Nagykanizsa, Nagykanizsai VTE
bajnoki szereplések
szezon | bajnokság | osztály | klub neve | hely | pontok |
---|---|---|---|---|---|
1968 | Nemzeti Bajnokság II, Nyugati csoport | 3 | Nagykanizsai VTE | 15 | 18 |
1967 | Nemzeti Bajnokság III, Nyugati-csoport | 4 | Nagykanizsai VTE | 1 | 37 |
1966 | Nemzeti Bajnokság III, Délnyugati csoport | 4 | Nagykanizsai VTE | 9 | 28 |
kapcsolódó csapatok
alapítás
1919
klub színei
bajnokság
- (megszűnt csapat)
stadion
-
névváltozások
- Nagykanizsai Vasutas Atlétikai Club
1919 - 1922 - 1922.10.18.-án beolvadt a Nagykanizsai TE-be
- 1934-ben újraalakult
- Nagykanizsai Vasutas Torna Egyesület
1934 - 1948 - Nagykanizsai Vasutas Sport Egyesület
1948 - 1949 - Nagykanizsai Vasutas SK
1949 - 1951 - Nagykanizsai Lokomotív SK
1951 - 1955 - Nagykanizsai Törekvés
1955 - 1957 - Nagykanizsai Vasutas Torna Egyesület
1957 - 1969 - 1969-ben egyesül az Nagykanizsai TE csapatával
dicsőséglista
mérkőzések
-
1968.11.24
Nagykanizsai VTE - Dorogi Bányász SC -
1968.11.17
Pápai Textiles SE - Nagykanizsai VTE -
1968.11.10
Honvéd Táncsics SE - Nagykanizsai VTE -
1968.11.03
Kaposvári Kinizsi - Nagykanizsai VTE -
1968.10.27
Nagykanizsai VTE - Zalaegerszegi TE
hivatalos honlap
kapcsolódó weboldalak
szurkolói csoportok
segítség
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
A klubtörténet fontos évszáma 1934. amikor új névvel jelenik meg, és egy sikersorozatot indít el az NVTE néven bejegyzett Nagykanizsai Vasutas Torna Egyesület.
A labdarugó pálya biztosítása kulcskérdéssé válik, az akkori MÁV vezetők, Arató Károly fűtőházfőnök és Lukács Lajos állomásfőnök segítségével - ekkor még úgy tűnik, hogy örökre- megoldódik a pálya kérdése.
A budapesti vasútvonal mellett, - a későbbi bútorgyár helyén - kiépítik az NVTE salakos pályát, 800 fős nézőhellyel.
Az egykori labdarugók, Maróti Oszkár és Harangozó Lajos mindenki számára csak a „Csoszi bácsi” és a „Gozó bácsi”, - mert beceneve természetesen minden sportolónak van - óriási érdemeket szerzett a csapat ujjászervezésében.
Az 1940/41. évi bajnokságban már a Dél-Dunántúl I. osztályában játszanak, a következő évadban pedig bajnokságot nyernek.
Az 1943-44-es évadban az NVTE megnyeri az NB. III-as bajnokságot, és ezzel addigi történetének legnagyobb sikerét éri el.
És ismét a völgy. Háború, veszteségek, szétvert, ajtó és ablak nélküli öltözők, a felmenő rendszerű bajnokság rendszere szétesett, nem indul NB.II. csak területi bajnokság. És megint jön az összefogás.
Varga Imre bácsi, Cári József az eldugott és megmentett futball cipőkkel, a névtelen szurkoló felesége által megvarrt kék-fehér csíkos mezekkel, és egy bolgár katonacsapat ellenféllel.
Futva terjed a hír a városban, hogy megint lesz foci, akkor pedig már béke van.
Legyőzzük a bolgár, majd a szovjet csapatot is.
A következő időszakban 1947-tol 1952. tavaszáig folyamatosan az NB.II-ben az NVTE.
A negyvenes, ötvenes évek és a hatvanas évek első felében is kiváló sportemberek rúgják a labdát az NVTE salakos pályáján.
A teljesség igénye nélkül:
Róka Lajos, Zalán, Bolla József, Gazdag József, Munkácsi György, Bot József, Németh Antal, Szabó István, Tura Emil, Schweitzer Sándor, Kiss Ernő, Valusek Lajos, Horváth László és mások.
Váltakozó sikerek a hatvanas években, és 1967-ben ismét Bajnokságot nyer a csapat az NB. III-ban.
A hatvanas években az NTE és az NVTE fúzióját követően is fennmarad az 1945-ben alakult Olajbányász és Vasút versengése a kanizsai labdarúgásban.
Míg az olajosok anyagi háttere-éppen a bázisvállalatok gazdasági ereje miatt-folyamatosan stabil, addig a vasutasok az összefogással, a lelkesedéssel igyekeznek eredményeket elérni.
forrás:
Horváth Ákos NTE története
https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/106
forrás:
Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története (1941)