magyarfutball.hu

fénykép helye
alias
Sándor Csikar
nationality
Magyarország
age
† deceased at age of 85
(born 95 years ago)
poszt
csatár
related websites

játékos

pályafutás
Móravárosi Kinizsi
1945 - 1947
MTK/Budapesti Textiles/Budapesti Bástya/Budapesti Vörös Lobogó
1947 - 1964
eredmények / elismerések
3-szoros magyar bajnok (Budapesti Bástya 1951; Budapesti Vörös Lobogó 1953; MTK 1957-1958)
Magyar kupagyőztes (Budapesti Bástya 1952)
2-szeres Közép-európai Kupa-győztes (Budapesti Vörös Lobogó 1955; MTK 1963)
KEK-döntős (MTK 1964)
fénykép helye
Gyerekkoromban első osztálytól kezdve Szegeden, egy elég szegény környéken laktunk, és rongylabdával futballoztunk. Olyan rongylabdát tudtunk csinálni 8-9 éves korunkban, hogy visszapattant a kemény falról. Egész nap játszottunk.1

Nekünk még a sport, a futball volt a kiemelkedés a szegénységből, sokszor a nyomorból. Ha nincs foci, lehet, hogy az egész életem kocsmában töltöm el. Azt láttam vidéki proli gyerekként, hogy a jobb családból való városi értelmiség a könyvek által válik azzá, ami. Így én is elkezdtem olvasni, pedig amikor felkerültem Pestre, írni is alig tudtam. Aztán én lettem az Aranycsapat szellemi vezetője!
Amit én elértem, azt rajtam kívül a világon nagyon kevesen érték el. Mert én nem tudtam ám levenni a labdát! Tőlem mindig elpattant vagy egy méterre... Puskás szórakozott is velem, amikor a tréningeken az átíveléseket gyakoroltuk. Mellettem állt, és amikor jött felé a labda, odaszólt nekem: „Csikar, figyelj!”. És kinyújtotta a lábát, a labda pedig pont a cipőjére érkezett, és ott is maradt. Ezt még fokozta is, mert tettetett csodálkozással nézte meg a csukáját: „mi van, valaki csirizt kent rá?”. Viszont én a pályán mindig győzni akartam. Ezért voltam jó.3



Móravárosi Kinizsi, 1945-1947

...

MTK, 1947-1964

Az MTK-nál a legjobb helyre kerültem. Fantasztikus közeg vett körül, remek játékosokkal. Szép emlékeket őrzök azokból az időkből. Én mindig azt mondtam, csodálatos helyre születtem, itt éltem Magyarországon, mi kell ennél több? Van ennél az országnál csodálatosabb hely?2

Tizenhét évig játszott az MTK csapatában. Az együttessel három bajnoki címet nyert, KK-győztes és KEK-döntős volt. Az Aranycsapat időszakában többször is szerepelt a válogatottban, de a nagy sikereknek nem volt részese. A helsinki olimpián nem vett részt, a svájci világbajnokságon az utazó keret tagja volt, de végül a 22-es keretbe nem nevezték. Később 1958-ban a tizedik, 1962-ben az ötödik helyezett csapat tagja volt. 1964-ben Európa-válogatott volt, sőt azzal büszkélkedhet, hogy ő lőtte a magyar válogatott történetének ezredik gólját. Hetvenöt válogatott fellépésén huszonhét gólt szerzett.
Nekem szerencsém volt, abból éltem, amit szerettem. Ha nem focizom nehezebb lett volna, ezt tudom. Egy Hidegkutival, egy Kocsissal játszani, szó szerint élmény volt. Kidobták a szélre, pontosan, nem kellett, hogy kitörjön a derekam, én meg, ha kellett visszagurítottam, ha kellett mentem előre. Nagyszerű válogatottunk volt, remek labdarúgókkal…Ha kimentünk a pályára, tudtuk, mi a dolgunk.
Sok helyre hívtak, hajjaj, mennyi helyre. De hogy kik és miért az már talán nem is érdekes. De nem mentem, nem tudtam nyelveket, és nem is igazán vágytam külföldre.2

...
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

comments

  1. avatar: Longinus
    2017.10.11, 15:11
    képEgy réges-régi Honvéd - MTK összecsapás előtt Bozsikkal köszöntik egymást. Kép: nol.hu
     
  2. avatar: Longinus
    2017.10.11, 15:09
    képSándor Károly 1963-ban.képEgy bajnoki mérkőzésen a kapus öklöz előle. Képek: mtk.hu
     
  3. avatar: magyarfutball.hu
    2017.10.11, 11:20
    Csikar mesélte a sztorit, hogy amikor a Párt megkörnyékezte

    csak annyit mondott én bohém ember vagyok, bordélyba járok nem vagyok én a Pártnak megfelelő. És ezzel megúszta az agitációt. Abban a korban sok bohém ember vidámsága mögött volt ilyen túlélési technika is. Nem gondolom, hogy ez a jó megoldás, de azért érteni vélem miért volt olyan sok ilyen típusú ember..

    http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9018138
     
  4. avatar: Giovanni
    2016.10.31, 17:10 (szerk.: 2017.02.12, 20:03)
    A Csikar - portréfilm a 75 éves Sándor Károlyról

    Sándor Csikar - portréfilm 1-2. rész
    https://www.youtube.com/watch?v=r7bo9lmGkXU
    https://www.youtube.com/watch?v=ZvEcLC2_uqo
     
  5. avatar: Zsorzsinju
    2014.09.15, 08:24
    Sándor Károly Budapesten hunyt el.
     
  6. avatar: fgymat
    2013.02.10, 19:18 (szerk.: 2018.11.26, 11:44)
    SÁNDOR Károly (1928), az MTK, a Textiles, a Bp. Bástya és a Bp. Vörös Lobogó jobbszélsője, 1949 és 1964 között 75 alkalommal lépett pályára címeres mezben és 27 gólt szerzett. (Sándor Károly mérkőzései a Magyar Válogatottban)
    Tagja volt az 1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek.

    – A higanymozgású „Csikar" méltán sorolható labdarúgásunk legtöbb sikert aratott, érdekes egyéniségei közé. A népszerű játékos minden idők egyik legkiválóbb magyar jobbszélsőjének bizonyult. Rendkívüli gyorsasága, mozgékonysága és kiismerhetetlen cselei, sokszor a vakmerőséggel határos bátorsága, viharos lendületű elfutásai, váratlan lövései és csukafejesei egyaránt pompás mozzanatai voltak játékának. Képességei, adottságai inkább egyéni megoldásokra tették alkalmassá, ugyanakkor azonban értékes csapatjátékosnak is bizonyult.

    Az „aranycsapat" szétbomlása után szélső létére irányította, sokszor szinte magával ragadta ifjabb társait, örökös jókedve, kiapadhatatlan humora is nagyon jó hatást gyakorolt az egész csapatra. Sikerekben gazdag sportpályafutásának méltó betetőzéseként 1964. szeptember 23-án helyet kapott a Belgrádban játszó UEFA-válogatottban. Jasin, Schnellinger, Voronyin, Seeler, Eusebio és a többi „világnagyság" társaságában „Csikar" is bebizonyította, hogy az európai labdarúgásnak jelentős egyénisége.

    Legemlékezetesebb teljesítményét 1958. október 5-én, Jugoszlávia csapata ellen nyújtotta (4:4). Ekkor nemcsak önfeláldozó játékával, hanem három pompás góllal is hozzájárult az elveszettnek vélt mérkőzés megmentéséhez. 1955-ben, a Dánia elleni találkozón (6:0) szintén három gólt juttatott az ellenfél hálójába.

    forrás:
    Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig