hozzászólások

1. 
   admin heimo

   # 2

   2017.07.09, 18:34 (szerk.: 2017.07.09, 19:08)

   A pad alá zuhant az Újpest
   
   Úgy tűnik, nem sikerülnek igazán a nyári túrák az Újpesti Dózsának. Tavaly az volt a baj, hogy elutaztak, az idén pedig az, hogy nem. Ezúttal is egy NSZK-beli túra okozott fejtörést a szakvezetésnek azzal, hogy nem jött létre. Hogy ez egyedül a szervező menedzser hibája lenne, azt most nem érdemes boncolgatni, az viszont biztos, hogy a Dózsa komoly ellenfél nélkül készült a bajnokságra.
   
   Varga István, a lilák mestere, érthetően bosszús.
   — A nyugatnémet út miatt lemondtunk egy csehszlovákiai tornát, valamint nem mentünk el Egerbe a Marlboro Kupára, amelynek pedig mi voltunk a védői. Tettük mindezt azért, mert úgy gondoltuk, hogy az NSZK-ban rangosabb csapatok ellen is játszani fogunk. Nos, ahogy mondani szokták, két szék között a pad alá estünk.
   — Ezek szerint ön előtt is kérdéses, hogy mire lesz képes az új összetételű Újpest?
   — Némi túlzással azt mondhatom, igen. Azt ugyan nagyon jól tudom, hogyan dolgoztak az alapozás során játékosaim, s ebből sok mindenre tudok következtetni. De hogy játékban hol tartunk, azt valóban nem tudom. Csupán egyetlen erős ellenfél jutott nekünk, a Bp.Honvéd, amely ellen 4-4-es döntetlent értünk el. Ezen a találkozón aztán alaposan megleptek futballistáink.
   — Kellemes, vagy kellemetlen meglepetésben volt része?
   — Lehet, hogy furcsa, amit mondok, de én már két héttel a rajt előtt tudtam, hogyan fogunk felállni a bajnoki nyitányon. Aztán jött a kispestiek elleni edzőmeccs, s rá kellett jönnöm, hogy az általam elképzelt csapat nagyon gyengén muzsikál. A középpályás sor lassú és körülményes, míg a csatársorban Katona nagyon messze van sérülése előtti formájától. Úgy hogy kezdhettem újra felépíteni magamban a kezdő tizenegyet.
   — Hol tart az „építkezésben”, s vannak-e sérültek?
   — Természetesen néhány nappal az első sípszó előtt már tudom, hogy hol fogok változtatni. Erről azonban még nem akarok beszélni. Ami a sérülteket illeti, sajnos, van belőlük jó néhány, így Eszenyi, Szélpál, Véber, Kósa és Rubold sem egészséges. Hogy közülük ki fog pályára lépni, azt ma még nem tudom.

   
   Népsport, 1989. augusztus 10.
   
   

   Ú. Dózsa—Tatabánya 1-0 (1-0)
   
   Megyeri út, 5000 néző. Vezette: Fekete (****), (Kovács I L., Vágner).
   
   Ú. Dózsa: Brockhauser 8 — Huszárik 5, Herédi 8, Kovács 5, Szlezák 5 — Miovecz 5, Rubold 8, Balog 5, Zsivótzky 5 — Oroszki 5, Bácsi 8. Edző: Varga István.
   Tatabánya: Dombai 8 — Vincze 5, Lakatos 5, Szalma 8 — P. Nagy 5, Jártás 8, Csapó 8, Domonics 5 — Kiprich 5, Ifjú 4, Szekeres 5. Edző: Szentmihályi Antal.
   
   Csere: Ifjú helyett Kanyok (5) a szünetben, Bácsi helyett Katona (4) az 57., Rubold helyett Kósa (—) a 65., Csapó helyett Váczi (—) a 74. percben.
   
   Gólszerző: Rubold a 2. percben.
   
   Sárga lap : Balog a 9., Miovecz a 36., Kanyok a 88. percben.
   
   Szögletarány: 5:1 (3:1) a Tatabánya javára.
   
   (A szokásosnál feszültebb volt a légkör mindkét öltözőben. Ez általában jellemző a nyitányra, hiszen az új játékosoknak nem közömbös, hogyan sikerül a bemutatkozás. Nos, a Dózsánál öten most játszottak először lila-fehér szerelésben, míg a Tatabányában ketten debütáltak. A két csapat hét újonca közül hatan korábban szerepeltek az élvonalban más klubok színeiben, a 21 éves Ifjú Bélának viszont ez volt élete első NB I-es mérkőzése. A Tatabánya kezdőcsapatában ott volt a Feyenoordhoz készülő Kiprich József. A válogatott csatártól megtudtuk, hogy hétfőn ülnek ismét asztalhoz a holland klub vezetőivel, és akkor minden eldől.)
   
   Úgy kezdődött a találkozó, hogy a félpályánál Oroszki kapott rúgást. Kitámogatták rövid ápolásra a partvonal mellé. Még mindenki ezzel volt elfoglalva, amikor Balog indítását Rubold kapta a 2. percben. A középpályás kilépett a tétovázó tatabányai védők közül, majd 10 méterről, ballal úgy lőtt a kapuba, hogy a labda a bal oldali kapufáról perdült a hálóba. 1-0. A 9. percben a kezdőkörnél Balog megrúgta Csapót, Fekete játékvezető felmutatta a sárga lapot a Dózsa középpályásának. A lila-fehérek többet kezdeményezték, mint ellenfelük. A 12. percben Bácsi lövése csak centiméterekkel kerülte el Dombai kapuját. Ezután Oroszki beadásánál a tatabányai kapusról kipattant a labda, majd Rubold célozhatta meg a kaput, de Lakatosban elakadt a labda. A másik oldalon Kiprich elől mentett szögletre Brockhauser. A 24. percben Oroszki növelhette volna a házigazdák előnyét, lefutotta a tatabányai védőket, de a jó ütemben kilépő Dombainak lábbal sikerült hárítania. A 26. percben Miovecz kapott sárga lapot, mert a félpályánál megrúgta Járfást. A 30. percben Bácsi került gólhelyzetbe, az utolsó pillanatban érkező Szalma szögletre vágta a bal sarok felé tartó labdát.
   
   (Időnként látványosan játszott a Dózsa. Formás támadásokat vezettek a lilák, és ezeket legtöbbször a Rába ETO-ból igazolt Rubold indította. A félidő hajrájára elhalványult a középpályás játéka, és ekkor az Újpest teljesítménye is szürkébb lett.)
   
   A 42. percben Csapó bal oldalról belőtt szögletét Domonics az ötös sarkáról a kapu mellé vágta.
   
   SZÜNET UTÁN
   
   a 47. percben Lakatos egyenlíthetett volna. Vezette 20 métert a labdát, de 15 méteres lövése hajszállal elkerülte a kaput. Nem sokkal ezután Szekeres lőtt pontatlanul. A Tatabánya irányította a játékot, a Dózsának ebben az időszakban nem sikerült semmi.
   
   (Bácsit Katona váltotta fel a Dózsában. Többen meglepődve vették tudomásul a cserét, mert addig Bácsi volt az egyik legveszélyesebb újpesti játékos. Varga István sem azért cserélte le, mert elégedetlen lett volna vele. A csatár érezte még korábbi sérülését, és ezért fejezte be idő előtt a játékot.)
   
   Egyre nagyobb lett a vendégek mezőnyfölénye, ennek ellenére Brockhausernek nem volt különösebb dolga. A 75. percben Kiprich indította Szekerest, a Dózsa kifutó kapusa azonban egy gondolattal gyorsabb volt, és a 11-es pontnál övé lett a labda. A 81. percben Kanyok kapott sárgát, mert a Dózsa térfelének közepén megrúgta Katonát. Ahogy fáradtak a játékosok, esett a színvonal, és egyre gyakrabban hibáztak mindkét oldalon. A Bányász az utolsó percekben elkeseredetten támadott, de említésre méltó helyzete ekkor sem akadt.
   
   ★ ★ ★
   
   A gyors Dózsa-gól után senki sem gondolta, hogy a második percben kialakul a találkozó végeredménye! Mindenki arra számított, hogy újabb lila-fehér találatok következnek, mert az újpestieket magabiztossá tette a vezetés, és egyre-másra vezették támadásaikat. Csak rajtuk múlott, hogy az első félórában nem értek el újabb gólokat. Ha a helyzetek befejezése előtt valamivel jobban figyelnek, akkor akár többgólos előnnyel zárhatták volna a félidőt. Ez azonban elmaradt, a lila-fehérek az utolsó pillanatokban rendre elhibázták a kínálkozó lehetőségeket. A Tatabányát sokkolta a találkozó elején kapott gól, és csaknem fél óra kellett ahhoz, hogy rendezze sorait. Ekkora előnyt senki sem adhat ellenfelének. Az első játékrész végére elfáradt a Dózsa játékának szervezője, Rubold, és ezt a fordulatot sikeresen használta ki a Tatabánya.
   
   A második félidőben egy merőben más Tatabányát láthattak a nézők. Ebben meghatározó volt az is, hogy több játékosuk teljesítménye feljavult. Tulajdonképpen az történt, amit a Bányász akart. Egyenlíteni mégsem sikerült, mert hiába adogattak ügyesen, kapura kevés veszélyt jelentettek. A Dózsa 16-osához érve körülményesek lettek a vendégek, és ha mégis helyzetbe kerültek, akkor pontatlanul lőttek. A két ellentétes félidő ellenére a Dózsa azért érhetett el egygólos győzelmet, mert támadásai lényegesebben veszélyesebbek voltak, mint a vendégcsapaté.
   
   Varga István: — Beigazolódott aggályunk, nagyon hiányoztak a betervezett edzőmérkőzések. Az első félidőben jól játszottunk, a másodikban kínlódtunk.
   
   Szentmihályi Antal: — A csapat mindent megtett a győzelemért, jobban is játszottunk, mint a Dózsa, így az eredmény igazságtalan.
   
   Tartalékbajnokság
   
   Ú. Dózsa—Tatabánya 2-1 (1-0)
   Megyeri út, 1500 néző. V: Vad.
   
   Ú. Dózsa: Gróf(Rózsa) — Milisits,Szöllősi,Wágner,Balázs — Vojtekovszky, Fekete(Waszner),Tóth (Hunyás), Kecskés — Jakovljevics,Vígh. Edző: Nagy László.
   
   Tatabánya: Markó — Kilián,Lázár,Mészáros,Klausz — Orbán,Kiss,Dobesch,Dudás — Arany,Jankóczy (Martini). Edző: Dombai András.
   
   G: Vígh, Szöllősi, ill. Arany.
   
   Jó: Rózsa,Wágner,Vígh, ill. Lázár,Kiss,Dudás.
   
   Sárga lap: Kecskés.
   
   Dózsa-fölény jellemezte az első félidőt, de a lilák nagy igyekezetéből csak egy gólra tellett. Kiegyenlítettebb volt a játék a második negyvenöt percben. Egyenlítési alkalma is volt a bányászoknak.

   
   Népsport, 1989. augusztus 13.
    
2. 
   admin heimo

   # 1

   2015.02.28, 07:39 (szerk.: 2017.09.13, 18:47)

   Ú. Dózsa - Tatabánya 1:0 (1:0)
   Megyeri út, 5000 néző, v: Fekete
   
   gólszerző: Rubold (2. p.)
   
   csere: Bácsi helyett Katona (58. p.), Rubold helyett Kósa (66.),
   illetve Ifjú helyett Kanyok (46.), Csapó helyett Váczi (74.)
   
   sárga lap: Balog (9. p.), Miovecz (27.), illetve Kanyok (81.)
   
   jók: Herédi, Rubold, illetve Szalma
   
   Ú. Dózsa:
   ---------
   Brockhauser - Huszárik, Herédi, Kovács, Szlezák - Rubold,
   Balog, Zsivótzky - Oroszki, Bácsi, Miovecz
   
   Tatabánya:
   ----------
   Dombai - P. Nagy, Vincze, Lakatos, Szalma - Járfás, Csapó,
   Domonics - Kiprich, Ifjú, Szekeres.
   
   Az Újpest új szerzeményei közül Rubold a 2. percben parádés és meglepő góllal mutatkozott be, könnyítette helyzetét, és az előtte álló feladatot, hogy a tatabányai védők egyik fele lest sejtett, a másik fele pedig kezezést gyanított, de hiába. A tatabányaiak kedvét szegő gyors gól után a 12. percben majdnem jött a második, amikor Bácsi ravaszul pörgetett lövése alig ment el Dombai kapuja felett. A lila-fehérek az első játékrészben ,,kiüthették,, volna a bátortalan vendégcsapatot, annyi lehetőséget dolgoztak ki, ám ugyanannyit el is packáztak. A 17. percben például Rubold telibe találta Lakatost, miközben Dombai kapus egy önfeláldozó hárítás után még fel sem tápászkodott a földről. A 25. percben Oroszki vette át a váltóbotot Ruboldtól, ő is ziccer helyzetbe került, de lövését Dombai szerencsésen lábbal hárította. Furcsa módon a mérkőzést irányító, mind jobban lendületbe jövő Újpest az első 45 percben két sárga lapot is összegyűjtött, mindkettőt felesleges, ám igen durva belemenés miatt.
   
   A második játékrészt már villanyfénynél játszották, s ekkor világosodott meg az újpestiekben, hogy az első félidőben jobban kellett volna játszani. A lila-fehérek szinte percről percre fáradtabbnak tűntek. Ez felvillanyozta a Tatabányát, s levegőben lógott az egyenlítő gól. Egymaga Szekeres háromszor is nagy lehetőséghez jutott, de mindháromszor hibázott, s ezért elmaradt az egyenlítés. Mindkét csapat kimerítette cserelehetőségeit, de az eredményen már ez sem változtatott, a jól kezdő, de feltűnően elfáradó Dózsa megnyerte első hazai találkozóját. A lila-fehérek hajrája azért sem sikerült igazán jól, mert az első félidő két legjobbját, Bácsit és Ruboldot le kellett cserélni.

   
   1989. augusztus 12. szombat (MTI)