hozzászólások

1. 
   admin heimo

   # 1

   2015.12.30, 22:07

   1961. május 14.
   
   Győri Vasas ETO- Újpesti Dózsa 2:0 (2:0)
   Győr, 17 ó., 16.000 néző, Jv.: Kaposi (Balla B.,Emsberger)
   
   Győr:Tóth-Borbély,Kalmár,Kárpáti-Palotai,Tamás-Morvai,Koós,Vári,Orbán,Kuti.
   Edző: Orczifalvi István.
   Ú.Dózsa:Török-Petrovics,Rajna,Káposzta-Szini,Borsányi-Nagy K.,Göröcs,Kuharszki,Halápi,Tóth. Edző: Fenyvesi László.
   
   Gólszerző: 1:0 Borsányi (28p.-öngól), 2:0 Morvai (40p.-11-es).
   
   Szögletarány: 6:2 (5:2)
   
   A hazaiak lendültek támadásba, a 6. percben Morvai középről fölé lőtt. A lilák fokozatosan védekezésre álltak be. Egymás után peregtek a lendületes hazai támadások. A 28. percben öngólból szerezte meg a vezetést a Győr csapata: Kuti szögletrúgást ívelt be, Tamás szerezte meg a labdát és az ötös vonal elé adta. A saját kapuja felé fordulva Borsányi zavarában a kapujukba lőtte a labdát. Öngól. 1:0 a Győr javára. Erőre kapott a vendégcsapat is. Tóth szerezte meg a labdát. A 33. percben 11-esből egyenlíthetett volna az Ú. Dózsa, mert a kapura törő Nagyot Kárpáti a 16-oson belül felvágta. A megítélt 11-est azonban Káposzta rosszul helyezte, a labda a jobb kapufa tövéről pattant a mezőnybe. A 40. percben viszont a győriek értékesítettek egy 11-est: Kuti előreívelésére Vári futott rá, Török kifutott a kapuból, Vári szerezte meg a labdát begurított, a befutó Morvait Káposzta felvágta. A 11-est Morvai helyezte a bal sarokba. 2:0.
   
   A II. félidőt lendületesen kezdték a lilák. Többet támadott most az Ú. Dózsa, mint az I. félidőben. Ezek a támadások legtöbbször lesen akadtak el. A hazaiak lestaktikája ellen nem találtak orvosságot a lilák. Kiegyensúlyozott játék folyt a mezőnyben, de gyengébb iramban, mint az I. félidőben. A 71. percben Vári lövését Rajna szögletre hárította. Újra feljött a Győr. Tóth már hátravontan játszott fedezetet, Borsányi középcsatár volt. A 75. percben nagy helyzetet hagyott ki a Győr: Palotai kapura ívelt labdájára Török futott ki, de nem tudta megszerezni a labdát, Orbán viszont az üres kapu mellé lőtt.
   
   A találkozón mindkét együttes tartalékosan állt ki, ez a lilák teljesítményét jobban befolyásolta. A bajnokcsapat játékosai láthatóan gátlásokkal léptek pályára, hiszen ez a mérkőzés nagyon fontos volt a számukra. A győrieknek nem volt veszíteni valójuk a mérkőzésen. A győriek hatalmas lendülettől fűtve játszottak és erőteljesen szőtték támadásaikat, a vendégek nem tudtak kibontakozni.
   Az Ú. Dózsa két fedezete rossz felfogásban játszott, különösen az I. félidőben nem segítették a csatárokat. A hazaiak mezőnyjátékban is felülmúlták ellenfelüket, különösen az I. félidőben, támadásaik ötletesek, korszerűek voltak.
   
   A II. félidőben hiába változtatott taktikáján az Ú. Dózsa, nem tudott eredményes lenni, bár ekkor már nem volt annyi erő a hazaiak játékában. Az I. félidőbeli játéka alapján Győr megérdemelte a győzelmet.
   
   Az Ú. Dózsában Török a gólokról nem tehet. A liláknak az volt a legjobb csapatrésze, amely ezúttal először játszott ebben az összetételben. Rajna emelkedett ki önfeláldozó játékával, nemcsak a sorból, hanem a csapatból is. Petrovics is mindent megtett, Káposztának nagy balszerencséje volt. Szini és Borsányi a II. félidőben, amikor kitámadtak és nem hátul játszottak, hasznosabb teljesítményt nyújtottak. A csatársorból senkit sem lehet kiemelni.
   
   Kaposi játékvezető kifogástalanul látta el feladatát.
   
   
   A bajnokcsapat vereségeinek okai
   
   Milyen tényezők játszottak közre abban, hogy az Ú. Dózsa vereséget szenvedett?
   Íme a válasz:
   
   1. A tartalékos lilák megérezték az irányító, a karmester hiányát. Ezt a szerepet az utóbbi időben a fiatal Pataki töltötte be, de most hiányzott az ő robbanékonysága, energiája is abból a sorból, amely az I. félidőben elég enerváltan játszott és csak egyetlen komoly helyzetet dolgozott ki. Ebből született a 11-es. Lövés alig ment kapura.
   
   2. A győriek lestaktikájával szemben a vendégek nem tudtak boldogulni. Némelykor négy-öt csatár is megtorpant, mert a játékvezető sípja les miatt megállította őket. A győriek ügyesen alkalmazták a lesrejátszást. A lilák ez ellen nem tudtak védekezni, mert lassú volt az összjátékuk, későn és figyelmetlenül továbbították egymáshoz a labdát.
   
   3. A győriek, mint általában a hazai mérkőzéseiken, most is keményen játszottak, s tekintélyt szereztek maguknak a Dózsa támadóival szemben. Sajnos, Tamás és Kuti a keménykedést olykor túlzásba is vitte! A Dózsa játékosai nem ügyeltek arra, hogy elkerüljék az összecsapásokat, sőt alkalmat adtak arra azzal, hogy sokat cipelték a labdát, feleslegesen. Egyszerűbben, gyorsabb játékfelfogással többre mentek volna.
   
   4. A Dózsa kapott egy öngólt, egy 11-est gólt és kihagyott egy büntetőt. Játékosai kapkodva, rossz idegállapotban harcolták végig a 90 percet. Pedig a bajnokság öldöklő hajrájában nagy szükség lesz majd a jó idegállapotra, a megfelelő lelkierőre. De rendelkezik-e majd ezekkel az erényekkel a bajnokcsapat?
   
   
   Dózsa! Mi lett veled?
   
   Megtörtént az, amire még egy néhány héttel ezelőtt senki sem gondolt. A 22. forduló után újra nyílt lett a bajnokság sorsa.
   Nyílttá – az utolsó két mérkőzése alapján – az újpesti csatárok tették, akik sem szerdán Salgótarjánban, sem vasárnap Győrött nem játszottak úgy, mint az elmúlt bajnokság során, de még úgy sem, ahogyan néhányszor ebben az idényben láttuk őket.
   Öt nap alatt 4 pontot vesztett a tavalyi bajnok Újpesti Dózsa együttese. Négy olyan pontot, amellyel szinte „biztosnak” látszott a bajnoki címhez vezető útja.
   De pergessük csak vissza egy kicsit a filmet, menjünk vissza szerdára Salgótarjánba. A tarjáni és a győri mérkőzés között alig láttunk különbséget.
   Salgótarjánban könnyedén játszott az újpesti csapat. A játékosok úgy gondolták, hogy ezt az előrehozott mérkőzést „sétálva” is megnyerik.
   Nem így történt, sőt a látottak alapján, teljesen megérdemelt vereséget szenvedtek a bányászcsapattól.
   Sokszor láttuk már a bajnokcsapatot, illetve egyes játékosait hullámvölgyben, vagy gyengébb összteljesítményt nyújtani, de ilyen rosszul, mint különösen az első félidőben, még nem láttuk őket szerepelni. Ebben a játékrészben még abba a helyzetbe sem kerültek a Dózsa csatárok, hogy legalább veszélyeztessék a hazaiak kapuját, melyet a kemény. de sportszerűen küzdő védők bevehetetlenné tettek.
   A győri mérkőzés után már nem mondhatjuk, hogy nem játszott a csapat. Minden egyes tagja lelkesen küzdött, de egyetlen elgondolást sem sikerült megoldaniuk.
   A játékosokat még a balszerencse is üldözte. Borsányi öngólja után Káposzta egy büntetőt hagyott ki. Majd ugyancsak ő buktatta a kitörő Morvait, s az ebből eredő második gól után ismét vereséggel kellett elhagyniuk a pályát.
   A Dózsa küzdeni akarása, lelkesedése Győrött nem volt elegendő. A nagy testi felépítésű győri játékosok mellett a máskor fürge, aprótermetű Dózsa csatárok mintha ólomlábakon jártak volna. Nem is veszélyeztették komolyan a győri kaput. Jellemző játékukra, hogy az első félidő 37. percében és a második félidő 35. percében tudtak csak egy-egy lövést a győriek kapujára küldeni.
   De a győri csapat sem nyújtott különleges teljesítményt. Játékukat különösebb keménység sem jellemezte. (Tamás is csak egyszer-kétszer durvult.) Viszont sokkal korszerűbben játszottak, mint az újpestiek, sőt a végén láthatóan fizikai fölénybe is kerültek.
   Igaz, hogy így érdekesebb a bajnokság finise, de a bajnokcsapat játékán mégis el kell gondolkodni. Szurkolók és vezetők szinte érthetetlenül állnak e teljesítmény láttán, hiszen rég nem fordult már elő vezető csapataink egyikével sem, hogy tagjai ilyen enerváltan szerepeltek volna, mint most az újpestiek.
   Persze, a bajnokság nyíltsága azt is jelenti, hogy az Újpesti Dózsa legénysége még felébredhet és az utolsó pillanatban ismét úrrá lehet a helyzeten és gazdájává válhat a bajnoki címnek.
   
   Népsport, Képes Sport
   
   hmgy