felhasználói profil: fgymat (hozzászólások / 84)
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
- 9
- 10
- 11
- 12
- 13
- 14
- 15
- 16
- 17
- 18
- 19
- 20
- 21
- 22
- 23
- 24
- 25
- 26
- 27
- 28
- 29
- 30
- 31
- 32
- 33
- 34
- 35
- 36
- 37
- 38
- 39
- 40
- 41
- 42
- 43
- 44
- 45
- 46
- 47
- 48
- 49
- 50
- 51
- 52
- 53
- 54
- 55
- 56
- 57
- 58
- 59
- 60
- 61
- 62
- 63
- 64
- 65
- 66
- 67
- 68
- 69
- 70
- 71
- 72
- 73
- 74
- 75
- 76
- 77
- 78
- 79
- 80
- 81
- 82
- 83
- 84
- 85
-
Deák tüdőgyulladást kapott, helyettesítésére Mészáros került a csapatba és szóhoz jutott Kocsis is. Mindketten előszőr "rúghattak labdába" a válogatottban.
A két válogatott nem játszott azonos színvonalon. Bár az első félórában nem esett gól, már akkor is látni lehetett, hogy a győzelem nem lehet kétséges. A félidőt még kétgólos előnnyel zártuk.
A második játékrészben azután válogatottunk elsöpörte a vendégeket. Szépen elosztva, folyamatosan hullottak a magyar gólok. Szinte már számolni is nehéz volt.
Annyira nehéz, hogy Perényi-Pecsovszky a románok játékosa nem akarta elhinni, hogy kilenc gólt kaptak, azt bizonygatta, hogy "csak" hetet lőttünk.
Gallowich Tibor ezzel a mérkőzéssel búcsúzott a szövetségi kapitányi poszttól.
Külön érdekesség, hogy a román csapat "hitetlen" tagja Perényi néven 1943 novemberében még a magyar válogatottban játszott.
forrás:
mafoci -
A 5. Európa-kupa sorozat harmadik mérkőzése.
A mérkőzést megtekintette Dinnyés Lajos miniszterelnök is, aki szenvedélyes labdarúgó szurkoló volt. Ez megint egy "dupla nap", hiszen ugyanekkor Tiranában is pályára lépett a magyar válogatott Balkán-kupa találkozón (261. mérkőzés).
Kifejezetten unalmas mérkőzés volt. Csak az eredményt tartották szem előtt a játékosok. Nem is lehet szinte semmi egyebet és főleg tömörebben elmondani, mint azt a szövetségi kapitány tette a mérkőzés után: "Két gól és más semmi."
Dinnyés Lajos miniszterelnök is megjegyezte, hogy "Csapatunk úgy játszott, mint ahogy 1912-ben futballoztak."
forrás:
mafoci -
A 5. Európa-kupa sorozat második mérkőzése.
Kétszer is vezetést szereztünk a mérkőzésen. Sőt kétszer az osztrák kapufa is csattant, mind két góllövő egyszer-egyszer azt is telibe találta. A hazaiak mind a kétszer egyenlítettek. A második góljuk azonban erősen vitatható jogosságú büntetőből született. A győzelmet jelentő találatukat pedig egészen szerencsétlen események előzték meg. Már csak öt perc volt a találkozóból, amikor az egész találkozón igen jól védő Henni egy előre ívelt labdát elcsípett. Az érkező Hahnemann és Bozsik azonban összefutottak és éppen a magyar kapusra estek. Szerencsétlen kapuvédő kezéből kicsúszott a labda, ráadásul éppen Körner II. elé, aki azonnal bevágta.
Már megint a szerencse és a játékvezető és újra vereség a Práterban.
forrás:
mafoci -
A 5. Európa-kupa sorozat első mérkőzése.
A találkozóra hét közben került sor és érdekesség, hogy az MLSZ esőbiztosítást is kötött. (De mégsem esett!)
Az első félidőben valahogy nem igazán ment a játék. Igaz parádésan kezdődött, hiszen még csak az ötvenedik másodpercben járt az óramutató és már mi vezettünk. Az sem akármi, bár korántsem ennyire örömteli, hogy az ötödik percben már újra döntetlen volt az állás és alig több, mint félóra elteltével már a vendégek vezettek két góllal. A szünetre azért mégsem kellett hátránnyal vonulnunk.
A második játékrész már jobban tükrözte mit is tud a magyar válogatott és gond nélkül "hozta" a mérkőzést.
Csapatunk 53 lövést küldött kapura és ehhez képes az a hét ami "beakadt" nem is olyan sok. A svájciak négy góljában pedig jelentős része volt a még mindig (nem jól) alkalmazott lestaktikának.
forrás:
mafoci -
A Balkán-kupa utolsó mérkőzése.
A hazaiak nagy elánnal kezdték a játékot. Vissza akartak vágni a két évvel ezelőtti 2:7-es vereségért. Egymás után küldték a lövéseket a kapunkra Grosics azonban mindent hárított. Szükség is volt erre, mert a csatárok és a védelem kicsit elaludtak. Negyedóra után "észhez tért" a védelem és megindultak a csatárok is. A Hidegkuti-Szusza helycserék teljesen szétzilálták a hazaiak védelmét. A kezdeti megilletődöttség után imponálló fölénnyel győztük le a román válogatottat.
Ezzel a győzelemmel miénk lett a Balkán-kupa is. A végső sorrend: Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Albánia.
Külön érdekesség, hogy a román csapat középcsatára 1943 novemberében még a magyar válogatottban játszott Sárvári néven. Csapattársatársa Perényi, is volt magyar válogatott akkoriban.
forrás:
mafoci -
Az elutazás előtt Szusza furcsán nyilatkozott: "Egygólos vereséget várok Bécsben. Nem tudom miért, de az az érzésem, hogy kikapunk."
Elkezdődött a mérkőzés és félóra után már a hazaiak vezettek két góllal. Veszélyben forgott hát Szusza "jóslata". Nem is hagyta annyiban még a szünet előtt betalált a kapuba. Így pihenni úgy vonulhattak a csapatok, hogy az osztrák előny valóban egygólos volt.
A második félidőben azonban a magyar csatár semmibe véve saját "jövendölését" 11 perc alatt rúgott két gólt. Így mesterhármast ért el és csapatunk megszerezte a vezetést. Sajnos Bindernek is volt még az eredményhez egy, illetve két "szava". Végeredményben tehát mégiscsak egy gólos vereséget szenvedtünk.
Szövetségi kapitányunk szerínt (és nem csak szerínte) a játékvezető alaposan hozzájárult az eredmény alakításához. Mégpedig azzal, hogy az osztákok javára megítélt egy olyan büntetőt, ami nem volt jogos, amikor pedig ellenünk szabálytalankodtak a k... -
A mérkőzés, a Balkán-kupa (1. sorozat) része volt.
-
A csapat összeállítása kényszerűségből változott. Az FTC mexikói túrára utazott és erősítésként velük tartott Puskás és Szusza is. Így került a válogatottba előszőr Bozsik. Később még 100-szor volt alkalma magára húzni a címeres mezt! Visszakerült Hidegkuti is aki már két éve nem jutott szóhoz. (Nem fért be! Micsoda "gond" lehetett akkor a csapat összeállítása!)
A mérkőzés sima győzelmet hozott. Akkora fölényben játszott a csapat, amekkorára alig volt példa labdarúgásunk történetében. Hidegkuti 3, Deák 4 góllal járult hozzá a végeredményhez.
A második félidő elején a hetedik magyar gól után, a bolgár kapitány úgy döntött, lecseréli a kapust. A pályáról lejövő "portás" az A lelátó előtt sírógörcsöt kapott és a földreborult. Csatáraink talán ezt látva könyörültek meg az új kapuvédőn, nem tudi, de tény, hogy a csere után 26 percen keresztül nem rúgtúnk gólt. A "türelmi idő" lejárta után azonban még kettő akadt a vendégek hálójába.
A mieink megse... -
A mérkőzés, a Balkán-kupa (1. sorozat) része volt.
-
Mindkét csapat esélyes volt a végső győzelemre is.
Óriási küzdelem folyt a pályán. Mind a két válogatott nagyon akarta a győzelmet. Félóra után mi szereztünk vezetést, de szinte azonnal válaszoltak a hazaiak. A második félidőben is mi szereztük meg az előnyt jelentő találatot, de most is azonnal jött az egyenlítő gól. Igaz ebben az esetben ez a labda is magyar lábról szállt a kapuba. A nagy igyekezetben Puskás belenyúlt egy jugoszláv szabadrúgásba és a labda a kapust becsapva került a kapunkba.
Nagy csatában hat perccel a befejezés előtt szerezte meg a magyar csapat az értékes győzelmet jelentő gólt. Szusza Ferenc fantasztikus labdát adott Mike Istvánnak és egy jótanácsot is: "Menj egyedül!" Mit lehetett tenni? Megfogadta a tanácsot és öt méter futás után a kaputól húsz méterre lövésre szánta el magát. Hatalmasra sikeredett az a lövés! Annyira, hogy átszakította a hálót a jobb felső sarokban. Még a jugoszláv szúrkolók is sokáig emlegették ezt a "hálószaggató&q... -
Már régen volt amikor utoljára legyőztük az olaszokat. Mindenki abban reménykedett, talán most sikerül. A hazaiak csapatában a kapuson kívűl mindenki a Torino játékosa volt.
A játékunkal nem is volt gond. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy jobb volt a magyar válogatott. Az eredmény azonban, mint már sokadszor az "azzurik" ellen, másként alakult. Megint nem sikerült nyerni, sőt kikaptunk.
A vereség oka ezúttal a magyar válogatott által alkalmazni próbált lestaktika volt. Az első gólnál a játékvezető: 5 méteres lesről engedte el az olaszok csatárát. Ezt a találatot kiegyenlítettük. A második olasz gólnál a védelmünk úgy döntött, hogy a hazai csatár lesen volt. A bíró ugyan nem sípolt, de a játékosaink leáltak, a csatár pedig gólt lőtt. Ismét kapaszkodhattunk és sikerült is az egyenlítés.
2-2 és már csak egy perc volt hátra. Azután egy Menti elfutás, ami után annyira kisodródott, hogy kapura lőnie szinte lehetetlen lett volna. Tóth azonban mégis kijött a kapuból és elé vet... -
A magyar labdarúgás 50 éves jubileumát ünnepelték. Fél évszázada 1897. május 09-én rendezték ugyanis az első nyílvános labdarúgó mérkőzést. Ebből az alkalomból a 70 éves Hajós Alfréd végezte el a kezdőrúgást. Balogh II. a következő szavakkal köszöntötte a veterán sportolót: "Fiúk, tapsoljuk meg ezt a tehetséges fiatal játékost, csapatunk újoncát." A mezbe öltözött első magyar olimpiai bajnok, aki tagja volt az első nyílvános labdarúgó mérkőzésen pályára lépő BTC csapatának, majd az első válogatott találkozón is játszott és később szövetségi kapitányként is dolgozott, meghatottan, könnyes szemmel sétált le a pályáról.
A játék méltó volt az ünnephez, nem hagyott kívánni valót maga után. Válogatottunk ragyogóan kezdett. Alig több mint tíz perc alatt már két góllal vezettünk. A 12. percben magyar gól és lelkes ünneplés, a 13. percben pedig rémült kiáltozások, sikoltozás. Ekkor szakadt le a B-lelátó és a Springer szobor közötti állóhelyes szakasz, az alúl lévő ülőhelyek ... -
A helyszín Esch-sur-Alzette városa, a stadion pedig vagy a Stade de la Frontière vagy a Stade Emile Mayrisch volt.
-
Előszőr utazott "nyugatra" a háború vége után a válogatott. Ez volt az első villanyfényes mérkőzése a magyar válogatottnak! Ez kissé szokatlan is volt a mieinknek.
A gólgyártás nehezen indult be, amit a mieink elsősorban a "félhomály" számlájára írtak. Rudas ki is szólt: "Gyertyákat kellett volna hoznunk otthonról." De lassan megszokták a világítást és a végére egész jól belejöttek. Különösen Deák és Puskás, akik egyaránt 3-3 gólt lőttek.
A mérkőzés megnyerése nem okozott gondot a csapat remekül teljesített. A nézőtéren a nemzetközi labdarúgó világ jeles képviselői is jelen voltak és sokszor nem tudván ellenállni elragadtatottságuknak, tapssal jutalmazták a magyarok teljesítményét.
forrás:
mafoci -
Ismét egy újonc a csapatban! Ezúttal Deák mutatkozhatott be. Kicsit talán "nagy mellénnyel" érkezett, hiszen a mérkőzés előtt azt nyilatkota:"...két gól alatt nem adom...".A közönség a szakadó eső ellenére kitartott a csapat mellett és szép számmal látogattak ki a mérkőzésre. Megjelentek az akkori pártok vezetői és a kormány tagjai közül is sokan.
A mérkőzésen kiderült, nem nagy az a mellény. A két magyar gólt Deák szerezte. Az elsőt csukafejessel, a másodikat egy bombából. Mindkét esetben Mike hathatós segítségével. De nem csak a középcsatár, hanem az egész csapat jól és lelkesen játszott.
Nagyiramú mérkőzésen sikerült megszereznie a győzelmet a magyar csapatnak. Sikerült tehát visszavágni a tavaszi bécsi vereségért. Deák bemutatkozása kitűnőre sikeredett: két góllal adta le a "névjegyét".
Az osztrák vélemények szerínt csak a balszerencsének köszönhették a vereséget. Más külföldi vélemények szerínt azonban bár az osztrák csapat kitűnően játs... -
Az eredeti csapatban Balogh II. nem szerepelt, csak Rudas sérülése miatt került a csapatba és vele együtt a csapattárs Nagymarosi is Sárosi III. helyére.
Sok kellemetlen előzménye volt a találkozónak. A vonaton nem volt elég ülőhely. A csapat már este megérkezett Bécsbe, pedig csak reggelre várták, így nem tudták elhelyezni Őket, csak tömegszálláson, ahol ketten illetve hároman aludtak egy ágyon. Ráadásul szombaton és vasárnap otthoni hideg élelmet ettek válogatottjaink, mert tévedésből hétfői ebédjegyeket kaptak vendéglátóiktól.
A kis magyar küldöttség kilátogatott a temetőbe Hugo Meisl sírjához, aki hosszú időn keresztül az osztrák válogatott kapitánya volt. A sírt a megszállás alatt nagyon elhanyagolták és a magyar koszorú volt az első megemlékező virág rajta.
Minden kellemetlen előzmény után is úgy tünt, hogy sikerül jó eredményt elérnünk. Gyors vezetés, később osztrák egyenlítés, ismét gyors vezetés. Alig több mint negyedórával a mérkőzés vége előtt még mi vezettünk. A... -
Ezúttal újabb újoncot "dobott mélyvízbe" a szövetségi kapitány: Hidegkutit. A mérkőzésre éppen csak megérkezett az édesanyja temetéséről. Ezen a mérkőzésen játszott előszőr egyszerre a válogatottban Hidegkuti és Puskás.
Az újjonc szinte azonnal és alaposan bemutatkozott, hiszen már a nyolcadik percben betalált a vendégek kapujába és megszerezte a vezetést csapatunknak. Gyorsan potyogtak a gólok. A fiatal Puskás sem akart lemaradni és második mérkőzésén is az ellenfél kapujába talált. A félidő végére háromgólos előnyűnk bírtokában vonult az öltözőbe válogatottunk.
A második játékrészben továbbra is fölényben voltunk és eredményesen játszottunk. Az utolsó két gól ugyanannak, a válogatottban előszőr illetve másodszor szereplő két remek játékosnak a nevéhez fűződött, mint az első kettő. Puskásé a hatodik és Hidegkutié a hetedik.
Nagyszerű játékkal arattunk diadalt. Ismét bebizonyosodott, hogy nem baj az ha újjoncok szerepelnek a csapatban csak jól kell kiválasztani,... -
Ilyenre még nem volt példa a magyar labdarúgás történetében. Két nap alatt, két magyar-osztrák összecsapás! Nem is így volt ez tervezve. Erre a napra magyar-jugoszláv találkozó volt lebeszélve, de az ellenfél lemondta. Így egy nappal a 2:0-as siker után ismét a "sógorokkal" játszottunk. A 18 éves Puskás Ferenc ezen a meccsen debütált a válogatottban és rajta kívül a kapitány további három újoncot avatott.
Zsengellér irányítása mellett a fiatal játékosokkal tűzdelt csapat remekül játszott. Alig tíz perc telt el és Lakat-Szusza-Zsengellér volt a labda útja. A középcsatár átjátszotta magát Sestán, majd elfutott az alapvonalig és hátra gurított Puskásnak, aki a hálóba vágta első válogatottbeli gólját. Ezt a találatot gyors egymás utánban követte újabb kettő és három perc múlva már három góllal vezettünk. Ezután a "sógoroknak" is sikerült bevenni a kapunkat. Amire azonban felharsant a szünetet jelző sípszó biztosnak látszott a végső győzelmünk.
A második félid... -
Mintegy húsz hónapon át (1943. November 7. és 1945. Augusztus 8. között) nem volt válogatott mérkőzés. A második világégést követő első összecsapásra kit is hívhatott volna meg az MLSz, mint az örök rivális Ausztriát? Annak is kishíjján nyolc éve már, hogy legutóbb játszottunk a "sógorokkal". Mindenki nagyon ki volt már éhezve erre a találkozóra. Valamennyi jegy elfogyott, a jegyüzérek is szépen kerestek és még így is sokan nem tudtak bejutni a találkozóra.
A mérkőzés kezdetét jellző játékvezetői sípszó után még fokozottabb lett a kíváncsiság:Vajon ki fogja rúgni az első háború utáni gól? Abban valahogy senki sem kételkedett, hogy csak magyar játékos lehet az első gól szerzője. Nem is tévedtek. Illovszky beadása szállt az osztrák kapu elé. Sesta megijedt, mert látta a veszélyt, de mást már nem tehetett így kézzel ütötte el a labdát. A büntetőt Rudas laposan lőtte a jobb alsó sarokba. Tehát az első találat 11-esből született. De így is ez volt az új idők első találat... -
Az első mérkőzésen otthonukban sikerült legyőzni a svédeket, ezért most mindenki bizakodik. Akkora ez a bizaokdás, hogy még Horthy Miklóst (aki nem volt éppen foci rajongónak mondható) is kicsábítják a mérkőzésre. Arról valahogy elfeledkeztek a nagy bizakodás közepette, hogy az a győzelem egy svéd öngóllal született meg. Az is érthetetlen, hogy miért nem az akkor győztes csapat játszott. Kimaradt Sárvári-Spielmann, Bodola, Olajkár II., pedig mindegyikük jól bevált. Sőt Szusza sem került volna a csapatba, de a közvélemény nyomása akkora volt, hogy végül nem lehetett kihagyni. Sárosi György dr.-nak ez a találkozó volt a válogatottban a búcsúfellépése.
Volt felkészülés is. Edzőtáborozás, három edzés. A pálya talaja sáros, sikos volt.
A találkozó kezdete után a svédek támadtak a csatáraik majdnem akadálytalanul vezethették támadásaikat. A kellemetlen talajon a védőink nem tudtak érvényesülni. Vagy leragadtak, vagy csak csúszkáltak. Negyedóra elteltével egy szöglet utáni kavarodá... -
A finn válogatott a várakozások alapján még ekkor sem tartozott a nemzetközi élvonalba.
Nagyon könnyű mérkőzés. A csapat tagjai mind külön-külön tartottak bemutatót labdarúgó tudásukból.. Nagyobb arányú lett volna a győzelem és a labdarúgó bemutató is látványosabb, ha összjáték zajlik. A hazai szurkoló azonban így is sokszor ragadtatta tapsra magát, amikor egy-egy tetszetős megoldást látott. Bár gólt nem rúgott, de a legparádésabb megoldásokat mégis Sárosi III. mutatta be. A finn kapus a mérkőzés után sajgó kezekkel emlékezet azokra a hatalmas bombákra, amilyenekhez hasonlóval eddig még nem volt dolga.
forrás:
mafoci -
Még a svéd trónörökös is megtisztelte a találkozót, sőt minden játékossal kezet is fogott.
A hazaiak kétszer is vezetéshez jutottak, de előszőr Zsengellér tíz méterről, laposan meglőtt labdájával, majd Sárvári-Spielmann közelről, fordulásból bevágott bombájával sikerült egyenlítenünk. Ezek után a két csapat mintha beletörődött volna, hogy nem boldogulnak egymással. Kicsit lustán, kényelmesen játszottak és a mérkőzés végére vártak. Az egyik ilyen "csendes" támadásnál a svéd védő, Leander hazaadásával annyira meglepte saját kapusát, hogy az csak nézni tudta, ahogy a labda a hálóban köt ki.
Győztűnk, de nem tehettünk róla.
forrás:
mafoci -
Nem lehetett tudni, hogy jó vagy rossz előjel, ami a mérkőzést megelőzőleg történt. Három játékosunk (Zsengellér, Szusza, Tóth III.) futballcipője ugyanis otthon maradt és az utánnuk küldött lábbelik amikor Budapestről Szófiába érkeztek, nem "szálltak le" a repülőről, hanem tovább utaztak Isztambulba, majd onnan vissza Szófiába. Amikor a játékosok azért idegeskedtek, hogy időben megkerűlnek-e a cipőik, a szövetségi kapitány a következőket mondta:"Ez a három cipő olyan hosszú időn át élvezte a magaslati levegőt, hogy bennük aztán a labdarúgás magasiskoláját kell bemutatni." A mérkőzésen egyikük bemutatta, a másikuk majdnem...
Teljesen egyértelmű fölényben játszottunk és nem is hagytunk sokáig kétséget a mérkőzés kimenetele felől. Még az első negyed óra sem telt el és a "magasröptű cipők" gazdája Zsengellér máris három góllal terhelte meg a bolgárok kapuját, vagyis mesterhármast ért el.
Tóth III. is úgy gondolta, az Ő cipői sem alábbvalók és megin... -
[url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/988]Szusza valamilyen okból kimaradt a keretből. A találkozóra rendkívül szeles körülmények között került sor.
Most igazán könnyen győztük le a hazaiakat. Nem volt igazán nagy küzdelem. Az első találatot a svájciak érték el, de azután még az első félidőben alig több mint tíz perc alatt eldöntöttük a mérkőzést. Háromszor találtunk be a vendéglátók kapujába. A második félidő már nem hozott gólokat, csak Bodola és Zsengellér lövései zúdultak időnként a svájci kapura.
forrás:
mafoci -
Új szövetségi kapitány mutatkozott be a válogatott élén.
A csapatban két újonc kapott helyet. Jelentős szerephez jutottak a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1625]NAC játékosok (négyen voltak). A svájciak éppen új csapatösszeállítással kísérleteztek.
Izgalomra nem volt semmi ok. Örömre annál inkább. Könnyű győzelmet arattunk, egy jó iramú mérkőzésen. A nagy fölényt most sikerült gólokra váltani és (amint a gólok is mutatják) a hajrát is jól bírta a csapat.
A [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1625]NAC modern támadó szellemű játékfelfogásából sikerült valamennyit a válogatottba is átmenteni a klub játékosainak. A vendégekre nézve hízelgő, "csak" három gólos vereség után valószínűleg tovább kellett kísérletezniük az összeállítással. Ezt mutatja a következő találkozó csapatának névsora és csapatban elfoglalt helye is.
forrás:
mafoci -
Erős bajnoki év fejeződött be nálunk. Komolyabb felkészülésről, összeszoktatásról most sem volt és nem is lehetett szó. Szusza Ferenc ezen a meccsen debütált a nemzeti tizenegyben. A talaj meglehetősen csúszós volt.
Mindkét csapat igyekezett, de ennek nem sok eredménye volt. Válogatottunkon látszott, hogy gyakran nem értik meg egymást. De nekünk legalább adódtak helyzeteink. Zsengellér a felső lécet találta el, Tóth III. az üres kapu fölé emelte a labdát, Bodola tíz méterről lőtt óriási erővel kapufát. Végül Szuszának mégis sikerült megtalálni a kaput és megszerezni a vezető gólt. Ekkor a horvátok megriadtak a vereség lehetőségétől és eszeveszett hajrába kezdtek. Játékosaink csak a fejüket kapkodták zavarodottan és így nem is maradt el az egyenlítés.
forrás:
mafoci -
Több mint egy év telt el (bár csak egy találkozót játszott közben a csapat) az előző évi csúfos vereség óta ([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1941-04-06/nemetorszag-magyarorszag]1941, Németország - Magyarország 7:0). A szövetségi kapitány is ugyan az, pedig a közben lejátszott egy találkozón [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/20/ginzery_denes]Ginzery váltotta fel.
Most legalább igyekeztek alaposan felkészíteni a csapatot. Edzőmérkőzéseket játszottak, majd ötnapos edzőtáborozáson vettek részt Diósgyőrben. De a taktikai felkészítés most sem volt kielégítő.
Az első játékrészben úgy tűnt: sikerül visszavágni az előző évi kölni 0:7-ért. Az első gólt ugyan a németek érték el, de ezt gyorsan sikerült kiegyenlítenünk, egy teljesen jogos büntető értékesítésével. Ezekután negyedóránként betaláltunk a német kapuba. Amikor lefújta a játékvezető a félidőt, már 3-1-re vezettünk.
Szünet után azonban érthetetlenül visszaesett a magyar csapat. ... -
Erre a mérkőzésre ismét Ginzery vette át a kapitányi teendőket Fábiántól. 8 vidéki játékos, ebből négy nagyváradi, három csatár, kapott helyet a csapatban. Bár a miniszteri biztos azt mondta, hogy a válogatott WM rendszerben játszik, a csapatban mégis helyet kapott a NAC négy csatára, akik nem ezt a rendszert játszották.
A válogatott mindent megtett a sikerért. Nagyon akarták a győzelmet és az végül megszületett. Nehéz mérkőzésen elsősorban a modern támadó labdarúgást jászó NAC játékosoknak volt köszönhető a siker.
forrás:
mafoci -
Négy újonc volt a csapatban. A középcsatári posztra a budapesti bajnokságban játszó támadó került Füzi II. Gábor személyében.
Tóth-Potya István edzőt és Takács Béla segédedzőt, aki a gyúró feladatait is ellátta, demokratikus gondolkodásuk miatt, nem vitte magával a kapitány. (Azt mondta: Jó az ellenfél masszőrje is. Akkoriban komoly (?) vita folyt a "labdarúgó rendszerekről" Voltak akik a WM, mások a modernebb támadójáték hívei voltak. A vitát legalább a találkozó és a felkészülés idejére fel kellett volna függeszteni, mert így határozott taktikai utasítások hiányában játszott válogatottunk.
A találkozó elején még kifejtettünk némi ellenállást. De az első, jogosan megítélet 11-estből esett gól után már nem volt megállás. Kedvetlenül, zavarodottan játszottunk és feltűnő volt, hogy a német játékosok mennyivel gyorsabbak. A nézőtér pedig lelkesen bíztatta a hazai csapatot, leginkább náci indulók éneklésével.
A magyar foci egyik legnagyobb kudarca. A Ginzery-Fábián korszak ka... -
Ezen a találkozón már új kapitány irányította a csapatot. A legtöbben nem sok reményt fűztek szerepléséhez. Már három találkozón játszott döntetlent a válogatott. Most mindenki bizakodott, hogy egy győzelemmel törjük meg végre az "egál sorozatot".
Gyorsan szereztünk vezetést és meglehetős fölényben is játszottunk. Az első félóra végén azonban Kincsest egy sérülés következtében pár percig ápolni kellett. Visszatérése után már nem volt teljes értékű tagja a csapatnak. Közvetlenül a szünet előtt egyenlíteni tudtak a hazaiak.
A második félidőben is támadtunk, de magasan a kapu elé küldött labdáinkat a jól fejelő jugoszláv védők könnyedén hárították. A lefújás előtt egy percel azután a sérülten játszó Kincses mégis betalált a kapuba. A teljesen szabályos gólt azonban a játékvezető les címén érvénytelenítette. A lövés pillanatában Dubac a kapufánál állt, tehát szó sem lehetett lesről és ezt még a jugoszláv lapok is elismerték. -
Egy héten belül a második válogatott mérkőzés. Kissé fáradtan mozogtak a magyarok a nagy erőkifejtést igénylő, előző olaszok elleni találkozó sokat kivett belőlük. Ráadásul a mérkőzésre a bokáig érő sárban, rendkívül kevés néző előtt került sor.
A hazai csapat már az első félidő tizedik percében gólt szerzett. A távoli, nem túl veszélyes lövést fogta kapusunk, ám a sáros labda kicsúszott a kezéből és a kapunkba került. A horvátok lelkesen harcoltak, elszántan és többnyire eredményesen védekeztek. Még az első játékrész közepén egyenlítettünk ugyan, de több gól a mérkőzésen már nem született.
Az irreális körülményeket figyelembe véve reális eredmény született.
forrás:
mafoci -
Komolyan készültünk az olaszok elleni mérkőzésre. Az edzéseken már nagyváradi játékosok is dolgoztak (Sárvári-Spielmann, Bodola). Az olaszok tiltakoztak a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/1625]NAC játékosok szerepeltetése ellen, mert azok tavasszal még Románia szineiben játszottak ellenük. De akkor, a politikai változások ezt lehetővé tették.
Az első félidőben kicsit meggyőzőbbnek mutatkozott a hazai csapat, de góljuk elsősorban nem ennek volt köszönhető. Sokkal inkább szerepet játszott kapusunk hibája, amint rosszul vetődve, csak érinteni tudta a labdát. De persze ne vitassuk el azt az érdemet, hogy a labdát kapura is kellett lőni.
A második félidő inkább a miénk volt. Ennek megfelelően meg is született az egyenlítés. Kincses remek cselekkel tört előre és pontos beadását Bodola lőtte nagy erővel a laposan az olasz kapuba.
A kiválóan játszó olasz válogatott ellen remek küzdelemben megszerzett döntetlen jó eredmény volt.
forrás:
mafoci -
A keretbe meghívtak két nagyváradi játékost is (Sárvárit és Bodolát), de mivel a NAC nem játszotta a WM rendszert, így nem kerültek a csapatba. A németeket most is erősítették osztrák játékosok.
Kiegyenlített játék folyt, de válogatottunkat nem kísérte szerencse. Az első félidő elején Kiszelyt fejbe rúgták és enyhe agyrázkódással játszotta végig a mérkőzést. Azaz dehogy végig! A második félidőben tíz percel a találkozó lefújása előtt összecsapott Janessal és kificamodott a válla, így kénytelen volt elhagyni a játékteret. A második egyenlítő gólunk egy nagyon szép Kincses cselsorozat után kapura küldött óriási lövésből született. Ezután viszont, mintha ellenkadt volna csapatunk. Majd a fennt említett okok miatt tíz emberre fogyatkoztunk. Még egy német gól is borzolta a kedélyeket, ami lesből született ugyan de a játékvezető előszőr megadta, azután pedig a játékosok és a közönség tíltakozására (?) érvénytelenítette előző döntését.
Feszült hangulatú mérkőzésen a mieink csak n... -
Ginzery szövetségi kapitány újfent bizonyította: inkább rombolja, mint építi a csapatot, folytonos, elképzlést alig mutató kísérletezgetéseivel. A jugoszláv csapatot, csak nagy nehézségekkel sikerült összeállítani.
Alacsony színvonalú mérkőzés. Szinte alig akadt említésre méltó esemény. Bár az első percek után azt is hihették sokan, hogy nagy gólarányú győzelmet aratunk. A csatársor azonban "másként döntött". A legordítóbb helyzetekből, szinte a gólvonalról sem voltak képesek betalálni a kapuba. Magas, használhatatlan labdák, rossz passzok és az összjáték hiánya voltak játékunk jellemzői. Még szerencse, hogy a vendégek sem találták el a kapunkat és így legalább a döntetlent megőriztük.
A KK helyett kiírt Duna Kupáért folyt a mérkőzés.
forrás:
mafoci -
Viharos szélben, csúszós talajon került sor a mérkőzésre.
Irreális játék alakult ki. A szél legalább annyit terelgette a labdát mint a játékosok, ha nem többet. Szögletet, csak úgy lehetett elvégezni, hogy a labdát földhalommal védték meg az "elfújás ellen". Szabadrúgásoknál akár 20 métert is elsodorta a szél a labdát. A második magyar gólba is besegített az orkánszerű szél, a kapuba terelve a lövést. A román kapus így is további találatoktól mentette meg a kaput jó teljesítményével.
A román kapitány elégedett volt az eredménnyel, elismerte a magyar csapat technikai fölényét és megköszönte e közönség rendkívül sportszerű viselkedését.
A játék a KK helyett kiírt Duna Kupáért folyt.
A román válogatottban középcsatárt játszó Barátky a harmincas évek elején a magyar válogatottban is rúgta a labdát. Csatártársa Spielmann szintén volt magyar válogatott Sárvári néven.
forrás:
mafoci -
Az első magyar-horvát összecsapásra gyér érdeklődés mellett került sor.
A rendszeres magyar támadások nem tudták bevenni a hősiesen védett horvát kaput. A kapus nagyszerűen teljesített, a védők pedig sokszor saját testükkel álták el a labda útját. Ennek volt példája, hogy amikor a második félidő elején Dudás kapura küldte a labdát Jazbinsek bedobta magát. A lövés fejen találta, elájult és le kellett vinni a pályáról. Végül egy hasonló erejű Dudás lövés megakadt a hálóban és eldöntötte a mérkőzést, akkor amikor már mindenki azt hitte nem bírnak egymással a csapatok.
A találkozó hatalmas iramú, rendkívül küzdelmes volt. A nagy csatában elégedettek lehettünk a győzelemmel, de meg is érdemeltük.
forrás:
mafoci -
A háború hatása már a német csapat összeállításán is látható volt. Az Anschluss miatt a német válogatottban játszott két osztrák kitűnőség Binder és Pesser is.
Eseményeket csak az első félidő hozott. Mind a négy gól ekkor esett.
A gyors német vezetést azonnal kiegyenlítettük. A félidő közepén az egyik osztrák-német játékos leshelyzetét jelezte a partjelző, de a játékvezető ezt figyelmen kívül hagyta és így Binder ismét vezetéshez juttatta a hazai gárdát. Még a félidő vége előtt kiegyenlítettünk, ezúttal Sárosi III. bomba lövésével.
A második félidő a magyar csapat technikai fölényében, de újabb gól nélkül zajlott.
A német válogatottat ekkor is Sepp Herberger irányította, mint az 1954-es VB döntőben.
forrás:
mafoci -
Két újonc szerepelt a csapatban. Előszőr próbáltuk ki a már egyes csapatok álltal alkalmazott WM rendszert és játszottunk három védővel.
Mindkét bemutatkozó játékos jól szerepelt. Egyikük, Kalocsay válogatottunk első góljánál magasan ívelte a svájci kapu elé a labdát. Sárosi György dr. három védővel együtt ugrott a magasba és ívelt fejessel juttatta a labdát a hálóba, a beadásra késve kimozdult kapus feje felett. A másik újjonc szerezte a második gólt, igaz ebben neki is segített a gyengén szereplő svájci kapus. Mégegyszer a vendégek kapujába küldtük a labdát és összességében magabiztosan győztünk egy nem tulságosan izgalmas mérkőzésen.
forrás:
mafoci -
Most végre jól játszott a csapat. Sok-sok helyzetet dolgoztunk ki és kettőt sikerült is gólra váltani. A védelem különösen jól szerepelt. Ebben legmeghatározóbb szerepe a "kis Sárosinak", Sárosi György dr., öccsének volt, aki már az előző románok elleni találkozón is talán az egyetlen elfogadható teljesítményt nyújtotta.
Az első gólunk megérdemli, hogy röviden ismertessük.
A 16-osról jutottunk szabadrógáshoz. Mivel a lehetőség a kapuhoz közel, jó szögből adódott, a hazaiak természetesen sorfalat állítottak. A labdának neki futó Kiszely azonban lövés helyett hátra gurított a tisztán álló Sárosihoz (rá már nem jutott "fogó ember" a sorfal miatt). A csatár 18 méterről kapásból küldte a labdát kapura, az a bal felső sarokból a jobb alsóba pattanva került a hálóba.
forrás:
mafoci -
A csapatban öt tartalék játékos szerepelt.
A találkozón döntően válogatottunk támadott és uralta a pályát. Hiába volt csapatunk meggyőző fölényben, hiába álltunk technikailag magasan vendéglátóink fölött, megint nem volt aki gólokat lőjön. A románok gyorsabbak, határozottabbak voltak és kiharcolták a döntetlent.
Az a szokásos kijelentés, hogy "gólokkal kellett volna nyernünk", most is üresen csengett.
Csapatunk játéka ismét a modern felfogás és az erőnlét hiányát mutatta.
Érdekesség, hogy a román válogatottban játszó Bodola és Spielmann a magyar válogatottban is játszottak, utóbbi Sárvári néven.
forrás:
mafoci -
A csapatott próbamérkőzés után állították össze. ([url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/3112]1939, Magyarország - Tartalékok és FTC vegyes 7:0) Alig több, mint két hete kezdődött el a II. Világháború és emiatt most a német csapat volt felkészületlen, még bajnoki mérkőzést sem játszottak.
A mérkőzésről nem sokat lehet írni. Mondhatnánk, hogy eseménytelenül zajlott, de az öt magyar gól mégiscsak örömteli eseménynek számít. Zsengellér háromszor talált a vendégek kapujába. Mindent összevetve simán nyert válogatottunk.
Az ellenfél soraiban szerepelt az a Helmut Schön, aki később a német csapat szövetségi kapitányaként sikert sikerre halmozott.
forrás:
mafoci -
A mérkőzés közvetlenül a háború kirobbanása előtti napokban zajlott. A vendéglátók még élvezhették nemzeti függetlenségüket öt nappal később (szeptember 01.) azonban Németország bevonult Lengyelországba! Magyarországon ugyanakkor rendkívüli állapotot hirdettek és szeptember 03-án kitört a II. Világháború.
De térjünk vissza a labdarúgó pályára.
A nyári szünet után teljesen felkészületlen, edzések és mérkőzések nélküli csapat lépett pályára, rosszul összeállítva.
Mindezek ellenére úgy kezdődött a találkozó, hogy biztosan nyerni fogunk. Félóra elteltével már kétgólos volt az előnyünk. Ekkor azonban a túlságosan is megnyugvó védelem hibájából gyorsan szépíteni tudtak a hazaiak.
A második félidőben kiütközött a magyar csapat erőnlétének hiánya és a védelem továbbra is gyengélkedett. A lengyelek először egyenlítettek, majd kezezés címén 11-eshez jutottak, amit a játékvezető ugyan nem látott, de a hazai játékosok "jelezték az esetet". Később kaptunk még egy gólt és rúgt... -
A szurkolók a VB döntő visszavágójának tekintették ezt a mérkőzést.
A kapitány hiába kérte, hogy a játékosok vonuljanak edzőtáborba és halasszák el az esedékes csütörtöki bajnoki fordulót. Ez a bajnoki forduló nagyon fontos volt, mivel még mind a három élen álló csapatnak voltak esélyei a bajnoki cím megszerzésére. Így a játékosok mindent bele adtak. Ennek eredményeként a válogatott mérkőzésre fáradtan érkeztek.
A találkozóra nem a játék, hanem a harc volt a jellemző. Az olaszok, a régi római gladiátorok méltó utódainak bizonyultak.
Az első félidő legelején megszerezték a vendégek a vezetést és ezt mindenáron meg akarták őrizni. Szó szerínt minden áron. A játékrész végén megkezdődtek az összecsapások. A "jelet" Andreolo adta meg, amikor állon rúgta Kiszelyt, amihez alaposan fel kellett emelnie a lábát.
A szünet után a labdarúgás már nem igazán játszott szerepet. Bár annyiban minden képpen, hogy kétszer a hálónkba került a labda. A pályán azonban mégsem a játékvé ... -
A nagy melegben kevés néző volt kíváncsi a találkozóra.
Hihetetlen fölényben játszottunk. A gólhelyzeteket alapján több góllal kellett volna nyernünk. Technikailag sokkal többet tudtunk, de lassúak voltunk fizikai és szellemi értelemben is. Rengeteg támadást vezettünk, de képtelenek voltunk ezekből gólokat is lőni. Amikor azonban az írek megindultak nem bírtuk felvenni velük az iramot és Ők kihasználták a védelem hibáit és még vezettek is.
A kapitány mondta a mérkőzés után:"Annyi helyzetünk volt, hogy akár három mérkőzést is nyerhettünk volna..." De ismerősek ezek a szavak. Később is sokszor hallottuk őket.
forrás:
mafoci -
A rengeteg sérülés miatt teljesen új csapatot kellett szervezni. Cseh II.-t továbbra is mellőzi a kapitány.
Az első játékrészben szinte csak mi támadtunk és csak támadtunk, mert gólt nem tudtunk lőni és ismét működött a régi labdarúgó mondás. A sok kihagyott helyzet megbosszulta magát, a hazaiak jutottak vezetéshez. Igaz, a gól lesből esett, de a játékvezető megadta.
A második félidőben sikerült egy 20 méterről lőtt hihetetlen erejű bomba góllal egyenlítenünk, de azután ismét csak "góltalan" támadások követketek. Gyetvai megsérült és ez csak rontott a helyzeten. A svájciak most megérezték, hogy elfáradtunk. Gyorsabbak, határozottabbak voltak és az utolsó negyedórában megnyerték a találkozót.
A középcsatár nagyon gyengén szerepelt és még mindig nem sikerült megtalálni az "agytröszt", a Cseh II.-Sárosi dr.-Zsengellér belső háromast helyettesítő játékosokat.
forrás:
mafoci -
Az írek gyors és erőteljes játékot mutattak és a durvaság határát súrolóan kemények voltak. Arra vigyáztak, hogy a szabályokon ne nagyon lépjenek túl. Ennek a stílusnak volt az eredménye Korányi I. és Ádám sérülése. Nem játszott rosszul a magyar csapat de az imént említett sérülések és az e miatt szükségessé vált csapat átrendezések kicsit megzavarták. Sokáig vezetésre álltunk, de az akkoriban és azóta is sokszor "kísértő" befejezés előtti percek, a lankadó figyelem...
Ismét a hajrában - a 88. percben - egyenlített az ellenfél. Ráadásul a gól után Kiszelyt orron rúgták, aminek következtében orrcsonttörést és gyenge agyrázkódást szenvedett.
Újabb kísérlet volt ez az "agytröszt"-nek nevezett a Cseh II.-Sárosi dr.-Zsengellér belső háromas pótlására és ugyanúgy mint az előző találkozón most sem jött be.
forrás:
mafoci -
Négy újonc is bekerült a csapatba.
A hazaiak szereztek vezetést, de két perc múlva az újonc Kiszely a 16-osról egy nagyszerű lövéssel egyenlített.
A második játékrészben szintén Ő juttatta vezetéshez csapatunkat egy tíz méterről leadott remek kapáslövéssel. Már-már úgy tűnt megnyeri a magyar csapat a mérkőzést, amikor a franciák Bíró Sándor egy rövidre sikerült hazaadásába belelépve nyolc méterről egyenlíteni tudtak.
Megérdemeltük volna a győzelmet hiszen energikusan és harcosan játszottunk. Bár Kiszely jól szerepelt de a belső háromas összességében mégis sikertelen kísérlet volt arra, kivel lehetne pótolni az "agytrösztöt", a Cseh II.-Sárosi dr.-Zsengellér belső háromast.
forrás:
mafoci -
Újra és újra beleesett az MLSZ ugyanabba a hibába: nagyon korai időpontra kötött le mérkőzést, így nem volt csoda az újabb "zakó".
A találkozón gyors góllal szereztünk vezetést, de a hazaiak még az első félidőben kiegyenlítettek.
A második játékrész kezdetekor a hollandok lőttek gólt, amit csak a találkozó vége felé sikerült viszonozni. A vendéglátók azonban nem hagyták annyiban a dolgot és visszavették a vezetést, ezzel a győzelmet is megszerezve.
Akkori bírálat: "a készületlen magyar csapat alul maradt a gyorsabb és erőteljesebb hollandokkal szemben". Már a játékosok is kezdték látni, hogy a régi labdarúgó stílus nem hoz eredményt. Keményebb kritikák szerínt a magyarok csak állnak a pályán és várják, hogy mi történik. Nem futnak, nem keverednek harcba, talán azért mert tudják, hogy erőtlenek és veszíteni fognak.
forrás:
mafoci -
A világbajnokság után félév kihagyással lépett újra pályára a válogatott. [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/949]Szalayt sérülése miatt Polgár helyettesítette. Az előkészületi mérkőzéseken jól szerepelt csapatot négy helyen megváltoztatták. Érthetetlen okokból [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/546]Zsengellér nem játszott. A találkozóra rendkívül sáros talajon került sor.
Már a félidőben látszott, hogy a skótok gyorsabbak és remek erőnlétük is kitűnően érvényesül a mély talajon. Most még technikai tudásban is fölénk nőtek. Nagyon sokat támadtak és sajnos eredményesen is. A védelmünk hibáit kihasználva már ebben a játékrészben eldöntötték a mérkőzést, hiszen háromgólos előnyre tettek szert. A 39. perctől csak tíz emberrel játszottak, mert Black kulcscsonttörést szenvedett.
A második félidőben már mi is támadtunk, de támadásainkból hiányzott a lendület, az átütő erő. Végül egy 11-es hozta meg a szépítést.
forrás:
ma... -
Már a döntőbe jutás önmagában is hatalmas sikernek számított. Főleg annak figyelembevételével, hogy a magyar foci annyi problémával küszködött az elmúlt időszakban. De mint tudjuk: evés közben....
Az összeállításban történtek vitatható változtatások. Megbontották a Korányi-Bíró hátvédpárt, Toldi helyett pedig Vincze került a csapatba és emiatt Zsengellér megint átkerült baloldalra.
Ismét szembekerültünk hát az olaszokkal, akikkel annyi, sajnos az utóbbi 13 évben nyeretlen, csatát vívtunk. De talán most! Bizakodtak és féltek is a játékosok.
6.perc:Magyar szabadrúgás után szöglet következett. Az olaszok kivágták a labdát, pontosabban Biavati elé, aki becsapta Lázárt lefutott és beadott. Piola azonnal továbbított Colaussinak, aki a kapuban ragadt Szabó mellett a jobb sarokba lőtt. 1-0
8.perc:Sasnál a labda, aki kiteszi a szélre Vincze nek. Vincze Sárosi elé küldi tovább Ő fantasztikusan veszi észre Titkost a másik oldalon és átemeli neki a labdát. Titkos leveszi az átadást és... -
A svéd és a magyar válogatott edzői jól ismerték egymást, hiszen az MTK-ban együtt játszottak. Csapatunk edzője Schaffer volt az északiaké pedig Nagy József.
A játékvezető sípjelére elkezdődött a mérkőzés és nem úgy ahogy mi vártuk.
1.perc:A svédek megszerezték a magyar kirúgást és Nyberg a megkapott labdával azonnal a kapunk felé iramodott. Átjátszotta magát Bírón, aki ettől szinte megdermedt. Már csak Szabóval állt szemben, aki szintén dermedten állt, még kifutni is elfelejtett. A szélső mintegy hét méterről helyezte a labdát a kapu ellenkező sarkába. 0-1
Alaposan "pofon verte" ez a gól a válogatottat. Eltartott vagy húsz percig mire lassan észhez tértek. Szerencsére ez idő alatt nem kaptunk újabb gólt.
21.perc:Toldi, Sárosi a labda útja, majd Titkos kapja a bal szélen. Elfut vele és beadja Zsengellérnek, aki előredőlve erősen fejeli a jobb sarokba. Két svéd is igyekszik menteni. Jacobsson el is éri a labdát, de már csak beljebb tessékelni tudja. Öngól. 1-1
37... -
A svájci csapat némi hátránnyal kezdett, mert nehezebb ellenféllel került szembe az első fordulóban. A német csapattal játszottak. Döntetlent (1-1, ennyi maradt a hosszabbítás után is) értek el és a találkozót meg kellett ismételni (ezen 4-2-re nyertek).
Az ellenfél minden előzmény ellenére keményen tartotta magát és remekül állt ellen a magyar támadásoknak. Az első félidőnek már majdnem vége volt, amikor egy Zsengellér lövésbe Sárosi belefejelt és így a labda a kapust becsapva a hálóban landolt.
A szünet után továbbra is meddő fölényben játszottunk. Sehogyan sem sikerült újabb gól elérnünk. Már le is telt a kilencven perc. A bíró azonban nem jelezte a mérkőzés végét, így hát Zsengellér a 16-osról megeresztett egy búcsú lövést, ami a kapufáról bevágódott a kapuba. Most tényleg vége volt a találkozónak. Kiderült, hogy a játékvezető elnézte az óráját. A találat természetesen érvényben maradt, de hiába született ténylegesen a 91. pecben a 90.-re lett könyvelve.
Túl jutottunk... -
Amikor az előző találkozón aratott győzelem után biztossá vált kijutásunk a világbajnokságra megkezdődött az utazó keret véglegesítése. Természetesen a viták most sem maradtak el. Elsősorban Cseh II. kihagyását kifogásolta a közvélemény. A kapitány nem indokolta meg döntését, de arról lehetett hallani, hogy a játékos életmódja volt az oka a mellőzésének. Lehet, hogy így volt, de két dolog biztos. A keret kihírdetése utáni bajnoki fordulóban Cseh II. remekül játszott és négy gólt lőtt. Valamint az is így utólag, hogy Dietz Károly dr. később se nagyon számított rá, csupán kétszer tette a csapatba.
Az utazás során voltak kellemetlenségek. A nemzetközi gyors egy órás késéssel érkezett Münchenbe, ezért Reims felé nem érték el a csatlakozást. A reimsi polgármester intézte el a vasútnál, hogy a menetrendtől eltérően állítsák meg a vonatot és a csapat így tovább utazhatott.
A magyarok, emlékezve a korábbi "egyiptomi csapásra" a legerősebb összeállításban játszottak, hiszen j... -
A FIFA döntése szerínt előszőr Görögországnak és Palesztínának kellett oda-vissza alapon megmérkőznie és mi a győztessel vívtunk csatát a döntőbe jutásért. A görögök lettek az ellenfeleink, hiszen 3-1, 1-0 arányban legyőzték Palesztínát. Februárban az MLSZ felajánlotta a görög szövetségnek, hogy döntsön egyetlen mérkőzés a kijutásról és az legyen Budapesten. Az ajánlatot elfogadták.
A találkozóra zuhogó esőben került sor.
Negyedóra udvarias ismerkedés után neki lódult a magyar csapat és úgy zuhogtak a gólok, mint az eső. Már az első félidőben tulajdonképpen eldőlt a mérkőzés, hiszen hétszer került a vendégek hálójába a labda. A második félidőben ezekután érthetően nem volt akkora hajtás. Csak négy gólt rúgtunk.
Az utolsó perc végén, amikor a játékvezető már a szájába vette a sípot megszületett a görögök becsületgólja is.
Bemutatkoztunk a görögöknek! A VB selejtezőn kiütéssel győztünk. Készülődhettünk a nagy tornára. Meg is kezdődtek a viták a játékos keretről. Annál is i... -
Négy újjonc került a csapatba, ami komoly meglepetést keltett.
Érdekes és változatos játék folyt az első félidőben. Egyenrangú ellenfelek csatája zajlott. A német csapat egy szöglet után fejes góllal szerezte meg a vezetést. Szépen futottak a magyar támadások is és egy perccel a találkozó vége előtt Zsengellér öt méterről lőtte kapura a labdát. Billman nem látva jobb megoldást kézzel ütött bele, de a büntető elmarad.
A szünet utáni percekben Pusztai beívelését Kisalagi kapta és nagy erővel a labda mellé rúgott. Toldi vetette magát a labda után és 16 méterről bevágta a német kapuba. (Így kell ezt!) Megerősödtek a hazai rohamok, de a védelem kiválóan végezte a feladatát. Háda kitűnően védett.
Kemény mérkőzésen a magyar csapat kiizzadta a döntetlent. Az újoncok lelkes, jó játékkal mutatkoztak be és bizonyították, hogy van nálunk utánpótlás. Sajnos a fiatalítás nem folytatódott. Állandó utánpótlási keret nem lett felállítva.
forrás:
mafoci -
A téli túra második állomásán az ellenfél szerény képességű volt.
Az első félidőben még nem igazán pörgött a játék, talán nem melegedtek még be a "motorok", de a második játékrészre már minden együtt volt a fölényes győzelemhez.
A szünet előtt végrehajtott csere is sokat lendített a csapat játékán. A második válogatottságánál tartó Szendrődi kiválóan helyt állt és három góljával döntő része volt a győzelemben.
forrás:
mafoci -
A 4. Európa-kupa sorozat hetedik mérkőzése.
Hatalmas havas, jeges vihar miatt a pálya alig volt alkalmas a játékra. Felajánlottuk a svájciaknak, hogy játszunk barátságos mérkőzést, de ragaszkodtak az EK-hoz. Talán arra gondoltak, hogy a jeges talaj inkább a szerényebb képességű vendégeknek kedvez. A belső háromas két tagja, Cseh II. és Zsengellér hiányzott.
Alig kezdődött meg a találkozó Sárosi máris bemutatkozott. De azután nem ment minden olyan símán, mert a svájciak váratlanul kemény és egyenrangú ellenfelei voltak válogatottunknak.
A második félidő második fele hozta csak meg az újabb gólt, igaz némi szerencsével. Toldi nem igazán veszélyes lapos lövése megcsúszott a svájci kapus kezén és mire utánna vetődött már a kapufáról a kapuba pattant.
Izgalmas, színvonalas találkozót játszott a két csapat. Nehéz, értékes győzelemmel gyarapodott a válogatott eredmény listája. Talán csak Lázár érezte igazán jól magát a találkozón, hiszen nagyon élt ezen a talajon, azt csinált a... -
A 4. Európa-kupa sorozat hatodik mérkőzése.
A mérkőzést az új Práter stadionban rendezték meg.
Itt is azonnal munkálkodni kezdett az előző találkozón, az osztrákok ellen remekül szereplő és ott elnevezett "agytröszt", a Cseh II. László-Sárosi György dr.-Zsengellér Gyula belsőháromas. Megállíthatatlanul zúdúltak a támadások a hazaiak kapujára és a befejező lövések sem maradtak el. Az egyik támadásnál a kiugró Cseh II.-t a 16-oson belül buktatták, de nem kaptunk büntetőt. Már éppen eltelt az első húszperc, amikor Sárosi egy elveszettnek tűnő labdáért harcolt és végül meg is szerezte, majd nyolc méterről egészen éles szögből vágta a kapuba. A félidő hátra lévő részében is folytatódtak a magyar rohamok, de a szerencse valamint Platzer nagyszerű teljesítménye megóvta az osztrák kaput az újabb góltól.
A második félidő első félórájában a "sógorok" mozgósították minden tartalék energiájukat és elemi erővel, mindent elsöprő lendülettel támadtak. Ennek két eredm... -
A 4. Európa-kupa sorozat ötödik mérkőzése. Végre jó felkészülés!
Előszőr 55-ös, azután 29-es, végül 16-os keret. Rendszeres taktikai megbeszélések az edzőkkel. Schaffer edzői felügyelete mellett erőnlétjavító edzések. A megszokottnál több edzőmérkőzés!
Mégis majdnem hiába volt a sok-sok munka, mert kis híjján elmaradt a mérkőzés. Masaryk, Csehszlovákia első köztársasági elnökének halála miatt ugyanis szomszédunknál nemzeti gyászt rendeltek el és természetesen a labdarúgó mérkőzések is elmaradtak. Ezt a találkozót a kormány külön határozatban engedélyezte. A vendég csapat tagjai fekete szalagot viseltek a mérkőzés alatt és az ország lobogója is félárbócon lengett.
Kifejezetten meleg, nyári időben kezdődött el a mérkőzés.
Az első félidőben valami zavar volt érezhető a csapat játékában és különösen a csatársorban. Egy rövid ideig még vezettek is a vendégek.
A szünetben azután helycsere volt a belső háromasban Cseh II. jobbra, Zsengellér balra került és Sárosi ment középre. L... -
A csapatból formahanyatlás miatt kimaradt Sárosi.
Negyven percig mindent megcsináltunk a labdával amit labdarúgó pályán lehet. Trükkök, pontos passzok, látványos levételek, remek cselek. Nyugodtan, kényelmesen látványosan játszottunk. Az egész első félidő ezzel telt. A "jugóknak" csak egy dolog maradt, Ők rugták a gólt.
A második játékrészre beállt és valamivel lendületesebb lett a játékunk. Azután egy Cseh II.- Zsengellér helycsere meghozta az egyenlítő gólunkat is. De tovább semmi.
Tutyi-mutyi játékot nyújtott a magyar csapat, amely ezúttal kínos hazai döntetlent eredményezett? Számunkra ez az eredmény mindenképpen kudarc, a vendégek számára pedig hízelgő.
Pluhár, aki egykor labdarúgó volt, most pedig a legnépszerűbb sportriporter, a találkozó után megjegyezte:"A mérkőzés tanulsága: a szép játék is csak akkor tetszik, ha góllal jár."
forrás:
mafoci -
A pálya talaja elképesztően rossz volt. Átázott, sáros és tócsák minden felé, amelyekben helyenként bokáig állt a víz.
Az első pillanatoktól nagy fölényben játszottunk. A vendégek szinte el sem tudtak mozdulni a kapujuktól. Az első, vezetésünket jelentő gól gyorsan megszületett, de a továbbiak elmaradtak. Helyzetek voltak, de kihasználni nem sikerült őket. Azután kapusunk, az egyik ellentámadásnál óriásit hibázott. Olyan szerencsétlen mozdulattal hajolt le, hogy a labda a kezei és a lábai között becsusszant a hálónkba. Újra csak támadtunk, de továbbra is eredménytelenül. Az első félidő utolsó akciójánál Vágó nagyot hibázott és másodpercekkel a szünetet jelző sípszó előtt a vendégek megszerezték a vezetést.
A második játékrészben minden folytatódott. A támadásaink és az eredménytelenségünk is változatlan maradt. Már úgy látszott szégyenszemre vereséggel kell elhagynunk a pályát, amikor a hajrában végre megszületett az egyenlítő magyar gól. Így, bár nagy fölényben játszottunk,... -
A 4. Európa-kupa sorozat negyedik mérkőzése.
Az előző svájci mérkőzésen győztes csapatot három helyen megváltoztatták.
A mérkőzésről nem sok elmondani való van. Legfőképpen jó nem. Soha még ilyen gyenge olasz csapat ellen nem játszottunk, de mi még gyengébbek voltunk. Valamennyi csatárunk gyatrán szerepelt.
Egygólos hátránnyal zártuk az első játékrészt. A második félidőben Sárosi megsérült és attól kezdve már reményünk sem volt az egyenlítésre, sőt mégegy góllal nőt a hátrányunk.
Bosszantó, hogy a kapott gólok is potyagólok voltak.
forrás:
mafoci -
A 4. Európa-kupa sorozat harmadik mérkőzése. Nyolc éve nem nyertünk Svájcban.
Nagy becsvággyal játszott a magyar csapat. Különösen a másodszor válogatott Zsengellér igyekezett. Már az első gól is az Ő beadása nyomán került a hálóba Sárosi fejéről. Ennél az akciónál a hazaiak egyik játékosa, Gobet megsérült, így ettől kezdve tíz emberrel játszott a svájci csapat. Most Ők sínylették meg a cserét tíltó Európa-kupa szabályt.
Ezután a svájci csapat már végképp nem volt képes ellenállni a magyar rohamoknak. Különösen Zsengellér brillírozott és három góljával járult hozzá a nagyarányú győzelemhez.
Most hát sikerült a nyolcéve tartó svájci veretlenségi sorozatot megtörni.
forrás:
mafoci -
Ha már a szigeteken jártunk (négy napja volt az angolok elleni összecsapás) meglátogattuk az íreket is.
Lényegesen jobbak voltunk a vendéglátóinknál és több góllal is nyerhettünk volna. Az angol játékvezető azonban eléggé elnéző volt a kemény hazai védőkkel szemben.
Bár a hazaiak szereztek vezetést, a félidő végére már nekünk volt egygólos előnyünk. A második játékrész elején azután Toldi biztosította be a győzelmet. Ügyes cselekkel vezette a kapu felé a labdát és már csak az ír "portással" állt szemben. Tovább vitte a labdát és amikor a kapus kivetődött, egy pillanatra megállította, majd átemelte a feje felett.
forrás:
mafoci -
Sok gond volt már a csapat összeállítással is. Cseh nem akart Sárosival játszani, ezért a csatársorba Zsengellért tették, aki újonc volt, Sárosi pedig hátra került középfedezetnek. A mindig baloldalon játszó Lázár átkerült jobbfedezettnek. Csak két hét felkészülés volt a találkozó előtt. A csapattal edző nem utazott, csak 5 tartalék és 5 kísérő. A megérkezés után edzésre már nem jutott idő, bár az Arsenal pályáját és az angolok utolsó edzését megnézhették a fiúk.
Az angolokat még senki nem verte meg otthon így mindenképpen bizakodóak voltak a találkozóval kapcsolatban.
A mérkőzés képe talán nem is mutatta azt a nagy különbséget, ami végül a gólokban kiütközött. Szellemesen, jól jászottunk, de a befejezésekkel adósak maradtunk.
Az első hazai találatra még nagyon gyorsan válaszoltunk, de a szünetre már kétgólos hátrányban vonulhattunk. A második félidőben mégegyszer felvillant a remény, hiszen sikerült egy gólra feljönni, de egy újabb gyors hazai találat végleg megpecsételte ... -
A 4. Európa-kupa sorozat második mérkőzése.
A mérkőzés előzményeként Cseh II. ügye keltett megütközést. Az elutazás előtti éjszaka dorbézolt, borozgatott, így nem igazán volt kipihentnek és felkészültnek tekinthető. A kapitány azonban mégis betette a csapatba és a mérkőzés utánra halasztotta a büntetést.
A vezetést sikerült megszereznünk, de az első félóra végén a lendületesen játszó csehszlovák csapatnak sikerült két gyors góllal átvenni a vezetést. Az egyenlítésünk nem váratott sokat magára és a szünetre még döntetlennel vonulhattunk, de már látszott, hogy nehezen bírjuk tartani a lépést a fiatal, lelkes csapattal.
A második játékrészben azután be is következett, amitől tartani lehetett. Szinte elsöpörtek bennünket, a védekezésünk összeomlott. Pedig majdnem kibírtuk. Az utolsó tíz perc azonban alapjaiban változtatott meg mindent. Az elfogadható döntetlenből csúfos vereség lett.
A hazaiak jobbak voltak, de ez az arány eltúlzott. Az egész mérkőzés nagyon kemény, mondhatni ... -
Az első sporttörténelmi magyar-román összecsapásra került sor. Egy héttel ezelőtt sikerült Ausztria felett diadalmaskodni 5-3 arányban, így mindenki bízott, sőt inkább elvárta a győzelmet.
Nem tudni az elvárás, a még ki nem pihent mérkőzés, vagy a túlzott magabiztosság tette, de ez sokkal nehezebb találkozó volt, mint az előző. Alig-alig bírtunk a románokkal. A vezetést is a hazaiak szerezték meg. Végül azért két bomba góllal sikerült megmenteni a mérkőzést és a "becsületet".
Az elsődleges elvárás a győzelem volt, s mivel ez teljesült most nem érte sok bírálat a csapatot.
Érdekesség, hogy a román válogatott Bodola nevű csatára pár év múlva már a magyar válogatottban játszott.
forrás:
mafoci -
A 4. Európa-kupa sorozat első mérkőzése. Nagyon sokan voltak kíváncsiak a találkozóra. Nem kétséges, hogy ehhez a tavasszal Ausztriában elért 5-3-as győzelem is hozzájárult
A mérkőzés kezdete azután nem olyan játékot ígért mint az volt. Alig hallt el a játékvezetői sípszó, alig indult útjára a labda, egy súlyos védelmi hiba következtében vezetést szerzett az osztrák válogatott. A döbbenet még fokozható volt, hiszen alig telt el tíz perc és 11-eshez jutottunk, amit Toldi lőtt. A labda hatalmasat csattant, persze nem a hálóban, hanem a kapufán. Szerencsére a csapat nem dermedt meg ezektől az eseményektől és a kimaradt büntető után pár percel kiegyenlített. Még az első félidőben kétszer is! A szünet előtt azután végre mi jutottunk előnyhöz Cseh II. ragyogó fejesgóljával.
A második félidőben a középpálya irányítása mellett már nagyobb fölényben játszottunk és végül beállítottuk az előző mérkőzés eredményét.
Ismét sikerült kétvállra fektetni a "sógorokat". A mezőny l... -
Az egész mérkőzést végig támadta a válogatott, amit jól kifejez, hogy a szögletarány 12:0 volt a mieink javára. A nagy rohanás közben, főleg, ha az eredménytelen ("góltalan" ) az ellentámadások közismerten fokozott veszélyt jelentenek. Egy ilyen ellentámadás hozzta meg a vezetést az olaszoknak.
A második játékrészben még fokozzuk a nyomást a vendégek kapuja előtt, de a pontatlan, kezelhetetlen labdákkal az ügyetlenkedő, zavarodott csatárok nem tudnak mit kezdeni. Az "azzurik" pedig szinte tíz emberrel védekeznek és minden eszközt felhasználnak, hogy elkerüljék a gólt. Azután egy védőn irányt változtató labda segítségével sikerül egyenlítenünk. Továbbra is mi támadunk és a ritka ellentámadások egyikéből, ami a gólvonalról előre vágott labdából indul, az olaszok ismét eredményesek.
Az olaszok okos taktikával megszerezték a győzelmet. A magyarok támadásai meddőnek és erőtlennek bizonyultak. A vereség okaihoz sokan hozzá számítják az erélytelen játékvezetőt is, aki eng... -
Az előző, alig egy hónapja játszott mérkőzésen az osztrákok ellen elért diadal magasra tette a mércét. A találkozó előtt három nappal bajnoki fordulót játszottak a mieink ami mindenképpen azt eredményezte, hogy kipihenni nem tudták magukat.
Gyors góllal és nagy fölénnyel kezdődött a mérkőzés. Az egyenlítés sem késett azonban sokat és hamarosan már az írek vezettek. A gól szabadrúgásból esett. A nem túl veszélyesen szálló labda Szabó kezei között talált utat a kapunkba.
A második félidőben is Sárosi gyors góljával kezdtünk. Igaz, ez 11-esből esett. Továbbra is támadtunk, de a szívósan és lelkesen játszó, gyors ír védelmet nem tudtuk átjátszani. Sőt! A gyengélkedő védelem mellett a vendégek megszerezték a vezetést és még mi "kapaszkodhattunk". Kis szerencsével (Sas lövése megpattant az egyik védőn és irányt változtatva került a hálóba) sikerült döntetlenre hozni a mérkőzést, de ez is kudarc.
A válogatott minden részét érte bírálat. A védelem hibáiból kaptuk a gólo... -
Sárosit Kállai helyettesítette a találkozón. Már régen (volt annak hat éve is) nem sikerült az osztrákokat otthon megverni, ezért különös izgalommal készült a csapat.
Végig jó iramú, látványos játékot produkált a két gárda. Azért már a mérkőzés elején jeleztük, hogy győzni jöttünk. Mi szereztünk vezetést, amit ugyan még szinte azonnal kiegyenlítettek a vendéglátók, de az újabb vezető gólunk után már nem engedtük ki a kezünkből az előnyt. Kállai bemutatkozása remekül sikerült hiszen első válogatottság alkalmával háromszor találni a kapuba csak jót jelenthet. Az egész csapat meggyőzően, magabiztosan és főleg megérdemelten nyert.
Pedig az osztrák válogatott nem játszott rosszul és veszélytelenül sem. Ez arra mindenképpen jó volt, hogy kapusunk is bizonyíthatta egészen kiváló képességeit. Nyugodt, kiegyensúlyozott, de gyors, ruganyos és tévedhetetlen volt.
Fiatal csapatunk nagyon jó benyomást kelltett a kissé öregedőnek tűnő "sógorokkal" szemben.
forrás:
... -
Nagyon jó német csapattal kellett megküzdenie a válogatottnak. Az utolsó percekig harcolni kellett a győzelemért, de csapatunk nagyszerűen helyt állt.
A mérkőzés elején vezetéshez jutottúnk, majd amikor kellett volt ereje a csapatnak fordítani és a mérkőzés vége felé is tudott még támadásokat vezetni, sőt a győztes gólt is megszerezte. Ez a teljesítmény, ismerve a német labdarúgók lelkes, kitartó játékát, küzdeni tudását, mindenképpen elisnerést érdemel.
Sebes Gusztávnak a későbbi sikeres szövetségi kapitánynak ez volt egyetlen válogatott mérkőzése. Játékosként nem volt olyan sikeres, mint kapitányként, de kitartása, fegyelmezettsége, lelkesedése, szorgalma és küzdőképessége most is megmutatkozott.
forrás:
mafoci -
A 3. Európa-kupa sorozat nyolcadik mérkőzése. A kupa sorsa múlott az eredményen. Döntetlen esetén Olaszország az első helyen végez.
Rendkívül nehéz talajon játszottunk, de ez az olaszokkal szemben már megszokott volt, mint ahogyan az óriási küzdelem is ami kialakult.
A hazaiak azonnal támadni kezdtek, de a védelmünk derekasan állta a sarat és hárította a nem veszélytelen támadásokat. Sőt egy hírtelen indított ellentámadás végén két percel a félidő lefújása előtt megszereztük a vezető gólt is.
A második játékrészben az olaszok még az addigiaknál is hevesebben rohamoztak és a védelem, ha csak egy-két percre is, de megroppant. Ez alatt két gólt kaptunk és már a hazai csapatnál volt az előny. Nem kellett sokat várni azonban, hogy kiegyenlítsünk. A még hátra lévő tíz percben már inkább az eredmény megtartására törekedett az olasz válogatott, ami érthető is, hiszen ezzel az eredménnyel megnyerték az Európa-kupa harmadik kiírását.
A magyar csapatnak ez az eredmény a harmadk hel... -
Nagyon készült a válogatott a mérkőzésre, mert szerettek volna visszavágni a hét hónapja elszenvedett 2:6-os vereségért a svájciaknak (184. mérkőzés). Talán az a találkozó volt annak is az oka, hogy nagyon kevesen voltak kíváncsiak az összecsapásra.
A mérkőzésen azután minden szépen alakult. Mintha nem is ugyanaz a két csapat játszott volna mint azon a bizonyos találkozón. Mintha ki lettek volna cserélve. Most a mieink játszottak erőteljes, lendületes labdarúgást és csatáraink ötletesen és összehangoltan rohamoztak. A helvétek pedig lassan és erőtlenül játszottak. A második félidőben már szinte semmi ellenállást nem fejtettek ki.
A visszavágás remekül sikerült!
A mérkőzés után a svájci csapat elsősorban a füves pálya hiányára hivatkozott. Akkoriban azonban nálunk még csak földes talajon pattogott a labda.
A 6:1 ellenére nem volt túl nagy az elégedettség az MLSZ-ben, Dietz Károly dr. szövetségi kapitány is csupán a lelkesedést dicsérte és leginkább a jobb helyzetkihasznál... -
A 3. Európa-kupa sorozat hetedik mérkőzése.
Az első félidőben felváltva lőttük a gólokat a "sógorokkal", egészen 2-2-ig és mindez tíz (!) perc alatt. Mind a két csapat remek támadó játékot mutatott be és mind a kettőnek gyengélkedett a védelme. A második negyedórát kicsit jobban "megnyomtuk" mint a hazaiak és a szünetre már két gól előny bírtokában fordulhattunk.
A második félidőben már azt gondolta a válogatott, hogy lehet tovább pihenni és megpróbálták őrizgetni az eredményt. Hát nem sikerült! A vendéglátók kiegyenlítettek és Ők örülhettek a döntetlennek.
Külön érdekessége volt a találkozónak, hogy mind a nyolc gól kifejezett védelmi hibából esett.
forrás:
mafoci -
A 3. Európa-kupa sorozat hatodik mérkőzése.
A magyar válogatott zöld-fehérben! Ilyen nem volt még! A Csehszlovák csapat ugyanolyan mezben érkezett mint a mi szerelésünk volt. Másik mezt kellett szerezni. A helyszín miatt kézen fekvőnek látszott az MTK szerelése, de azok nem voltak tiszták, így végül a Fradi pályáról hoztak mezt taxival. A szurkolók nem vették zokon a furcsa színű válogatottat, de a tréfásabbak "Hajrá Fradi!" kiálltásokkal bíztatták a csapatot. A második félidőre azután sikerült keríteni egy nemzeti színű csíkokkal ellátott fehér mezt és így már a játékosokon látszott, hogy nem klub találkozó zajlik a pályán.
A mérkőzésen a fent említetteket leszámítva semmi érdekes nem történt. Sima, kiegyenlített mérkőzés volt, de azzal az egy góllal azért jobbak voltunk, így igazságos eredmény született.
Érdekesség, hogy a csehszlovákok egyik játékosa Kalocsay később magyar válogatott is volt.
forrás:
mafoci -
Sáros, mély talajú pályán került sor a mérkőzésre.
A kezdés pillanatától a hazaiak támadtak és szinte mozdulni nem tudtunk az óriási nyomástól. Támadások és gólhelyzetek követték egymást, szerencsére eredménytelenül. Nyolc tiszta gólhelyzetet is kihagytak. Már közeledett a félidő vége, amikor végülis egy erősen vitatható gólt szereztek. Kapusunk magához ölelt egy labdát, amikor Courtois egyszerűen belökte a kapuba a labdával együtt.
A második félidőre is jutott egy francia találat, ezúttal fejesből.
A hazaiak teljesen megérdemelten győztek. Ismét kiütközött, hogy a világ labdarúgása elment mellettünk. A mi csapatunk által játszott stílus már lassú és körülményes, de legfőképpen eredménytelen a gyors, lendületes modern játékkal szemben. Megállapítható volt, hogy sokat kell fejlődnünk az erőnlét terén is.
forrás:
mafoci -
A mieink szenzációsan kezdtek, csak úgy potyogtak a gólok. Még negyed óra sem telt el és már 3:0-ra vezettünk. A védelem azonban azt hitte a csatársor mindent elintéz, vagy már el is intézett. Bosszantóan könnyelműen kezdtek játszani és amikor ennek kellemetlen következményeként gólt kaptunk, megzavarodtak. A félidő végére az osztrákok feljöttek 3:2-re, majd a második játékrész elején egyenlítettek. Félelmetesen villant fel a vereség lehetősége. Végül azonban a védelem megemberelte magát és ismét a csatáraink jutottak főszerephez. Hét perc alatt lőttek három gólt és az egész csapat boldogan mehetett zuhanyozni.
forrás:
mafoci -
A 3. Európa-kupa sorozat ötödik mérkőzése.
Elképesztően rosszul játszott a magyar válogatott. 4-0 után sikerült egy szépítő gólt beerőszakolni, a második találatunk pedig 11-esből született. A svájciak védelme tökéletesen működött és csatáraik sem vallottak szégyent. Az érthetetlen, hogy középcsatárukat miért nem fogta senki. Igaz, hogy a többieket sem nagyon őrizték.
A hazaiak modern, gyors labdarúgást játszottak eredményesen, ami ellen a mieink a rövid paszokkal nem sokra mentek.
Sovány vigaszként csengtek az angol játékvezető meccs utáni szavai: "A magyarok nagyszerű sportemberek. A vereséget gentleman módjára viselték el."
forrás:
mafoci -
Először találkozott egymással a két csapat.
Nagy volt a különbség a két válogatott között. Ez leginkább az öszjátékban, a szervezettségben nyilvánult meg.
Az első félidőben kétgólos előnyünre tettünk szert és meg is nyugodtunk az eredményben. Ezt azonban még a szünet előtt szépíteni tudták vendéglátóink.
Amikor azonban a második játékrészben 11-esből egyenlítettek, elkezdtünk igazán játszani. Ez ellen már nem volt ellenszerük. Bár azért ez kis túlzás, hiszen a 85. percben még 2:2 állt az eredményjelzőn. De két perc két gólt hozott és magabiztosnak mondható győzelmet arattunk.
A találkozó eredetileg nem számított a hivatalos mérkőzések sorába, mert nem az MLSZ, hanem a profi szervezet állította össze a csapatot.
forrás:
mafoci -
Már megint az olaszok, akik ellen sokszor hagyott már el tudás, szerencse és nagyon le kellett volna már győzni Őket.
Bizonyára ezek a gondolatok is megfordultak válogatottunkban, mert hallatlan energiával kezdtek játszani. Még a félidő közepe előtt meg is szereztük a vezetést. Azután indult az olasz támadás szállt a labda, de a mieink csak legyintettek, hiszen a támadó legalább 6 méteres lesen állt. A játékvezető azonban tovább engedte és a gólt is megadta. Egy újabb támadás végén amely másfél méteres lesállásról indult, az olaszok két gólra növelték az előnyüket. Még ezek után is volt erő azonban a magyar csapatban, hogy támadásokat vezessen és a szünet előtt ki is egyenlített.
A szünet után továbbra is mi támadtunk többet. De mi történt már megint? Az olasz beadásra Vágó József felugrott, hogy elfejelje a labdát, de Guaita nemes egyszerűséggel ellökte és az érkező labdából az "azzurik" szereztek gólt. Egy percel ezután Bertolini megsérült és kiállt a játékból. A... -
A 3. Európa-kupa sorozat negyedik mérkőzése.
Már négy éve nem nyertünk az osztrákok ellen. Legutóbbi mérkőzésünket, a viharos emlékű VB negyeddöntőt is ellenük vívtuk. Ahol elütöttek a további szerepléstől. Most volt szövetségi kapitányváltás is nálunk. Így természetesen Ők lehettek a bizakodóbbak, de bennünk volt nagyobb a bizonyítási vágy.
Az első félidő elején nagyon bele kezdtek a vendégek és a vezető góljuk is megszületett. Félóra után egy kissé váratlan ellentámadást vezettünk és sikerült egyenlíteni. Sőt kicsit később már a vezető gólunk is a "sógorok" hálójában táncolt. De a játékvezető nem adta meg, mivel már bele sípolt az akcióba. Szabad rúgást kaptunk, pedig ha helyesen alkalmazza az előnyszabályt akkor jobban jártunk volna. (Már a szünetben elismerte a hibáját.) Összességében ez a félidő mégis a "wundermannschaft"-é.
A második játékrész már inkább a miénk. A gólok tekintetében mindenképpen, hiszen csak mi rúgtúnk és kettőt is.
Legalább eg... -
Sárosi sérülése nem jött teljesen rendbe, de vállalta a játékot, bár bal lábát rúgásra nem, inkább csak passzra tudta használni. Akik az előző mérkőzésen sem voltak teljesen egészségesek azok továbbra is gyengélkedtek. A vezetők pedig "felforgatták" a csapatot, az előző győztesen megvívott csata ellenére, ma sem tudni pontosan miért.
A kijelölt játékvezető eredetileg a belga Baer volt, de Hugo Meisl azonnal utazott és addig "kavart", amíg sikerült kiharcolnia, hogy az olasz legyen a találkozó bírája. Ez már önmagában is különös. Az sem szerencsés, hogy a mérkőzésvezető abban a tudatban lép a pályára, hogy Őt maga a nagytekintéjű, köztiszteletben álló, nemzetközileg elismert labdarúgó szakember kérte. Az ok persze nem az volt, hogy az osztrák szövetségi kapitány "lekötelezze" az olasz bírót (bár mellékesen ez is bekövetkezett) hanem az, hogy ez a játékvezető közismerten nem tolerálta azt a kemény, harcos, átütő stílust, amit Toldi képviselt. Meisl t... -
Nem volt a világbajnoksághoz méltó az ami a csapat válogatását, utazását kísérte. A profit érdekek miatt nem lehetett pihentetni a játékosokat. A csapat csak május 20-án utazott ki. 17-én még bajnoki mérkőzést játszottak. Sokan nem voltak egészségileg megfelelő állapotban. Többen húzódásokkal, rándulásokkal bajlódtak (Pl:Avar, Kemény) és mindannyian nagyon fáradtak voltak. Sárosit nem is engedte az orvos utazni, csak nyolc nappal később, de az sem volt biztos, hogy rendbe jön.
A kijelölt edző Tóth-Potya István nem utazhatott, mert költség kímélés miatt a kint élő Feldmann Gyula felajánlott segítségét úgy fogadták el, hogy odakint Ő irányította a csapatot.
Lelkileg sem volt a legjobb hír, hogy éppen Egyiptom ellen kell kezdenünk. Sokan emlékeztek a párizsi 3-0-ás vereségre még akkor is, ha már tíz év telt el azóta. (99. mérkőzés) Jó jelnek tekintették viszont, hogy a mérkőzést ugyanaz a játékvezető vezeti, aki az előző, Anglia elleni győztes mérkőzésünket.
Sok vita folyt arról... -
Sokszor leckéztették meg az angolok még hazai pályán is eddig a magyar válogatottat. Ezúttal is magabiztosak voltak a vendégek. Jellemző Lewingtonnak az angol határbírónak a mérkőzés előtti véleménye: - Ez az angol csapat a legjobb, amit valaha összeállítottak.
Nagy várakozással készültünk az összecsapásra. A közelmúlt sok kudarca és a kibontakozás felcsillanó ígérete, hol bizakodással, hol félelemmel töltötte el a labdarúgást szeretőket.
Válogatottunk, nem akart semmit a véletlenre bízni, nem akart semmire várni. Azonnal nagy energiákat mozgósítva indultunk a küzdelembe. Támadásaink be is szorították a vendégeket, és különösen Toldi óriási bombái nyugtalaníthatták a kapuvédőt. De a szigetországiak egyenlőre derekasan állták a rohamokat és ügyesen, bár kicsit meglepetten védekeztek.
A második félidőben a sorozatos magyar rohamok eredményre vezettek. Tolditól indult az akció és Sáros majd Rökk volt a labda útja, azután ismét Toldi kapta az átadást. Villámgyorsan és pontosan ... -
Egészen különleges volt ez a nap! Olyan már volt, hogy egy napon két magyar válogatott is pályára lépett, de olyan még nem, hogy a két mérkőzés egyike Európa-kupa találkozó (176. mérkőzés), a másik pedig VB selejtező. Most így volt és csak a balszerencsén múlott, hogy nem végződött mindkettő győzelemmel.
Közel sem ugyanaz a csapat utazott a visszavágóra, mint amelyik az első mérkőzésen a pályára lépett, mert a válogatott(ak) összeállítói úgy ítélték meg, hogy inkább a másik (Csehszlovákia elleni) találkozón van szükség az erősebb csapatra.
A 35. évében járó Mándi vezetésével és P. Szabó valamint Solti IV. góljaival biztos győzelmet arattunk. Az eredmény pontosan megegyezett az első mérkőzés eredményével. A játék ugyan hagyott kívánni valót maga után, de a győzelem volt a fontos és az egy pillanatig sem forgott veszélyben.
forrás:
mafoci -
A 3. Európa-kupa sorozat harmadik mérkőzése.
Egészen különleges volt ez a nap! Olyan már volt, hogy egy napon két magyar válogatott is pályára lépett, de olyan még nem, hogy a két mérkőzés egyike Európa-kupa találkozó, a másik pedig VB (177. mérkőzés) selejtező. Most így volt és csak a balszerencsén múlott, hogy nem végződött mindkettő győzelemmel.
Ahogy elkezdődik a mérkőzés, máris támadtunk és az első hazai ellentámadásból mégis mi kaptunk gólt. Ettől kezdve a hazai támadások veszélyesen futottak a kapunk felé, de sikerült semlegesíteni őket és az első félóra végén egy magyar ellentámadásból megszületett az egyenlítés. Most mi szögeztük a kapuhoz a csehszlovákokat és ahogy már ezen a mérkőzésen megszokott, Ők lőttek gólt. A balszélső lesgyanus helyzetből találta el a kapufát, de a labda bepattant a hálóba.
A második félidő ismét a miénk, bár egy részét Markos sérülése miatt gyakorlatilag tíz emberrel játszottuk végig. A találkozó vége előtt tíz percel lehetőségünk adódott... -
Lyka, aki résztvett a kellemetlen emlékű 8-2-re elveszített két évvel ezelőtti találkozón megállapította, hogy ugyanazt az öltözőt kaptuk, mint akkor (158. mérkőzés). Hogy szándékos volt-e nem tudni, de jó előjelnek nem tekinthető az biztos.
Öltöző ide, vagy oda, jól kezdődött a mérkőzés. Már az első percben megszerezte a magyar csapat a vezetést. De még kiörülni sem tudtuk magunkat máris egyenlítettek a hazaiak. A félidő közepén pedig megszerezték a vezetést is. Ehhez a gólhoz a játékvezető is hozzájárult, mint a "pálya tartozéka", hiszen a labda róla pattant az osztrák szélső elé, aki nem lepődött meg annyira mint a mieink és belőtte a kapuba. Most mi egyenlítettünk nagyon gyorsan, mert Sárosi még estében is képes volt a hazaiak kapujába találni. Szinte menetrendszerűen következtek most ismét a "sógorok" és ismét náluk volt az előny. Most megint nekünk kellett következni és úgy is volt. Ezúttal azonban Sárosi kihagyta a lehetőséget. Így a félidőt egygólo... -
Válogatottunk történetének első világbajnoki selejtezője volt ez a találkozó. Sőt Bulgáriával is előszőr találkoztunk. A csapatban négyen képviselték a debreceni Bocskai egyesületét (Palotás István, Markos Imre, Vincze Jenő, Teleki Pál). A bolgár csapat szövetségi kapitánya, edzője Fogl II. Károly, egykori magyar válogatott volt. A mérkőzés előtti futóversenyen 100 méteren mindenkit, játékosait is, maga mögé utasította.
A hazaiak is megadták a módját, hiszen Ők is előszőr léptek pályára a rangos esemény keretében. Ünnepélyes külsőségek, ünnepélyes hangulat. A himnuszok elhangzása után a bulgár csapat tagjai szokatlan módon, a pálya közepén, a közönség előtt fogadalmat tettek, amit a szúrkolók tapsvihara és éljenzése fogadott. A fogadalom rövid volt: "Becsület szavunkra fogadjuk, hogy lelkesen fogunk küzdeni."
A fogadalom tette vagy sem mindegy, de félórával a találkozó kezdete után a bolgárok megszerezték a vezetést. A fellángoló hatalmas lelkesedést azonban Sár... -
A szokatlanul korai, januári időpont nem volt szerencsés a magyarok számára. [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/883]Sárosi, [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/77]Avar és [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/468/koranyi_lajos]Korányi I. betegség miatt kimaradtak a csapatból. A helyszínül szolgáló stadion szokatlanul széles (70 m) volt.
Nem mondhatni, hogy jól kezdődött a találkozó. Titkos már az 5. percben megsérült, tíz percre rá le is kellett cserélni. Ezt csak tetézte, hogy percek múlva egy német támadás után Bíró szerezte meg a vezetést, sajnos öngóllal. A pech széria látszott folytatódni akkor is, amikor Polgár neki futott a javunkra megítélt büntetőnek. A rúgás pillanatában ugyanis megcsúszott, de a labda végül mégis a német kapuban kötött ki.
A második félidőben mi uraltuk a pályát, támadtunk és kaptunk két gólt. Akcióinkból hiányzott az átütőerő, a lendület, sokak szerínt hiányzott Titkos.
... -
A 3. Európa-kupa sorozat második mérkőzése. Ez a mérkőzés volt Takács II. búcsúja a válogatt szinektől.
Egyenrangú ellenfelek csatájának ígérkezett a mérkőzés. Sajnos azonban tragikusan alakult. A 15. perctől a magyar csapat emberhátrányban játszott, mert Korányi I. a lábát törte egy összecsapás során. Ezt követően természetesen nem folyhatott reális játék, hiszen végig tíz emberrel kellett küzdenünk.
Külön dícséret illeti a csapatott, hogy hősiesen helyt állt, nem adta meg magát a sorsnak, hanem a végsőkig kitartott. A végül elszenvedett egygólos vereség most dícsőségére vált a csapatnak.
A találkozó után újra a viták középpontjába került az a már eddig is sokat vitatott szabály ami az Európa-kupa kiírásban megtíltja a cserét. Az akkori szabályok szerint ugyanis nem lehetett cserélni akkor sem ha nyílvánvaló sérülés kényszerítette volna erre a csapatokat.
forrás:
mafoci -
A 3. Európa-kupa sorozat első mérkőzése.
Az első perctől kezdve jobban játszottunk. Sokkal nagyobb különbséggel is győzhettünk volna, de ennyivel sem voltunk szomorúak. A helyzetek többsége ugyan kimaradt, de így is meggyőző fölénnyel arattunk győzelmet.
Avar és a 7-esek játszották a főszerepet. Két góljával jelentősen hozzájárult a győzelemhez és a egyiket a 7., a másikat a 77. percben szerezte.
A 36. percben is lőtünk egy gólt, de azt a játékvezető nem adta meg. A sok gólra nem váltott helyzet volt talán az oka, hogy Minelli segítségünkre sietett és találatával növelte a magyar előnyt.
Mérkőzés utáni véleményében Abegglen III. is dícsérte a magyar csapatot és megállapította: Sárosi és Avar fél csapatot kitesz. Mi ezt már régen tudtuk.
forrás:
mafoci -
Játszottunk két találkozót is közvetlenül a válogatott küzdelem előtt. (Amszterdamban 5-6-ra vereséget szenvedtünk, Berlinben 0-0-át játszottunk.) A találkozó után folytatódott a hasonlóan rossz eredményeket hozó túra.
A mérkőzés kezdetétől folyamatosan támadtunk, szinte a kapuhoz szögezzük az ellenfelet. A 20. percben eredménye is lett a nagyerejű rohamoknak. A gólhoz kellett a svéd kapus hibája (Lyka lövését kiejtette) és Sárosi szemfülessége is, ahogy ott teremve berúgta a labdát. Tovább folyt a támadó játék és helyzet követett helyzetet. De hírtelen Barátky rosszul lépet, le kellett cserélni. Alig hogy megtörtént a csere Palotás is "félrelépett". Még egy csere.
A játékrend megbillent kissé, de még nem történt tragédia.
A második félidőben azután elfárad a csapat. Svéd egyenlítés, sőt vezetés, amit még nagyon gyorsan kiegyenlítünk. De amikor egy perc múlva Korányi I. öngóljával ismét a hazaiak vezetnek nem bírjuk tovább. A fiúk megadják magukat. Kapunk még ké... -
Óriási érdeklődés mellett került sor a találkozóra. Bizonyára a remek idő is hozzájárult, hogy valószínűleg a hivatalos nézőszámnál jóval többen nézték a találkozót, még akkor is, ha a környező fákon csimapszkodókat nem számítjuk.
Most nagyszerűen játszott válogatottunk, de valami mégis hiányzott. Talán a szerencse, ami a rúgott három kapufából legalább egyet is besegített volna. A sógorok is eltalálták egyszer a kapufát, de a másik kettő helyett Ők elkönyvelhettek egy gólt is. Ennek az előnynek a bírtokában mehettek szünetre és a második félidő nagy részében is nyerésben voltak.
Az utolsó említésre méltó esemény öt percel a mérkőzés vége előtt történt. Bíró félpályáról érkező beadásába Barátky teszi bele a fejét és a labdát Markoshoz csúsztatja. Az azonnal, kapásból lövi a labdát, ami élesen száll a kapu felé. Sesta felugrik, de a lába között átszáll a labda és telibe találja a kapufát. Már megint a kapufát! De most ott volt az a kis szerencse és a labda befelé pattant, í... -
Végre ismét igazán jól játszott a magyar csapat. A védelem megbízhatóan működött és csatáraink energikus támadásokat vezettek. Sőt még befejezésként is kiváló lövéseket küldtek kapura. Ezekután miért "csak" kétgólos lett a győzelem? Nos, a csehek kitűnő kapusa Plánicka mentette meg a vendégeket a súlyosabb vereségtől. Hihetetlen formában védett! (Már megint, oly sokadszor. Különösen ellenünk.)
Azért még egy óriási bomba bezúgott a nagy kapus kapujába, de sajnos az a találat les miatt nem került fel az eredményjelzőre. Pedig Turay a bomba elindítója nem volt lesen. Tény viszont, hogy csapattársa Serényi igen.
Még egy lehetőség maradt az eredményben nyom nélkül. A 16-oson belül buktatták Teleki-t és meg is kaptuk a jogos 11-est, de Barátky a felső kapulécet találta el.
forrás:
mafoci -
Előszőr játszottunk Hollandiában. Válogatottjuk hároméve már járt Magyarországon, mi most utaztunk hozzájuk.
Nem mutatott jó játékot a csapat. Különösen az első félidőben volt nagyon erőtlen mindenki. Szinte mozdulni sem akaródzott senkinek, így azután természetes, hogy az átadások pontatlanok voltak, akciók alig futottak.
A második félidőben már valamivel jobbak voltunk, de messze nem úgy teljesített a gárda, ahogy az elvárható lett volna.
A szövetségi kapitány szerínt 41 lövés ment a holland kapura és ebből lett két gól. Ne is számoljuk ki ez milyen átlag. A vendéglátók, viszont angolos, kemény labdarúgást játszottak és ha védelmünk nem dolgozik elfogadhatóan akkor a győzelmünk komoly veszélyben forog.
forrás:
mafoci -
Az MLSZ hivatalos mérkőzései közé csak 2000-ben sorolták be ezt az összecsapást.
A profi válogatott téli túrájának része volt ez a mérkőzés. [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/magyar_valogatott/merkozesek/1933]Január közepétől, február elejéig hat mérkőzést kötöttek le. Ebből a sorozatból a negyedik volt ez a válogatott találkozó. A mérkőzést megelőző két hétben [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/2799]Közép-Németországot 3-0-ra, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/2801]Párizst 4-0-ra, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1933-01-25/bordeaux-budapest]Bordeaux-ot 5-0-ra győzte le a csapat. Utánna [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/2805]Oportóban 8-4-re, [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/2797]Frankfurtban 12-1-re nyertek a fiúk. Hat mérkőzés, öt győzelem és 32-6-os gólkülönbség. Igazán nem mondható rossz mérlegnek. Sajnos hivatalos nemzetek közötti találkozóvá éppen az az egy vált, amelyen veres... -
A Ferencváros előre hozott bajnokit játszott ezen a napon (észak-afrikai túrára indultak) és nem engedte el játékosait a találkozóra. Illetve a megbeszélések eredményeként Korányi I. mégis utazhatott.
Bár mindkét félidőt 2-1 arányban az olaszok nyerték mégis volt lényeges különbség a kettő között. Az elsőben még úgy-ahogy fel tudtuk venni a versenyt a hazaiakkal, de a másodikra már kifulladtunk.
A jobb kondíció, a gyorsabb játék döntött. Elsősorban erőnlétben maradt el válogatottunk lényegesen az olaszoktól, akik ismét győztek.
forrás:
mafoci -
Új arc volt a válogatottban Bíró.
Nem játszottunk ugyan jól, de most így is nyerni tudtunk. Pedig középcsatárunk Turay egész héten lázas volt és legyengülten lépett pályára. Sárosit fejbe találta egy labda és enyhe agyrázkódással játszotta végig a mérkőzést. Ezzel együtt sem lógott ki egyikük sem a csapatból.
A győztes találkozó után levonuló csapatot a szurkolók kifütyülték, ami mutatta, hogy a teljesítménnyel nem voltak elégedettek és azt is, hogy nem elég "csak" győzni.
forrás:
mafoci -
Az egész magyar labdarúgó világot, de talán nem túlzás azt állítani, hogy az egész országot a győzni akarás gondolata hatotta át. Ennek két oka is volt. Az egyik, hogy labdarúgó történelmünk legsúlyosabb vereségét az előző, a tavasszal lejátszott osztrák-magyaron szenvedtük el (158. mérkőzés) A másik, hogy majdnem napra pontosan harminc éve volt annak, hogy előszőr találkozott egymással a két ország válogatottja (1902. október 12.) és a jubileumot szerettük volna legalább egy itthoni győzelemmel ünnepelni.
Rendkívül nagy iramú, hajtós mérkőzés volt. Keményen küzdött a két csapat és a játékvezetőnek nem kis feladatot jelentett féken tartani az indulatokat. (De megoldotta!) Semmivel sem voltunk rosszabbak mint a vendégek. Sőt...
Két gólt is lőttünk, mégis "egállal" mehettünk az öltözőbe, mert a második találat öngól volt.
A második játékrészben megint mi szereztünk előnyt. Ezt már valóban a "sógorok" egyenlítették ki és a hajrában még a vezetést is megszer...