hozzászólások

1. 
   admin fgymat

   # 5

   2014.10.19, 11:37

   A második világháború utáni években egyre- másra alakultak a sportkörök, melyek egy-egy vállalathoz, intézményhez kötődtek. 1948-ban államosították az építőipart és létrehozták a Magasépítési Nemzeti Vállalat-ot, melynek támogatásával megalakult D.MÉMOSZ sportkör.
   Debrecen akkori vezetői úgy döntöttek, hogy a Nagyerdőben a lő domb (még a Vidámpark területén megtalálható) előtti területen kell megépíteni az sportegyesület sporttelepét ( salakos labdarugó pálya, kézilabda pálya, süllyesztett teniszpálya ).
   
   Az építkezés 1949 -ben kezdődött el és jó részt 1950-ben fejeződött be. Az öltözők, csarnok és klubház építéséhez a jelenlegi Zákány utcai általános iskola helyén lévő híradós laktanya vasvázas szerkezetű épületét használták fel. A sporttelep alatt húzódott egy hőforrás vezetéke, melyet engedéllyel megcsapolhatott az egyesület, így gyógyvízzel láthatták el a fürdőket és lazító medencéket.
   
   1951 – ben a sportkör akkori vezetője Dalmadi Sándor kőműves művezető társadalmi munkabrigádot szervezett és a területen lévő Debreceni kertészet részére egy kéményt építettek.
   Cserébe a kertészet dolgozói a lő domb előtt elterülő (jelenlegi atlétikai pálya) homokos pályát befüvesítették. Gyakorlatilag erre az időpontra tehető az atlétika pálya létrejötte.1954-ben több vállalat összevonásával megalakult az ÉM Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat és a korábbi sportkör beolvadt a D. Építőkbe. Az akkori sportpolitika célkitűzése volt a szakosztályok és a sportolók számának növelése, kiemelve a torna és az atlétikai sportágakat, mely szakosztályok 1954-ben meg is alakultak.
   
   Erre az időre elkészült egy szabadtéri színpad is a jelenlegi műjégpálya helyén A földszintes épületegyüttes ( öltözők, klubház és csarnok ) a jelenlegi sportcsarnok és gépház közötti park területén helyezkedett el. Az épületben működött egy büfé is, s az előtte lévő hatalmas nyitott teraszra a vendégeket ki is ülhettek.
   A süllyesztett teniszpálya, vagy ahogy a köznyelv hívta ” gödör” a terasz előtt – a jelenlegi úthoz közeli teniszpálya helyén volt és céljával ellentétben inkább a kispályás focisták használták.
   
   Ebben az időszakban a szűkös anyagi lehetőségek és felszerelés dacára jelentős sportélet volt a sporttelepen; az egyesületnek NB II-es női és férfi kézilabda csapata, valamint erős labdarugó gárdája volt, akik majdnem feljutottak az NB II-be.
   
   A 1956-os forradalmat követően a vállalati támogatáson túlmenően a város vezetői is támogatták a klubot. Az Építők sporttelep is egyre népszerűbb lett a városlakók között.
   A sporttelepen nagyon sok volt a fa és a területet is szépen parkosították. A Nagyerdőre kilátogatók gyakran felkeresték – függetlenül a sportrendezvényektől. Igazi családias élet volt a pályán .
   1965-ben változás történt a vállalat vezetésében. A személyi változások éreztették hatásukat a sportkör munkájában is. Akkoriban négy szakosztálya működött az egyesületnek, atlétika, kézilabda, labdarúgás és súlyemelés. Az új vezetés célja az volt, hogy NB I-es atlétikai szakosztállyá fejlessze a sportágat, NB III-as csapattá a labdarugókat. Mindegyik reális célkitűzés volt, melyhez a vállalat minden segítséget megadott.
   
   Felújították a salakos atlétikai pályát, ami már betonszegélyt is kapott. Elkészült a súlyemelők edzőterme is.A munkákból kivették részüket a sportolók is.
   
   1968-71 közötti időszakban az egyesület legnagyobb létszámú szakosztályát az atléták alkották. Volt időszak, amikor 144 igazolt versenyző képviselte a klubbot és az országos egyesületi rangsorban mind a női, mind a férfi atléták éveken keresztül a legjobb 20 között voltak.
   
   1972-ben új elnökséget választott a sportkör, akik elhatározták, hogy a helyi adottságokat Kihasználva, egy minden igényt kielégítő sportkombinát építésére tesznek javaslatot.
   Ehhez a saját erő kevésnek bizonyult, ezért a közvetlen szomszédságban működő GÖCS
   a Vasassal és a TITÁSZ Elektromos sportkörével, illetve azok bázisvállalataival kezdeményezték a három sportkör összevonását.
   Ennek a frigynek – sokak bánatára – az eredménye az lett, hogy 1973 nyarán megszűnt a
   D. Építők SC és a fúziót követően megalakult a DMTE a Debreceni Munkás Testedző Egyesület.
   
   A három egyesület területét összevonták és hatalmas építkezés vette kezdetét.
   
   Megépült a 6 sávos műanyag borítású atlétikai pálya a hozzá tartozó célfotó toronnyal és lelátóval, a sportszálló, a futófolyosó, a labdarugó stadion, a sportcsarnok, a műjégpálya, a HÁÉV klubház, majd az atlétikai épület öltözőkkel, szertárral, irodákkal. (a jelenlegi sportorvosi épület ).
   
   A 2001-es Ifjúsági Atlétikai Világbajnokság rendezési jogának elnyerésével új korszak kezdődött a sportcentrum életében. A régi atlétikai pálya helyén új műanyag borítású 8 sávos pálya épült és a salakos labdarúgó pálya helyén füves atlétikai dobó és melegítő pálya létesült. A pálya mellett elkészült egy korszerű irodaház és fedett lelátó.
   
   2003 – ban az IAAF “Elit Nemzetközi Edzőközpont” – tá nyilvánította az atlétikai stadiont és így kialakult a jelenlegi állapot
   
   Összeállította: Filep Ernő Csaba

   
   
   forrás:
   http://www.hbsport.hu/a-debreceni-olah-gabor-utcai-sporttelep-tortenete-szavakkal-es-fotokkal/
    
2. 
   admin pancso

   # 4

   2013.06.30, 16:44

   A debreceni Oláh Gábor utcai sporttelep története, szavakkal és fotókkal

   
   forrás: http://www.hbsport.hu/a-debreceni-olah-gabor-utcai-sporttelep-tortenete-szavakkal-es-fotokkal/
    
3. 
   admin magyarfutball.hu

   # 3

   2009.11.11, 12:15

   A tavasszal elhunyt sportdiplomatáról, sportriporterről nevezik el a 2001-es ifjúsági világbajnokságra készült atlétikai stadiont.
   http://kereso.nava.hu/nava/public/popup_details.php?doc=177412
    
4. 
   admin magyarfutball.hu

   # 2

   2009.02.26, 15:42 (szerk.: 2018.01.27, 15:25)

   
    
5. 
   admin magyarfutball.hu

   # 1

   2008.09.02, 16:44

   Speciális stadion. Ha jól tudom itt soha nem rendeztek futballmeccset.
   Amúgy lehetne?