hozzászólások

1. 
   admin pancso

   # 2

   2012.11.03, 13:46

   A Korcsolya Egylettől a Nagyszőlősi Futballmúzeumig
   
   A Perényiek ősi városában Aczél László hajdani Ugocsa megyei tanfelügyelő hozta létre – 1883-ban – Ugocsa első sportklubját, a Nagyszőlősi Korcsolya Egyletet, mely 1907-ben, a tenisz szakosztály létrehozásával, Nagyszőlősi Sport Egyesületre változtatta a nevét, két, akkoriban modernnek számító teniszpályát nyitott az egykori városkert területén, s nem kisebb személyiség lett az első elnöke, mint Szentpály Miklós, a megye alispánja. Ami jól mutatja a sportnak az akkori vidéki közéletben is betöltött szerepét, a társadalmi súlyát...
   
   1911-ben azután vívószakosztállyal bővült az egyesület, ez viszont hamar elsorvadt az 1914-ben kitört első világháború körülményei közepette, 1920-1921-ben pedig a tenisz is követte őt ezen az úton, s rövid időre maga az egyesület is feloszlott. 1922 tavaszán azonban, egy lelkes kis csapat erőfeszítései eredményeként újjászületett az egyesület, hogy a sport eszközeivel is összefogja a nemzetiségi elnyomás alá került helybeli magyarságot, és elősegítse annak túlélését. Dr. Kaminszky János lett az egyesület elnöke, Ráthonyi Ákos földbirtokos a díszelnöke, az újjászülető teniszszakosztály mellett pedig létrehozták a labdarúgó-szakosztályt (melynek Perényi Zsigmond báró volt az egyik fő szervezője), s az elnök minden ellenszolgáltatás nélkül az egyesület használatába adta a Tulipán utcában található nagyméretű, beépítetlen telkét, hogy ott hozzák létre a város első futballpályáját. 1922. július 30-án játszották le a pályamegnyitó mérkőzést, melyen vendégül látták az Ungvári Athletikai Club focicsapatát, szűk egy hónap elteltével pedig az egyesület belépett a Csehszlovákiai Magyar Labdarúgó Szövetségbe. Ám mivel a szövetség nem nyújtott támogatást a négy év elteltével nehéz anyagi helyzetbe került egyesületnek, így az kilépett a szövetségből. Ugyancsak 1924-ben az egyesület megvásárolta, majd a helybeli református, illetve a római katolikus egyházközségnek adományozta a futballpályát, hogy így minden támadás ellenére megőrződjék az egyesület keresztyén/keresztény és magyar jellege.
   
   Ami a mérkőzéseket illeti, a 20-as évek első felében kétszer is barátságos mérkőzést vívott itt a házigazdákkal a Kassai Sport Club focicsapata, amúgy viszont a Nagyszőlősi Sport Egyesület Podkarpatszka Rusz keleti csoportjában játszott, s 1931-ben már négy labdarúgócsapattal is büszkélkedhetett a város: a magyar Nagyszőlősi Sport Egylettel (NSE-vel), a ruszin Beszkiddel, a zsidó Makkabival, valamint a városi téglagyár csapatával. Nem nyertek ugyan bajnokságokat, sem kupákat, de rendszeresen részt vettek a tornákon, 1933-ban pedig barátságos mérkőzést játszott itt az NSE-vel a Magyar Nemzeti Bajnokság akkori éllovasa, a Debreceni Bocskai Vasutas Club labdarúgócsapata. Ami pedig az 1939-es visszacsatolás utáni időket illeti, az NSE-t a magyar bajnokság keleti csoportjába osztották be, a 2. világháború utáni rendszer- és hatalomváltás pedig ismét új felállást hozott Nagyszőlős futballéletébe...

   
   forrás: http://www.karpataljalap.net/archivum/402szam/v15.html
   
   
    
2. 
   admin fgymat

   # 1

   2010.06.05, 20:25 (szerk.: 2014.03.26, 15:10)

   
   
   forrás:
   Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története (1941)