eredmények / elismerések
5-szörös magyar bajnok (Ferencváros FC 1931-1932, 1933-1934, 1937-1938, 1939-1940, 1940-1941)
Világbajnoki ezüstérmes (Magyarország 1938)
4-szeres Magyar Kupa-győztes (Ferencváros FC 1933, 1935, 1942, 1943)
Közép-európai Kupa-győztes (Ferencváros FC 1937)
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
http://www.vatera.hu/vb-ezustermes-lazar-gyula-ftc-ferencvaros-dedikalt-ujsagkivagas-fenykepe-labda-futball-foci-2623151660.html
Lázár Gyula 1938-ban
https://www.ebay.co.uk/itm/GYULA-LAZAR-c1935-ROOKIE-FERENCVAROS-HUNGARY-MEGA-RARE-MALTESE-FOOTBALL/142666766286
A Közép Európa válogatottban, több magyar és olasz világklasszissal. Forrás:www.labdarugo.be
Ha jól emlékszem Édesapám mesélte valamikor régen, hogy az edzője volt (remélem jól emlékszem, hogy Tanár Urat emlegetett).
A csapat erőnlétileg visszaesett, mert ha valaki csinált egy hibás mozdulatot, akkor Lázár Úr elkérte a labdát, majd röpke 40 perces bemutatókat tartott, a helyes lábtartástól, a hogyan találjuk el a felső lécet 40 méterről 10-ből 10-szer ig bezárólag. Majd a következő edzésen újra. Ők meg a pálya szélén álldogálva, tátott szájjal bámulták.
ironpig - http://ulloi129.wordpress.com/2013/02/27/nem-tudnek-elni-az-ulloi-uti-palya-nelkul-30-eve-hunyt-el-lazar-gyula/#more-85671
1934-ben tagja volt az angolok ellen először győztes (2:1) és a világbajnokságon szerepelt, továbbá az 1938. évi világbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar együttesnek. – Minden idők legkiválóbb magyar fedezetei közé tartozik. Világklasszis labdarúgókra jellemző képességekkel rendelkezett. Károly Jenő után ő is kiérdemelte kulturált, stílusos játékával a „Tanár úr" megtisztelő címet. Ragyogó technikai és taktikai felkészültség, nagy játékintelligencia és áttekintőképesség, gyorsaság és nyugodt, szinte „hűvös" könnyedség jellemezte játékát. Nyúlánk, vékony termetű, szívós, fáradhatatlan és kifogástalanul fejelő játékos volt. Képességeiből semmi sem hiányzott, ami a legnagyobb fedezeteket fémjelzi. Illetve... Amilyen csodálatos érzékkel segítette a támadásokat, olyan kevéssé szeretett foglalkozni a védekezéssel. Pedig – ha rászánta magát – bármelyik hazai és külföldi ellenfelét semlegesíteni tudta. A taktikai megkötöttséget, a merev formulákat azonban nem kedvelte. A labdarúgás pedig csapatjáték, amelynek bizonyos követelményein még a legnagyobb egyéniségek sem tehetik túl magukat. Az ugyanis vitathatatlan, hogy Lázár nagy egyéniség volt. Manapság így jellemeznék: zseniális középpályás játékos. Képességeit Európa-szerte elismerték. 1937. június 20-án tagja volt Amszterdamban a Nyugat-Európa válogatottja ellen győztes (3:1) Közép-Európa csapatának. A magyar tizenegyben legkiemelkedőbb játékát 1937. november 14-én, a Svájc elleni, havas, csúszós pályán (az ilyen talaj az extraklasszisok „eldorádója"!) lezajlott mérkőzésen (2:0) nyújtotta.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig