You need to create a user account to be able to use all functions of the site: match rating, getting notified of important news about favourite players and clubs, getting featured on the hungarian groundhopper top list, helping us with missing data and commenting.
Buda István, 21 éves; footballozik 1898 óta, az egyletben játszik 3 éve. Nyugodt, biztos játékos. Kitünően lő. Labdatechnikája a legjobb a csapatban. Vérbeli csatár játékos. Játéka öntudatos, de kissé lassú, egyszer játszott a szövetség válogatott csapatában.
Buda István (18 éves) a B. T. C. ifjabb generacziójának egyik legtehetségesebb tagja, az
I. csapat jobb szélső csatára. Bádonyival együtt hanem a csapat együttes sikere sarkal az önzetlen játékra.
Először 1900. év húsvéthétfőjén játszott az I. csapatban a Slavia ellen (centerforwards) s azóta csaknem valamennyi hazai és nemzetközi footballmérkőzésen szerepelt.
— „A századforduló Orthja", a magyar labdarúgás kezdeti éveinek talán legkiválóbb játékosa, az első válogatott csapatnak is tagja volt. Mindkét lábbal kitűnően kezelte a labdát, pompásan cselezett és nagy erővel, pontosan lőtt. Képességei tudatában azonban gyakran túlzásba vitte az egyéni játékot. Talán ez okozta, hogy csak kétszer jutott szóhoz a válogatottban.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
Nemzeti Sport 1906 január 7.
I. csapat jobb szélső csatára. Bádonyival együtt hanem a csapat együttes sikere sarkal az önzetlen játékra.
Először 1900. év húsvéthétfőjén játszott az I. csapatban a Slavia ellen (centerforwards) s azóta csaknem valamennyi hazai és nemzetközi footballmérkőzésen szerepelt.
Sport-Világ 1902 január 12.
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DR17-PTD?i=269
via: Magyar Focitörténet facebook csoport
https://www.facebook.com/groups/589120671119071/permalink/2131005156930607/
— „A századforduló Orthja", a magyar labdarúgás kezdeti éveinek talán legkiválóbb játékosa, az első válogatott csapatnak is tagja volt. Mindkét lábbal kitűnően kezelte a labdát, pompásan cselezett és nagy erővel, pontosan lőtt. Képességei tudatában azonban gyakran túlzásba vitte az egyéni játékot. Talán ez okozta, hogy csak kétszer jutott szóhoz a válogatottban.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig