hozzászólások

1. 
   seamandarin

   # 1

   2022.02.20, 23:52 (szerk.: 2022.02.21, 13:22)

   Törekvés - III. ker. TVE 1:0 (0:0)
   
   Határ-utcai pálya, 2000 néző
   Biró: Bóna Pál
   
   A Törekvés csapata a mult héten ismét mint a régi, nagy Törekvés mutatkozott be. Vele ellentét­ben a III. ker. két tréningmérkőzésén nem muta­tott olyan formát, amelynek alapján hívei őszi szép szereplésének folytatását várhatták volna tőle. A mérkőzés eredményét tehát eleve elköny­velték a Törekvés javára, bár az csak 9. helyen állott, mig a Vívók ősszel az 5. helyen végeztek.
   Nos, a jósoknak abban igazuk lett, hogy a Törekvés fog győzni, akik azonban a Vivó csapa­tával szemben nagyon mélyre szállították le igé­nyeiket, azok alaposan tévedtek.
   
   A Vívó csapat Brener nélkül is méltó ellenfele volt ötnegyed órán keresztül a Törekvésnek és csak az utolsó negyedórában vált szemmel lát­hatóvá a Törekvés fölénye, ami azután rugott egy gólban reális kifejezést is nyert.
   
   A Törekvés főként abban állott ellenfele felett, hogy a saját maga által diktált öldöklő iramot egy-két embere kivételével egészen végig bírta, s végül még fokozni is tudta; mig a Vívókon a já­ték második felében a fáradtság határozott jelei mutatkoztak. A tréningkülönbség nyerte meg fő­ként ezt a meccset; amihez csatlakozott azután még néhány döntő körülmény.
   
   A III. ker. ugyanis a csatársor legfontosabb posztjára, Breuer helyére, egy gyenge tartalékot,Kapalát állította be, aki nemcsak a csatársor irá­nyítására volt képtelen, hanem a többiek kombi­nációját is tönkretette lassuságával és félénkségé­vel. A csatársor többi tagja jól kombinált, de a gól előtt rosszul helyezkedett, s ezért néhány szép helyzetet hagyott kihasználatlanul. A halfsorban Stark és Tótisz játékán feltűnő javulást vettünk észée; Klében gyenge volt. A beckek és a kapus néhány kivételtől eltekintve, jól dolgoztak.
   
   A győztes Törekvés klasszisa mindjobban kezd kidomborodni. A csatársor a kombinációk gazdag­ságával és gyorsaságával mindig veszélyt jelent a kapura s ez kellemes ellentéte az őszi gólképtelenségnek. Urik a fővezér a támadásban, csak lö­vései nem sikerülnek, de Lottka és Csermelz is formában vannak. Csapkay még nem a régi lövő, de a kombinációkban mindig a helyén láttuk. Az ifjusági Weisz még nem teljesen nyugodt és nem állja az iramot, de lehet belőle játékos. A halfsor főként gyors passzaival tűnt ki, legjobb Viola centerhalf, de durvaságait már egyszer igazán el­hagyhatná. Egy játékosnak, aki tud, igazán nem kell legfairahb ellenfelét oldalba rugnia. A Törek­vés közvetlen védelme méltó volt régi hírnevéhez.
   
   - A játék a legérdekesebb volt azok közt, amiket az idén láttunk. Önfeláldozó védelmek, agilis, lel­kes támadások váltakoztak. Az I. félidőben foly­ton változott a helyzet a gólok előtt; hol a Tö­rekvés, hol a Vivó kapu volt veszélyben. Egy-egy labdát mindkét fél már csak a gólvonalon tudott kihalászni, több biztos helyzetet a védelem tett sikertelenné. A II. félidő elején is hasonló a hely­zet: a félidő közepén Viola megrugja Schrottőt, aki 10 percre kiállt. Ezután a Törekvés kerül fölénybe, de csak a 40 percben sikerült Uriknak a kapuson át a gólba emelni egy centerezést, ame­lyet előzőleg Huszár elhibázott. A III. ker. támad ezután, de komoly veszélybe már nem hozta a Törekvés kapuját.

   
   Sporthirlap, 1920. február 23.