hozzászólások

1. 
   admin bbsz

   # 1

   2022.05.07, 21:58 (szerk.: 2022.05.07, 22:25)

   Békéscsaba - Bp. Honvéd 1-0 (0-0)
   
   Békéscsaba, 15 000 néző
   Vezette: Hartmann (*****) (Nagy B., Horváth Gy.)
   Békéscsaba: Gulyás 7 — Bánfi 5, Ottlakán 6, Vígh 4, Fabulya 5 — Adorján 5, Csató 5, Gruborovics 6, Kanál 4 — Csernus 5, Szekeres 6. Edző: Csank János.
   Bp. Honvéd: Disztl P. 5 — Sallai 5, Disztl L. 5, Csuhay 5, Cseh 5 — Sass 5, Fitos 5, Gyimesi 6, Romanek 5 — Lippai 5, Kovács K. 6. Edző: Bicskei Bertalan.
   Csere: Vígh helyett Árky (5) a szünetben, Romanek helyett Fodor (6) az 53., Csernus helyett Horváth (—) a 63., Fitos helyett Urbányi (—) a 73. percben.
   Gólszerző: Szekeres az 54. percben.
   Sárga lap: Cseh a 66. percben.
   Szögletarány: 2:2 (2:1) a Békéscsaba javára.
   
   (A találkozó előtt Szenti Zoltán, a békéscsabaiak sárgalapos eltiltása miatt pihenő hátvédje arról beszélt, hogy számukra a döntetlen az „életben maradást” jelentené.
   Bicskei Bertalan, a Bp. Honvéd vezetőedzője elmondta, hogy kispesti vereség esetén játékosai csinos összegtől esnek el.
   A mérkőzés előtt a hazai labdarúgók virágcsokrokkal köszöntötték a bajnokcsapat tagjait. Sallai a piros szegfűt azon nyomban udvariasan átnyújtotta Hartmann játékvezetőnek.
   Kerepeczky két nyomós ok miatt nem lehetett ott egykori és jelenlegi társai között. Egyrészt, a két klub annak idején úgy állapodott meg, hogy Csank János a Bp. Hovéd elleni találkozón eltekint szerepeltetésétől. Másrészt a középpályás a napokban gépkocsibalesetet szenvedett a fővárosban, jelenleg az egyik budapesti kórház lakója.)
   
   Az első öt percben a Honvéd játékosai könnyen játszadoztak, mondhatni szórakoztak a hazaiakkal. Ügyesen passzolhatták a labdát a lélekszakadva „nyomozó" lila-fehér mezesek gyűrűjében.
   Az első és a második gólhelyzet viszont a fővárosiak kapuja előtt adódott a 6., illetve a 9. percben. Előbb Szekeres jobb oldali beadását követően Csernus 8 méterről fölé fejelt, majd Adorján 12 méteres lövését blokkolta Csuhay.
   A hazai fellángolás csitultával ismét a piros mezesek vették birtokukba a labdát, és különösen Gyimesi és Fitos bizonyította, hogy jól értik a mesterségüket.
   A 20. percben Gyimesi ötletes szabadrúgásáról Fitos csak egy gondolattal késett le a csabai kapu előtt.
   A 24. percben majdnem vezetést szerzett a Békéscsaba: a 16-oson belül cselezgető Csernus a mögötte érkező Adorjánhoz sarkallta a labdáit, a középpályás 15 méteres lövése arasznyival kerülte el a bal felső sarkot.
   Három perccel később Fitos Romanekkel kényszerítőzött, majd a visszakapott labdával a válogatott játékos nyolc méterről a kifutó Gulyást találta telibe.
   (Az önfeledt grundfocit láthatóan Gyimesi érezte a leginkább. A Honvéd középpályása a rövidpasszos játékban jól kamatoztatta remek technikai felkészültségét, egy tért ölelő átadása pedig azt bizonyította, a rúgótechnikája is átlagon felüli.)
   A 37. percben Kovács iramodott meg a jobbösszekötő helyén, 15 méterről leadott lövését védte Gulyás.
   SZÜNET UTÁN az 51. percben Árky elől mentett látványos vetődéssel Disztl.
   Sűrűsödtek az események: az 53. percben érkezett az a hír, hogy a Vác 2-0-ra vezet a Debrecen ellen.
   Még el sem ült a szurkolók örömujjongása, amikor Csernus a balösszekötő helyén felbukkanó Szekereshez továbbított. A szőke csatár elhúzta a labdát a kifutó Disztl Péter mellett, majd tíz méterről a jobb alsó sarokba helyezett. 1-0.
   A csereként beállt Fodor azonnal „életjelt” adott magáról. Az 59. percben 16 méterről vállalkozott lövésre, és a labda kevéssel kerülte el Gulyás kapujának bal felső sarkát. Érdekes előzmény után részesült a 66. percben sárga lapos figyelmeztetésben Cseh. Disztl Péter a kapuját 40 méterre elhagyva az oldalvonalon túlra rúgta a labdát Szekeres elől, az őrhelyére visszaigyekvő kapuvédő érdekében Cseh késleltette a partdobás elvégzését. A labda „eldugást” színes kártyával büntette a játékvezető.
   A 70. percben Kovács K. a sokadik csellel Gulyást is becsapta, ám túlságosan kisodródott, és hat méterről, éles szögből a jobb oldali kapufát találta el.
   A 75. percben Gyimesi rajzolta a labdát Fodor lábára, az apró termetű csatár erőteljes lövését hárította Gulyás.
   A 81. percben ismét a kispesti csatár veszélyeztetett. Ezúttal 18 méterről a jobbösszekötő helyéről a bal felső sarkot célozta meg - eredménytelenül, mert Gulyás a levegőben úszva az alapvonalon túlra ütötte a labdát.
   (Feltűnt a bő félórát pályán töltő Fodor ügybuzgalma. A Honvéd játékosa rövid idő alatt több veszélyt jelentett a kapura, mint csatártársai együttvéve. Gulyás személyében azonban ezúttal emberére talált.)
   Honvéd-rohamokkal ért véget a találkozó.
   
   ★ ★ ★
   
   A fölényesen vezető és huszáros hajrát kivágó maratoni futókat rendszerint hatalmas ováció köszönti a célban, míg az utolsó métereket végigporoszkáló győztest rendszerint „csak” udvariasan megtapsolják a nézők...
   A közönség örvendetes módon nem mérlegelt, hiszen egyértelműen a sportra, a küzdelemre szavazott puszta jelenlétével is. És végül a 15 ezres szurkolóseregnek lett igaza. Igaz, ezen a délutánon mindenekelőtt az eredménnyel lehetett elégedett, a játékkal már már kevésbé. Legalább is szűk egy órán keresztül, amikor igencsak kocogásra vették a tempót a labdarúgók. A Vácról érkezett hír után ugrásszerűen emelkedett a találkozó színvonala.
   A Békéscsaba vezető gólja után magasabb sebességre kapcsoltak a csapatok. Csakhamar kiderült, hogy a gyorsabb ritmusú játék közepette is jól bánnak a labdával az együttesek tagjai.
   A találkozó utolsó harmadában Gulyás lépett elő főszereplővé. A nagy erővel támadó Honvéd számos gólt ígérő próbálkozását sorra meghiúsította a remek formában védő kapus.
   A játék képe alapján a kispestiek joggal érezhetik magukat csalódottnak, mégsem kellett lehajtott fővel az öltözőbe vonulniuk. A bajnokcsapat tagjait is tapsviharban részesítette a hazai közönség.
   
   Csank János: — Mindenekelőtt gratulálok a Honvádnak a bajnoki cím megszerzéséért. Az idegtépő utolsó 90 percben jó játékkal értékes győzelmet arattunk. Külön is kiemelném Ottlakán és Gulyás odaadó, hősies helytállását.
   Bicskei Bertalan: — Gratulálok a Békéscsabának a bennmaradás kiharcolásához! Játékosaink, sajnos, nagyon sok helyzetet hagytak kihasználatlanul.
   (Thékes István)
   
   1. Bp. Honvéd 30 17 7 6 48-23 41
   ...
   13. Békéscsaba 30 8 11 11 30-42 27

   
   Népsport, 1988. június 6. (Arcanum DT)
   

   Minden jó, ha a vége jó!
   Bcs. Előre Spartacus - Bp. Honvéd 1-0 (0-0)
   
   ...
   
   Hangképek az öltözőfolyosóról, kezdés előtt:
   Vadász Károly, egykori B-válogatott, az MLSZ képviselője: „Jártam a Honvéd háza táján a héten, ismerem a békéscsabaiakat is. Semleges szemlélőként mondom: nem lennék meglepődve, ha döntetlen lenne. Csak ne 0—0-ás...”
   Csank János: „csanálosinak, Mracskónak és Szentinek több sárga lapja gyűlt össze a kelleténél, Gruborovics pedig egy rendkívül kellemetlen sérülés miatt tényleg csak az utolsó pillanatban tudott rendelkezésre állni. Ráadásul most kaptam egy nem hivatalos hírt, hogy Kerepeczky Pesten karambolozott, állítólag agyrázkódással kórházban van, bár a két csapat közti megállapodás értelmében ő amúgy sem játszhatna. De a legfontosabb, amit mondani akarok: reménykedünk!”
   Horváth Lajos, egykori FIFA-játékvezető, a jb ellenőre: „Szeretnék már két órával idősebb lenni.”
   Bicskei Bertalan: „Ahogy már mondtam, a bajnokságban ez a meccs is olyan, mint a többi.”
   
   Az első sípszó előtt a házigazdák illően köszöntötték a bajnok Honvéd gárdáját, nem hiányzott a piros és fehér szegfű sem.
   A kezdőrúgást egy „Skála-lány” végezte el a kispestiek oldaláról.
   A tv-közvetítés ellenére csaknem telt ház előtt kezdődött a játék, s ez igen örömteli 1988 júniusában. A délkeleti országrész közönsége mindenesetre a futball mellett szavazott, no meg - írásban - a változatlan szombati játéknapra.
   
   Meglehetősen hosszú bevezető után, a 24. percben Adorján Csernushoz játszott, aki szolgálatkészen „lecövekelte” a labdát vele futó csatártársának, ám Adorján gólhelyzetből a bal kapufa mellé lőtt.
   A másik oldalon két perc múlva alakult ki nagy helyzet: Kovács K. lövését Lábbal védte Gulyás, a visszapattanó labdát pedig Lippai fölé vágta.
   Utána Romanek és Fitos támadta meg a hazai kaput, de Gulyás most is a helyén volt.
   Mozgalmas volt a játék, de izgalmakról, nagy iramról és színvonalról nem beszélhettünk.
   A 40. percben Szekeres száguldott el a jobb szélen, jól szállt a beadása is, de az érkező Gruborovicsot a piros-fehérek ellökték a labda útjából - Hartmann pedig széttárta a kezét. (Lehet, hogy igaza volt, s lehet, hogy nem!)
   A másik oldalon Sallai keresztlabdáját az egykor békéscsabai Cseh kapta, mindenki azt hitte, lesen, de a balhátvéd is meglepődött és lövése Gulyás kezében halt el.
   A szünetben három helyszínen is zajlott esemény. A tombolaszelvénnyel rendelkezők a salakpályára figyeltek - hirtelen nem akadt jelentkező az egész tavaszon „kiállított” Polski Fiatra (középen), a gyulai repülőmodellezők örömmel használták ki az alkalmat, hogy bemutathassák tudásukat, míg a két csapat cseréi szorgalmasan melegítettek.
   A folytatásban a csereként beállt Árky hívta fel magára először a figyelmet - aktivitásával.
   Aztán az 53. percben - ahogy elkezdődött a rádiós körkapcsolás - óriási üdvrivalgás következett a lelátón! No, nem a kalmár tintahal reklámja miatt emelkedtek a magasba a kezek, hanem mert híre jött az éteren: 2—0-ra vezet a Vác a DMVSC ellen.
   És még ugyanebben a percben újra tombolt a nézőtér. Szekeres kapott jó labdát Csernustól a balösszekötő helyén, majd remek cselek után a kifutó Disztl P. mellett remekbeszabott gólt lőtt a jobb alsó sarokba, 1-0.
   A 66. percben Cseh sárga lapos figyelmeztetést kapott, mert fölöslegesen elrúgta a labdát.
   A túloldalon Lippai egyenlíthetett volna, de élesen mellé lőtt, majd a honvédos Fodor lőtt gólhelyzetből mellé.
   A 76. percben pedig Kovács K. - szétzilálva a lilák védelmét - a jobb kapufa alsó tövét találta telibe. Ez már szerencse!
   A hajrában erősített a Honvéd, és Gulyásnak kellett többször is bebizonyítania - meg is tette -, hogy a bajnokságban csapata egyik legjobbja volt. Leginkább
   Fodor nagy bombájának kibokszolásakor tapsoltak a szurkolók.
   
   Amikor vasárnap hajnalban a KISZ-tábori „rejtekhely” előtt találkoztunk Such Sándorral, a lila-fehérek technikai vezetőjével, arra a kérdésre, hogy behűtötték-e a pezsgőt, nagyon határozott „nem” volt a válasz, mondván, még nagyon messze van az a bizonyos életmentő pont. Nos, megszületett, sőt, kettő lett belőle, s ezzel az Előre Spartacus számára is befejeződött egy hallatlanul idegfeszítő bajnokság egyben.
   A bajnok elleni győzelem után egy órával korai lenne a bővebb boncolgatás, legyen most az ünneplésé a főszerep!
   
   Jók: Gulyás, Ottlakán, Szekeres, Gruborovics, ill. Cseh, Kovács K., Fodor.
   
   Nyilatkozatok. Csank János: Mindenekelőtt elismerésemet fejezem ki a kispestieknek a bajnoki címükhöz! Az idegtépő bajnoki hajrában jó játékkal, értékes győzelmet arattunk. Külön kiemelném Gulyás és Ottlakán odaadó, hősies játékát.
   Bicskei Bertalan: — Gratulálok a békéscsabaiaknak a bentmaradáshoz. Ezen a mérkőzésen sajnos sok helyzetet kihagytunk.
   (Fábián István)

   
   Békés Megyei Népújság, 1988. június 6.
   

   Főszereplők a hajrából
   A labdarúgó NB I utolsó két fordulójában a legtöbbet három békéscsabai játékos nevét emlegették. A felső képünkön Sass elől becsúszva szerelő Szekeresét, aki újra lőtt gólokat, s Bálint László, a válogatott technikai igazgatója ismét meghívta az olimpiai válogatott keretébe (a csapat az olimpia előtt Szöulban nemzetközi tornán szerepel).
   Alsó képünkön Gulyás néz farkasszemet a védőkkel, Ottlakán „felügyelete” mellett.
   Képeink a vasárnapi, Bcs. Előre Spartacus - Bp. Honvéd (1-0) találkozón készültek. (Fotó: Gál Edit)

   
   Békés Megyei Népújság, 1988. június 7.