Szeged, Felső Tisza-parti Stadion
- képek / adatok
- térkép / megközelítés
- történet
- mérkőzések
- segítség
-
-
alias
- Városi Stadion
- Etelka sor
- SZEOL pálya
- Felsővárosi-pálya
- Honvéd-pálya
- Haladás-pálya
- Honvéd Stadion
- Pálfy tér
- Dr. Pálfy József levente gyakorló tér
- TTB sporttelep
-
kapcsolódó stadionok
- cím
-
térkép, megközelítés
-
befogadóképesség
összesen : 15.000
ülőhely: 10.000
állóhely: 5.000
-
lakosság
Szeged: 157.930 (2024)
-
hazai csapat
- nézőcsúcs
- pálya mérete
110m x 72m
-
talaj típusa
természetes füves
- eredményjelző tábla
elektronikus
- világítás
nincs
- futópálya
salakos
- átadás éve
-
nyitómérkőzés
-
kapcsolódó mérkőzések
-
segítség
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Aki mostanában a SZEOL AK Tisza-parti stadionjában járt, annak joggal juthatott eszébe az „Elvadult tájon gázolok ..." kezdetű verssor. Óriási földhányások, méteres gaz a nézőtéren, eltöredezelt padok ... S ha még fölidézte magában azokat a híreket, melyek arról szóltak, hogy az NB l-es labdarúgócsapat nemsokára ezen a pályán végzi edzéseit, sőt, bajnoki mérkőzéseit is ott fogja játszani — nem lehet csodálkozni azon, ha kétségei támadtak e látogatónak. Van azonban valaki, aki képes eloszlatni ezeket a kétségeket. Az illető: dr. Varga János, a SZEOL AK elnöke. Először arról faggattam, hogy romolhatott így le a stadion állapota.
— Harminc éve a pálya gazdája az egyesület — mondta bevezetőül az elnök, aki „civilben" a DÉGÁZ igazgatója. — A klubnak sem karbantartási, sem felújítási lehetősége, eszköze, pénze nem volt. Így a stadion állapota évről évre romlott. Több kísérlet történt arra, hogy az országban kialakult formáknak megfelelően olyan mecénása legyen, amely erre áldozni is tud. így került — hosszas huzavona után — idén március 31-tői a DÉGÁZ tulajdonába a pálya. Ilyenformán a DÉGÁZ, mint bázisvállalat, karban tudja tartani, tervezni tudja költségeit, magyarán; legálisan költhet rá. S amennyiben a gazdasági helyzet megengedi, városi összefogással nagyarányú fejlesztésbe is foghatunk. - Milyen változások történtek már az „új gazda" idején? — A küzdőteret felújítótták, amit augusztus 20-tól a labdarúgócsapat birtokba is vehet, s első meccsét már azon játszhatja. A nézőtéren lényegesen változtatni a bajnokság kezdetéig nem tudunk. Az elrothadt padokat, a megsérült betonelemeket kicseréljük, a lépcsőket felújítjuk. Annyit el tudunk érni, hogy a pálya két egyenesén biztonságosan tudjuk elhelyezni a nézőket. A két kanyarban kialakított földsáncok a régihez képest 22 méterrel közelebb vannak a játéktérhez. Sajnos, ezeknek legalább egy évig ülepedni kell, mielőtt a betonelemeket ráhelyezik. A földkaréj tetején így is állhat néhány ezer ember, ha nincs sár. így a pálya mintegy 15 ezer néző befogadására alkalmas, ami ugyan nem sokkal több, mint amennyi a Vasutasstadionba befért, de itt legalább látnak a szurkolók. — Ezekből a változásokból nem sok látszik még... — Elismerem, hogy kétségei lehetnek annak, aki most látja a pályát, de elhanyagoltságát folyamatosan próbáljuk helyrehozni a kezdésig, — Az a hír járja: a játéktér taláját a nagy befektetés ellenére sem sikerült jól rendbehozni. Alácsovezett pálya, nagy költségek, de vajon megfelel-e majd rendeltetésének? — Majdnem egy méter mélyen kicserélték a játéktér földjét. Ennek sikeréről a vélemények megoszlanak. Az a tsz, amelyik behordta az anyagot, azt állítja, hogy a megfelelő sorrendben fektette le a különböző talajokat. A hódmezővásárhelyi talajvizsgáló intézetnek viszont vannak kifogásai, Mindenesetre egyből nem lehet azt mondani, hogy rossz, ki kell próbálni Az őszi idény végén majd kimegy egy bizottság, es megállapítja, hogy maradhat-e így a pálya, vagy esetleg 15—20 centiméter vastagságban újból ki kell cserélni. A karbantartásra egyébként a technikai feltételeink nagyon jók, egy gombnyomásra az egész játékteret locsolni tudjuk, úgyhogy attól nem kell félni, hogy kiszárad. — Vannak-e távlati terveik arra, hogy jobb környezetet teremtsenek sportolóknak, közönségnek egyaránt? — A futópálya széléig szeretnénk a nézőteret előre vinni, ehhez persze pénzügyi alap szükséges. Reméljük, egy idő után a fatelep is kiköltözik a pálya mellől, s akkor kialakíthatunk egy sportkombinátot. Az a törekvésunk, hogy végre a városnak, a megyének legyen egy méltó stadionja.
Délmagyarország
1984.08.05.
Az esemény kezdetén beszédet mondott Nógrádi Tibor, az MLSZ Csongrád megyei igazgatója, majd megemlékeztek a nemrég elhunyt korábbi futballistáról, Kun Lajosról. A pálya mellett mécsesekből a Szeged feliratot formázták meg a szervezők, majd következtek az utolsó mérkőzések a stadionban.
A nap során a SZEOL öregfiúk, az FK Szeged, az FK Szeged öregfiúk, valamint a szurkolók csapata játszott egymással - a hangsúly természetesen nem a végeredményen volt, bár akadtak igen fordulatos találkozók és látványos megoldások is.
Az utolsó sípszó felharsanását követően a résztvevők közösen összeálltak a kanyarban, és a szurkolói drapériák előtt énekelték együtt a jól ismert, régi szurkolói dalokat.
2019.07.20
https://www.csfoci.hu/hir/2441/elbucsuztak-a-felso-tisza-parti-stadiontol
A Városi Tanács a felsővárosi sporttelepet a Szegedi Honvéd Sport Egyesületnek adta át az elmúlt évben, hogy a városnak tökéletes sporttelepe legyen, olyan méretekben, amely nemzetközi mérkőzések lejátszására is alkalmas lesz.
Az előzetes tavaszi munkák befejezése után az ősszel megindult a tényleges építkezés amely a télen is folytatódott. A pálya építkezési munkálatai nagy iramban folynak. A pálya kerítése már elkészült. A kubikos munkálatok is vége felé közelednek, a körlépcsők betonozása befejezés előtt áll. Az építkezést a Szegedi Magasépítő Vállalat végzi Szanyi János mérnök irányításával. Bácsalmási Sándor építésvezető elmondotta, hogy a földmunkálatok ebben a hónapban befejeződnek. A körlépcsők betonozása után kerül sor a „B" lelátó elkészítésére, amelyhez az előgyártott részek nagy része már készen van, azok elhelyezése március végére készen lesz. Párhuzamosan végzik a korzóülések elkészítését is. Tervünk az, hogy a belső kerítést is elkészítjük március végére és áprilisra csupán a salakpálya és a tereprendezés munkálatai maradnák hátra. Ezek a munkálatok azonban nem akadályozzák a mérkőzések megtartását — mondotta Bácsalmási elvtárs.
Perényi őrnagy elvtárs a Sport Egyesület, részéről mondott el néhány igen érdekes adatot a pálya befogadóképességéről. — A főcél az, hogy a pálya méreteiben olyan legyen — mondottá Perényi elvtárs — hogy nemzetközi mérkőzések lebonyolítására is alkalmas legyen. Ennek alapján a „B" lelátó és a körlépcső felépítésére helyeztük a fősúlyt. A „B" lelátón 320 páholyülés, 600 ülőhely és ezer főnyi állóhely áll majd rendelkezésre. A két körlépcsőn összesen 12 ezer 880 fő fér el, míg a korzóülés befogadóképessége 800 fő.
A még meglévő fedett falelátót még ebben az évben meghagyjuk és ezen kerül elhelyezésre 100 páholyülés és 300 ülőhely. Ezek szerint Szeged ebben az évben már 25 ezer nézőt befogadó sportteleppel rendelkezik — mondotta Perényi őrnagy elvtárs.
A labdarúgó pálya gyepesítése már kész. Elkészül még a korszerű atlétika pálya, a salak motorpálya, valamint a röplabda és kosárlabda játéktér is. A további tervek szerint elkészül majd egy 3 ezer ülőhelyes „A" lelátó, később a „B" lelátó befedése.
Az első NB I-es labdarúgó mérkőzést március 30-án rendezi meg a Honvéd Sport Egyesület, amennyiben a sporttelep építkezése annyira előrehalad, hogy a pálya megnyitása nem okoz akadályt, a munkálatok hátralévő részében.
A dolgozók részére 5 forintos áron szakszervezeti ülőhelyet biztosítanak. Egy éve, hogy a Magasépítő Vállalat dolgozói kemény munkával, a tervek túlteljesítésével harcolnak azért, hogy városunknak sportkedvelő dolgozóinknak korszerű, szép sportstadiont adhassanak, hogy elősegítsék szocialista sportunk fejlődését. Olyan sportpályát, készítenek, ahol sportolóink a szovjet testedzők útmutatása alapján harcolnak az igazi szocialista sport kifejlesztéséért, a béke ügyéért.
Délmagyarország
1952.02.21.
forrás:
Szeged szab. kir. város térképe. [G I h 634/9]
Jelzet G I h 634/9
Cím Szeged szab. kir. város térképe.
Méretarány M. 1:10 000
Normalizált: 10000
Technikai jellemzők Kiadó: Szeged. 1928. Ny.: M. kir. Áll. Térk.
Szerzeményszám: 10634
95×86 cm. Fekete nyomat. T
Adatbázis forrás Hadtörténeti Intézet és Múzeum • G I h vár alaprajzok, város és környéktérképek, utikönyvek • G I Európa • G I–V. Úti térképek
Hungaricana
1942-ben levente pálya volt és itt készült a hozzászólásokban szereplő leventepályás fotó:
forrás:
Szeged szab.[ad] kir. város térképe. [G I h 634/12]
Jelzet G I h 634/12
Cím Szeged szab.[ad] kir. város térképe.
Méretarány M. 1:10 000
Normalizált: 10000
Közreműködők Készítő: KIRÁLYI Oszváld
Technikai jellemzők Kiadó: Szeged, 1942. Nemzeti Sajtóvállalat. Ny.: M. Kir. HTI., Budapest.
Szerzeményszám: 6779
75×72 cm. Szín. Betűr. utcajegyz. T
Adatbázis forrás Hadtörténeti Intézet és Múzeum • G I h vár alaprajzok, város és környéktérképek, utikönyvek • G I Európa • G I–V. Úti térképek
hungaricana
Ezek után töröltem a megnyitás időpontját és a pályaavató meccset, mert azok nem valós infók voltak.
A Szegedi Honvéd - Budapesti Kinizsi meccs április elsején volt, és nem itt hanem a Vasutas-stadionban.
...
A sportuszoda mellett, szintén a Felső Tisza-parti stadion helyén épül meg a modern kézilabda-aréna, amely a MOL-PICK Szeged új otthonaként szolgálhat, és Bajnokok Ligája-mérkőzések megrendezésére is alkalmas lesz. Mindez 3 milliárdos tao-forrásból valósul meg a Magyar Kézilabda Szövetség közreműködésével. A beruházások várhatóan jövő nyárra készülnek el.
A kormánybiztos hozzátette, miután így megszűnik az atléták sportolási lehetősége az Etelka soron, egy új atlétikai centrum kialakítása is szükségessé vált. Korábban két lehetséges helyszínt jelöltek meg e célra: a Hattyas sori egyetemi sportközpontot és az SZVSE-pályát. A múlt héten kiderült, a szakmai előkészítő bizottság döntése alapján a sportág korábbi fellegvára, vagyis az utóbbi lesz a helyszín, ráadásul az egyesület a pályát ingyen az állam rendelkezésére bocsátotta.
2018.02.27
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/modern_atletikai_centrum_epul_az_szvse-palyan/2551361/
Nem az Etelka soron, hanem az Izabella híd mögötti területen épül majd futballstadion és edzőközpont Szegeden.
Az új elképzelésekről először Orbán Viktor kormámnyfő beszélt portálunknak elmondva, hogy az ügyben már konzultált Botka Lászlóval is, aki a terv támogatásáról biztosította őt. A stadionépítésre a Szeged 2011 Kft. nyert TAO-támogatást, a cég tulajdonosa a Szeged-Csanád Egyházmegye, melynek püspöke, Kiss-Rigó László megerősítette nekünk a hírt.
Egy 3 milliárdos aréna felépítésére még a 2013. decemberi közgyűlésen fogadták el a képviselők az előterjesztést, mely egy pályázat kiírását határozta meg. E szerint a nyertes pályázónak az Etelka sorra kellett volna felépítenie saját forrásából az ingatlant. A pályázati határidő jövő héten jár le, szinte biztos, hogy nem fog érkezni rá anyag.
Két edzőpálya is épülhet az aréna mellé
„Püspök úrnak új, de kész tervei vannak a stadionépítésre vonatkozóan. Abból indultunk ki, hogy az atlétákat semmiképpen sem akarjuk méltatlan helyzetbe hozni, meg kell őket becsülni, akár úgy, hogy megmaradnak a régi helyükön. Püspök úr ezért egy új területet nézett ki a beruházásra, amely nem az önkormányzaté, ugyanakkor a városnak is ki kell adni bizonyos engedélyeket az építéshez. Polgármester úrral ma ebben az ügyben is beszéltem, és biztosított róla, támogatni fogják a beruházást. Úgy gondolom, mindezekkel a kampányt követően tudunk majd foglalkozni” – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök az ELI alapkőletételekor a SZEGEDma.hu-nak adott exkluzív interjújában.
Felkerestük Szeged-Csanád Egyházmegye püspökét, Kiss-Rigó Lászlót. „Úgy döntöttünk, hogy mivel az Etelka sor jó néhány sportegyesület otthona, nem szeretnék, ha sok száz sportoló hontalanná válna. Másrészt az atlétikai pálya is megszűnne, ami egy komoly érvágás lenne az atléták számára, ezért nem pályázunk a város által kiírt stadionépítésre. E helyett az Izabella híd mögötti, egykori Napfény kemping területén fog felépülni a stadion és két edzőpálya, illetve egy rekreációs közösségi tér is létesül, a meglévő szálló is megújul. Ez az ingatlan lényegében sport- és edzőközpontként, tömegsportbázisként is funkcionálna” – mondta el portálunknak a püspök.
„A december 20-i közgyűlésen az a kérdés eldőlt, hogy mindenképpen lesz stadion Szegeden. Én is a SZEGEDma.hu cikkéből tudtam meg, hogy az eddig rebesgetett alternatív irányba tolódik a kérdés, hogy a volt kemping közel 7 hektáros területén épülne meg a stadion. Üdvözlöm megyei társadalmi elnökünk, püspök úr döntését, hogy a más sportágak védelmében nem az Etelka sorra építi fel az arénát. Szubjektív véleményem szerint ez a lépés az új uszoda megvalósítását is közelebb hozta. Remélem, hogy Kiss-Rigó László szakmai döntését semmilyen politikai támadás nem fogja érni, és ez a konszenzus, ami megfogalmazódott e kérdésben, nem fog sérülni. Bízom benne, a polgármester azon ígérete, hogy mindenben támogatni fogja a beruházást, nem egy kampányígéret, hanem egy felelős politikusnak a megalapozott véleménye. A Csongrád megyei labdarúgás minden szereplőjének a nevében szeretnék köszönetet mondani Orbán Viktor miniszterelnök úrnak és Kiss-Rigó László elnök úrnak, hogy a kilátástalannak tűnő időszakban is teljes támogatásukkal a szegedi stadion építése mellett álltak, és ennek a gyümölcsét ez a mai bejelentés megérlelte” – nyilatkozta portálunknak Nógrádi Tibor, az MLSZ Csongrád megyei igazgatója.
2014.02.07
http://szegedma.hu/hir/szeged/2014/02/a-napfeny-kemping-helyen-epul-az-uj-szegedi-stadion.html
Zöld jelzést kapott a szegedi közgyűléstől a stadionépítés, így 2014-ben elkezdődhetnek a munkák a Felső Tisza-parton. Ha minden ideálisan alakul, akkor 2016-ban egy új, 5000-es arénában szurkolhatnak majd a futballbarátok.
SÜLI RÓBERT - DÉLMAGYARORSZÁG NAPILAP - 2013.12.21. 09:11
Pénteken döntött a szegedi közgyűlés, zöld jelzést kap a stadionépítés, így új és korszerű arénája lesz a Csongrád megyei székhelynek. Eltűnik Európa egyik legrondább sportpályája, a Felső Tisza-parti stadion.
Heves vita után szavaztak a képviselők, leginkább a földhasználati díjról alakult ki nézeteltérés Botka László polgármester és Nógrádi Tibor önkormányzati képviselő között. Végül jött a szavazás, amelyben döntöttek arról, hogy megépülhet a stadion, a Nógrádi Tibor által benyújtott előterjesztést fogadták el a képviselők.
Ha minden ideálisan alakul, akkor a jövő évben elkezdődhetnek a munkák, és 2016 őszére egy új, 5000-es – a későbbiekben 10 ezresre bővíthető – stadion épülne, amelyet 15 évig saját költségén kell üzemeltetnie a győztes pályázónak.
Miből valósulhat meg a projekt? Erről már beszámoltunk: a Magyar Labdarúgó-szövetség és a gazdasági minisztérium zöld utat adott, hogy a taós pályázaton nyert majdnem 700 millió forintot a szponzori hajlam megléte révén felhasználhassák. A stadion teljes költségvetése 3 milliárd forint, ebből 2,3 milliárd az építési költség, ez a közel 700 millió pedig az első ütem, amely az engedélyeztetésre, a környezettanulmányra és a tervezésre fordítható. Pályáznia bárkinek lehet, információnk szerint a Szeged 2011 Kft. biztos, hogy benyújtja a pályázatát.
Hosszú idő után lesz sportlétesítmény-fejlesztés Szegeden. A futballbarátok ennek örülnek, azok az egyesületek, amelyek eddig a Felső Tisza-parti stadionban edzettek és készültek, kicsit aggódnak, hiszen számukra egyelőre bizonytalan a jövő.
Stadion lesz, ez a futballszurkolóknak szép ajándék karácsonyra. Most már az is jó lenne, ha minőségi labdarúgócsapata is lenne a városnak, mert egy korszerű aréna ezt is igényli.
http://www.delmagyar.hu/sport/uj_stadion_epul_szegeden/2362822/
2013.12.21.
Úgy tűnik, egyre kevesebb akadály áll a leendő szegedi stadion építése előtt - ha minden jól alakul, az ősszel elkezdődhet a Felső Tisza-parti létesítmény felújítása, átalakítása. Az új „aréna” hatezer férőhelyes lesz.
Az utóbbi napok, hetek hírei, eseményei után talán már nem is olyan távoli álom az új szegedi stadion. A száraz tények jelen pillanatban a következők: az új stadion engedélyezési tervét beadták a szegedi önkormányzathoz, ám az csak akkor folytathatja viszontagságos útját, ha a szabályozási terv rendben van.
A szabályozási tervet viszont módosítani kellett – a lelátó magasságában volt eltérés a városi engedélyek és a stadiontervek között –, ehhez pedig az országos főépítész hozzájárulása is szükséges volt. Az engedélyeztetés immár az utolsó stádiumában jár, és ha a pénteki szegedi közgyűlés elfogadja az Etelka sori terület szabályozási tervének módosítását, harminc nappal később jogerőre emelkedik a határozat, majd kiadhatják az építési engedélyt is.
Ami biztos: a gazdasági minisztériumon és a Magyar Labdarúgó-szövetségen már semmi sem múlik, hiszen az MLSZ honlapján a sportfejlesztési programok jegyzékében világosan ott van: a Szeged 2011 Kft. 698 millió 789 ezer 144 forintot nyert a taós pályázaton – a hírek szerint megvan a hajlam a szponzori háttérben. A szegedi stadion várható teljes költségvetése 3 milliárd forint, ebből 2,3 milliárd az építési költség, ez a közel 700 millió pedig az első ütem, amely az engedélyeztetésre, a környezettanulmányra és a tervezésre fordítható. A Szeged 2011 Kft. önrésze az egész keret 30 százaléka, ez éppen 900 millió forint.
A bontás ősszel, akár már szeptemberben vagy októberben elkezdődhet, majd először az öltöző és az öltöző felőli lelátó épülhet meg – az első információk szerint a jelenlegivel megegyező elhelyezéssel. A két hosszú, oldalsó lelátó egyenként háromezer férőhelyes, a kanyarok kialakítása pedig egy másik részfeladat lesz. A stadion területe önkormányzati tulajdon, viszont rajta a felépítmények már a Szeged 2011 Kft. tulajdonai lesznek.
Mint ismert, a szegediek osztályozón kiestek az NB II-ből, a következő szezonra pedig Gyulára költöznek, így ezzel az intézkedéssel 16 millió forintot spórol a klub.
Forrás: www.csakfoci.hu/node/141981
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=FS6fjWawLyw
Hatezres stadion egy 170.000-es városban? Nem lesz az sok??? Vagy oda is egy torzót álmodtak meg a tervezők, amely opcionálisan bővíthető lesz 6.000-ről 6.100-ra? Röhej! Amilyenek a döntéshozóink, olyan a focink és amilyen a focink, olyanok a stadionjaink... Ennyi.
Szomorú, nagyon szomorú!
2012. március 29., csütörtök 10:17
A társaságadó-kedvezményekből származó összegek bevonásával Szeged új stadion építésére fog pályázni a Szeged 2011 labdarúgócsapatot működtető céggel közösen.
A vagyongazdálkodási bizottság csütörtökön tárgyalt arról, hogy 6000 férőhelyes stadion, illetve új sportcsarnok épülne – írta csütörtökön a Szegedma.hu.
Az internetes hírportál az írta: a létesítményt az Etelka sorra építenék 2,3 milliárd forintból, s a tervek szerint a Szeged 2011 ősszel már az új stadionban játszaná a meccseit. Első körben egy 6000 férőhelyes stadion készülne el a hozzá tartozó kiszolgáló egységekkel. A társaságiadó-pályázat (TAO) 70 százalékos támogatottságot adna, így az önkormányzatnak 30 százalékos önrészt kell előteremtenie. A vagyongazdálkodási bizottság egyhangúlag megadta a tulajdonosi hozzájárulást, a végleges döntést pedig a következő, áprilisi közgyűlés hozza meg. A TAO-támogatásra a város közösen pályázik majd a Szeged 2011 Labdarúgó Sportszolgáltató Kft.-vel. Amennyiben sikeres lesz a pályázat, az építkezés már tavasszal megindulhat.
A sportuszoda fejlesztésére is pályázik Szeged, egyelőre sátorcserét hajtanak majd végre, és egy 500 férőhelyes lelátót építenek 150 millió forintból Újszegeden. De a bizottság döntött a jégpálya palánkjának a felújításáról is.
„A tervekben szerepel, hogy jövőre a Pick Szeged is pályázik TAO-pénzekre, s az Etelka sorra egy új csarnok épülhet. Így Szeged az elmúlt évtizedek legkomolyabb sportlétesítmény-fejlesztéseit valósíthatja meg két év alatt köszönhetően a kormány társasági-adókedvezmények igénybevételével nyújtott sporttámogatásának” – mondta el a portálnak Bohács Zsolt, a bizottság Fidesz-KDNP-s elnöke.
„Évekkel ezelőtt, amikor a SZVSE-pálya megszüntetésére vonatkozó terv kapcsán a szegedi labdarúgás infrastruktúráját tekintve végveszélybe került, csak legszebb álmainkban szerepelt ez a nap, egy stadionrekonstrukció híre. Nagyon örülök, hogy Bohács Zsolt vezetésével egy erős lobbicsoport sikeréről dönthetett ma a vagyongazdálkodási bizottság” – nyilatkozta a portálnak az ülést követően Nógrádi Tibor, a bizottság tagja, az MLSZ megyei igazgatója.
http://sportgeza.hu/futball/hirek/2012/03/29/stadionepites_indul_tavasszal_szegeden/
és
http://www.youtube.com/watch?v=ysI6gvcv3bA
az említett két mérkőzés.
A szegedi stadion éppen a belgrádi klub korábbi erősítő injekcióinak köszönhetően - eddig körübelül 150 ezer márkát* folyósítottak a korábbi vendégeskedések ellenértékeként - 20-25 ezer nézőt fogadhat. Mivel a Zvezda őszi BEK-mérkőzéseit az ír és a ciprusi bajnok ellen a Tisza-partján játszotta**, a stadiont (jugoszláv pénzből) hatezer hellyel bővítették. Sajnos a korábbi, két BEK-találkozóra nem sokan voltak kíváncsiak, szinte üres ház előtt szerepeltek a belgrádiak (...).
Forrás: Magyar Nemzet, 1991.XI.25.
* 150.000 német márka (1 Euro = 1,95583 DM) alig több 22 millió forintnál. Ha az 1991-es vásárlóértékét a mai másfélszeresének vesszük, is "csak" 33 millió forintnál tartunk. Nem milliárdoknál!
** lásd a #11 hozzaszólást
A páholyokra szintén emlékszem, a maradványok egész a kilencvenes évekig megtalálhatóak voltak.Szintén vicces volt arrafelé a gólöröm,B tribün veszettjei lezúdultak,a társaság fele fennakadt ezeken a vasketreceken.(olyan jó féllábszárig érőek lehettek)Orvul megfektették a gól és bormámoros ifjakat.Ezekhez a páholyokhoz hasonlót amúgy más stadionokban nem nagyon láttam.
Egy-két érdekesség még a stadionunkkal kapcsolatban:
A kerítések a 89-es Vasas osztályzóig kb 1-1;2 méteresek voltak,szerencsés esetben futtából átugorhatóak.Németh Lajos megkergetése után emelték embermagasságúra.
A B tribün mostani állapotát a 99-es PNB hozta el,akkor betonozták végig,az amúgy már omladozó lépcsősort,felszedték a korhadt padokat,és egy viszonylag komoly vendégszektort alakítottak ki.
Ennek 1921 és 1944 között kellett történnie.
http://www.bibl.u-szeged.hu/shvoy/10/image78.htm
FTC: Horváth Gy. - Berta F. , Mátrai , Dalnoki - Vilezsál , Kocsis Gy. - Friedmanszky , Orosz , Albert , Rákosi , Fenyvesi
Góllövők: Albert(1)
Edző: Tátrai Sándor
1990-ig kanyarszerű,földből épített lelátók voltak a kapuk mögött.Mivel fűvel voltak fedve,esőben,gólörömnél jó nagyokat lehetett burnyálni rajta.Elrendezésük magasságuk ugyanolyan,mint a jelenlegi állapot.Befogadóképességük is kb ugyanakkora volt.Az utolsó teljes élvonalbeli szezonunkban(90/91) még ezek funkcionáltak.A Zvezda megjelenésével épültek a betonkanyarok kb 2-3 hónap alatt;eredetileg nem csak két meccsre terveztek.A forrást teljes egészében a szerbek biztosították,értsd:nem kellett bérleti díjat fizetni a betonkaréjok felhúzatásának költségein kívül.(volt pénzük bőven,hisz BEK győztesek voltak)Mindezekről dvd formátumban vannak anyagaim is,jó sok 91 tavaszi telesportos összefoglaló, még füves domboldalakkal,a Szeged SC-Zvezda barátságos meccsről szintén összefoglaló félig kész betonkanyarokkal,és az 1999-es félszezon anyagai,már a jelenlegi állapottal,de villanyfényben.
Íme egy 97-es villanyfényes derby:
http://www.youtube.com/watch?v=IUNaBItV06s
csak nem voltak lebetonozva?
http://www.youtube.com/watch?v=KhMvUp2-ox8
Egy olyan idöben, amikor a Nemzeti Sport meg is említi az NB II-ben negatív csúcsnak számító szegedi nézöszámot. 250 nézö a bajnokikon és néhány nemzetközi kupameccs nem áll arányban a stadionbövítéssel.
A kapacitásra vonatkozó adatokból ez nem derül ki, ill. akármilyen furcsán is hangzik, egy bövítés nem kell, hogy a befogadóképesség változásával járjon. Így pl. ülöhelyek kialakítása az állóhelyek számának kárára történhet, vagyis a kanyarok beépítésével is csökkenhet a teljes befogadóképesség.
Íme a fellelhetö adatok (valamennyi az Etelka sori, ill. korábban Bajcsy-Zsilinszky utcai Szeol-DÉLÉP, majd Szeged SE, Szeged LC, SZEAC stb. Felsö Tisza-parti stadionjára vonatkozik):
1986/´87: 18.000
1991/´92: 18.000
1992/´93: 14.000
1999/´00: 20.000 (15.000 ülö, 5.000 álló)
A világítás ez év (2008, NNS) elején lett leszerelve!!!
Azt viszont nem tudom, hogy mikor volt utoljára üzembe helyezve!!
Mea culpa!
Az 1991/´92-es kiírásban Szegeden fogadta a Crvena zvezda az ír FC Portadown csapatát (1. forduló) és az ciprusi Apollon Limasszol-t (2. forduló = nyolcaddöntö). Az ezt követö csoportkörben a belga RSC Anderlecht-et Budapesten (Kispesten vagy Angyalföldön?), az olasz Sampdoria-t és a görög Panathinaikos-t valamelyik nagy szófiai stadionban fogadta.
Ugyanabban a szezonban, ugyancsak a jugoszláv polgárháború miatt, a Hajduk Split a KEK 1. fordulójában Linzben fogadta az angol Tottenham Hotspurs-t. Az UEFA-kupában a zágrábi Gradjanski a török Trabzonspor-t Klagenfurt-ban, a Partizan a spanyol Sporting Gijón-t pedig Isztambul-ban fogadta. Mindhárom az elsö körben búcsúzott...
Itt olvasom, hogy itt játszotta a BEK mecsceit a Crvena Zvezda a '90-es évek elején.
Ami pedig a Szegedi Dózsát illeti tényleg a Hunyadi téren volt a pályájuk, és volt egy egész komoly lelátó is, amit sajnos később elbontottak.
A legjobb eredményük 1978-79-ben volt, amikor hajszál híján maradtak le az NB I-es szereplésről, mivel második lett a csapat (a SZEOL AK ekkor szintén a másodosztályban 6. lett). Ebben az évben volt, hogy 7000 néző volt a Dózsa hazai meccsén. (Dózsa - Volán SC)
Egy kis névismertető itt:
szegedirelikviak.extra.hu
http://index.hu/sport/080409szeged/
Fotók illetve egy nagyon terjedelmes cikk a stadion jelenlegi helyzetéről.
innen: szegedirelikviak.extra.hu/stadion.html