Ferenczvárosi TC - VII. Kerületi SC 0 : 1
I. osztály 1920/1921, 21. forduló
I. osztály 1920/1921: összes
mérkőzés
játékvezető :
Spanring István
nézőszámok:
- Nemzeti Sport: -
- Sporthírlap: 5.000
- nela: 7.000
-
0 - 1 ?' ?
meccstörténelem
- 1922.03.13 VII. Kerületi SC - Ferenczvárosi TC 0-2
- 1921.11.27 Ferenczvárosi TC - VII. Kerületi SC 1-0
- 1921.04.03 Ferenczvárosi TC - VII. Kerületi SC 0-1
- 1920.08.29 VII. Kerületi SC - Ferenczvárosi TC 1-0
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Üllői-uti pálya, 5000 néző
Biró: Spannring István
A nap legnagyobb meglepetése! A nagy lelkesedéssel és ambícióval játszó VII. ker. SC megtudta ismételni őszi nagy bravurját, s a minden lélek és komolyság nélkül, nemtörődömséggel és elbizakodottan dolgozó zöld-fehéreket sikerült legyőznie. E győzelmével két, oly értékes ponthoz jutott, amelylyel talán az első osztályban való bennmaradását is sikerült biztosítania.
A VII. kerületiek csapatának mai játéka az eddigiekkel szemben örvendetes javulást mutatott, s ami a legfontosabb, mindvégig fair keretek között mozgott. A mérkőzés nagy jelentőségének a tudatában, a csapat minden, egyes embere lelkesen dolgozva, tudásának legjavát igyekezett nyujtani, s bár a startnál győzelmi esélyük szinte a semmivel volt egyenlő, kiismerve a zöld-fehérek gyengéit, ügyesen használták ki azokat, s igy nemcsak a védelemre, de a támadásra is maradt elég erejük. Wagner nehány labdát több szerencsével, mint tudással hárított el. A két hátvéd: Juhász és Hoffmann, szinte hibátlanul látta el nehéz szerepét. Kapcsolásaik, felszabadító rugásaik, egyaránt tetszést arattak. A fedezetsorban Weszter kitünően, Kojsza agilisán és Melich is megfelelően dolgozott. A csatársorban csak a két szélső, Jánosi és Herzog gyors lefutásai jelentettek veszélyt, a belsők sem összjaték, sem lövőképesség dolgában nem állottak feladatuk magaslatán, bár agilitásukért őket is dicséret illeti. Az FTC csapatára a husvéti ünnepek alatt mutatott jó játéka után rá sem lehetett ismerni. Unottság, nemtörődömség, az ellenfél lebecsülése jellemezte a játékukat, addig amíg baj nem volt, a váraüanul bekapott gól után pedig ideges kapkodás lett urrá rajtuk anélkül, hogy különösebb ambícióval párosult volna. Szamosy a gól miatt nem okolható. A standard bekkek helyett Wiener és Hungler I játszottak primitív módon, lehetetlen rosszul. A gól is Hungler I szarvashibájának volt a következménye. A csapatban csak két ember játékáról szólhatunk dicséröleg és pedig Bluméról és Szabóéról. E két játékos valóban példás agilitással dolgozott, de társaik lanyhaságán hajótörést szenvedett minden igyekezetük. Obitz sem elégített ki ezuttal, mert tulságosan a saját szórakoztatására játszott, gyakran felesleges trükkökért hajlandó volt a csapat érdekeit is feláldozni. A csatársorról szólva mindenről beszélhetünk csak játékról nem. Kertész tehetetlenségével csak a lassusága vetekedett. Schwarcz nehány sikerült gólja után ugylátszik koronázatlan gólkirálynak képzeli magát, aki mindent önmagára játszik és 25—30 méterről lövöldözgethet az elleniéi kapujára, hasonló az eset Nikolsburgerrel, ő viszont táncprimadonnának képzeli magát a pályán, aki akkor ér el nagy sikert ha minél többször megfordul saját tengelye körül. Wiener II a szélső feladatát ugy igyekszik ellátni, hogy minél tovább tartja magánál a labdát s minél többet fut tul a gólvonalon. Kővágónak a jobb-szélső helyére való beállítása egyszerűen rejtély marad előttünk, hiszen az FTC oly hatalmas tartalékgárdával rendelkezik, mint egyetlen más egyesület sem.
A mérkőzés mindkét félideje az FTC domináló fölényének jegyében telik el, mégis a hátvédek bizonytalan játéka miatt a VII kerületieknek több a kedvező helyzetük. A győztes gólt a VIÍ kerület a második félidő 8. percében Jánossy révén oly módon ér el, hogy egy könnyű labdát ahelyett, hogy a kapusának adott volna, hátra akart huzni és Jánossy testének rugta, aki azután beszaladt vele. Az FTC ebben félidőben két kapufalövést ér el.
G: Jánossy (52.)
Nemzeti Sport, 1921. április 5.