Gyergyószentmiklós, Gyergyószentmiklósi SE
bajnoki szereplések
| szezon | bajnokság | osztály | klub neve | hely | pontok |
|---|---|---|---|---|---|
| 1944/1945 | Nemzeti Bajnokság III, 14. csoport - Tervezet | 3 | Gyergyószentmiklósi SE | 0 | |
| 1944/1945 | Székelyföldi körzet, Csiki csoport - Félbeszakadt | 2 | Gyergyószentmiklósi SE | 0 | |
| 1943/1944 | Nemzeti Bajnokság III, Székelyföld csoport, Déli csoport | 3 | Gyergyószentmiklósi SE | 3 | 6 |
teljes név
Gyergyószentmiklósi Sport Egylet
cím
hiányzó adat beadása
Románia
alapítás
1887
klub színei
bajnokság
stadion
-
névváltozások
dicsőséglista
hivatalos honlap
kapcsolódó weboldalak
szurkolói csoportok
segítség
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Nyáron voltam itt egy hetet, készítettem pár képet a pályáról is. A csapat jelenleg a 4.ligában játszik, a (Hargita) megyei bajnokságban.
Honlap: www.gyergyoijovofc.ro/
1921-es fellendülésével egyidõben a vidéki csapatok is megalakultak. Az alábbiakban nézzük néhai Málnási Béla további feljegyzéseit.
„Jól érzékelteti a labdarúgás térhódítását az a tény is, hogy az 1920-as évek elején a gimnázium minden osztályának volt egy-egy csapata, amelyek rendszeresen játszottak egymással. Külön az alsó osztályok és külön a felső osztályok. 1922-tõl érdekes színt adott az ifjúsági- és diákmérkőzéseknek a városban tanuló néhány jó képességű albán diák, akik a későbbiekben, 1930– 1934 között, a városi csapatokban is játszottak, vagy a város törpe és ifjúsági csapatainak tagjai lettek.
Az 1921-ben alakult csapatok közül a Gyergyói Munkások Testedző Egylete, GYMTE – néhány évi szünetelés után kivételével – a legjobban állta az idők viharát. Az egylet első elnöke Kraizer József, intézője Kocsis Gyula, színe pedig a piros-fekete volt.
Az 1921-ben megtartott legelső mérkőzésen a GYMTE színeiben Imecs János, Kémenes János, Gircsis József, Nagy Miklós, Buslig Vilmos, Kocsis Gyula, Dájcsek Lajos, Kari Lajos, Stengel János, Zöld Sándor és Melles Ferenc lépett pályára. Az elsõ kerethez tartoztak még: Hobaj József, Köllõ Félix, Polgár László és Löcskei Ferenc.
A harmadik esztendő után már teljesen új csapat alakult ki, sok kiváló játékossal, akik tisztes eredményeket értek el az országos bajnokságon. Az összeforrott, jó képességű csapatból Hafinecz János, edző-játékos, középfedezet, Volosin György (becenevén Vozsi), a nagyszerűen lövő középcsatár, Portik Béla jobbszélső, Fórika Ferenc jobbösszekötő, Csergő Bandi, György Endre, Csergő Lajos, Strasszer Pepi, Barabás Sándor, Benkes és Bencze Géza említhetők a jobbak között.
A GTMTE erőssége, életképessége azzal magyarázható, hogy rövid idő leforgása alatt fiatal, állandó keretet alakított ki, amely éveken át alig változott. Miután Kocsis Gyula szűcsmester vette át a csapat intézését, fanatikus futball-rajongásában, önfeláldozó intézője, sőt mindenese lett a csapatnak.
A GTMTE 1929-ben megszűnt. Az utolsó kupamérkőzés, amelyet Borszéken játszottak le, egy fénykép maradt meg, amelyen a csapat – hanyatlását jelképezendő – szedett-vedett felszerelésben állt a fényképezőgép elé. Kedvező jelként azonban már jelentkezik a képen a felnövő ifjú nemzedék, amely hosszú éveken át, ha más csapatokban is, de sok-sok emlékezetes mérkőzésnek lesz a főszereplője. Itt láthatók a veterán Csergő Bandi és Strasszer Pepi mellett a fiatal Puskás Anti, Kovács Károly, Málnási Béla, Kercsó Sándor, Köllő Vilmos, György József, Bíró Károly, akik a következő években alapjátékosai lettek az 1930-ban alakult új csapatnak, majd 10–15 évig szerepeltek a várost képviselő együttesekben.
A GTMTE-nek egy házi bírójaa is akadt, Buslig Jankó személyében, aki a mindenkori szükségletnekmegfelelőenn fújta a sípot. Egyébként a bajnoki mérkőzésekre a vásárhelyi kerület küldött bírókat, mivel Gyergyószentmiklósnak akkoriban még nem volt vizsgázott játékvezetője, egészen addig, míg Mátyus Gyula vásárhelyi bíró nem költözött a városba.
Az 1920-as évek lendülete 1929-ben megtört. Tovatűnt az MTE hírneve, véget ért a város labdarúgásának hőskora. Csupán néhány lelkes, fiatal labdarúgó maradt hű az elnéptelenedett pályához. A hanyatláshoz hozzájárult az általánosan kibontakozó gazdasági válság, valamint az is, hogy a csapat áldozatkész intézője, Kocsis Gyula, nehéz anyagi helyzete miatt falura költözött.
De hadd ismerkedjünk meg a gyergyói labdarúgás kezdeteinek negyedik csapatával, a Gyergyói Famunkások Testedző Klubjával (GYFTC), amelyet 1921 második felében a famunkások létesítettek.
A zöld–fehér színekben játszó csapat valóban a faiparban dolgozó munkásoké volt. Soraikban olyan jóképességû játékosokkal, mint Vorbauer Bubi, Csergő Bandi, Kémenes István, Csergő Péter, akik korábban a diákcsapatban játszottak és az iskola végeztével a faiparban helyezkedtek el. Imecs János, Gircsis József, Vargancsik József az MTE-tõl, Sándor Pál, Gremsperger Gyula pedig a GYAK-tól került a GYFTC-hez.
A famunkások még a legnehezebb években sem hagyták abba a labdarúgást. Csaknem minden vasárnap a szomszédos falvakban szerepeltek, de szívesen látogattak el Hodosra, Galócásra, Csíkszentdomokosra és a többi Olt és Maros menti községbe is. 1932-ben Vargancsik József Gloria néven újjászervezte a famunkások csapatát, amely még jó néhány évig működött. Mind a GYFTC, mind pedig a Glória az MTE méltó utódainak bizonyultak.
Városunkban kezdetben két labdarúgócsapat alakult: a Gyergyószentmiklósi Atlétikai Klub és a Gyergyószentmiklósi Diákok Egyesülete. 1921-ben megalakult a Gyergyószentmiklósi Munkások Testedző Egylete. A kezdeti években sokan érdeklődtek az új sportág iránt és sokan próbálták űzni különböző körülmények között.A csapatoknak a pályát a város biztosította. Az első gyergyói érdekeltségű mérkőzést az Atlétika Klub játszotta a gyergyóditrói csapat ellen. Az említett három csapattal megrendezték az első városi bajnokságot. Ezenkívül a gyergyói csapatok többször játszottak a Csíkszeredai Atlétikai Klubbal és a ditrói csapattal. Az évek teltével megyén kívüli csapatok is ellátogattak Gyergyóba. Anyagi nehézségek miatt 1924-ben a diákok csapata, három évvel később az Atlétika Klub is megszűnt. Az addig ott játszó játékosok java a munkások csapatához került. A ’30-as évek elején újabb három csapat alakult: a Gimnázium csapata, a Gloria (ez a faiparban dolgozók csapata volt) és a Gyergyói Sportegyesületen belül a labdarúgó szakosztály. Újabb városi bajnokságokat írtak ki, ami fellendítette a gyergyói foci fejlődését. Ezek a csapatok is megszűntek tíz éven belül. A Sportegyesület csapata az 1940-es években a harmadosztályban is megfordult.
forrás:
Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története (1941)