Zámbó Sándor (Újpest 1944.10.10 - )
játékos
Nagyon szegény családban nőttem fel, egy szoba-konyhában laktunk pár négyzetméteren. És tisztán láttam, hogy onnan kitörni csak a sporttal tudok. Gyenge fiú voltam, és a focihoz erősödnöm kellett. Amúgy is zűrös környéken laktunk, így nem ártott, hogy lementem bokszolni kicsit. Úgy egy évig, és egész jól ment, egy-két palit megvertem. De aztán nem úgy adtam a pofonokat, ahogy kaptam, és meguntam. Innentől menthetetlenül a futball lett az életem. Tudtam, sokat kell gyakorolnom, mert a tehetség elvész, megkopik.1
XV. kerületi Vasas, 1960-1962
A XV. kerületi Vasashoz kerültem, a mai neve REAC. De nem éreztem jól magam, mert nem tettek be a kezdőbe. Újpesten számítottak rám, ám a rákospalotaiak nem akartak elengedni. Nem akartam elhinni, hogy ez történik velem.1
Újpesti Dózsa SC, 1962-1980
Végül hat labdát adott értem a Dózsa, amelyben aztán életem legszebb éveit töltöttem: tizennyolctól harminchat éves koromig játszottam. Ott voltam igazán jó helyen, ott nőttem fel, és gyerekként minden vágyam az volt, hogy náluk focizhassak. Szusza Ferenc volt az edző, aki azzal kezdte, hogy „Sándor, fél évet kap a bizonyításra. Ha helyet követel magának a kezdőben, akkor maradhat, ha nem, mehet, amerre akar…” Az azért sokatmondó, hogy az ő mezét, mezszámát adta nekem.
Egyszerre nagyon sok kiváló játékos jött össze. Mindenki tisztában volt a képességeivel, és csapatként általában jól működtünk, remekül megértettük egymást. Persze előfordult olyan is, hogy se nekem, se Göröcsnek, Fazekasnak és a Dunainak sem ment a játék, de akkor ott volt Bene Feri, aki rugdosta a gólokat. A nevek természetesen felcserélhetők. Az Újpest csatársorától rettegtek az ellenfelek, sok gólt rúgtunk, de sokat is kaptunk. Érthető, hogy Páncsics Miklóst ide akarták hozni a Fradiból. Ha stabilabb a védelmünk, nincs aki megállítson minket, lehet, hogy mi is BEK-et nyerünk. Magyarországon persze uralkodtunk, kilenc bajnokságot nyertünk, de a végén már azt is untuk.
Nekem az Újpest volt a csúcs, a gyermekkori vágyam, álmom teljesült azzal, hogy a Megyeri úton játszhattam. Ma már persze nem gondolkodnék, de az más világ volt. Akkor még nem voltak ilyen pénzek Nyugaton sem. Ma Cristiano Ronaldo egy hónap alatt többet keres, mint a teljes akkori Újpesti Dózsa összes játékosa egész életében. Ebben biztos vagyok.
Hú, a hajam tényleg veszélyforrás volt, nagy balhé volt belőle, fel is szólaltak miatta a klubnál. De engem csak a foci érdekelt. A külsőm nem volt átlagos, ám a játékban az egyszerűséget, a tisztaságot szerettem. Na jó, meg persze azt is, ha kiszúrhatok az ellenféllel, néha egy-egy cselért mindent odaadtam. Fontos volt, hogy abban az elnyomó rendszerben a közönségnek játsszunk, legalább ennyi örömük legyen az embereknek.1
Egyszerre nagyon sok kiváló játékos jött össze. Mindenki tisztában volt a képességeivel, és csapatként általában jól működtünk, remekül megértettük egymást. Persze előfordult olyan is, hogy se nekem, se Göröcsnek, Fazekasnak és a Dunainak sem ment a játék, de akkor ott volt Bene Feri, aki rugdosta a gólokat. A nevek természetesen felcserélhetők. Az Újpest csatársorától rettegtek az ellenfelek, sok gólt rúgtunk, de sokat is kaptunk. Érthető, hogy Páncsics Miklóst ide akarták hozni a Fradiból. Ha stabilabb a védelmünk, nincs aki megállítson minket, lehet, hogy mi is BEK-et nyerünk. Magyarországon persze uralkodtunk, kilenc bajnokságot nyertünk, de a végén már azt is untuk.
Nekem az Újpest volt a csúcs, a gyermekkori vágyam, álmom teljesült azzal, hogy a Megyeri úton játszhattam. Ma már persze nem gondolkodnék, de az más világ volt. Akkor még nem voltak ilyen pénzek Nyugaton sem. Ma Cristiano Ronaldo egy hónap alatt többet keres, mint a teljes akkori Újpesti Dózsa összes játékosa egész életében. Ebben biztos vagyok.
Hú, a hajam tényleg veszélyforrás volt, nagy balhé volt belőle, fel is szólaltak miatta a klubnál. De engem csak a foci érdekelt. A külsőm nem volt átlagos, ám a játékban az egyszerűséget, a tisztaságot szerettem. Na jó, meg persze azt is, ha kiszúrhatok az ellenféllel, néha egy-egy cselért mindent odaadtam. Fontos volt, hogy abban az elnyomó rendszerben a közönségnek játsszunk, legalább ennyi örömük legyen az embereknek.1
Chinoin SC, 1980-1981
...Balassagyarmati SE, 1981-1982
...Gödi SE, 1982-1985
...UFC Pama, 1985-1988
...UFC Kittsee, 1988-1990
...
forrás
Készült az
1 - archivum.magyarhirlap.hu
írásainak, interjúinak felhasználásával.
1 - archivum.magyarhirlap.hu
írásainak, interjúinak felhasználásával.
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
comments
https://www.nemzetisport.hu/magyar-valogatott/2024/10/nyolcvan-eves-a-legendas-tu-aki-rendre-befuzte-a-vedoket/kommentek
http://www.ebay.co.uk/itm/PANINI-FOOTBALL-MUNCHEN-74-389-HUNGARY-SANDOR-ZAMBO-/322493070727
Zámbó Sándor balszélső, középpályás, az Újpest ifjúsági csapatában kezdte pályafutását, és 1962-ben mutatkozott be az első osztályban. Kilencszeres magyar bajnok és egyszeres MNK győztes. Az első osztályban 410 bajnoki mérkőzésen szerepelt, és 20 gólt szerzett. A magyar válogatottban 1969 és 1975 között 33 alkalommal vett részt, és 3 gólt rúgott. 1972-ben a belgiumi labdarúgó Európa-bajnokság 4. helyezettje. - Most mint az UTE labdarúgás egyéni képzője mesél nekünk.
A pályafutásom a szállítók öregfiúk utánpótlás-csapatában kezdődött, az újpalotai kölyök-csapatban, majd, amikor olyan tizenöt éves lehettem, átkerültem a Vasas ifi-csapatába. Itt nem kerülhettem be a kezdőcsapatba, mert kialakult klikkek voltak, ezért megsértődve otthagytam őket. Szerettem volna átmenni az Újpesti Dózsába, de azt mondták, csak akkor lehet, ha adnak értem hat futball-labdát… így kötöttem ki az Újpestnél. Az első unokatestvérem, dr. Fehér Károly tanácsára kerültem Krsofer úrhoz, aki bevett a tartalékba. Tizennyolc évesen kerültem a nagy-csapathoz, és olyan "kirobbanó formában voltam", hogy ott maradtam, amíg be nem töltöttem a harmincnyolcat.
Edzői pályafutásom elég kacifántos… Egyik mérkőzésen eltalálta a fülemet a labda, ami maradandó sérülést okozott. Ettől fogva kicsit magamba zárkóztam, mert nem tudtam úgy kommunikálni, mint régen. Egyszer együtt teniszeztem egykori barátommal, Fa Sándorral, aki akkoriban a BLSZ elnökségi tagja volt, és azt mondta nekem: indul egy B-licenszes edzői képzés, miért nem jelentkezel rá? El is mentem, de akkor döbbentem rá, hogy az előadásból semmit sem hallok. Orvoshoz fordultam. Először egy szemüvegbe épített hallókészüléket kaptam…
Sajnos hosszú ideig nem érkezett felkérés, és mivel nem vagyok egy társasági ember, le is mondtam az egészről… Egyik nap azonban felhívott az UTE-től Trakperger Árpád, kérte, hogy jöjjek el, és megpróbálna engem az egyesület mint egyéni képzőt.
Később kiderült, hogy ezt a feladatot mintha rám szabták volna: segíteni az edzőket, és közben fejleszteni a srácokat. Az egyéni képzés úgy történik, hogy egy hónapos terminust kapok, ami feladatokra van lebontva: ívelgetés, passzolás, kapura lövés, keresztbefutások… Az edzéseken figyelem, miben kell fejlődni a gyerekeknek, és amikor már hozzám kerülnek, tudom, milyen feladatot fogok velük gyakoroltatni. Van, aki magabiztosan áll oda, de kiderül, hogy mégsem tudja. Ilyenkor beigazgatom a lábát, és addig gyakoroljuk, amíg nem sikerül. Amikor tökéletes a feladatelvégzés, látom a mosolyukon, hogy sikerélményük van. Ha ezt elérem, az nekem a legnagyobb eredmény! Ha a gyerekek partnerek, és megtanuljuk az egyszerű feladatokat, akkor az edzőnek is könnyebb a dolga, amikor egy komplexebbet kell végrehajtani a pályán.
Nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni. Azt az egyet sajnálom, hogy csak hetven évesen adatott ez meg nekem. (Most hetvenöt vagyok.)
Az újpesti foci egy nagyon színes játékstílus, az egyszerűség a lényege: legyen a fej fent, játék közben egymásra támaszkodunk, keressük egymást a pályán, de kell egy-két vezéregyéniség is, akiben megbízom, tisztelem és hallgatok rá! Nagyon fontos, hogy a játékos, mielőtt megkapja a labdát, már lát a pályán, előre gondolja a játékot! Amíg élek, ezt szeretném átadni a tanítványaimnak: gondolkodj, és utána rúgj!
A szülőket arra kérem, legyenek türelmesek! Nagyon sok gyakorlás kell ahhoz, hogy egy-egy feladat tökéletesen működjön a pályán játék közben is. Én sem születtem sztárjátékosnak, rengeteget gyakoroltam, labdával keltem-feküdtem. Ez az én titkom: jó játékos akartam lenni, mindig mentem az edzőimhez, és tudakoltam: mi a hibám, mi az, ami nem megy még? Aztán hónapokig gyakoroltam…
Kívánok boldog újévet! Minden játékosunk nagyszerű emberré és focistává váljon a jövőben, és el nem múljon a labdarúgás szerelme!
ute1885.hu
hmgy
via: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=449024501870062&set=a.449022301870282.1073741910.408711915901321&type=1&theater
– A lila-fehérek 11-es számú játékosa elsősorban a középpályán jeleskedik. Nagy munkabírású, harcos labdarúgó. Jól szerel, ügyesen cselez és átadásai használhatóak. A kapura azonban ritkán jelent közvetlen veszélyt.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig