Ferencvárosi TC - IFK Göteborg 1 : 1
Bajnokok Ligája selejtező
helyszín :
Budapest, IX. ker., Üllői úti stadion
játékvezető :
Garcia Aranda José Maria (Spanyolország)
nézőszámok:
- sport-forum.de: 5.925
- Futballévkönyv '97: 7.000
- ifkgoteborg.se: 8.500
- tempofradi.hu: 12.000
-
11' Szűcs Mihály 13' Horváth Ferenc 1 - 0 42' Erlingmark Magnus 56' Blomqvist Jesper 75' Lindqvist Stefan 1 - 1 87' Andersson Andreas
Ferencvárosi TC | IFK Göteborg |
---|---|
|
|
vezetőedző: Novák Dezső |
vezetőedző: Jingblad Mats |
meccstörténelem
- 1996.08.21 Ferencvárosi TC - IFK Göteborg 1-1
- 1996.08.07 IFK Göteborg - Ferencvárosi TC 3-0
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Hajdú - Telek - Szűcs, Jagodics- Nagy Zs., Miriuta, Arany, NagyN. - Horváth, Nicsenko
csere: Aranyos, Szeiler, Páling
A nekik rontani taktikát az elején sikerült betartani, hisz a 7. percben Lisztes nagy erejű lövése egy hátvéd fején landolt. Ápolásra is szorult, viszont a hálójuk sértetlen maradt. Nem úgy a 14. percben, amikor megszereztük a vezetést.
A 3. szögletünket végezhettük el a jobb oldalról. Miriuta az első kettőt (jól) beívelte. Ennél azonban az arra ólálkodó Nagy Norbi elé tálalt, aki középre kanyarintott. Bent Horváthot teljesen egyedül felejtették, így zavartalanul fejelhetett a hálóba. Izgatottak voltunk, mert a mérkőzés ezen szakaszában a csapat teljesítette az előre beígértet. Halvány remény kezdett pislákolni.
Sajnos a svédek nem hogy beijedtek volna a góltól, de elkezdtek nagyon-nagyon szervezetten játszani. Semmi extrát nem csináltak (igaz erre nem is képesek), de rengeteg futással megakadályozták a további gólokat.
Fél óra elteltével Lisztes parádézott egyet. A büntető területen belül esernyőcsel után lőtt, de Ravelli kapus védett. Tulajdonképpen ő az egyetlen ebben a svéd csapatban akinek a nevét egyáltalán érdemes megjegyezni.
Ahogy teltek a percek, úgy kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy ebben a játékrészben már nem fogunk újabb gólt lőni. A nagy iram sajnos kivette a mieink erejét. Talán a második játékrészben.
Sajnos a kezdet nem olyan lett amilyenről álmodtunk. Habár gólt nem kaptunk, de ezt csak a kapufának köszönhetjük. A vendégek egyik támadója a kapu torkából fejelt egy beadást a lécre. Hajdú és a védelem csak nézte. Attilát aztán le is kellett cserélni mert megsérült, így helyét Szeiler foglalta el. Mindjárt ki kellett lépnie a szögletre. Nagy üggyel-bajjal aztán megkaparintotta a labdát. A következő közbeavatkozása aztán parádézás volt, hisz a jobb felsőbe tartó labdát látványos robinzonáddal hatástalanította.
A 74. percben még akadt egy sovány helyzetünk, de Horváthot annyira meglepte, hogy eljutott hozzá a labda, hogy csak combbal tudott beleérni.
Sajnos egyre fogyott az idő és bizony a játékunkban sem volt benne a gól ígérete. Ráadásául a svédek előtt adódtak helyzetek, amelyekből aztán a 87. percben egyet ki is használtak. Jobb oldalon felvezetett labdát Telek feje felett átlöbbőlték, és a középen érkező (Jagodics csak kísérte) csatár a kiszolgáltatott Szeiler felett a hálóba emelt. Még nyerni sem sikerült.
Illetve majdnem, hisz a 89. perc meghozta a második gól ígéretét. Lisztes ívelése átszállt a védők felett, így Horváth fejelhetett. A nagyszerű fejest már bent láttam (így el is indítottam a videót), de nem, Ravelli visszanyúlt és csak ő tudja hogyan, de kivédte a kivédhetetlent. Ezzel vége is lett a mérkőzésnek - és az (tavalyi már átélt) álmok szertefoszlottak.
A kapusok ugyan bizonytalankodtak, de nem rajtuk múlott.
Telek újfent a csapat legjobbja volt, annak ellenére, hogy még ő sem játszott hibátlanul.
Jagodics gyengén játszott és Szűcs sem tudta tartani emberét. Ha nem kell lecserélni nem biztos, hogy nem állítják ki. Nagy Zsolt. és Nagy Norbert a jobbak közé tartozott miként Horváth is, aki egymaga dolgozott annyit, mint mindenkinek kellett volna.
Miriuta, Arany, Lisztes belsőhármas nem tudta a játékot folyamatossá tenni. Krisztiánon még mindig látszott a sérülés utóhatása. A másik két fiú - rejtély, miképpen Nicsenko is, aki ugyan robotolt, de a kapura veszélytelen volt.
Novák Dezső:
A csapat próbálta megkísérteni a csodát, de most csak erre futotta. A főidőben még volt remény, hisz vezettük. Aztán nem sikerült, de az azért bebizonyosodott, hogy nem itt az Üllői úton vesztettük el a párharcot.
forrás:
http://www.ftcbk.eu/2010/05/23/nagy-l-naploja-ftc-1996-augusztus/