Stadionok, sportpályák befogadóképességének meghatározása

A magyarfutball.hu-honlapon a legtöbb stadion és labdarúgópálya esetében gyakran két befogadóképességet tüntettünk fel:

(1) a klubhonlapon vagy sportirodalomban megadott hivatalos, legtöbbször becsléseken alapuló befogadóképességet és
(2) a magyarfutball.hu munkatársai által egységes szorzók felhasználásával kiszámolt és kimért, reális és egymással harmonizáló arányban álló kapacitásokat, melyek a sportpálya és a futópálya pontos méreteit és az adott stadion sajátosságait is figyelembe veszik.

Stadiontipusok szerinti bontásban a befogadóképesség meghatározása az alábbi módon történik:

(1) Kiépített lelátó nélküli sportpályák ("körbeállós pályák")

(1a) A standard futópálya- és lelátó nélküli, minden oldalon nyitott, 120x80 m-es pályák kerülete megközelítőleg 400 méter. Sík terepen folyóméterenként két személy fér el két sorban egymás mögött állva (1.600 fő). A kispadok általi takarás miatt 100 hely kerül levonásra, így a futópálya nélküli körbeállós pályák kapacitása kb. 1.500 fő. Tehát a teljesen körbeállható pályáknál az 1.000 és 1.500 közötti értékek a reálisak.

o Kispadokkal szemben: 480 fő
o Kispadok oldalán: 380 fő
o Kapuk mögött: 320-320 fő

(1b) Futópályával rendelkező, kiépített lelátó nélküli, minden oldalon nyitott pályák kerülete megközelítőleg 480 méter, melyek.120 méteres egységekre bonthatóak (2-2 egyenes, 2-2 kanyar). Az előző számítás alapján itt kb. 1.800 fős kapacitás reális. A minden oldalról nyitott pályák esetében az 1.500 és 2.000 fő közötti értékek tekinthetőek reálisnak.

o Kispadokkal szemben: 480 fő
o Kispadok oldalán: 380 fő
o Kapuk mögött kanyarokban: 480-480 fő

(2) Lelátóval rendelkező stadionok

A hiteles, megbízható forrásokat ellenőrzés nélkül elfogadjuk, lásd pl. Albert Stadion, Szusza Ferenc Stadion és egyéb esetek:

(2a) Ülőhelyek

o Ahol székezett ülőhelyek vannak, ott a székek megszámolásával kapjuk meg az eredményt.
o Ahol fapadok, széles betonlépcsők vagy műanyag padok szolgálnak ülőhelyül, ott a következő képlettel számolunk: (<lelátóhossz> / 0,55) * 0,9 * <sorok száma>. A sűrűn székezett stadionokban egymástól 55 cm-re helyezkednek el a székek, innen ered a képletben szereplő 0,55 méter. A 0,9-es (esetenként 0,85-ös) szorzó pedig az ülőhelyekre vezető lépcső által elvett terület miatti tényező, melynek mértékét a rendelkezésünkre álló fotók alapján becsülünk meg

(2b) Állóhelyek

o Ahol rendelkezésre áll rendőri bejárás során meghatározott kapacitás, ott azzal számolunk, pl. a Bozsik Stadionban a hazai állóhelyi rész 2.300 fős, vendégeknek kijelölt állóhelyi rész 1.700 fős.
o Amennyiben nem áll rendelkezésre ilyen adat, a számítás a következő: (<lelátóhossz> / 0,5) * <lépcsőszám>. Ez a képlet a fenti, rendőrség által meghatározott kapacitásokkal majdnem megegyező értékeket eredményez. A Bozsik Stadion hazai állóhelyi része: (kb. 80m / 0,5m) * 14 = 2.240 fő, vagyis kb. 2.300 fő.
o Fontos megjegyezni, hogy a klasszikus állóhelyi lépcsőméret szélesség 40 cm, az ülőhelyi pedig 80 cm. Sajnos Magyarországon tömegével fordul elő, hogy „elhibázták” az állóhelyi lépcsőméretet (pl. Diósgyőr) vagy korábbi ülőhelyek funkcionálnak „ideiglenesen” állóhelyként (pl. Nyíregyháza, Székesfehérvár). Ezekben az esetekben elképzelhető, hogy korábban egy-egy nagyobb meccsen ketten álltak egymás előtt egy sorban, vagy hogy élére álltak az emberek. Ez azonban csak a nézőcsúcs elképzelését segíti, de nem a jelenkori befogadóképességet növeli, mivel ahogy a rendőrség sem számol egy lépcsőfokon egymás előtt, vagy élén álló emberekkel, úgy mi sem: lásd. pl. Sóstói Stadion állóhelyek.
o Nem képezik a befogadóképesség részét a lelátók felett elhelyezkedő sétányok, korzók, ezek szintén az egykori nézőcsúcsoknál játszottak szerepet, de ma már nem szokás őket számolni. Akkor sem, ha olyan jól kiépítettek mint például a Bozsik Stadionban, ahol a nézők egy jelentős része a mai napig – ülőhelyek ide vagy oda- a korzó korlátjának támaszkodva nézi a meccseket.

(3) XXI. századi szemmel meghatározhatatlan kapacitású stadionok

o Pl. Fehér út: Olyan hatalmas domboldalakkal rendelkező focipályák, ahol a földsáncokon elférhet akár 10-20.000 néző is, mégis értelmetlen lenne ezeket a számokat feltüntetni, mivel nyílván egy meccset ennyi nézővel nem itt fognak rendezni.
o Pl. Ady Endre utca, ESMTK és a régi Káposztás utca, Sopron: értelmetlenül széles állóhelyi lépcsők, amelyeknél nem alkalmazható az 1 fő/lépcsőfok-elv.
o Pl. Városi Stadion Szeged: Az épített lelátók mellett olyan sétányok, domboldalak lettek kialakítva a stadionban, amelyek a stadion fénykorában a befogadóképesség részét képezték, melyeket ma azonban már nem illene számolni, de itt is elég furcsán mutatnának a pályától fényévnyi távolságra lévő lelátón ülő/álló nézők, úgy, hogy a pályához közelebb eső részeket szabadon hagynák.

(4)Kiegészítő infók: a hivatalos pályaméretek

Az MLSZ által kiadott "Létesítményelőírások 2007/´08" szerint ezek a jelenleg érvényes szabványméretek:

NB I

Stadionkategória 1: hosszúság 100-110 m, szélesség 64-75 m
Stadionkategória 2: hosszúság 100-110 m, szélesség 64-75 m
Stadionkategória 3: hosszúság 105 m, szélesség 68 m
Stadionkategória "Elit": hosszúság 105 m, szélesség 68 m, teljesen kerítésmentes

NB II

Hosszúság: 100-110 m, szélesség: 64-75 m

NB III főpálya

Hosszúság: 95-110 m, szélesség: 60-75 m

IV. oszt. főpálya

Hosszúság: 95-110 m, szélesség: 55-75 m

"Bajnoki, kupa vagy egyéb hivatalos mérkőzéseket csak természetes füves vagy az MLSZ és/vagy az UEFA engedélyével rendelkező műfüves talajú pályán lehet lejátszani."

magyarfutball.hu, 2008. augusztus 05.