hozzászólások

1. 
   admin bbsz

   # 1

   2017.03.10, 11:34 (szerk.: 2021.03.27, 23:39)

   A kispestiek arcára fagyott a mosoly
   Kispest-Honvéd FC - Békéscsabai Előre FC 0-2 (0-1)
   
   NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Budapest, Bozsik Stadion, 4500 néző
   V.: Bay (Lettrich, Bede)
   Kispest HFC: Brockhauser 6 — Bánfi 5 — Csábi 5, Plókai 5 — Pisont 5, Illés 4, Forrai 4, Duró 4, Csehi 5 — Stefanov 4, Orosz 4. Edző: Martti Kuusela
   Békéscsaba: Baji 6 — Usmajev 6 — Szenti 6, Zahorán 6 — Mracskó 6, Csató 6, Vancea 7, Árgyelán 7, Fodor 6 — Gricajuk 6, Szarvas 7. Edző: Pásztor József
   Csere: Illés helyett Hamar (4) a szünetben, Plókai h. Sallói (-) az 57., Gricajuk h. Kasik (-) a 75., Árgyelán h. Nagy L. (-) a 89. percben.
   Gólszerző: Gricajuk a 36., Szarvas a 83. percben.
   Sárga lap: Csató (Orosz lerántásáért) a 63. percben.
   Szögletarány: 12:0 (8:0) a Kispest javára.
   
   Főhetett Pásztor József edző feje, hogy kit állítson csatársorba, ugyanis Váczi három sárga lap, Kulcsár pedig sérülés miatt nem állt rendelkezésére. Nos, Gricajukra voksolt, s Szarvast egy sorral előrébb szerepeltette a kispestiek ellen.
   
   A 10. percben Duró futott el a bal oldalon, az alapvonal közeléből beadott, Orosz hat méterről fejelt, ám Baji szögletre tolta a léc alá tartó labdát.
   Ismét Baji volt a főszereplő, amikor Csábi labdájából Stefanov lőtt 15 méterről.
   A 26. percben Plókai távoli bombáját ölelte magához a békéscsabai kapus.
   Már fél óra is eltelt, amikor Illés fejelt Plókai elé, aki viszont húsz méterről fölé lőtt.
   A 36. percben Fodor indította Szarvast, aki a 16-oson belülre lépve megcélozta a kaput. A labda már-már bent látszott, amikor Gricajuk két védővel a nyakán ott termett, rásegített a pettyesre, azaz fél lépésről a gólvonal előtt már ő tolt bele előre vetődve a labdába, amely így a kapuban kötött ki, 0-1.
   A félidő lefújása előtt Forrai elől Mracskó tisztázott szögletre.
   
   Szünet után Hamar beadása egy csabai védőről szállt a kapu felé, de Baji megfogta a pettyest.
   Ismét Baji jeleskedett, amikor a mezőnybe bokszolta Duró éles szögből leadott, jobb felső sarok felé süvítő labdáját.
   A 70. percben viszont a túloldalon adódott nagy lehetőség: Árgyelán labdájából Fodor rúghatott volna gólt, de elügyetlenkedte a lehetőséget.
   Aztán Fodor sarkalt Vancea elé, aki a 16-osról a jobb felső sarok mellé küldte a labdát.
   A 80. percben Kasik labdájából Árgyelán növelhette volna az előnyt, de egy lehelettel lemaradt a labdáról.
   Sallói lábában volt az egyenlítési lehetőség, de Baji ismét a helyén volt, vetődve kiütötte a labdát.
   Vancea még a felezővonal tájáról lódult meg, rövid vágta után Szarvas elé gurított, aki futtából a balösszekötő helyéről, mintegy 12 méterről lőtt félmagasan. Brockhauser kivetődött, sőt még bele is ért a labdába, de ahhoz nem volt már elég, hogy az igazán irányt változtasson és védhetetlenül vágódott a bal alsó sarokba, 0-2
   
   A mérkőzés tétje az volt: ha három vagy több góllal nyer a Kispest, akkor megelőzi a Békéscsabát, más eredmény esetén viszont a lila-fehérek maradnak a dobogón, sőt annak második fokán, tudva azt, hogy a Ferencváros kikapott Székesfehérvárott.
   Nos, a fővárosiak így is kezdtek, már a mérkőzés elején dűlőre szerették volna vinni a dolgot, ám a betonvédelemmel fölálló Békéscsaba minden kísérletüket meghiúsított. Számtalan helyzetet dolgoztak ki a kispestiek, de vagy Baji akadályozta meg őket a gólszerzésben, vagy tehetetlen csatáraik elügyetlenkedték a dolgot. A foggal-körömmel védekező Békéscsaba egyre inkább élt a kontra lehetőségeivel, amelyek közül egyet ki is használt.
   A fordulás után egyre inkább leült a Kispest, nemcsak elfáradt, hanem hitehagyottan futballozott.
   Ezt látva a lila-fehérek feltámadtak, ettől kezdve nemcsak kontrákra építettek, hanem egyre több látványos akciót dolgoztak ki, s végül megérdemelten fektették kétvállra a lelkesebben, korszerűbben játszó békéscsabaiak a tavalyi bajnokot.
   
   Pásztor József:
   Mondták a játékosok, dicsérjem meg már őket is
   Békéscsabán a Pikk Dáma nevű kiskocsma tulajdonosának az utóbbi két-három évben nem lehet panasza a látogatottságra. Érthető, hogy a szurkolók szívesen járnak az Irányi utcai „egységbe”, ugyanis az üzemeltető nem más, mint az NB I-es csapat sikeredzője, Pásztor József. Ha otthon nyer a csapat, akkor a mérkőzés után, ha idegenben játszik a Békéscsaba, akkor már a találkozó idejében gyűlnek a drukkerek, itt várják a telefonjelentést a meccsről.
   — A csapat tagjainak az volt az ajánlatom, amikor a kispadra ültem, mint edző, hogy a Pikk Dámába ne járjanak — fogalmaz árnyaltan Pásztor edző. — Most viszont kivételt tettem, a Kispest elleni győztes mérkőzés után már a buszon bejelentettem: hazaérkezéskor meghívom egy italra a játékosokat. Tehettem: ilyen jól még sohasem szerepelt a csapat amióta az NB I-ben játszik, s most vége egy újabb szezonnak.
   — Ráadásul nem kisebb fegyvertényt hajtottak végre, mint legyőzték a tavalyi bajnokot a saját otthonában...
   — Azt hiszem, egy kicsit a szerencse számlájára is írható. Ha a kispestiek az első félidőben kihasználnak a négy-öt ziccer közül csak egyet is, akkor alighanem alulmaradtunk volna.
   — Akkor újra Fortuna segítette győzelemre a csapatot?
   — Tény, nem tartozom azok az edzők közé, akik a labdarúgóit agyondicséri. Mostanában mondogatták is játékosokat, egyszer dicsérjem már őket is, ne csak a szerencsére hivatkozzak. Nos, most a második félidőben ragyogóan játszottak, különösen Vancea javult fel nagyon. De Fodor is jól teljesített: az első félidőben Pisont kikapcsolása volt a feladata, amit maradéktalanul teljesített. A folytatásban Pisont elfáradt, Fodor ezért többször otthagyhatta, s ezért nagyon sok zavart okozott a kispestiek védelmében. De mindenki teljes szívvel küzdött. Ott már nem a szerencse döntött. Ebben az időszakban akár mi rúghattunk volna még három-négy gólt. Annál is inkább, mert két-három kispesti lélekben föladta, nem ért vissza védekezni, így ettől kezdve mi voltunk a jobbak.
   — Most különösen féltették a helyiek a csapatot, tudva, hogy Váczi besárgult, s a gólerős Kulcsár is a maródiak listájára került.
   — Ez okozta nekem is a legnagyobb fejtörést, mert a két csatár nemcsak gólerős, hanem remekül tudják tartani a labdát, ha hozzájuk kerül. Egészen addig cselezgetnek, dédelgetik a pettyest, amig a társak is fölérnek. Most viszont kényszercsatárokkal kellett játszanunk, akik közül például Gricajukra ez egyáltalán nem jellemző. Be is igazolódott ez az első játékrészben, egyáltalán nem tudtuk elöl tartani a labdát 45 percig. Csak a második játékrészben éltünk a lehetőséggel.
   — Akkor mégis kiegyezhetünk abban, hogy nem csak a szerencsének köszönhetően áll a csapat az őszi tabella második helyén?
   — Jó, megadom magam. Tény, az is a fejlődés mellett szól, hogy mi rúgtuk a legtöbb gólt az NB I-ben. Lehet, sokan megkérdőjelezik kapusaink tudását vagy Usmajevet nem a legkitűnőbb védők közé sorolják, de az is igaz, mi kaptuk a legkevesebbet gólt a mezőnyben. S ez is sok mindent elárul. De legalábbis azt mindenképpen alátámasztja, hogy a tavalyi év nem csak egy kicsúszott eredmény volt.
   — Hogyan alakul a további program?
   — Eredetileg úgy terveztem, keddtől egy hétig egy kis levezető jellegű mozgást tartunk, de a játékosok kérték, hogy hétfőre is iktassunk be egy kis mozgást. Nem tudtam ellenállni... Szerdán pedig — ahogy évek óta megszoktuk — kirándulunk Egerbe. Ott találkozunk Csepregi Péterrel, Csató Sanyi öccsével, Kiss Tiborral. Csank Jánossal pedig abban maradtunk: a Szépasszony völgyében, a 41. pincében összeülünk egy kicsit.
   Martti Kuusela:
   — Hiába támad egy csapat nyolcvan percen keresztül, ha nem tud gólt lőni, esélye sincs a győzelemre. Mi most így jártunk.
   — Úgy tűnt, néhány játékos nem a helyén szerepelt...
   — Nem, ez tévedés. Minden játékos a helyén volt.
   — Ki tetszett és ki okozott csalódást a csapatból?
   — Ezt a kudarcot nem lehet egyéni teljesítményekre lebontani. Valamennyi játékos nagy csalódást okozott.
   
   2. Békéscsaba 15 10 2 3 37-12 22
   ...
   5. Kispest-Honvéd FC 15 7 4 4 33-19 18

   
   Békés Megyei Hírlap, 1993. november 29.
   

   
   A békéscsabai Fodor, mintha az iránt érdeklődne csapattársánál, Vanceánál, hogy ő is csináljon-e néhány hasizomerősítő gyakorlatot, vagy ez csak a vesztes kispestieknek kötelező.
   Stefanov ezúttal sem tudja, hogy kinek adja a labdát... (Stefanov mögött Zahorán - bbsz)
   Hamvába holt kispesti támadás. Átmeneti zűrzavar Baji kapuja előtt.
   A kép tanúsága szerint a kispestiek voltak fölényben, legalábbis ez olvasható le Stefanov és Csábi arckifejezéséből. Végül is a jégmezők lovagja a Békéscsaba lett. Korszerű játékával nagy meglepetést szolgáltatott a Honvéd 2-0-ás legyőzésével.
   (Koppány György felvételei)

   
   Nemzeti Sport, 1993. november 28. és 30. (Arcanum DT)