Békéscsabai Előre FC - Ferencvárosi TC 0 : 1
Raab Karcher NB I, 1996/1997, 11. forduló
NB I 1996/1997: összes
mérkőzés
helyszín :
Békéscsaba, Kórház utcai Stadion
játékvezető :
Juhos Attila
nézőszámok:
- Nemzeti Sport: 14.000
-
12' Major László 28' Nyilas Elek 0 - 1 35' Nichenko Igor 38' Medgyesi László 74' Ulici Lucian 74' Nagy Norbert 91' Varga Mihály
Békéscsabai Előre FC | Ferencvárosi TC |
---|---|
|
|
vezetőedző: Iorgulescu Silviu |
vezetőedző: Varga Zoltán |
meccstörténelem
- 2016.03.09 Békéscsaba 1912 Előre - Ferencvárosi TC 0-1
- 2016.02.13 Békéscsaba 1912 Előre - Ferencvárosi TC 0-1
- 2015.09.19 Ferencvárosi TC - Békéscsaba 1912 Előre 1-0
- 2009.03.24 Békéscsaba 1912 Frühwald Előre SE - Ferencvárosi TC 0-1
- 2008.08.25 Ferencvárosi TC - Békéscsaba 1912 Frühwald Előre SE 6-1
Ott voltak:
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Békéscsabai Előre FC - Ferencváros 0-1 (0-1)
NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Békéscsaba, 14 ezer néző
V.: Juhos (Koch, Bajkai)
Békéscsaba: Derdák 5 — Raducu 5 — Kovács 5, Varga 4—2=2 — Medgyesi 5, Sándor 5, Illés 4, Major 6, Kasik 4 — Szabados 5, Kulcsár 4. Edző: Silviu Iorgulescu
Ferencváros: Szeiler 0 — Telek 6 — Hrutka 5, Kuznyecov 6 — Nyilas 6, Miriuta 6, Szűcs 5, Lisztes 5, Nagy N. 6 — Horváth 5, Nicsenko 6. Edző: Varga Zoltán
Csere: Raducu helyett Cseh (5) a 36., Illés h. Belvon (5) az 58., Horváth h. Zavadszky (5), Lisztes h. Arany (5) mindketten a 60., Medgyesi h. Ulici (-) a 73. percben.
Gólszerző: Nicsenko a 35. percben.
Sárga lap: Major (reklamálásért) a 12., Nyilas (sípszó után elrúgta a labdát) a 28., Medgyesi (Nagy Norbert felvágásáért) a 38., Nagy Norbert és Ulici (kakaskodásért) a 74. percben.
Kiállítva: Varga a 91. percben.
Szögletarány: 7:6 (0:3)
Varga Zoltán, a vendégek mestere a mérkőzés előtt arról beszélt, tudatában van, hogy a csapatnak nagyon keményen kell hajtania ahhoz, hogy megőrizzék a bajnokságban veretlenségüket, legalábbis amióta ő irányítja a zöld-fehér gárdát.
Silviu Iorgulescu pedig ekként kommentálta csapatösszeállítását: „Ulici és Belvon a kispadon kap helyet, mert egyelőre jobb, ha védekezőbb típusú csapattal állunk ki. A szünet után, ha ne adj isten elfárad a Ferencváros, Belvon és Ulici lendíthet a mi játékunkon... ”
35. perc: Második szögletét végezte el a Ferencváros. A labdát Lisztes Nagy Norbert elé pöccintette, aki jól adott középre, Nicsenko az ötösről magasra emelkedve, két védő közül fejelt kapura, és a labda a vetődő Derdák kezéről a felső lécre, onnan pedig a jobb felső sarokba vágódott, 1-1.
91. perc: A békéscsabai Varga ártalmatlannak tűnő helyzetben igencsak elvesztette a fejét. Nyilasnál volt a labda, amikor a védő nyújtott lábbal mellbe rúgta a ferencvárosiak középpályását. Vargát azonnal - és jogosan - kiállította Juhos játékvezető.
Szeiler felszedi a labdát Szabados elől. Ezen a napon egy talált góllal, de nyert a Ferencváros. (Fotó: Such Tamás)
Az első negyed óra amolyan „fogáskereséssel” telt, a középpályások keresték a párjukat. A két csapat inkább az ellenfél játékát tette tönkre, mint sajátját építette volna ebben az időszakban. Viszonylag kevés volt az ívelés vagy indítás, és mindkét csapat tagjai laposan adogatva próbáltak játszani, nem beszélve arról, hogy középről próbálták a támadásokat vezetni, kihagyva a széleket - ez pedig kevés sikert hozott. A küzdelemre nem lehetett panasz, a játékra annál inkább, mivel jószerivel a pálya középső harmadában zajlott némi ferencvárosi mezőnyfölénnyel.
Tizenöt perc után megélénkült az iram, nyíltabb lett a játék, a vendég középpályások és ékek már többször szakadtak el párjuktól, ezáltal mozgalmasabb lett a mérkőzés. Ám továbbra is a vendégek voltak fölényben, a csabaiak főleg a védekezésre, és nagy ritkán abból egy-egy kontrára koncentráltak. Mi sem jellemzőbb: az első játékrészben a Ferencváros négyszer találta el a kaput - igaz, Derdák egy kivételével mindannyiszor a helyén volt -, a csabaiak viszont csak mellé és fölé lőttek.
Az idő előrehaladtával keményedett a mérkőzés, szaporodott az adok-kapok. Eközben a csabaiak fölbátorodtak, egyre többet merészkedtek előre, de érthető, hiszen futottak az eredmény után. A gól viszont a ferencvárosiakat megnyugtatta, akik egyre inkább visszahúzódtak térfelükre, magukra engedték a házigazdákat, és már kevésbé próbálkoztak egészpályás letámadással. Inkább az elöl portyázó Nicsenko felé ívelgettek, így próbáltak lehetőségeket kialakítani.
A szünet után igencsak visszaesett az iram. A Békéscsaba is óvatosan játszott, a Ferencváros nem erőltette a támadásokat, így meglehetősen unalmas negyvenöt percet láthatott a nagyérdemű. A Fradi vezetése birtokában csak ímmel-ámmal építgette támadásait, de a labdavesztés után mindenki rögtön visszaállt. A csabaiak derekasan küzdöttek, de lassú játékukkal csak ritkán jutottak el az ellenfél 16-osáig. A becserélt Belvon és Ulici sem lendített a házigazdák játékán, így tovább laposodott a mérkőzés.
Varga Zoltán kettős cserével próbált változtatni ezen, ám a ferencvárosi cserék sem hoztak csodát. A középpályán álló háború dúlt, a hazaiak olykor megpróbáltak a széleken megindulni, de Szabadost és Kulcsárt jól semlegesítették a zöldfehér védők. A második játékrészben a Ferencváros is és a Békéscsaba is kétszer-kétszer rúgott kapu felé, de igazi gólszagú esemény csak Kulcsár nevéhez fűződik.
Az előnyét őrző Ferencváros és az igazi lelkesedés nélkül támadó Békéscsaba játszadozásába Ulici becserélése hozott eseményt: igaz, csak azért, mert rögtön összeugrott Nagy Norberttel...
A házigazdákra nézve az eredmény nem szégyen, hiszen a Ferencváros egy góllal mindenképp jobb a mai Békéscsabánál. A lila-fehérek inkább azért okolhatják magukat, mert nem tettek meg mindent a láthatóan fél gőzzel futballozó vendégek ellen. A Ferencváros szemszögéből pedig nyilván csak a győzelem volt a fontos. Tény, hogy nem az ő hibájuk, hogy ezért nem kellett szenzációsjátékot nyújtaniuk.
Edzői nyilatkozatok
Silviu Iorgulescu, a Békéscsaba edzője:
— Sajnálom, hogy kikaptunk, hiszen egyenrangú ellenfelei voltunk a Ferencvárosnak. Bosszant, hogy a gólt újra figyelmetlenségből kaptuk, pedig éppen az ilyen helyzetek tisztázását gyakoroltuk egész héten. A csapat teljesítményével, a játékosok lelkesedésével elégedett vagyok, mert csupán ennyi különbség volt a két gárda között.
— A gólon kívül mi kellett volna ahhoz, hogy pontot szerezzen a Békéscsaba?
— Hiába zajlott le tizenegy forduló, továbbra is rutintalan a csapatunk, ennek számlájára írható a vereség, no meg arra, hogy a Ferencváros egyetlen egyszer megvillant, és ez elég volt nekik az újabb győzelemhez. Az sem szolgált javunkra, hogy az első játékrészben kapkodtunk, és keveset merészkedtünk a Fradi kapujáig. Szünet után dinamikusabban játszottunk, de a befejezésekbe mindig hiba csúszott.
— A szünetben mit mondtál a játékosoknak?
— Azt, hogyne kapkodjunk, próbáljunk meg minden labdát megjátszani és ne felrúgni, valamint hátulról építsük a támadásokat. Azt terveztem, hogy a fordulás után Belvon és Ulici vezérletével jobb lesz a játékunk, de ők sem tudtak újítani. Támadgattunk, de igazi gólhelyzetet továbbra sem tudtunk kidolgozni.
— Ez a Fradi pedig nem volt veszélyes.
— Sajnos, ilyen szinten vagyunk, hogy már egy kevésbé dinamikus Ferencváros ellen sem tudtuk fölszívni magunkat. Még szerencse, hogy a korábbi két fordulóban gyűjtöttünk pontokat, s ezzel nem szakadtunk le a középmezőnytől. Ugyan adtam a Fradi ellen is némi esélyt magunknak, de hát ilyen a játék. Nem tudtuk kihasználni, hogy a Ferencváros kevésbé játszott frissen. Középpályásaink nem segítették a támadókat, ezért Szabadosék sem tudtak megvillanni, mint a korábbi mérkőzéseken.
Varga Zoltán, a Ferencváros edzője:
— Az utóbbi két napban háromszor edzettünk, sok a sérültünk, tudtuk, hogy nehéz mérkőzésre van kilátás. Ennek ellenére a második félidő alapján megérdemelten győztünk szoros csatában. A Csaba jó csapat, de mi jobbak voltunk. Most már előre tekintünk, mert kedden kupamérkőzésen, a Dunaszekcső ellen ki kell köszörülni a korábbi csorbát.
— Nem sikerült megismételni a Newcastle elleni játékot, sőt sokak szerint a Fradi idei leggyengébb játékát nyújtotta Békéscsabán.
— Azt akarja tőlem hallani, hogy a Békéscsaba jobban futballozott, mint a Newcastle? Én úgy láttam, hogy egy nagyon jó Fradi futballozott a pályán, amely sokat futott, még fáradtan is, s amelynek játékosai a békéscsabai mérkőzés előtt is nagyon kemény edzéseket végeztek. Úgy hallottam, hogy Békéscsabán ritkán nyert a Ferencváros, nekünk most viszont sikerült...
— A mérkőzés előtt is azt hangoztatta, hogy csak győzni szabad Békéscsabán. Nem nyomasztotta önt a korábbi évek rossz mérlege?
— Még véletlenül sem. Ugyanis idegenben is eredményesen kell szerepelnünk, és gólra törően támadnunk, ha bajnokságot akarunk nyerni. Márpedig ez a célunk. Én nem ismertem a Békéscsabát, de hát sok csapat ismeretlen még számomra. Az meg, hogy mi volt korábban, az egy más fejezet.
2. Ferencváros 11 9 1 1 21-10 28
...
12. Békéscsaba 11 3 3 5 13-14 12
Békés Megyei Hírlap, 1996. október 21.
Nemzeti Sport, 1996, október 20. (Arcanum DT)