyarorszag-lengyelorszag]1 mérkőzésen kapott helyet a nemzeti tizenegyben. – A kőbányai vasutas csapat alacsony termetű játékosa fürge mozgású, technikás labdarúgó volt. A fedezetsorban és a csatárok között egyaránt ügyesen helytállt. Olykor azonban túlzásba vitte a cselezést.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BORSANYI Ferenc (1902), a BTC, az UTE és az Újpest FC jobbfedezete, 1924 és 1932 között 23 ízben játszott a legjobb tizenegyben. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/143/merkozesek]Borsányi Ferenc mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– „Borcsa", az újpestiek egykor nagyon népszerű labdarúgója, korának legkiválóbb fedezetei közé tartozott. Alacsony termetű, de harcos szellemű, rendkívül szívós, munkabíró játékos volt. Mindkét lábbal kifogástalanul rúgott, jól fejelt és pontosan adogatott. Megbízhatóság terén kevesen vehették fel vele a versenyt. Éveken át kiegyensúlyozott, magas színvonalú teljesítményt nyújtott. Mind klubcsapatában, mind a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott együttesben maradéktalanul helytállt. Pályafutásának legemlékezetesebb állomása az 1932. május 8-i, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1932-05-08/magyarorszag-olaszorszag]Olaszország elleni mérkőzés (1:1) volt.
for... -
SENKEY I Imre (1898), az MTK, majd a III. ker. FC balhátvédje, 1924 és 1928 között 6 ízben öltötte magára a címeres mezt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/900/senkey_imre/merkozesek]Senkey Imre mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– „Ica" jól képzett, gyors, határozott hátvéd volt. Pontosan helyezkedett, ügyesen szerelt és kifogástalanul rúgott. Játékát főként a lendület jellemezte. Sikeresen működött edzőként is.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
FISCHER Lajos (1902), a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/2427]VAC kapusa, 1924 és 1926 között 9 találkozón védte a magyar együttes hálóját. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/259/fischer_lajos/merkozesek]Fischer Lajos mérkőzései a Magyar Válogatottban)
–A Vívók apró termetű játékosa ruganyos, a vakmerőségig bátor, macskaügyességű kapuvédő volt. Kitűnően öklözött, bár alakja miatt a levegőben gyakran hátrányos helyzetbe került. 1925-ben, a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1925-10-11/csehszlovakia-magyarorszag]Csehszlovákia elleni mérkőzésen (0:2) egy tizenegyest kivédett. Talán többször is magára ölthette volna a címeres mezt, de 1926-ban – megélhetési gondok miatt – az Egyesült Államokba költözött.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
NÁDLER Henrik (1901), az MTK fedezete, 1924 és 1926 között 6 találkozón (szerk.: 7) öltötte magára a címeres mezt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/773/nadler_henrik/merkozesek]Nádler Henrik mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A kék-fehérek törékeny termetű „Pubi"-ja technikás, ötletes, ravasz játékos volt. Gyenge fizikuma miatt a közelharcokban ritkán érvényesült. Ennek ellenére szívósan, bátran küzdött. Játék közben előszeretettel alkalmazott „mókás" trükköket. Ezekkel ellenfeleit igyekezett „felhúzni". Könnyelmű és önző megoldásai is akadtak. A fasizmus emberirtó hadjáratának esett áldozatul.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
GRÓSZ II Dezső (1898), a VAC hátvédje, 1924-ben és 1926-ban 2 mérkőzésen szerepelt a nemzeti tizenegyben ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/296/grosz_dezso/merkozesek]Grósz Dezső mérkőzései a magyar válogatottban).
– Korának legtehetségesebb hátvédjei közé tartozott. Nagyon gyors, technikás, ésszerűen játszó és bátor játékos volt. A legnehezebb helyzetekben is feltalálta magát nyugalma, jó rúgótechnikája és fejjátéka segítségével. Megélhetési problémái miatt 1926-ban az Egyesült Államokba távozott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355984120_01.jpg
Wiener Sporttagblatt 1924.05.27.
anno.onb.ac.at -
CSONTOS Kálmán (1899), az UTE balösszekötője, 1923-ban és 1924-ben 2 mérkőzésen volt válogatott és 1 gólt ért el. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/186/merkozesek]Csontos Kálmán mérkőzései a magyar válogatottban)
– Gyors, mozgékony, inkább a kapuratörésben és gólszerzésben jeleskedő csatár volt. A kombinatív játékban, a mezőnymunkában kevésbé tüntette ki magát.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
JESZMAS József (1895), az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/6]UTE és az Újpest FC belsőcsatára, 1923 és 1927 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/369/jeszmas_jozsef/merkozesek]4 esetben volt válogatott és [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1926-09-19/ausztria-magyarorszag]1 gólt szerzett. – A mezőnyben is ügyeskedett, de elsősorban kitörései és lövései vívtak ki számára tekintélyt a védőjátékosok körében. Gyors, bátor csatár volt, a fejjátékban is jeleskedett. 1928-ban egy térdműtét után súlyos fertőzést kapott, és vissza kellett vonulnia a labdarúgástól.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
1902. július 21-én született Budapesten. Hirtelenszoke, vakmero bravúrokra is képes kapus volt. A gólvonalon magabiztosabban mozgott. A kifutás nem tartozott az erosségei közé. Vidám természete miatt nagy népszeruségnek örvendett. 1920-tól öt éven át védte a KAC kapuját, majd két éven át az olasz AC Padova játékosa volt.
1923. szeptember 23-án a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1923-09-23/magyarorszag-ausztria]Magyarország - Ausztria (2-0) válogatott mérkozésen védett eloször címeres mezben. 1923 és 28 között öt alkalommal volt [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott, ebbol négyszer a Kispest játékosaként.
1927-ben hazatért és több magyar csapatnál is megfordult. A Hungária, a Budai 33, a Sabaria, a II. osztályú Phöbus, és végül a III. Kerület hálóját orizte. 1933-ban a francia Amiens csapatánál töltött egy évet, majd odébb állt és három éven át a portugál Boavista (1934-37) játékosa lett. 1936-ban a svájci Young Fellows... -
BIRI János (1901), a Kispesti AC, majd a Budai „33" FC kapusa, 1923 és 1928 között 5 [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott mérkőzésen játszott. Tagja volt az 1924. évi olimpiai tornán szerepelt magyar gárdának. – Hirtelenszőke, vakmerő, bravúrokra is képes kapus volt. A gólvonalon mozgott magabiztosabban. A kifutás nem tartozott erősségei közé. Nagy népszerűségnek örvendett vidám természete és kellemes, bariton hangja miatt. Évtizedek óta külföldön él. Véglegesen Portugáliában telepedett le. Az utóbbi években néhányszor hazalátogatott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
12º Treinador "Vedeta ou Marreta" - János Biri
http://vedetaoumarreta.blogspot.hu/2008/11/12-treinador-vedeta-ou-marreta-jnos.html -
SIKLÓSSY Antal (1896), az MTK, majd a miskolci Attila FC balösszekötője, 1923-ban és 1927-ben 2 alkalommal játszott a legjobbak között és 1 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/904/siklossy_antal/merkozesek]Siklóssy Antal mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Az apró termetű, technikás, stílusosan játszó „Sikaj" a mezőnyben szorgalmasan dolgozott, ügyesen adogatott. A kapura ritkán jelentett veszélyt. Gyenge fizikuma miatt a közelharcokban nemigen érvényesült. A miskolci labdarúgók közül ő került elsőként a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott csapatba. Még aktív játékos korában, 1931-ben, tüdőbaj végzett vele.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
WINKLER II Róbert (1901), az MTK középcsatára, 1923-ban 1 esetben volt a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott csapat tagja. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1923-08-19/magyarorszag-finnorszag]Magyarország - Finnország 3:1, 1923)
– A fiatalabb Winkler ügyesen kombinált. Szemfüles, gólveszélyes csatárnak bizonyult. Bátyjához hasonlóan az ő gyorsasága sem elégített ki. A határozottság sem tartozott erényei közé. Pompás fejjátékával viszont felhívta magára a figyelmet.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Az Illustriertes (Österreichisches) Sportblatt tudósítása:
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355922292_01.jpg
többi oldal:
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355922319_02.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355922340_03.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355922359_04.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355922376_05.jpg
1923.05.12.
anno.onb.ac.at -
TAKÁCS II József (1904), a Vasas SC, majd a Ferencváros FC jobbösszekötője, 1923 és 1933 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/631/takacs_ii_jozsef/merkozesek]32 válogatott mérkőzésen szerepelt és 26 gólt ért el.
– A „kis Taki", Géza öccse, minden idők legkiválóbb magyar csatárainak, a legeredményesebb góllövőknek egyike. Pedig csak jobb lábbal tudott lőni és fejjátéka sem állt arányban erényeivel. Nagyszerűen cselezett, kivételes érzékkel foglalkoztatta szélsőjét. A kapu előtt páratlanul találékonynak, szemfülesnek, gólveszélyesnek bizonyult. Minden helyzetben feltalálta magát, ösztönösen jól helyezkedett, szinte megérezte a labda várható útját. Fordulásból nagyon kevés magyar csatár tudott úgy lőni, mint ő. Góljainak jó részét közelről szerezte, de távoli lövései is veszélyt jelentettek a kapura. A „legreménytelenebb" esetekben is rajtolt a labdára. Mindig számított a védők, főleg a kapus esetleges hibájára. Ilyen esetben ő – mint a végz... -
PRUHA Antal (1897), a Törekvés, majd a miskolci Attila FC fedezete, 1923 és 1928 között 3 alkalommal jutott szóhoz a legjobbak soraiban. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/864/pruha_antal/merkozesek]Pruha Antal mérkőzései a Magyar Válogatottban).
– A keménykötésű játékos kitűnően szerelt és fejelt. Megbízható védőmunkája mellett a támadások szövését is körültekintően, ügyesen segítette. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1928-03-25/olaszorszag-magyarorszag]Harmadik válogatottsága alkalmával többek között azt írták róla, hogy „beérkezett a nagy fedezetek sorába".
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355910497_st19230312.jpg
Wiener Sporttagblatt 1923.03.12.
anno.onb.ac.at -
HAJÓS Árpád (1901), a Törekvés középfedezete, 1923-ban 2 mérkőzésen volt válogatott. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/311/hajos_arpad/merkozesek]Hajós Árpád mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A szívós, harcos szellemű kőbányai játékosnak a technikai képzettsége is elérte a válogatott színvonalat. Jól helyezkedett, pontosan passzolt, stílusosan játszott. A csapatjátékot ügyesen irányította.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
BAUBACH Béla (1898), az UTE középfedezete, 1923-ban 1 alkalommal játszott a legjobbak között. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1923-03-04/olaszorszag-magyarorszag]1923, Olaszország - Magyarország 0:0)
– A lila-fehérek egykor „Babi" néven ismert fedezete az egyszerűen játszó, szorgalmas és megbízható labdarúgók csoportjába tartozott. Fáradhatatlan fizikuma és jó fejjátéka emelte válogatott színvonalra. Gyorsasága és helyezkedése nem volt kifogástalan.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Az Illustriertes (Österreichisches) Sportblatt tudósítása:
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355863250_01.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355863282_02.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355863304_03.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355863327_04.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355863348_05.jpg
1922.09.30.
anno.onb.ac.at -
PEICS Sándor (1900), az UTE balfedezete, 1922-ben 1 mérkőzésen volt válogatott. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1922-09-24/ausztria-magyarorszag]1922, Ausztria - Magyarország 2-2)
– A tehetséges, technikailag képzett, fáradhatatlan játékos elsősorban a védekezésben tűnt ki, de a támadásokban is megállta a helyét. Itthon rövid ideig játszott az élvonalban. A húszas évek első felében külföldre távozott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
TÓTH Gyula (1902), a KAOE fedezete, 1922-ben és 1924-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/659/toth_gyula/merkozesek]5 ízben kapott helyet a legjobbak soraiban.
– A feltűnően technikás, stílusosan játszó labdarúgó alacsony termetének hátrányait ruganyossággal és energikus játékmodorral ellensúlyozta. Lábbal és fejjel egyaránt kitűnően osztogatott. Gyorsasága ellen lehetett csupán kifogást emelni.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
HIMMER Rezső (1900), a Vasas SC balszélsője, 1922-ben 2 ízben öltötte magára a címeres mezt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/331/himmer_rezso/merkozesek]Himmer Rezső mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A hajdan híres, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatott játékosokból álló Vasas-csatársor, a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/397/katzer_karoly]Katzer, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/631/takacs_ii_jozsef]Takács II., [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/367/jelinek_tivadar]Jelinek, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/971/szentmiklossy_bela]Szentmiklossy, Himmer összetételű ötösfogat balszélsője technikás, gyors, szemfüles, de gyenge fizikumú labdarúgó volt. A stílusosan és eredményesen játszó piros-kék támadósorban erényei jól érvényesültek. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]v... -
SCHWARZ Ernő (1903), az FTC jobbösszekötője, 1922-ben 2 alkalommal volt válogatott és 2 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/893/merkozesek]Schwarz Ernő mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A zöld-fehérek energikus, nagyon jól lövő csatára a mezőnyben lassan mozgott, de a kaputól 30–35 méterre „rákapcsolt" és hatalmas erővel lőtt. Ezt az erényét a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatottban is csillogtatta. Fiatalon külföldre távozott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355841676_onb_uzry.jpg
Wiener Sporttagblatt
1922.06.16. -
WEISZ (VAJDA) Árpád (1898), a Törekvés balszélsője, 1922-ben és 1923-ban 6 mérkőzésen szerepelt a legjobbak között. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/566/weisz_arpad/merkozesek]Weisz Árpád mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A könnyűsúlyú, igen jó képességű „Csili" technikásán, ésszerűen játszott. Lendületesen futott el, körültekintően adott be és – bár elég ritkán – nagy erővel lőtt kapura. A mozgékonyság szintén erényei közé tartozott. A bátorság – már kevésbé. Feltűnően kerülte a közelharcot.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
HÍRES (HIRZER) Ferenc (1902), a Törekvés, a Makkabea Brünn, majd a Hungária FC balösszekötője, 1922 és 1932 között 32 (szerk.: 33) válogatott mérkőzésen játszott és 14 gólt ért el. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/333/hires_ferenc/merkozesek]Híres Ferenc mérkőzései a Magyar Válogatottban)
Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/az_olimpiai_valogatott_merkozesei]1924. évi olimpiai játékokon szerepelt magyar együttesnek.
– Az apró termetű, higanymozgású „Kicsi", korának egyik legkiválóbb magyar csatára, balösszekötőben és balszélen egyaránt pompás játékosnak bizonyult. Bátor, roppant gyors, mozgékony, technikás és ötletekben gazdag játékával szemben ellenfelei gyakran tehetetlenül álltak. Alakjához viszonyítva meglepően nagy lövőerővel rendelkezett. Mozgását és képességeit megfelelően érzékelteti, ha megemlítjük, hogy a késői utódok közül éppen a legnagyobb, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/1... -
KÓSA Lajos (1898), az UTE jobbösszekötője, 1922-ben 1 alkalommal öltötte magára a címeres mezt ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1922-06-15/magyarorszag-svajc]Magyarország - Svájc 1:1, 1922.06.15). – Stílusosan játszó, ügyesen cselező és okosan osztogató csatár volt. Gyenge fizikuma és lassú mozgása miatt azonban a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatottban nem vihette többre.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
JELINEK Tivadar (1897), a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/7]Vasas SC középcsatára, 1922-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1922-06-15/magyarorszag-svajc]1 mérkőzésen volt válogatott. – A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/7]Vasas híres támadósorát [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/331/himmer_rezso]Himmer Rezsőnél már említettük. Ennek az ötösnek az apró termetű „Tédi" volt a karmestere. Kitűnően irányított, leleményesen osztogatott és bátran tört kapura. Könnyű testsúlya miatt a közelharcokban kevésbé érvényesült. Akkori vélemények szerint Jelinek éveken át – [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/589/orth_gyorgy]Orth György után – a második legjobb középcsatárunk volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
PAULUSZ (PÁL) Nándor (1899), az UTE jobbszélsője, 1922-ben és 1923-ban 7 ízben öltötte magára a címeres mezt ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/825/paulusz_nandor/merkozesek]Paulusz Nándor mérkőzései a magyar válogatottban).
– A technikás, gyors, jól cselező, ötletes újpesti játékost különösen sima labdavezetése és pontos, lapos beadásai emelték ki társai közül. A rokonszenves, közkedvelt labdarúgó a kapu előtt is feltalálta magát. A fénykorát élő [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/155/braun_jozsef]Braun „Csibi" méltó vetélytársának bizonyult a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatottságért folyó versenyben. Egy súlyos sérülés korán derékba törte sok sikert ígérő pályafutását.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
FEHÉR Ferenc (1902), a MAC, majd a III. ker. FC kapusa, 1922 és 1930 között 9 alkalommal őrizte a legjobb tizenegy hálóját. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/244/feher_ferenc/merkozesek]Fehér Ferenc mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Már hatalmas termetével kimagaslott társai közül. Kitűnő képességei jó idegekkel, nagy ruganyossággal, villámgyors mozgással és vakmerőséggel párosultak. Labdafogása és helyezkedése egyaránt biztos és pontos volt. A kifutás nem számított erősségei közé. A kilenc [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatott mérkőzésen csak tíz gólt kapott. Különösen kitett magáért [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1922-07-02/nemetorszag-magyarorszag]1922. július 2-án, a Németország elleni találkozón. A Bochumban kiharcolt 0:0-ás döntetlen elsősorban az ő ragyogó védéseinek volt az eredménye.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SOLTI I Mihály (1898), a Szegedi AK balszélsője, 1922-ben és 1923-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/916/solti_mihaly/merkozesek]2 mérkőzésen játszott a válogatott együttesben és 2 gólt ért el. – A gyenge fizikumú, de nagyon gyors, technikás és gólveszélyes játékos kitűnő képességeit a legjobbak között is igazolta. Az első szegedi, egyben az első „igazi" vidéki labdarúgó a legjobb tizenegyben. (Elődei közül [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/799/nirnsee_gyula]Nirnsee első válogatottsága alkalmával fővárosi egyesület tagja volt, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/72/amsel_ignac]Amsel pedig a fővárosból került Békéscsabára.)
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
RÁZSÓ (ROTHENSTEIN) Izidor (1897), az Ékszerészek SC, majd a Ferencváros FC jobbszélsője, 1922 és 1928 között 5 mérkőzésen volt válogatott ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/697/razso_izidor/merkozesek]Rázsó Izidor mérkőzései a válogatottban).
– Kitűnő képességű, ötletesen, könnyed stílusban játszó szélső volt. Gyors elfutások után mesterien készített elő helyzeteket társai számára. A kapura ritkán jelentett veszélyt. A fürge „Muci" a közelharcoktól lehetőleg tartózkodott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
TOMECSKÓ József (1901), a Vasas SC balfedezete, 1922-ben 1 alkalommal volt a válogatott csapat tagja ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1922-05-14/lengyelorszag-magyarorszag]Lengyelország - Magyarország 0:3, 1922).
– A fáradhatatlan, hasznosan játszó labdarúgó inkább a védekezésben jeleskedett. Jól helyezkedett, határozottan szerelt. A támadások szervezésében gyengébbnek bizonyult. Eredményesen működött edzőként is.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
A bajnokcsapat edzője: Tomecskó József (1901-1958)
Tomecskó József a Vasas labdarúgója volt, játékosként egy alkalommal a válogatott mezét is magára ölthette 1922-ben.
Az 1943/44-es bajnokságban irányította először a Diósgyőrt. Az első évében 30 mérkőzésen ült a kispadon és az NB I-ben a 11. helyre vezette a DiMÁVAG-ot. A következő bajnokságnak is vele indult neki a csapat, de a háború miatt félbeszakadt 1944/45-ös pontvadászatban csupán 4 találkozón ülhetett a DVTK kispadján.
Ezt követően az 1950-es év elején került újra a Diósgyőr kispadjára, az NB II-ben a csalódást keltő hatodik helyen telelő gárdát vette át Felföldi Sándortól. 1950 február 26-án Nyíregyházán egy 4:3 arányú győzelemmel mutatkozott be a kispadon (Nyíregyházi MÁV - Diósgyőri Vasas 3:4). Végül 12 győzelemmel 2 döntetlennel és egy vereséggel zárta a tavaszt. A nagyszerű sorozat (közte egy zsinórban hét győzelmes) végül bajnoki címet és feljutást ért.
Az NB I-ben 1950-ben a 8. helyre, 1951-ben a... -
KOMPÓTI (KLEBER) Gábor (1902), a III. ker. TVE, majd az MTK és a Hungária FC középfedezete, 1922 és 1931 között 22 mérkőzésen (szerk.: 23) szerepelt a legjobbak soraiban. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/462/merkozesek]Kompóti Kléber Gábor mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Tetszetős stílusban játszó, kitűnően irányító, okos taktikus volt. A magyar labdarúgás legjelesebb középfedezetei közé sorolható. Nem elég erőteljes fizikuma miatt külön gondot kellett fordítania erejének helyes beosztására. A labdát mindkét lábbal jól kezelte. Ügyesen helyezkedett és szerelt. Fejjátékával különösen kitűnt. A szélsők ésszerű foglalkoztatásában igazi mesternek bizonyult. Legjobb játékát 1925. október 11-én, a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1925-10-11/csehszlovakia-magyarorszag]Csehszlovákia elleni találkozón (0:2) nyújtotta. Mint sporthírlapíró és edző, szintén említésre méltó tevékenységet fejtett ki mintegy három évtizeden kereszt... -
Kléber Gábor
(Bp., 1901. máj. 23. - Bp., 1973. okt. 15.): labdarúgó, sportújságíró, edző, banktisztviselő. Gimn.-i tanulóként tanára vitte középcsatárnak csapatába. 1924-től a Magy. Testgyakorlók Köre (MTK) tagja, ahol később válogatott középfedezet lett. Tagja volt az országos bajnokságot nyert MTK-csapatnak (1924-25), majd a Hungária FC (Football Club) bajnokságot (1928-29) nyert együttesének. 22-szer volt m. válogatott, Kompóti és Keleti álnéven is játszott. A Nemzeti Sport, majd a Népsport rovatvezetője lett. Mint edző a Tatabányai Bányász csapatát állandó NB (Nemzeti Bajnokság) I-es együttessé képezte.
Forrás:
Életrajzi lexikon -
KOVÁCS Lajos dr. (1894), a VII. ker. SC balhátvédje, 1922-ben 2 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/492/kovacs_lajos/merkozesek]Kovács Lajos mérkőzései a Magyar Válogatottban)
- Az alacsony „kis Kokó" bátor, gyors, technikás labdarúgónak bizonyult. Ügyesen szerelt, jól rúgott és nagyon ruganyos volt. A csatárok életét alaposan megkeserítette szívós küzdőmodorával.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
NEUHAUS János (1901), a III. ker. TVE kapusa, 1922-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/795/neuhaus_janos/merkozesek]2 alkalommal őrizte a válogatott együttes hálóját. – A gyors mozgású, ruganyos, bravúrokra is képes játékos gyakran választott egyszerű helyett kockázatos megoldásokat. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatottban azért derekasan helytállt: két mérkőzésen egyetlen gólt kapott. Ügyesen és gólveszélyesen játszott a jobbszélső és a középcsatár helyén is. Nagy biztonsággal értékesítette a tizenegyeseket. Mint teniszező, nagykőrösi színekben több vidéki bajnokságot nyert.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SZABÓ Jenő (1894), a III. ker. TVE játékosa, 1921-ben 1 mérkőzésen volt válogatott és 1 gólt szerzett ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1921-12-18/magyarorszag-lengyelorszag]Magyarország - Lengyelország 1:0, 1921.12.18).
– Az óbudaiak sokoldalú labdarúgója a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]válogatottban a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/718/rumbold_gyula]Rumbold–[url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/826/payer_imre]Payer kettős egyeduralmának idején az állandó hátvédtartalék szerepét töltötte be. Végül mégis szóhoz jutott – a középcsatár helyén. Az erőteljes, áttörő típusú, jól lövő játékos a lengyelek ellen lőtt góljával el is döntötte a mérkőzés sorsát. (1:0-ra győzött a magyar csapat.)
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
AMSEL (ANGYAL) Ignác (1899), a Csabai Előre, az FTC és a Ferencváros FC kapusa, 1921 és 1931 között 8 válogatott találkozón szerepelt ([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/72/merkozesek]Amsel Ignác mérkőzései a Magyar Válogatotban).
– Erős fizikumú, gyors mozgású és vakmerő őre volt a hálónak. Nagyszerű ütemérzékével, jól időzített kifutásaival és pompás helyezkedésével szinte vonzotta a labdát. Ezért a tulajdonságáért kortársaitól a „Pók" becenevet kapta. Ö volt az első magyar labdarúgó, aki vidéki csapat játékosaként hívta fel magára a válogatók figyelmét. Békéscsabáról került a legjobb tizenegybe. (Egyébként fővárosi származású: Kispesten született.) Legnagyobb sikerét [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1923-05-06/ausztria-magyarorszag]1923. május 6-án, az Ausztria elleni mérkőzésen (0:1) aratta. Ekkor sorozatos bravúrjaira egy büntető kivédésével tette fel a koronát.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alber... -
PLUHÁR István (1893), a BEACjobbszélsője, 1921-ben 2 válogatott mérkőzésen szerepelt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/849/pluhar_istvan/merkozesek]Pluhár István mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A zömök termetű szélső gyors, technikás és veszélyesen lövő játékos volt. Futtából is kitűnően adott be és pontosan célozta meg a kaput. Később sporthírlapíró és a Magyar Rádió első sportriportere lett. Az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/magyar_valogatott/nagy_tornak_merkozesei/vb_dontok]1934. évi labdarúgó világbajnokságról, valamint az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1936-08-05/lengyelorszag-magyarorszag]1936-os olimpiai játékokról adott helyszíni közvetítéseivel sok hívet szerzett a magyar sport számára.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
GENCSY Dezső (1897), az NSC középcsatára, 1921-ben 1 alkalommal szerepelt a legjobb tizenegyben. – Technikás, sokat ígérő tehetségként került a II. osztályú NSC-ből a válogatott csapatba. Nagy feladat hárult rá: a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1921-06-05/magyarorszag-nemetorszag]németek elleni mérkőzésen (3:0) a sérülése miatt kiálló [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/589/orth_gyorgy]Orth helyére kellett lépnie. Nem keltett csalódást. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]magyar válogatott történetében ő volt az első, aki mérkőzés közben, cserejátékosként lépett pályára.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
GUTTMANN II (GÁRDOS) Béla (1900), az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/4]MTK, majd a bécsi Hakoah középfedezete, 1921-ben és 1924-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/299/merkozesek]4 találkozón szerepelt a válogatottban és 1 gólt szerzett. Tagja volt az 1924. évi olimpiai tornán részt vett magyar gárdának. – Tánctanár volt, de sikereit nem a parketten, hanem a zöld gyepen aratta. A technikailag és taktikailag jól képzett, munkabíró középfedezet kitűnően irányított. Korán külföldre távozott, ahol előbb játékosként, majd edzőként is eredményesen szerepelt. Néhány évig itthon is tevékenykedett. 1939-ben az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/6]Újpest FC az ő szakmai irányításával nyerte meg a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/bajnoki-vegeredmeny/67]magyar bajnokságot és a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1939-07-30/ujpest-ferencvaros]Közép-Európa Kupát. Külföldön legnagyobb sikereit a világhí...
-
Az Illustriertes (Österreichisches) Sportblatt tudósítása:
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355497405_01.jpg
többi oldal:
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355497419_02.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355497434_03.jpg
1920.11.13. -
SZIDON II Rezső (1899), az UTE és az Újpest FC balszélsője, 1920-ban és 1926-ban 3 alkalommal volt válogatott. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/973/szidon_rezso/merkozesek]Szidon Rezső mérkőzései a magyar válogatottban)
– A hajdan népszerű, jól képzett, ügyes „Csapek" olykor feltartóztathatatlanul száguldozott a szélen és pontosan adott be. Ilyenkor a kapura is veszélyt jelentett. Máskor viszont – bátortalannak bizonyult, Fiatalon, 32 éves korában hunyt el.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
NIKOLSBURGER Rezső (1900), az FTC középcsatára, 1920-ban 1 alkalommal öltötte magára a címeres mezt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1920-11-07/magyarorszag-ausztria]1920, Magyarország - Ausztria 1:2)
– Technikás, lendületes, gólveszélyes csatár volt, de hajlott az önző játék felé. A válogatók Orthot mellőzve állították be a legjobbak közé. Nem vallott szégyent, de a legnagyobb magyar labdarúgóval nem vehette fel a versenyt. 1922-ben külföldre távozott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
FOGL III (FOGOLY III, ÚJPESTI III) József (1897), az UTE és az Újpest FC balhátvédje, 1920 és 1930 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/264/fogl_jozsef/merkozesek]38 mérkőzésen játszott a nemzeti tizenegyben. - A legendás emlékű „Fogl-gát" ifjabbik tagja, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/265/fogl_karoly]Fogl Károly öccse. Nagy képességű bátyja mellett sem halványultak el kitűnő tulajdonságai. Fáradhatatlan, gyors, jó rúgótechnikával rendelkező hátvéd volt. Bátorsága és keménysége vetekedett a bátyjáéval. Legnagyobb erénye: tökéletesen kiegészítette a bátyja játékát. Nemcsak mozdulatait, hanem az elgondolásait is pontosan ismerte. Ennek a kettősnek az ereje éppen a szinte egyedülállóan pontos, teljesen összehangolt együttműködésben rejlett. Valóban „gátszerű" védelmi falat alkottak a kapu előtt. A fiatalabb Foglról sokan azt állították, hogy csak a bátyja mellett érvényesül. Nos, a népszerű Jóska – Karcsi visszavonul...
-
EISENHOFFER (ACZÉL) József (1900), a Kispesti AC, majd az FTC balösszekötője, 1920 és 1924 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/224/eisenhoffer_jozsef/merkozesek]8 alkalommal kapott helyet a legjobbak soraiban és 7 gólt szerzett. Tagja volt az 1924. évi olimpiai tornán szerepelt magyar együttesnek. – Erősen ballábas, áttörő stílusú csatár volt. Nagy lendület és tekintélyes lövőerő jellemezte a játékát. Szélsőjét jól foglalkoztatta, de a mezőnyben nem találta fel magát úgy, mint a kapu előtt. A húszas években külföldre távozott. Vándorútja során az Egyesült Államokba is elvetődött.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
MOLNÁR György (1901), az MTK és a Hungária FC jobbösszekötője, 1920 és 1927 között 27 alkalommal szerepelt a válogatott csapatban és 11 gólt ért el. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/760/molnar_gyorgy/merkozesek]Molnár György mérkőzései a magyar válogatottban)
– A hajdani híres MTK-iskola egyik legkiválóbb hajtása volt. A legképzettebb magyar labdarúgók közé sorolható. Tökéletes technikája, nagy lövőereje, ragyogó kombinatív érzéke és pompás cselei [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/465/konrad_kalman]Konrád II méltó utódjává avatták. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/155/braun_jozsef]Braun „Csibi"-vel Európa-hírű jobbszárnyat alkotott. Játékát könnyedség, szellemesség, ötletgazdagság jellemezte. A közelharcoktól azonban lehetőleg tartózkodott. Érzékenysége, könnyen változó hangulata miatt teljesítménye néha erősen hullámzott. Ilyenkor meglepő könnyen feladta a harcot. Pedig tudott fáradhatat... -
Sanyi itt megtalálod a hiányzó adatokat:
http://www.mlsz.hu/match/?itemId=527650 -
Az Illustriertes (Österreichisches) Sportblatt tudósítása:
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355259901_01.jpg
többi oldal:
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355259919_02.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355259936_03.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355259952_04.jpg
1920.05.08. -
LHOTTKA Ferenc (1896), a Törekvés balszélsője, 1920-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1920-05-02/ausztria-magyarorszag]1 válogatott mérkőzésen szerepelt. – Biztató tehetségként tűnt fel, mint jobbszélső. Mivel tökéletesen kétlábas volt, bal oldalon is megállta a helyét. Gyorsasága és biztos labdakezelése jó labdarúgóra vallott. Röviddel első válogatottsága után vándorbotot vett a kezébe: külföldre távozott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
VIOLA József (1893), a Törekvés jobbfedezete, 1920-ban 1 ízben volt válogatott ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1920-05-02/ausztria-magyarorszag]Ausztria - Magyarország 2:2, 1920.05.02).
– Az apró termetű, kitűnő képességű fedezet pompásan helyezkedett, jól szerelt. A támadásokat is nagyszerűen segítette. A húszas évek elején Olaszországba költözött. Ott előbb ünnepelt játékos, majd eredményesen működő edző lett.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Az Illustriertes (Österreichisches) Sportblatt tudósítása:
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355164489_01.jpg
többi oldal:
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355164508_02.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355164522_03.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355164536_04.jpg
1919.10.11. -
JENY (JENEI) Rudolf (1901), a Kispest AC, majd az MTK balszélsője, 1919 és 1925 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/368/jeny_rudolf/merkozesek]19 (szerk.: 20) alkalommal játszott a válogatott csapatban és 3 gólt ért el. Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1924-05-26/magyarorszag-lengyelorszag]1924. évi olimpiai játékokon szerepelt magyar együttesnek. – Alacsony termetű, de nagyon gyors, mozgékony, kitűnő képességű szélső volt. Bátran szállt szembe a védőkkel, ügyesen cselezett. Lendületes elfutásait pontos beadásokkal vagy jó lövésekkel fejezte be. Az összjátékban is ötletesnek és önzetlennek bizonyult. Érdekes, hogy a csatársorban aratott sikerei ellenére mindig vonzódott a kapus szerepköréhez. A háló előtt is tehetségesnek mutatkozott, de ott – fizikai adottságai miatt – aligha vitte volna annyira, mint a balszélső helyén. Egészen kiváló teljesítményt nyújtott 1925. március 25-én, a [url=http://www.magyarfutb...
-
PRIBOJ István (1894), az UTE középcsatára, 1919 és 1925 között 6 esetben volt válogatott és 3 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/863/priboj_istvan/merkozesek]Priboj István mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A lila-fehérek labdarúgója bátor, áttörő stílusú csatár volt. Lendületes kitöréseivel és veszélyes lövéseivel tűnt ki elsősorban. Lankadatlanul harcolt, nem ismert elveszett labdát. Pályafutásának második felében a mezőnymunkában is sokat csiszolódott, fejlődött a játéka.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
ZLOCH (ZALATNAI) Gyula (1899), a „33" FC fedezete, 1919 és 1925 között 4 alkalommal jutott szóhoz a válogatottban. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/556/zloch_gyula/merkozesek]Zloch Gyula mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A fáradhatatlan, rendkívül lelkiismeretes labdarúgók csoportjába tartozott. Megfelelően szerelt és rúgott, fejjátéka is kielégített. A pontos passzolás azonban nem volt erős oldala. Harcos erényei segítségével a fedezetsor mindhárom helyén értékes teljesítményt nyújtott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
Az Illustriertes (Österreichisches) Sportblatt tudósítása:
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355084291_01.jpg
többi oldal:
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355084319_02.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355084353_03.jpg
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2012/12/1355084399_04.jpg
1919.04.19. -
TURY György (1896), a Vasas SC balfedezete, 1919-ben 1 ízben kapott helyet a legjobbak között. – Főleg okos, jól időzített átadásaival hívta fel magára a figyelmet. A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1919-04-06/magyarorszag-nemet-ausztria]Tanácsköztársaság idejének egyetlen válogatott találkozóján (Ausztria ellen 2:1) került a nemzeti tizenegybe. 1922-ben lábtörést szenvedett, amely véget vetett sportolói pályafutásának.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
ZATYKÓ Ferenc (1895), a Vasas SC jobbhátvédje, 1919-ben és 1922-ben 3 esetben volt válogatott.
([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/553/zatyko_ferenc/merkozesek]Zatykó Ferenc mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A piros-kékek erőteljes, megbízható védőjátékosa szorgalmasan, lelkiismeretesen látta el feladatát. Jól helyezkedett, határozottan szerelt és kitűnően rúgott. Elsősorban a rombolásban, a támadások elhárításában jeleskedett.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
FOGL II (FOGOLY II, ÚJPESTI II) Károly (1895), az UTE és az Újpest FC jobbhátvédje, 1918 és 1929 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/265/fogl_karoly/merkozesek]51 válogatott mérkőzésen játszott és 2 gólt szerzett. Tagja volt az 1924. évi olimpiai játékokon szerepelt magyar együttesnek.
– A zömök, csupa izom játékos minden idők egyik legkiválóbb magyar hátvédje volt. Mint [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/264/fogl_jozsef]öccsével kapcsolatban említettük, a „Fogl-gát" szellemi vezére ő volt. Pályafutását szélsőként kezdte, de a hátvédsorban emelkedett a világklasszis labdarúgók színvonalára. Kifogástalan rúgótechnikája nagyszerű helyezkedéssel, ragyogó ütemérzékkel, jó fejjátékkal, nagy gyorsasággal és a vakmerőségig bátor, önfeláldozó harcossággal párosult. A védelemben mindenütt ott volt, ahol szükség lehetett rá. Sokszor elképesztően nagy munkát vállalt, magára és – maradéktalanul el is látta azt. A Fogl-kettős... -
HÖNICH I Lajos (1892), a III. ker. TVE jobbösszekötője, 1918-ban 1 alkalommal volt válogatott ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1918-05-12/magyarorszag-svajc]1918, Magyarország - Svájc 2:1).
– Nagyon hasonlított [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/891/schlosser_imre]Schlosser Imrére, ezért kortársai „budai Slózi"-ként emlegették. Hosszú szöktetéseket alkalmazó, jól osztogató és gólveszélyes csatár volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
NEMES (NEUFELD) Sándor (1898), az FTC jobbszélsője, 1918-ban és 1919-ben 3 ízben játszott a legjobb tizenegyben. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/792/nemes_sandor/merkozesek]Nemes Sándor mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A zöld-fehérek szélvészgyors jobbszélsője ellenállhatatlan elfutásaival, jó technikájával és gólképességével hívta fel magára a figyelmet. Az első világháború után külföldre távozott. Ausztriában és másutt kamatoztatta labdarúgó-képességeit.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
WIENER I János (1896), az FTC balhátvédje, 1918-ban és 1919-ben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/569/merkozesek]2 mérkőzésen volt válogatott. – Jó megjelenésű, ésszerűen játszó, képzett hátvéd volt. Erőteljesen, de sportszerűen szerelt. Kitűnően helyezkedett és jól rúgott. Gyorsasága már nem volt kielégítő. Korán visszavonult a játéktól.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
STARK (TOLNAI) József (1892), a III. ker. TVE jobbhátvédje, 1918-ban 1 alkalommal kapott helyet a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]nemzeti tizenegyben ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1918-05-12/magyarorszag-svajc]Magyarország - Svájc 2:1, 1918.05.12).
– Az óbudai játékost megbízható, jó rúgótechnikájú hátvédnek ismerték. Különösen helyezkedési érzéke emelkedett jóval az átlag fölé.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
DEUTSCH Árpád (1894), a BAK balfedezete, 1918-ban 2 válogatott találkozón szerepelt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/201/deutsch_arpad/merkozesek]Deutsch Árpád mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Magas növésű, hasznosan játszó labdarúgó volt. Technikailag megfelelt, ésszerűen és pontosan passzolt. Mindkét válogatottsága győzelemmel végződött ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1918-04-14/magyarorszag-ausztria]Ausztria 2:0 és [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1918-05-12/magyarorszag-svajc]Svájc 2:1).
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
VARGA Péter (1897), a Kispesti AC kapusa, 1918 és 1921 között 4 mérkőzésen őrizte a válogatott csapat hálóját. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/601/varga_peter/merkozesek]Varga Péter mérkőzései a magyar válogatottban)
– A kitűnő képességű, vakmerő labdarúgó játékát pompás ütemérzék, biztos labdafogás és jó helyezkedés jellemezte. Csupán a lapos lövések hárítása terén akadtak hiányosságai. „Balszerencséjére" [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/544/zsak_karoly]Zsák és [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/846/plattko_ferenc]Platkó kortársa volt. Első válogatottsága alkalmával a betegség miatt lemondó Platkó helyére ugrott be. Kevés bizalom kísérte bemutatkozását, Ő azonban – a mérkőzés hősének bizonyult [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1918-04-14/magyarorszag-ausztria]1918. április 14-én, az osztrákok ellen (2:0). A találkozó végén az előzőleg lebecsült újoncot a közönség a vál... -
ORTH (FALUDI) György (1901), az MTK és a Hungária FC játékosa, 1917 és 1927 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/589/orth_gyorgy/merkozesek]30 mérkőzésen (szerk.: 32) öltötte magára a címeres mezt és 13 gólt szerzett. Tagja volt az [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1924-05-26/magyarorszag-lengyelorszag]1924. évi olimpiai játékokon szerepelt magyar együttesnek.
– Nyilván fiatalabb olvasóink is többször hallották vagy olvasták már: „Minden idők legkiválóbb magyar labdarúgója Orth György." Ebben a sportágban bonyolult feladat a játékosok képességeinek összehasonlítása, egybevetése. Mégis határozottan állíthatjuk, ha akadt is Orth-hoz hasonló, az ő kivételes tudását megközelítő, vagy talán el is érő játékos, túl még nem szárnyalta egyetlen magyar labdarúgó sem. Már jóval 180 centiméteren felüli, arányos termetével kimagaslott társai közül. Tökéletes technikai képzettsége – fejjel és lábbal egyaránt – olyan magas fokú játéki... -
ENGEL II Vilmos (1894), a BAK jobbösszekötője, 1917-ben 1 találkozón szerepelt a legjobbak között. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1917-10-07/magyarorszag-ausztria]1917, Magyarország - Ausztria 2:1)
– Technikás, ügyes labdarúgó volt. Legnagyobb erényének jó lövőképességét, kapu előtti szemfülességét tartották. A mezőnyben is megállta a helyét.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
PLATKÓ (PATKÓ) Ferenc (1898), a Vasas SC, majd az MTK kapusa, 1917 és 1923 között 6 alkalommal őrizte a válogatott tizenegy hálóját ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/846/plattko_ferenc/merkozesek]Platkó Ferenc mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Minden idők egyik legkiválóbb magyar kapusa. Páratlan nyugalom, akrobatikus ruganyosság és ügyesség, tökéletes labdabiztonság jellemezte játékát. Erőteljes fizikumával, vakmerőségével és hatalmas erejű öklözéseivel korlátlan úr volt a kapu előterében. Olyan bravúros megoldásokat láthatott tőle a közönség, amilyeneket azelőtt legfeljebb [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/544/zsak_karoly]Zsák mutatott. A Vasas játékosai közül ő öltötte elsőként magára a címeres mezt. Legemlékezetesebb teljesítményét [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1921-06-05/magyarorszag-nemetorszag]1921. június 5-én, a németek elleni találkozón (3:0) nyújtotta. 1922-ben külföldre távozott... -
URIK József (1897), a Törekvés belsőcsatára, 1917-ben és 1923-ban 3 mérkőzésen volt válogatott és 1 gólt szerzett. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/578/urik_jozsef/merkozesek]Urik József mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Az áttörő típusú, lendületes, távolról is veszélyesen lövő kőbányai csatár játékfelfogása erősen emlékeztetett [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/129/bodnar_sandor]Bodnár Sándorra. Mozgékonysága és önzetlensége is hasznos játékossá avatta, bár a mezőnymunkában akadtak hiányosságai.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SIEGL József (1897), a Törekvés balhátvédje, 1916 és 1918 között 6 válogatott mérkőzésen szerepelt. ([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/903/siegl_jozsef/merkozesek]Siegl József mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A kőbányai labdarúgó megbízható, erélyes védőjátékos volt. Gyorsan, határozottan lépett közbe. Jól szerelt, kitűnően rúgott és fejelt. Az első világháború után külföldre távozott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
DÜRR Antal (1889), a Törekvés kapusa, 1916-ban [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1916-11-05/ausztria-magyarorszag]1 alkalommal őrizte a magyar együttes hálóját. – A csaknem két méter magasra nőtt, kőbányai kapuvédő nem tartozott a született tehetségek közé. Példamutató szorgalma, rendkívüli ambíciója mégis a legjobbak sorába emelte. Legértékesebb erénye a megbízhatóság volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
NYÚL I Ferenc (1896), az MTK fedezete, 1916 és 1920 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/807/nyul_ferenc/merkozesek]4 mérkőzésen szerepelt a válogatott együttesben. – „Nyuszi" technikailag képzett, gyenge testalkatú, de szorgalmas játékos volt. Ügyesen helyezkedett és adogatott, kifogástalanul fejelt. Erővel azonban nem mindig bírta, öccse, Vilmos, szintén [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/valogatott_jatekosok]válogatott labdarúgó volt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
SZABÓ Péter (1898), az MTK balszélsője, 1916 és 1919 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/944/szabo_peter/merkozesek]12 alkalommal kapott helyet a legjobb tizenegyben. – „Petár", a kék-fehérek világháború alatti „aranycsapatának" balszélsője, technikás, gyors, kitűnő beadásai révén igen hasznos csatár volt. A kapura ritkán jelentett veszélyt. Igaz, erre nem is nagyon volt szükség. Schlosser, Schaffer és Konrád II bőven gondoskodott a „góltermelésről". Jó elfutásaival és pontos beadásaival sok lehetőséget teremtett társai számára a gólszerzésre. Ezzel igen értékes segítséget nyújtott az eredményes játékhoz. Hála a háborús éveknek, „Petár" is – Schafferhez hasonlóan – [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1919-04-06/magyarorszag-nemet-ausztria]egy eset kivételével valamennyi válogatott mérkőzésen az osztrákok ellen lépett pályára. Legjobb teljesítményét is – 1917. június 3-án – egy [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1...
-
WINKLER I József (1898), az MTK, majd a Young Boys (Bern (szerk.: Young Fellows, Zürich)) csatára, 1916 és 1925 között [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/571/winkler_jozsef/merkozesek]4 mérkőzésen jutott szóhoz a legjobbak soraiban és 1 gólt ért el.
– A magas termetű Winkler az MTK-ban kapusként kezdte pályafutását, de csatárként jutott el a válogatottságig. Technikás, ügyesen osztogató, kitűnően lövő és fejelő, de feltűnően lassú labdarúgó volt. Az első világháború után külföldre távozott, 1925-ben „svájci" játékosként – még kétszer helyet kapott a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott]magyar válogatottban, öccse, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/572/winkler_robert]Róbert, szintén játszott az országos tizenegyben.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
GING József (1884), a Törekvés középfedezete, 1916 és 1919 között 8 alkalommal öltötte magára a címeres mezt.
([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/289/ging_jozsef/merkozesek]Ging József mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– A Törekvés hatalmas termetű fedezete „meglett" labdarúgó korban, 30. életéve után érte el a válogatottságot. Fáradhatatlan játékos volt. Jól szerelt és hosszú, pontos átadásokkal irányította a támadásokat. Az első világháború után Olaszországba távozott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig -
KOVÁCS Elemér (1891), az FTC, majd az MTK játékosa, 1915 és 1917 között 3 alkalommal volt válogatott.
([url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/481/kovacs_elemer/merkozesek]Kovács Elemér mérkőzései a Magyar Válogatottban)
– Technikás, a hátvéd- és fedezetsorban egyaránt hasznos labdarúgónak bizonyult. Megbízható, szorgalmas játékával a legjobbak között is helytállt. Korán visszavonult a tényleges sportolástól.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig